A szövegértési feladatban minden kísérleti személy részt vett; a kísérleti személyek mindegyikét pedig két független változó jellemzi: az iskolai évfolyamuk (harmadikos vagy hatodikos; az adatok bemutatása során, az egyszerűség kedvéért, erre a változóra osztályként hivatkozom), illetve a meghallgatott szöveg típusa (nem manipulált, grammatikailag manipulált és szemantikailag manipulált; erre a változóra az adatbemutatás során szövegtípusként hivatkozom).

 

Mindhárom szövegtípus esetében a harmadikos kísérleti személyek nyújtottak jobb teljesítményt. A nem manipulált szöveg esetében 51,6%-ra esett az átlagos eredmény, a grammatikailag manipulált szöveg esetében 31,4%-os eredményt értek el átlagosan, a legmagasabb átlageredményt pedig a szemantikailag manipulált szöveget meghallgatók produkálták (54,7%). A hatodikos kísérleti személyeknél a legmagasabb átlageredményt a nem manipulált szöveget meghallgatóknál adatoltam (20,7%), ezt követte valamivel alacsonyabb eredménnyel a szemantikailag manipulált szöveget meghallgatók teljesítménye (20%), a leggyengébb teljesítményt pedig a grammatikailag manipulált szöveget meghallgatók nyújtották, akik átlageredménye csupán 9,6% volt. A statisztikai elemzés (kéttényezős varianciaanalízis) igazolta, hogy mindkét tényező, tehát az életkor (p = 0,00) és a szövegtípus (p = 0,00) egyaránt szignifikáns hatást gyakorolt a szövegértési teljesítményre. A két tényező interakciójának ezzel szemben nem volt szignifikáns hatása a független változóra [F (2, 154) = 2,240, p = 0,110], tehát a szövegtípus és az életkor egymástól függetlenül befolyásolták az eredményeket. A statisztikai hatásvizsgálat (parciális eta négyzet mutató) alapján megállapítható, hogy mindkét tényezőnek jelentős a hatása, azonban az életkor (0,463) a szövegértési teljesítmény szórásának több mint kétszer akkora részét magyarázza, mint a szövegtípus (0,205). Az eredmények tehát azt mutatják, hogy a teljesítmény szempontjából jelentősebb az életkor szerepe, mint a szövegtípusé.

 

Mind a harmadikosoknál, mind a hatodikosoknál megfigyelhető, hogy jelentősen magasabb az eredménye az adatközlők abban az esetben, ha a szó szerint felidézett válaszokat is helyesnek fogadnám el. A hatodikosok esetében a szó szerinti válaszokat is beleszámítva a szövegértési teljesítménybe az átlag 33,8% (tehát több csaknem 14% magasabb, mint a szó szerinti válaszok nélkül). A harmadikosoknál ez a különbség valamivel csekélyebb, itt 64,7%-os eredményt produkálnak a szó szerinti válaszokkal együtt, tehát a különbség a két eredmény között pontosan 10%.

 

A harmadik osztályosok (mindhárom szövegtípust meghallgatók eredményeit figyelembe véve) átlagosan 44,7 %-ot, míg a hatodik osztályosok csupán 16,5%-ot értek el. A nem manipulált szöveget meghallgatók (mindkét életkori csoport eredményeit figyelembe véve) érték el a legmagasabb teljesítményt (37,4%), a grammatikailag manipulált szöveget meghallgatók teljesítménye ettől jelentősen alacsonyabb (20,7%). A szemantikailag manipulált szöveget meghallgatók 35,5%-os teljesítményt nyújtottak, amely alig marad el a nem manipulált szöveget meghallgatók eredményétől. A két életkori csoport összesített eredményeit szövegtípusonként összehasonlítva a 8. ábrán láthatjuk.

 

A két korcsoport összesített eredményein elvégzett post hoc elemzés a korcsoportonként külön adatolt eredményeken elvégzett elemzéshez hasonló mintát mutat (lásd 5. ábra és 6. ábra). A próba szignifikáns különbséget igazolt a nem manipulált és a grammatikailag manipulált (p = 0,00), illetve a grammatikailag manipulált és a szemantikailag manipulált (p = 0,03) szövegek megértési teljesítménye között, azonban a nem manipulált és a szemantikailag manipulált szövegek esetében elért eredmények között nem szignifikáns a különbség (p = 0,900). Fontos kiemelni, hogy – bár a statisztikai elemzés nem igazolt szignifikáns különbséget az adatok között – a harmadikosok szövegértési eredményeit a hatodikosokétól külön vizsgálva azt láthatjuk, hogy a szemantikailag manipulált szöveget meghallgatók eredménye valamivel (3,1%-kal) magasabb, mint a nem manipulált szöveget meghallgatóké (lásd 4. ábra). A két korcsoport összesített eredményeinél a különbség iránya megfordul, tehát a nem manipulált szöveget meghallgatók eredménye valamivel – mindössze 1,9%-kal – magasabb, mint a szemantikailag manipulált szöveget meghallgatóké (a különbség – mint láthattuk – itt sem szignifikáns). A pusztán szövegtípus szerinti összehasonlítás tekintetében kirajzolódó tendencia szerint tehát a legkönnyebbnek – minimális eltéréssel – a nem manipulált és a szemantikai anomáliákat tartalmazó szövegek bizonyultak a kísérleti személyeknek, és ennél jóval nehezebben teljesíthető feladatot jelentett a grammatikai hibákat tartalmazó szövegek megértése.

 

A szemantikailag és a grammatikailag manipulált szövegek esetében a három szövegrészre adott válaszok hasonló tendenciát mutatnak: a legkevesebb helyes válasz az első szövegrész kérdéseire érkezett (sorrendben 37% és 19%), ezt követte a harmadik szövegrészre adott helyes válaszok aránya (sorrendben 66% és 30%), míg a kísérleti személyek a második harmad kérdéseire válaszoltak a legnagyobb arányban helyesen (sorrendben 82% és 34%). Mindkét szövegtípus esetében megfigyelhető, hogy míg az első és a harmadik szövegrész helyes válaszainak aránya között relatíve markáns a különbség, addig a harmadik és a második szövegrészlet közötti eltérés jóval csekélyebb.

 

A hatodikosok helyes válaszainak szövegrészek szerinti megoszlása nagyrészt kiegyenlített a harmadikosok eredményeihez képest. A nem manipulált szöveg esetében látható az első szövegrész (13%), illetve a harmadik (23%) és a második (25%) szövegrész között kimagasló különbség, azonban a második és a harmadik szövegrészre megközelítőleg azonos arányú helyes válasz érkezett. A grammatikailag manipulált szöveg esetében – a nem manipulálthoz hasonlóan – szintén az első szövegrész bizonyult a legnehezebben megérthetőnek, itt csupán a válaszok 5%-a volt helyes. Ezt követte a második szövegrész, jelentős különbséggel (10%), illetve a harmadik szövegrész, jóformán azonos aránnyal (11%). A szemantikailag manipulált szöveg esetében az egyes szövegrészek megértési eredménye másként alakult: a legkevesebb helyes válasz – szintén minimális eltéréssel – a második (18%) és a harmadik (19%) részre érkezett, és ennél kevéssel több helyes választ adtak az első részre vonatkozó kérdésekre (összesen 22%). Az eredmények alapján a szemantikailag manipulált szöveget meghallgatók teljesítménye a legegyenletesebb a szöveg különböző részeinek összehasonlítása tekintetében.