Kiefer Ferenc (szerk.)

Strukturális magyar nyelvtan 3.


Többtagú sz-d-v-tövek

A több szótagos sz-d-v-tövű igék az előző névszói tőosztályhoz hasonló viselkedést mutatnak. Amint azt a hangkivetésnél megállapítottuk, az sz-végű töveket tartalmazó alakok hangkivető töveknek tekinthetők (ezeket találjuk általában az I. és II.A osztályú toldalékok és a múlt idő jele előtt). A d-végű tőalakok az analitikus toldalékok (II.A és II.B osztály) előtt állnak; ezekben soha nem történik hangkivetés. Azonban ezeknek az igéknek van egy harmadik alakjuk is, amely mássalhangzóra végződik és magánhangzó kezdetű toldalék előtt v-vel bővülhet (ebben a főnévi mag—magvak, magvas stb. sorra hasonlít). Az alábbiakban ezen igéknek azokat az alakjait találjuk, ahol a szóban forgó tő megjelenik (az sz-tövet az első sorból, a d-tövet a múlt idő sorából láthatjuk). Néhány -kodik képzővel ellátott alak is idetartozik (gyanakszik—gyanakodhat—gyanakvó, dicsekszik—dicsekedhet—dicsekvő és törekszik—törekedhet—törekvő), ezeket a táblázat nem tartalmazza. Az igyekszik ige d-töve helyett z-re végződő tövet találunk (pl. igyekezhet).

Strukturális magyar nyelvtan 3.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 053 3


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

A Strukturális magyar nyelvtan 3. kötete a magyar alaktant tárgyalja. A magyar alaktan rendkívül gazdag, és számos, elméletileg is érdekes kérdést vet fel. Tudott dolog, hogy az alaktan és a mondattan bonyolultsági foka között fordított viszony áll fenn: minél bonyolultabb valamely nyelv mondattana, annál szegényebb alaktana, és minél gazdagabb alaktana, annál egyszerűbb mondattana. A magyar nyelv is sok olyan szerkezeti tulajdonságot kódol morfológiailag, amelyet más nyelv szintaktikailag fejez ki.

A Strukturális magyar nyelvtan korábbi köteteihez hasonlóan az alaktani kötet is arra törekszik, hogy egy adott elméleti keretben részletesen bemutassa a magyar alaktan legfontosabb sajátosságait. Az elméleti tárgyalás nagyszámú, empirikusan is új megfigyelést tett lehetővé. A kötetet ezért az is haszonnal forgathatja, akit az elméleti kérdésfeltevések kevésbé érdekelnek.

A magyar alaktan nemcsak az elméleti morfológiában foglal el különleges helyet, hanem az alkalmazott kutatásokban is. Ezért tartottuk fontosnak, hogy egy-egy fejezetet szenteljünk a magyar morfológia pszicholingvisztikai és számítógépes nyelvészeti vonatkozásainak is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-strukturalis-magyar-nyelvtan-3//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave