Hámori Eszter

Kötődéselmélet régen és ma

Koncepciók, kutatás, módszerek és klinikai vonatkozások Bowlbytól napjainkig


Az anyai szenzitivitás finom különbségei

A biztonságos kötődés alcsoportjainak különbségét más szempontból is vizsgálták a kutatók. Így például van IJzendoorn és munkatársai (1983, 1985) holland gyermekek Idegen helyzettel való felmérése során a 136 fős csoportban jelentősen nagyobb arányban, a teljes minta 20%-ában találtak B4 altípusba tarozó biztonságosan kötődő gyermeket az amerikai és a német felmérésekhez képest. Ez utóbbi mintákban viszont jóval nagyobb arányban voltak a biztonságos kötődés B2 és B3 altípusai. A holland mintában ráadásul a szorongó-ambivalens kötődés jóval alacsonyabb arányú volt, az átlagosan megszokott 10-15% helyett összesen a gyermekek 5%-a lett C-kötődésű. Van IJzendoorn szerint ez az eltérő arány magyarázható azzal, hogy a B4 alcsoport viselkedésmintázata nagyon közel áll a szorongó-ambivalens csoport C2 alcsoportjának viselkedésmintájához. Gyakorlatilag határcsoportot képez a biztonságos és ambivalens kötődési mintázatok között, mint ahogy azt már Ainsworth is megjegyezte. A B4 alcsoportba tartozó gyermekek – akárcsak a C csoportba soroltak – a distressz magas szintjét mutatják. Keveset vagy egyáltalán nem explorálnak, intenzíven keresik az anya közelségét, ragaszkodnak a testi kontaktushoz, tartanak az idegentől, és erősen tiltakoznak az anya távozása ellen. Van IJzendoorn e jellemző mintázat alapján javasolta a „dependens kötődés” (1985, 439.o.) elnevezést erre az alcsoportra Az egyetlen különbség a B4 és a C csoportba sorolt gyermekek között, hogy a B4 csoportba tartozó gyermekek kevésbé tiltakoznak és dühösek, amikor az anya felveszi őket megnyugtatás céljából.

Kötődéselmélet régen és ma

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 253 7

Hivatkozás: https://mersz.hu/hamori-kotodeselmelet-regen-es-ma//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave