A közigazgatási per tárgya az volt, hogy az ingatlancsere-szerződés szerint a 20 sukorói telek egyikét meg kellett osztani. Ámde a tulajdonjogot a szerződés szerint csak akkor lehetett bejegyezni, ha „valamennyi ingatlan kialakult, s szerződés szerinti állapotában létrejön”, azaz megtörténik a telekmegosztás. A szerződő felek még 2008-ban benyújtották a tulajdonjog-változással és a telekmegosztás engedélyezésével kapcsolatos kérelmeket. Az utóbbit a települési jegyző engedélyezte, és az engedély alapján a körzeti földhivatal bejegyezte. A földhivatal azonban később úgy vélte, hogy a környezetvédelmi szakhatósági állásfoglalás hiányában nem jegyezhette volna be a telekmegosztást, de mivel a bejegyzés első fokon már jogerőre emelkedett, az ügyészséghez fordult, az pedig óvást nyújtott be. Az óvás alapján megsemmisítették a telekmegosztás engedélyezéséről és bejegyzéséről szóló határozatot, majd a földhivatal felfüggesztette a tulajdonjog-változás ingatlan-nyilvántartási bejegyzése iránti kérelmeket, és új határozatot hozott, amelyben elutasította a telekmegosztás iránti kérelem bejegyzését, mivel a telekmegosztás nem jött létre.

Ekkor Joav Blum fellebbezett, a megyei földhivatal pedig – tekintettel arra, hogy a telekmegosztási kérelmet az MNV Zrt. nyújtotta be – a fellebbezést elutasította azzal, hogy az üzletember „nem ügyfél a telekmegosztási eljárásban”, ezért nincs jogorvoslati lehetősége. Blum a határozat ellen a bírósághoz fordult. A Fejér Megyei Bíróság közigazgatási eljárás keretében hozott ítéletében megerősítette a földhivatali döntést, s kimondta, hogy Blumnak ebben az eljárásban nem volt jogorvoslati joga, s nem vitathatja a telekmegosztás tárgyában született döntéseket. A tulajdonjog-változás bejegyzése iránti kérelmet ugyancsak elutasította a földhivatal, mert a kérelemnek olyan hiányossága volt, amelyet „földhivatali eljárásban nem lehet pótolni”, azaz olyan ingatlanra kérték a tulajdonjog bejegyzését, amely a telekmegosztás meg nem történte miatt „ténylegesen nem létezik”. Blum – pontosabban szólva az őt képviselő jogászcsapat – vitatta, hogy a kérelmet hiánypótlás nélkül el lehetett volna utasítani, s úgy vélte, ha az egyik ingatlan megosztása nem történt is meg, a többire résztulajdonjog megszerzését kellett volna bejegyezni. A földhivatal határozata szerint erre azért nincs lehetőség, mert a csereszerződés nem külön-külön az egyes ingatlanokra, hanem értékkülönbözettel a magyar állam, valamint Blum tulajdonában levő „ingatlanhalmazokra” vonatkozik. A fellebbezéssel kapcsolatban a nem peres eljárásban, tárgyalás nélkül, az iratok alapján hozott végzést a bíróság. A befektető kérelmét elutasította, s megállapította, hogy a földhivatal jogszerűen járt el. Elfogadta az ingatlanhalmazokra vonatkozó álláspontot, s kimondta, hogy a résztulajdonjogra vonatkozó bejegyzésre az adott esetben, a konkrét szerződés szerint nincs lehetőség.