1 A szigetfeloldások vizsgálatakor a szakirodalom (Merchant 2001) általában az (i)-ben található példát idézi:

search

’Fel akarnak venni valakit, aki beszél egy balkáni nyelvet, de nem emlékszem, melyiket.’ Ez a példa azonban igen kétséges abból a szempontból, hogy tartalmaz-e egyáltalán szigetből való kiemelést az elliptikus szakaszban. Ennek oka, hogy a hiányzó szakasz kétféle folyatást is lehetővé tesz, amelyek közül az a. verzió nem tartalmaz szigetet:

search

E probléma kiszűrésére Wang (2007) a (74)-ben látott mondattípus használatát javasolja (lásd a (73) példákat is). Ebben a példában a he speaks típusú folytatás a mondat jelentéséből kifolyólag kizárt.

Tartalomjegyzék

• Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIII. • Új irányok és eredmények a mondattani kutatásban
• Impresszum
• Szerkesztői bevezetés
• chevron_rightI. rész.Elméletek, modellek, univerzálék
  • chevron_right„Fundamentális” kérdések az információstruktúrában – univerzális és tipológiai megfigyelések tükrében Molnár Valéria • “Fundamental” questions in information structure – in light of universal and typological considerations
    • 1. Bevezetés
    • 2. „Fundamentális” kérdések
    • 3. „Fundamentális” fogalmak
    • 4. „Fundamentális” törvényszerűségek
    • chevron_right5. „Fundamentális” variáció – tipológiai megfigyelések
      • 5.1. A pozitív értékű C-kontinuitás dominanciája
      • 5.2. A pozitív értékű C-kontinuitás és C-kontraszt dominanciája
      • 5.3. [+ C-kontinuitás], [+ C-kontraszt] és [− C]
    • 6. Összefoglaló visszatekintés és kitekintés
    • Irodalom
  • chevron_rightℜeALIS, avagy a szintaxis dekompozíciója • ℜeALIS, or the decomposition of syntax
    • chevron_right1. A diskurzus-reprezentacionalizmus legitimációja
      • 1.1. Formalizálás, kompozicionalitás, diskurzus-reprezentacionalizmus
      • 1.2. A DRT diskurzusreprezentációi
      • 1.3. Diskurzusreprezentáció – a retorikai relációk bevonásával
    • chevron_right2. Diskurzusábrázolás helyett belsővilág-ábrázolás, avagy a pszichologizmus kísértete
      • 2.1. Diskurzusreprezentáció az interpretálói elmékben, elmereprezentáció a világmodellben
      • 2.2. A referensek és viszonyaik
      • 2.3. Az interpretáló mentális reprezentációja
      • 2.4. Az elme kettős természete és a reprezentacionalizmus
      • 2.5. A ℜeALIS integráló törekvése
    • chevron_right3. Milyen legyen a szintaxis?
      • 3.1. Közvetlen kompozicionalitás a Tökéletes Grammatikában
      • 3.2. A grammatikai relációk rangparaméteres megfogalmazása
      • 3.3. Mondatelemzés a követelések közvetlen vagy közvetett kielégítése révén
    • chevron_right4. Az argumentumstruktúra-építő σ eventuális függvény
      • 4.1. A σ szerepe az argumentumhelyek sokoldalú meghatározásában
      • 4.2. A polaritásos hatásláncrendszerek
      • 4.3. Centralizálás: az alanyi (és a tárgyi) funkció kiosztása
      • 4.4. Információs szerepek és hatóköri hierarchiák
      • 4.5. A beszédaktus-prominencia és az implicit referencialitási fokozat
    • 5. Összefoglalás
    • Irodalom
  • chevron_rightMagyar mondatszerkezeti jelenségek elemzése HPSG-ben • Hungarian sentence structure in HPSG
    • chevron_right1. Fej–komplementum szerkezetek
      • 1.1. Az argumentumszerkezet lexikai leírása
      • 1.2. Az összetevős szerkezet kialakítása
      • 1.3. A magyar fej–komplementum mondatszerkezet
    • chevron_right2. A bal periférián megjelenő összetevők
      • 2.1. A távoli függőség kezelése
      • 2.2. A magyar mondatok bal perifériája
    • chevron_right3. A kvantorok hatóköre
      • 3.1. Hatókörértelmezés lokális eszközökkel
      • 3.2. Szórend és hatókör összefüggése a magyarban
    • chevron_right4. A magyar infinitívuszi szerkezetek leírása
      • 4.1. Az infinitívuszt tartalmazó mondatok egyszerű mondatok
      • 4.2. Az infinitívuszt tartalmazó mondatok összetett mondatok
      • 4.3. A magyar infinitívuszi szerkezetek elemzése HPSG-ben
    • 5. Összefoglalás
    • Irodalom
• chevron_rightII. rész. Modulok és kapcsolódásaik.
  • chevron_rightFrázisstruktúra és prozódia: interfész vagy közös kognitív alapok? • Phrase structure and prosody: An interface, or common cognitive grounds?
    • 1. Bevezetés
    • chevron_right2. A szintaxis–prozódia interfész vizsgálatát motiváló néhány megközelítés
      • 2.1. A „laposabb prozódia” elmélete
      • 2.2. A prozódia helye a nyelvképesség vizsgálatában
      • 2.3. A prozódiai eszközök multimodalitása
    • chevron_right3. A prozódia alapvető kognitív jellemzői
      • 3.1. Csoportosítás absztrakt vizuális elemekkel: az idő (szünet) szerepe
      • 3.2. Csoportosítás absztrakt prozódiai elemekkel: az idő (szünet) szerepe
      • 3.3. Csoportosítás absztrakt prozódiai elemekkel: a beszéddallam (F0) szerepe
      • 3.4. Beágyazás absztrakt vizuális mintázatokban: az idő (szünet) szerepe
      • 3.5. Beágyazás absztrakt prozódiai mintázatokban: az idő (szünet) szerepe
      • 3.6. Beágyazás absztrakt prozódiai mintázatokban: a beszéddallam (F0) szerepe
      • 3.7. Beágyazás konkrét nyelvi prozódiai mintázatokban: az idő és a beszéddallam (F0) szerepe. Tonális folytonosság
    • chevron_right4. A szintaxis–prozódia interfész vizsgálata a frázisstruktúra szintjén
      • 4.1. A rekurzió iránya és a szintaktikai komplexitás prozódiai kifejezése
      • 4.2. A baloldali rekurzív bővítés kapcsolata a szintaktikai megjósolhatósággal és ennek prozódiája
      • 4.3. Csoportosítás, hangsúly és prozódiai paraméterek
      • 4.4. Szintaktikai csoportosítás a főnévi csoportban és prozódiai megvalósítása
      • 4.5. Szintaktikai csoportosítás az igei csoportban és prozódiai megvalósítása
      • 4.6. Szintaktikai beágyazás és prozódiai megvalósítása
      • 4.7. Szintaktikai beékelés és prozódiai megvalósítása
    • 5. Összefoglalás: a prozódia szintaktikai kötöttsége és kötetlensége
    • Irodalom
  • chevron_rightA szintaktikai rekurzivitás afáziában • Syntactic recursion in aphasia
    • 1. Bevezetés
    • 2. A rekurzió az afázia feltételei között
    • 3. Vizsgálataink magyar anyanyelvű beszélőkkel
    • 4. Tesztjeink
    • chevron_right5. Eredmények
      • 5.1. Az 1. kérdéstípus
      • 5.2. A 2. kérdéstípus
      • 5.3. A 3. kérdéstípus
      • 5.4. Összevetés
      • 5.5. A 4. kérdéstípus
    • chevron_right6. Szituatív mondatok, tudatelméleti beágyazás
      • 6.2. Példák a tesztanyagból
    • chevron_right7. Esetleírás: a szintaktikai rekurzió eszköztárának felépülése agrammatikus afáziás személynél
      • 7.3. A szintaktikai felépülés folyamatának nyelvi jelei a négy tesztvizsgálat során
      • 7.4. A válaszok mintázatainak változásai a négy vizsgálat során
    • 8. Következtetések
    • Irodalom
  • chevron_rightKvantorok és fokmértékre vonatkozó kérdések • Quantifiers in degree questions
    • 1. Bevezetés
    • chevron_right2. Kvantoros kérdések
      • 2.1. Funkcionális kérdések, kérdéscsoportok
      • 2.2. Kvantorok és intervenció
      • 2.3. Szabolcsi–Zwarts (1993)
    • chevron_right3. Intervallumok és a maximális informativitás
      • 3.1. Minden
      • 3.2. Pozitív egzisztenciális kvantorok
      • 3.3. A negatív színezetű kvantorok
    • 4. Összefoglalás
    • Irodalom
• chevron_rightIII. rész. A fókusz kérdésköre
  • chevron_rightSzerkezetileg kódolt előfeltevés a magyar mondatszerkezetben • Structurally encoded presupposition in Hungarian sentence structure
    • 1. Bevezetés
    • chevron_right2. Kurrens fókuszelméletek
      • 2.1. A fókusz mint prozódiai jelenség: Szendrői (2003)
      • 2.2. A fókusz mint kimerítő azonosítást végző operátorral ellátott összetevő: Horvath (2005; 2007)
    • 3. Magyarázandó tények
    • 4. A problémák megoldása
    • 5. Összefoglalás
    • Irodalom
  • chevron_rightA kimerítő felsorolás értelmezésű fókusz: válasz • Exhaustive focus is an answer
    • 1. Fókusz-konstrukciók – a fókusz mint válasz
    • 2. A magyar fókusz kimerítő volta
    • 3. Két különbségről kérdések és válaszok között
    • 4. Összefoglalás
    • Irodalom
  • chevron_rightA szintaktikailag jelöletlen fókusz pragmatikája • On the pragmatics of syntactically unmarked focus
    • 1. Bevezetés
    • 2. Fókusz és fókuszjelölés
    • chevron_right3. A szintaktikailag jelöletlen fókusz
      • 3.1. Újdonság és kontrasztivitás
      • 3.2. Kimerítőség
      • 3.3. A kimerítőség mint implikatúra
      • 3.4. Kérdésjelentések
      • 3.5. A válaszok kimerítősége: Az „Említsd mindet!” és az „Említs legalább egyet!”
      • 3.6. Kimerítőség és fókusztágítás
      • 3.7. Alternatív fókuszjelölések és blokkolás
      • 3.8. A preverbális fókusz kimerítőségéhez
    • 4. Összefoglalás
    • Irodalom
• chevron_rightIV. rész Elemzések, alkalmazások
  • chevron_rightA fragmentumok mondattana a magyarban • The syntax of fragments in Hungarian
    • 1. Mik azok a fragmentumok és miért érdemes velük foglalkoznunk?
    • chevron_right2. A fragmentumok ellipszist tartalmazó teljes mondatok
      • 2.1. Kapcsolódási effektusok
      • 2.2. A fragmentumképzés szerkezeti feltétele a párhuzamosság
      • 2.3. Szigetmegszorítások
    • chevron_right3. A szigetfeloldás jelensége
      • 3.1. A szigetfeloldás jelensége és magyarázata az angolban (Merchant 2004; 2008)
      • 3.2. A szigetfeloldás másfajta magyarázata
    • 4. Összefoglalás
    • Irodalom
  • chevron_rightÖsszetett visszaható névmások a magyarban • Complex reflexives in Hungarian
    • 1. Bevezetés
    • chevron_right2. Tipológiai kitekintés
      • 2.1. Az anaforák morfológiai típusai
      • 2.2. Morfológia és kötéselmélet: három tipológiai általánosítás
    • chevron_right3. A maga mint birtokos szerkezet
      • 3.1. A testrész-anaforák birtokosi elemzése a szakirodalomban
      • 3.2. A maga mint birtokos szerkezet: empirikus érvek
      • 3.3. A maga mint birtokos szerkezet: egy lehetséges elemzés
    • chevron_right4. Az önmaga nyelvtana
      • 4.1. Az önmaga és a maga közti különbségek
      • 4.2. Az önmaga nem szokványos anafora
    • chevron_right5. A jómaga nyelvtana
      • 5.1. A jómaga mint logoforikus névmás
      • 5.2. A jómaga egy lehetséges elemzése
    • 6. Összefoglalás
    • Irodalom
  • chevron_rightA lokalitás szerepe a lehetséges operátor-hatókörök szintaktikai magyarázatában • The role of locality in the syntactic explanation of possible operator scopes
    • 1. Bevezetés
    • chevron_right2. A kérdéskör áttekintése
      • 2.1. A nyelvi tények
      • 2.2. Egy korábbi magyarázat: Bródy–Szabolcsi (2001; 2003)
    • chevron_right3. Alapvető szempontok és célok
      • 3.1. Elméleti alapfeltevések
      • 3.2. Empirikus általánosítások
    • chevron_right4. A javasolt magyarázat
      • 4.1. A nulladik széria
      • 4.2. Az operátormozgatás lokalitása
      • 4.3. A nyelvspecifikus paraméter
    • 5. Konklúzió
    • Irodalom
  • chevron_rightEgy ismeretlen vonatkozó szerkezetről • On an unknown prenominal relative clause in Hungarian
    • 1. Bevezetés
    • chevron_right2. Adatok
      • 2.1. Az adatokból levonható empirikus általánosítások
    • 3. A korábbi elemzések
    • 4. A cikk fő állításai
    • 5. Érvek a szintaktikai elemzés mellett
    • 6. Az elméleti háttér: Adger–Ramchand (2005)
    • chevron_right7. Ige vagy igenév
      • 7.1. A véges igeség ismérvei
    • 8. A szerkezet Adger–Ramchand-féle elemzése
    • 9. Összegzés
    • Irodalom
• A sorozatszerkesztő utószava

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

Az Általános Nyelvészeti Tanulmányok 23. kötetének központi témája a szintaxis helye a modern nyelvelméletben. A kötet egyúttal tisztelgés is Kiefer Ferenc akadémikus előtt, 80. születésnapja alkalmából.

Az első rész (Elméletek, modellek, univerzálék) tanulmányai részben kevésbé ismert nyelvészeti modellek szintaktikai alkalmazhatóságát mutatják be, részben az általános tipológia szintjén működő információszerkezeti elveket, mintázatokat vizsgálják.

A második rész (Modulok és kapcsolódásaik) a modern grammatikaelmélet egyik legsajátosabb, eredményeit tekintve talán leggyümölcsözőbb vizsgálati módját követő, az emberi elme részeként feltételezett nyelvi rendszer egyes összetevői közötti kapcsolódásokat tanulmányozó cikkekből áll. Találunk itt elemzéseket a szintaxis és a szemantika, a szintaxis és a prozódia együttműködéséről, valamint arról, hogy a szintaxis, a tudatelmélet és az afáziás jelenségek együttes vizsgálata milyen új következtetésekre vezethet.

A kötet harmadik része (A fókusz kérdésköre) három olyan tanulmányt tartalmaz, amelyek a fókuszjelenségek megfelelő értelmezéséről újabban felpezsdült szakmai vitához szólnak hozzá, teljesen új megközelítéseket, elemzéseket, megfontolásokat javasolva. Jól látható belőlük, hogy noha a fókuszálás a magyar nyelvben önálló szintaktikai konstrukció, alkalmazásának feltételeit jól leírni és magyarázni csak a szemantika és a pragmatika felől közelítve, információszerkezeti alapokon lehetséges.

A kötet negyedik része (Elemzések, alkalmazások) esettanulmányokat gyűjt egybe, amelyek az általános mondattani elméleteket a magyar nyelv egyes jelenségeinek kezelésére alkalmazzák.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bartos-altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxiii//