Közigazgatási jog I.
A szakigazgatás általános alapjai, nemzetközi összefüggései. Az állami alapfunkciók igazgatása
A beutazás és tartózkodás jogának korlátozása, tilalma
Tartalomjegyzék
- Közigazgatási jog I.
- Impresszum
- Előszó
- Közigazgatás és szakigazgatás (A szakigazgatás fogalma, jelentősége)
- 1. Általános közigazgatás és szakigazgatás
- 2. Általános és különös közigazgatási jog
- 3. Európai Unió és nemzeti szakigazgatás
- 4. A szakigazgatás személyzete
- 5. Szakigazgatás és közmenedzsment
- 6. Összefoglalás
- Az „Európai Közigazgatási Tér” és az európai közigazgatási jog
- 1. Bevezetés
- 2. Az „Európai Közigazgatási Tér”
- 2.1. A „Közös Európai Közigazgatási Térség”, a „Common Administrative Space” kialakulása és fogalma
- 2.2. Az „Európai Közigazgatási Tér” fogalma és érvényesülési köre
- 2.3. A Régiók Európája és a „többszintű kormányzás”
- 2.4. A „jó kormányzás és közigazgatás” az EU-ban
- 2.5. Új tendenciák az „Európai Közigazgatási Térség” fogalmának értelmezésében
- 2.1. A „Közös Európai Közigazgatási Térség”, a „Common Administrative Space” kialakulása és fogalma
- 3. Az európai közigazgatási jog fogalma
- 4. A közösségi jog hatása a közigazgatási jog egyes területeinek fejlődésére
- 5. Európai közigazgatási jog az integráció közigazgatási joga?
- 6. Konklúziók
- 1. Bevezetés
- Az állami alapnyilvántartások
- 1. Az állami nyilvántartások kialakulása
- 2. A nyilvántartások csoportosítása
- 3. A nyilvántartásokkal szembeni követelmények
- 4. A hazai nyilvántartások jogi szabályozása
- 5. Az anyakönyvek
- 6. A személyi adatok és a lakcím nyilvántartása
- 7. A társadalombiztosítási nyilvántartás
- 8. A bűnügyi, a szabálysértési és a közúti közlekedési előéleti nyilvántartás
- 9. A közúti közlekedési okmányok nyilvántartása
- 1. Az állami nyilvántartások kialakulása
- A rendészeti igazgatás és a rendészeti jog alapjai
- 1. Kiinduló fogalommeghatározások
- 2. Az alkotmányos normák jelentősége a rendészeti tevékenység és a rendészeti igazgatás kapcsán
- 3. A rendvédelem és a rendészet fogalmi kettőse az alkotmányos rendelkezések tükrében
- 4. Rendvédelem kontra rendészet
- 5. Materiális rendőrségfogalom az Alkotmányban és az Alaptörvényben
- 6. A közbiztonság és a közrend mint központi fogalmak
- 7. A közbiztonság meghatározhatósága
- 8. A közrend meghatározhatósága és az államhatár rendje
- 9. A „védelem”, mint veszélyelhárítás, a rendészeti és rendőrségi feladatok
- 10. Rendőrség vagy rendőrségek? A fegyveres jelleg és a lőfegyverhasználat alapkérdése
- 11. Egyes rendészeti intézkedések és kényszerítőeszközök, valamint a jogorvoslati rendszer
- 12. Röviden a rendészeti jogorvoslatokról
- 13. Röviden a nemzetbiztonsági szolgálatokról
- 14. A párttagság és a politikai tevékenység korlátozottságának alkotmányos megítélése
- 1. Kiinduló fogalommeghatározások
- A külföldiek igazgatása és a menekültjog
- 1. Az idegenjog, az idegenrendészet és a mozgásszabadság összefüggései
- 2. Az idegenrendészet története
- 3. Az idegenrendészet szabályozása
- 4. Az idegenrendészeti eljárások Ket.-től eltérő szabályai
- 5. Az idegenrendészeti eljárás szervei az Szmtv.-ben
- 6. A menekültügyi igazgatás
- 1. Az idegenjog, az idegenrendészet és a mozgásszabadság összefüggései
- Honvédelmi igazgatás
- 1. Bevezetés a honvédelmi igazgatásba
- 2. A honvédelmi igazgatás és a honvédelem rendszere
- 3. A honvédelmi igazgatás jogi szabályozásának történelmi fejlődése
- 4. A honvédelmi igazgatás szervezetrendszere és hatályos szabályozási környezete
- 5. A honvédelmi igazgatás szervezetrendszere, a honvédelem irányításában vagy igazgatásában jog- és hatáskörrel rendelkező szervek honvédelmi igazgatási feladatai
- 6. A Magyar Honvédség – Magyarország fegyveres ereje
- 7. A honvédelmi igazgatás és a különleges jogrend kapcsolata
- Adó- és vámigazgatás
- 1. Bevezetés
- 2. Nemzetközi adózási modellek
- 3. Az Európai Unió adópolitikája
- 4. Az adóztatás gyökerei Magyarországon
- 5. Az adózás hazai szabályozása, jogforrásai és közigazgatási szervezeti rendszere
- Igazságügyi igazgatás
- 1. Bevezetés – fogalmi keretek
- 2. Az igazságügyi ágazat központi igazgatása
- 3. A bíróságok
- 4. Az Alkotmánybíróság
- 5. Az ügyészség
- 6. A jogászi szakmai kamarák
- Közpénzügyi igazgatás
- 1. Bevezetés
- 2. A pénzügyi közigazgatási tevékenység sajátosságai
- 3. A pénzügyi közigazgatás rendszere
- 4. A közpénzügyi igazgatás ágazati irányítása
- 5. Költségvetési igazgatás
- 6. Kincstárügyi igazgatás
- 7. Közpénzügyi ellenőrzés
- 1. Bevezetés
- Az e-közigazgatás szakigazgatási alapjai
- 1. A szakigazgatási terület alapfogalmai
- 2. Az Európai Unió e-közigazgatás-politikája
- 3. Az e-kormányzás, e-közigazgatás kialakulását megalapozó hazai dokumentumok
- 3.1. Nemzeti Informatikai Stratégia (NIS) (1995)
- 3.2. Magyar válasz az Információs Társadalom kihívásaira (1999)
- 3.3. Tézisek az információs társadalomról (2000)
- 3.4. Magyar Informatikai Charta (2000)
- 3.5. Nemzeti Információs Társadalom Stratégia (NITS) (2001)
- 3.6. Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS) (2003)
- 3.7. Nemzeti (lisszaboni) Akcióprogram (2005–2008)
- 3.8. Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (2005–2020)
- 3.9. Országos Területfejlesztési Koncepció (2005–2020)
- 3.10. Nemzeti Szélessávú Stratégia (2005–2013)
- 3.11. E-közigazgatás 2010 Stratégia
- 3.12. Informatikai Átfogó Stratégia
- 3.13. E-közigazgatás Program (2008–2010)
- 3.14. Digitális Megújulás Cselekvési Terv (2010–2014)
- 3.1. Nemzeti Informatikai Stratégia (NIS) (1995)
- 4. Az e-közigazgatás ágazati irányítása
- 4.1. Informatikai Tárcaközi Bizottság (1993)
- 4.2. Kormányzati Informatikai Irányító Bizottság (1995)
- 4.3. Miniszterelnöki Hivatal (1998)
- 4.4. Informatikai kormánybiztos (2000)
- 4.5. Informatikai és hírközlési miniszter és a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter (2002)
- 4.6. Kormányzati Informatikai Egyeztető Tárcaközi Bizottság, Elektronikus Kormányzat Operatív Bizottság, IDA Szakértői Bizottság (2003–2004)
- 4.7. A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter feladatkörében eljáró, a kormányzati informatikával összefüggő feladatai gyakorlásával megbízott politikai államtitkár mint kormánymegbízott (2005)
- 4.8. Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (2006)
- 4.9. Közigazgatási Informatikai Bizottság (2007)
- 4.10. E-közigazgatásért felelős miniszter (2010–)
- 4.11. Az elektronikus ügyintézési felügyelet
- 4.1. Informatikai Tárcaközi Bizottság (1993)
- 5. Az e-közigazgatás jogi környezete
- 1. A szakigazgatási terület alapfogalmai
Kiadó: Wolters Kluwer Kft.
Online megjelenés éve: 2016
ISBN: 978 963 295 623 7
A könyv megalkotásakor a szerzők és a kiadó kettős célt tűzött ki maga elé. E könyv egyrészt tankönyv, amely összefoglalja a közigazgatási jog különös részét, az egyes ágazatok joganyagát. Másrészt a mű szakkönyvi célzattal, tartalommal is készült, azaz a könyvben szereplő kiemelt szakigazgatási területekkel foglalkozó szakemberek számára is fontos és elméleti jelentőségű ismeretanyagot közvetít. E szakkönyvi jelleget szolgálják a könyvben az összehasonlító és a történeti elemzések, illetve a lehetséges szabályozási módszerek, modellek, alapvető jogintézmények és fogalmi keretek elemzései. Oktatási szempontból nézve pedig a könyv sajátossága, hogy alapvetően nem a vonatkozó jogszabályok leírását, puszta ismertetését tartalmazza, hanem az adott ágazat általános jellemzőit foglalja össze: a közigazgatási beavatkozás okait, indokait, szükségességét, történetét, nemzetközi (különösen Európai Uniós) összefüggéseit, illetve a szabályozás lehetséges módszereit, modelljeit. A hazai jogi karok közigazgatási jogi tanszékei, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem összefogásában készült. A könyv három kötetben jelenik meg, egyes kötetei a szakigazgatási ágazatokat tematikus csoportosításban tárgyalják. - Az első kötet a szakigazgatási jog alapjait és az állami alapfunkciókat, - a második kötet a gazdaságot és infrastruktúrát, - a harmadik kötet pedig a humánigazgatást érintő területeket tárgyalja.
Hivatkozás: https://mersz.hu/lapsanszky-kozigazgatasi-jog-i//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero