Pálvölgyi Lajos: Az életpálya-építés megalapozása fiatalkorban
›
4. Empirikus kutatások
›
4.2. Gimnazisták pályaorientációs jellemzői
›
4.2.4. Eredmények és megvitatásuk
›
4.2.4.2. Évfolyam szerinti különbségek

4.2.4.2. Évfolyam szerinti különbségek

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A második H-2.2 hipotézis szerint a magasabb évfolyamba járó tanulók pályaorientációs változói kedvezőbb értékeket produkálnak. Ez ugyan plauzibilis feltevésnek tűnik folyamatos pályaorientáció esetén, de 4.1.4.3. eredményei alapján inkább a hipotézis elvetése várható.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 14. táblázat az évfolyamváltozó és néhány pályaorientációs változó közötti kapcsolatra utaló szignifikáns rangkorrelációk értékekeit tartalmazza, beleértve a pályaorientációs változók egymás közötti kapcsolatait is. Az itt szereplő 2–5. számú változók az egyedi kérdéssor egyes tételeihez kapcsolódnak. A 2. számú a pályaorientációs programokon való részvételre kérdezett rá, számos konkrét lehetőséget felsorolva, és további pályaorientációs aktivitás szabad beírását is megengedve. A következő három kérdés a válaszadó egyetértését kérdezte ötfokú Likert-skála alkalmazásával ezen kijelentések kapcsán: (3) „motivált vagyok a jövőmmel kapcsolatban”, (4) „ismerem az erősségeimet”, és (5) „ismerem a továbbtanulási lehetőségeimet”. A további változók a már bemutatott, nemzetközileg használatos kérdéssorok adataira épülő kompozit mutatók, a 6–9. számú a CFI alskálákat, az utolsó a Rosenberg-féle Önbecsülés Skálát reprezentálja.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

14. táblázat. Rangkorrelációs mátrix a Spearman-féle rhó értékekkel (N = 1137) (saját szerkesztés, Pálvölgyi, 2024b)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az évfolyam és a többi változó közötti Spearman-féle rangkorrelációt vizsgálva csak néhány nagyon gyenge kapcsolatot találunk. A magasabb évfolyamba járók kicsit gyakrabban vesznek részt pályaorientációs programokban, lehetőségeiket kicsit jobban ismerik, és nagyon enyhén csökken náluk a pályainformáció és az önismeret igénye. Az előbbi kapcsolatok logikusnak, a két utóbbi viszont kicsit meglepőnek tűnhet. Utóbbiakra magyarázat lehet, hogy a magasabb évfolyamokban egyesek talán már kielégítették, vagy legalábbis úgy vélik, hogy kielégítették ilyen irányú igényeiket. A táblázatban nem szerepel, de érdemes megemlíteni, hogy a magasabb évfolyamba járók körében nagyon enyhén növekszik a későbbiekben leírt kedvezőbb pályaorientációs típusokba tartozás aránya (rhó = 0,109, p < 0,01). Tekintettel a nagyon kevés számú és igen gyenge kapcsolatra, a gimnáziumi évek előrehaladtával a pályaorientációs változók lényeges változását tehát nem sikerült kimutatni, vagyis a második hipotézis nem igazolódott. Ez az eredmény egybecseng a 4.1.4.3. alfejezetben ismertetett korábbi megállapításunkkal.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Érdemes megjegyezni, hogy a kapott eredményt befolyásolhatta a diákok életkorának rendszerint viszonylag magas szórása is a gimnáziumi osztályokban, amire viszont jelen esetben nincs konkrét adatunk. Az évfolyamok közötti összehasonlítás akkor lenne igazán meggyőző, ha ugyanazon minta longitudinális követésére épülne. Jelen esetben ez nem volt biztosítható. (Bár eredményünkre az évfolyamok további különbségei is hatással lehetnek, megítélésünk szerint ezek a különbségek nem lehetnek olyan nagyok, hogy a fenti általános képet döntően befolyásolnák.) Az általános javuló tendenciára vonatkozó hipotézisünk tehát nem igazolódott. További vizsgálat során érdemes kitérni az egyes évfolyamok esetleges sajátosságaira, figyelemmel a döntési pontokat közvetlenül megelőző időszakokra is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kapott eredményünk összhangban van más kutatásokkal. Tudlik (2021) 9–12. évfolyamos gimnáziumi tanulók körében a Pályaválasztási Bizonytalanság Kérdőívet alkalmazva csupán egyetlen változónál talált szignifikáns eltérést egy évfolyam esetében a többi évfolyamhoz viszonyítva. Az önismeretigény volt magasabb szintű a 10. évfolyamnál, ami összefügghet azzal, hogy a gimnazisták ekkor a közelgő fakultációs döntésük előtt állnak. Olteanu (2023) középiskolások körében az életkori különbséget vizsgálva kevés szignifikáns eltérést talált, anélkül, hogy ezek valamilyen jól körülírható tendenciára utalnának. Kiemeli, hogy már 15 éves korban is jelentős pályaválasztási nehézségek tapasztalhatók főként motivációhiány formájában.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave