Hámori Eszter

Kötődéselmélet régen és ma

Koncepciók, kutatás, módszerek és klinikai vonatkozások Bowlbytól napjainkig


Az anyai szenzitivitás „értelmezés”-oldala koraszülötteknél

Eckerman (Eckerman & Oehler, 1992) az igen kis súlyú koraszülöttek anyáival végzett vizsgálatában arra a kérdésre keresett választ, hogy melyek azok a specifikus viselkedésjegyek, amelyek az anya számára kulcsfontosságúak csecsemőjével való interakciói során. Eredményei szerint a csecsemő kommunikatív szándékainak figyelmen kívül hagyása vagy épp ellenkezőleg, azok „túlértelmezése” fokozottan volt jellemző erre a csoportra. Az időre születettekhez képest a kis súlyú koraszülöttek anyái más viselkedésjegyekre voltak szenzitívek. Így például bizonyos anyák a gyermek motoros aktivitására már a korai időszakban is érzékenyen figyeltek. Ezeket gyakran úgy értelmezték, mint ami a csecsemő agresszivitásáról szól. Más szülők számára ugyanezek a jegyek az érzelmi és kötődési igények kifejeződését jelentették. Az időre születettekhez képest a nyűgösködést és sírást a kis súlyúak anyái sokkal könnyebben értelmezték úgy, mint ami a gyerek fáradtságáról, alvásigényéről szól, semmint a gyerek egyéb más vágyairól, például kapcsolatigényéről. A kis súlyú koraszülöttek esetében az anyák az interakció céljára vonatkozóan is eltérő motivációkat fogalmaztak meg az időre szülő anyákhoz képest. Az Eckerman által vizsgált csoportban az időre szülő anyák által megfogalmazott egyik fő cél az interakciók során a játékosság és a ráhangolódás kialakítása volt. Ezzel szemben a koraszülő anyák többsége arról számolt be, hogy abban szerette volna segíteni csecsemőjét, hogy az megismerhesse őt, és biztos lehessen abban, hogy szeretik, és nem hagyják el (Eckerman & Oehler, 1992).

Kötődéselmélet régen és ma

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 253 7

Hivatkozás: https://mersz.hu/hamori-kotodeselmelet-regen-es-ma//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave