Hámori Eszter

Kötődéselmélet régen és ma

Koncepciók, kutatás, módszerek és klinikai vonatkozások Bowlbytól napjainkig


A kötődéselmélet alapkoncepcióinak első megfogalmazása

A kötődéselmélet alapgondolatait Bowlby az 1950-es évek végére fogalmazta meg három, már klasszikusnak számító tanulmányában. A „The Nature of the Child’s Tie to his Mother” (A gyermek anyához való kötődésének természete, Bowlby, 1958) című írásában fektette le a kötődéselmélet etológiai keretét. Eszerint a csecsemő kötődési viselkedése egy veleszületett, a táplálás ösztönétől független humánspecifikus viselkedésmintázat, melynek célja, hogy veszély esetén az anyával való közelséget fokozza, és az anya megnyugtató viselkedését kiváltsa. Az első életév során a kötődési viselkedések veleszületett repertoárja – a szopás, csimpaszkodás, követés, sírás és a mosolygás – fokozatosan fejlődik mintázattá, és az anyára vagy az anyát helyettesítő stabil gondozóra irányul, aki a biztonságot adja. Az anyának a kötődési viselkedés kialakulásában játszott szerepét a „Separation Anxiety” (Szeparációs szorongás, Bowlby, 1960a) című tanulmányában fejtette ki bővebben. Optimális esetben az anya elérhető és megnyugtatóan reagál a gyermek közelségkereső jelzéseire veszélyhelyzetben, és biztonságos menedékként áll a gyermek rendelkezésére, akihez fáradtság, betegség, nyugtalanság esetén vissza lehet térni támaszért és vigaszért. Az anya nyugalmi helyzetben is a biztonságos bázis szerepét tölti be, akitől a világ felfedezése, az új ingerek explorációja indulhat. Bowlby – részben Harlow rézuszmajmokkal folytatott kísérletei, másrészt Ainsworth ugandai megfigyelései alapján – felismerte, hogy a kötődés és az exploráció egymással szoros kapcsolatban állnak. Ha a gyermek biztonságban érzi magát, akkor aktívan keresi az új és érdekes ingereket. Ha azonban veszélyt észlel, a kötődési rendszer mozgósul, és leállítja a felfedezés iránti igényt. A két rendszer szoros összefüggése és az anya mint biztonságos bázis fogalma Bowlby pszichopatológiai elméletében is kiemelt jelentőséget kapott. Az anyjuktól tartósan elszakított gyermekeknél tapasztalt patológiás gyász megjelenésének kiváltó körülményeit és személyiségfejlődésre gyakorolt hatását a „Mourning in Infancy and Childhood” (Gyász csecsemő- és gyermekkorban, Bowlby, 1960b) című tanulmányában elemezte. (Azok a koncepciók, amelyeket ebben a három tanulmányban megfogalmazott, a 2. fejezetben olvashatók részletesebben.)

Kötődéselmélet régen és ma

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 253 7

Hivatkozás: https://mersz.hu/hamori-kotodeselmelet-regen-es-ma//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave