Kiefer Ferenc (szerk.)

Strukturális magyar nyelvtan 3.


Tő- és toldalékváltakozások

A fejezet további részeiben a tövek és a toldalékok alakváltozatait vesszük sorra. A váltakozások két szempontból jellemezhetők. A jellemzés alapja lehet egyfelől az, hogy az alternációt a tő vagy a toldalék szempontjából vizsgáljuk-e. Azaz a váltakozást mutató alakokban vannak-e a tőnek, illetve a toldaléknak olyan tulajdonságai, melyek ezeket az alakokat a váltakozást nem mutató alakoktól megkülönböztetik. A jellemzés másik szempontja az, hogy e jellemző tulajdonságok alapvetően a morféma (a tő vagy a toldalék) hangalakjára vagy alaktani státuszára vonatkoznak-e. Az első esetben fonológiai, a második esetben morfológiai jellemzésről beszélünk. Az alábbi vizsgálatokban fontos szempont lesz, hogy a fonológiai (és a függetlenül motiválható morfológiai) tulajdonságok kimerítően jellemzik a váltakozást mutató alakokat vagy sem. Abban az esetben, ha a jellemzés kimerítő, akkor a hangalakból és/vagy a morfológiai státuszból egyértelműen megjósolható, hogy történik-e alternáció. Ha a jellemzés nem kimerítő, akkor a következtetés csak egyirányú lehet: a váltakozásból vagy annak hiányából következtethetünk a hangalakra és/vagy a morfológiai státuszra, de fordítva nem.

Strukturális magyar nyelvtan 3.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 053 3


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

A Strukturális magyar nyelvtan 3. kötete a magyar alaktant tárgyalja. A magyar alaktan rendkívül gazdag, és számos, elméletileg is érdekes kérdést vet fel. Tudott dolog, hogy az alaktan és a mondattan bonyolultsági foka között fordított viszony áll fenn: minél bonyolultabb valamely nyelv mondattana, annál szegényebb alaktana, és minél gazdagabb alaktana, annál egyszerűbb mondattana. A magyar nyelv is sok olyan szerkezeti tulajdonságot kódol morfológiailag, amelyet más nyelv szintaktikailag fejez ki.

A Strukturális magyar nyelvtan korábbi köteteihez hasonlóan az alaktani kötet is arra törekszik, hogy egy adott elméleti keretben részletesen bemutassa a magyar alaktan legfontosabb sajátosságait. Az elméleti tárgyalás nagyszámú, empirikusan is új megfigyelést tett lehetővé. A kötetet ezért az is haszonnal forgathatja, akit az elméleti kérdésfeltevések kevésbé érdekelnek.

A magyar alaktan nemcsak az elméleti morfológiában foglal el különleges helyet, hanem az alkalmazott kutatásokban is. Ezért tartottuk fontosnak, hogy egy-egy fejezetet szenteljünk a magyar morfológia pszicholingvisztikai és számítógépes nyelvészeti vonatkozásainak is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-strukturalis-magyar-nyelvtan-3//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave