Csárdás László: A nyelvtan és a jelentés összefüggései iskolások szövegértésében
›
6. Eredmények
›
6.3. Az azonnali és a késleltetett válaszadás eredményeinek bemutatása

6.3. Az azonnali és a késleltetett válaszadás eredményeinek bemutatása

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mindkét életkori csoportban a nem manipulált szöveget meghallgató kísérleti személyek kétszer válaszoltak ugyanazokra a megértést ellenőrző kérdésekre: először közvetlenül a szöveg meghallgatását követően (35 harmadikos és 27 hatodikos), majd ezt követően késleltetve, pontosan egy héttel később (16 harmadikos és 23 hatodikos). A késleltetett válaszadás alkalmával a szöveget nem hallgatták meg újból.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A nem manipulált szöveg megértését ellenőrző feladat eredményeit ennek megfelelően a válaszadás időpontja (első, azonnali válaszadás; második, késleltetett válaszadás) és a korcsoportok szerint is összehasonlítottam.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A két életkori csoport azonnali és késleltetett válaszadásának összesített átlageredménye 31,4%, míg csak a késletett válaszadás esetén a helyes válaszok az összes válasznak jóval kisebb részét, mintegy 24,4%-át teszik ki. Mind a hatodikos, mind a harmadikos korosztály esetében tehát az egy héttel későbbi válaszadás eredményei jóval elmaradnak az azonnali válaszadásétól: a harmadikosok 39,4%-ban, a hatodikosok pedig csupán 13,9%-ban válaszoltak helyesen második alkalommal a kérdésekre. A két válaszadás eredménye közötti különbség a harmadikosok esetében jóval jelentősebb, megközelítőleg a kétszerese a hatodikosok eredményei közötti különbségnek: a fiatalabb korosztály 12,4%-kal adott kevesebb jó megoldást az újbóli válaszadás során, ezzel szemben a hatodikosok mindössze 6,1%-kal. Fontos hozzátenni, hogy a hatodikosok az azonnali válaszadás során eleve jóval kisebb mértékben válaszoltak helyesen, a különbség itt több mint 30%-nyi.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az adatokból látható tehát, hogy a legtöbb helyes választ a harmadikosok adták az azonnali válaszadás során (50% fölött), majd ezt követik ugyanezen csoport késleltetett eredményei. A hatodikosok első válaszadási eredményei (20%) ettől is jelentősen elmaradnak, a legkevesebb helyes választ pedig szintén a hatodikosok adták egy héttel a szöveg meghallgatását követően. A kéttényezős varianciaanalízis alátámasztotta, hogy mindkét független változó, vagyis az életkor (p = 0,00) és a válaszadás időpontja (p = 0,08) egyaránt szignifikánsan hatott a helyes válaszok arányára. Az életkornak és a válaszadás időpontjának interakciója ezzel szemben nem befolyásolta szignifikánsan a helyes válaszok előfordulását [F(1, 101) = 0,615, p = 0,435], tehát a két tényező független hatása alakította az eredményeket. A statisztikai hatásvizsgálat (parciális eta négyzet értéke) azt mutatja, hogy az életkor (0,399) a helyes válaszok szórásának jelentősen nagyobb részét magyarázza, mint a válaszadás időpontja (0,71), tehát az életkor hatása ezen adat tekintetében is sokkal fontosabb.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az azonnali és a késleltetett válaszadás összehasonlító eredményeit a 11. ábra szemlélteti.
 
11. ábra. Az azonnali és a késleltetett válaszadás eredményeinek összehasonlítása.
 

6.3.1. A késleltetett válaszadás eredményeinek kérdésenkénti bemutatása

chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave