Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon III.

Viták, megoldások, értékelések


15 Ezen a ponton fontos visszautalni arra, hogy az 1995. évi privatizációs törvény az önkormányzati tulajdont – így például a kórházak tulajdonlását – magántulajdonnak tekintette (4.8.). A vagyontörvényben már ez a kitétel nem szerepelt. Ebben az értelemben tehát itt is államosítás történt. Itt azt a jogtechnikát alkalmazták, hogy a „létfontosságú rendszerek és létesítmények" közé sorolták be az állami kórházi ellátást, a mentésirányítást, az egészségügyi tartalékkészleteket, a vérellátást, az egészségbiztosító informatikai rendszerét, valamint azt a hazai biztonsági labort, ahol a veszélyes vírusokat gyűjtik és őrzik. Lásd 2012. évi CLXVI. törvény a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről, valamint a végrehajtásról szóló 65/2013. (III. 8.) Korm. rendeletet. Lásd részletesen Mihályi (2012c). Érdekes apróság: Tarlós István főpolgármester éveken át nem volt hajlandó aláírni a kórházak átadására vonatkozó megállapodást. Erre csak 2018-ban került sor, miután a Fővárosi Közgyűlés fideszes többsége erre rákényszerítette (Havas Szonja szíves közlése 2019. június 20-án.). A fővárostól összesen 12 kórházat vett el az állam. A fővárosi ellenzék szerint a 12 kórház államosítása 150 Mrd Ft értékű ingatlanvagyontól fosztotta meg az önkormányzatot. 2022-től közel 70 városi kórház önállóságát szüntette meg a kormány.

Privatizáció és államosítás Magyarországon III.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 102 3

Hivatkozás: https://mersz.hu/mihalyi-privatizacio-es-allamositas-magyarorszagon-3//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave