A magyar ember számára nem ismeretlen, milyen előjogokkal jár az, ha az egyik kutya nagyobb... A ranglétrán előrébb álló nagytestű egyed számtalan előnyt élvez, előjogokkal rendelkezik a párzáskor, de még többet is ehet. Jól tudják ezt az állatok is, hisz megnövelik testméreteiket, ha dominanciájukat kívánják kifejezni. A nagy test mint erő- és hatalomszimbólum az evolúció korai szakaszán, már a halaknál – kb. 400 millió éve – megjelent. Két egyed között a dominanciaküzdelmet különféle testméretnövelő erődemonstrációk vezetik be: ilyen például az úszók kifeszítése, a kopoltyúk széttárása (pl. a sziámi harcoshalaknál), a test felfújása (a békáknál), a tollazat, a szőrzet felborzolása, a támadó fegyverek (pl. fogazat) mutogatása. Ha elég meggyőzőek a test jelképes hatalmi jegyei, már ez is eldöntheti az egyedek közötti rangsort, nem szükséges ténylegesen harcba szállni. Ezzel szemben az alárendelt állat igyekszik minél kisebbé válni, elfedi minden támadást kiváltó testrészét. Az állat tolla, szőrzete ilyenkor lesimul, kiálló testrészeit (fülét, farkát) behúzza, szinte megpróbál eltűnni. A rangsorban elfoglalt helyet a fizikai erő, a testméret és a testsúly alapvetően meghatározzák. Eme státusjelző morfológiai bélyegek elvesztése a rangsorban elfoglalt helyről való lecsúszással fenyeget.