Takácsné Szabó Melinda

Gyerekjáték!

Logikai-matematikai tehetséggondozás játékba ágyazva óvodásoknak

9.2. A tehetségígéretek azonosítása

Révész (1918) állításával, miszerint szükségtelenek a tehetségvizsgálatok kisgyermekkorban, ellentétes kutatási eredmények azt bizonyítják, hogy a mai gyakorlat más álláspontot képvisel. A válaszadók 79%-a (158 fő) nagyon fontosnak tartja a tehetséges gyermekek szűrését, 19% (38 fő) szerint is fontos az azonosításhoz.

A tehetséggondozó szakemberek (N = 200; M = 7,645; Mdn = 7; Mo = 5; SD = 2,362) véleménye megoszlik a mérések idejét illetően (9.2. ábra).

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1322gy_476/#m1322gy_476 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1322gy_476/#m1322gy_476)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1322gy_476/#m1322gy_476)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

9.2. ábra. Javasolt életkor a tehetségek mérésére (N = 200)

Forrás: Saját szerkesztés

Azt, hogy van-e szignifikáns eltérés a gyermekek szűrésének idejét illetően, Khi2-próbával ellenőriztük [χ2(11, N = 200) = 129,160, p = 0,001]. Az adatok azt mutatják, hogy jelentős véleményeltérések vannak a kérdést illetően. Hipotézisünk, mely szerint a szakemberek véleménye a gyermekek mérésének ideje tekintetében eltér, teljesült.

Az interjúalanyok kétharmada, 7 fő óvodáskorra tenné az azonosítás idejét. Összességében úgy vélik, hogy általában 4–6 éves korban el lehet már kezdeni a méréseket, de pontosabb eredmények 7–8 éves korban várhatók. Egy húsz éve tehetséggondozással foglalkozó pedagógus interjújában felhívja a figyelmet egy nagyon fontos dologra: „Azt gondolom, bármikor lehet mérni, de az eredménnyel vigyázni kell. Ha egy 2–3 éves gyerek kiemelkedő logikai képességeket mutat, az nem biztos, hogy tartós, lehet, hogy csak ezen a területen fejlődött előbb a társaihoz viszonyítva.”

„A pedagógustársadalomnak feltétlen össze kell fognia. Ez a probléma nem csak a reálszakos kollégák dolga, minden tárgyban fejleszthető a STEM készség. Erre törekedni kell. Nem lehet a tehetségeket elhanyagolni” (húsz év tapasztalattal bíró pedagógus válasza).

A logikai-matematikai tehetséggondozás megvalósításával kapcsolatban egy negyven év tapasztalattal rendelkező matematikatanár úgy véli, hogy „jól képzett szakemberek kellenek hozzá, már az óvodában is, akik tudják alkalmazni és felhívják a szülők figyelmét is a logikai játékok fontosságára és ki tudják használni az óvodai környezet nyújtotta lehetőségeket”.

„Érdekesebbé kellene tenni valahogyan a matematikát és a hozzá kapcsolódó ismereteket. Így többen kedvet kapnának hozzá és több gyerekben felfedezhető lenne a tehetség ez irányban” – 14 éve tehetséggondozással foglakozó pszichológus.

Mikor érdemes mérni a kiemelkedő matematikai képességek meglétét? „Az alsóban 4. osztályosoknál, de kimutatták, hogy legfontosabb a 6. osztály végén, mert az igazi tehetségeket 7. osztálytól specmatekon kell foglalkoztatni, akkor tud igazából kibontakozni! A végső felfedezése a matematikai tehetségnek a 8. osztály végén van.” – 41 éve tehetséggondozással foglalkozó középiskolai matematikatanár álláspontja.

Annak vizsgálata, hogy a szakmai tapasztalat mértéke hatással van-e a gyermekek szűrési idejének megválasztására, Pearson-korrelációval történt. Szignifikáns, de gyenge, pozitív összefüggést találtunk a szakemberek gyakorlati ideje és a gyermekek szűrési idejének megválasztása között, r = 0,175; p = 0,006 (1-tailed). Hipotézisünket arra vonatkozóan, hogy összefüggés van a szakemberek gyakorlati ideje és a gyermekek szűrési idejének megválasztása között, a gyenge korreláció ellenére igazoltnak tekintjük a p-érték tekintetében.

A kutatások az azonosítási módszerek témakörével is foglalkoztak. A felmérésben részt vevő, tehetséggondozással foglalkozó szakemberek (N = 200) megjelölték, milyen mértékben tartják alkalmasnak a felsorolt azonosítási módszereket (9.2. táblázat). A felsoroltak mindegyikét alkalmasnak vélik a logikai-matematikai tehetségígéretek azonosítására. Leginkább a matematikai fejlesztőjátékokat, kisgyermekek esetében a térbeli-vizuális játékokat, rejtvényeket, valamint a geometriai rejtvényeket, tartják a legalkalmasabbnak. Mindemellett jól használhatók még a térbeli-vizuális képességeket, memóriát mérő eljárások, vagy a pedagógus jellemzése is.

9.2. táblázat. Azonosítási módszerek – Logikai-matematikai területen (N = 200) – Statisztika

Item	1	2	3	4	M	SD
Matematikai fejlesztőjátékok alkalmazása	0 ,0%	3 ,5%	46 ,0%	50 ,5%	3 ,470	0 ,566
Kisgyermekek esetében: térbeli-vizuális játékok, rejtvények	1 ,0%	5 ,5%	51 ,5%	42 ,0%	3 ,345	0 ,631
Geometriai rejtvények	1 ,0%	8 ,5%	52 ,5%	38 ,0%	3 ,275	0 ,657
Térbeli-vizuális képességeket, memóriát mérő eljárások	0 ,5%	11 ,0%	42 ,5%	46 ,0%	3 ,340	0 ,691
Pedagógus jellemzése	2 ,5%	12 ,5%	58 ,0%	27 ,0%	3 ,095	0 ,699
Matematikai feladatok	3 ,5%	21 ,0%	51 ,5%	24 ,0%	2 ,960	0 ,769
Objektív képességtesztek használata	4 ,5%	20 ,0%	56 ,5%	19 ,0%	2 ,900	0 ,750
Tesztek és felmérések	4 ,0%	21 ,5%	54 ,0%	20 ,5%	2 ,910	0 ,758
Intelligenciatesztek, Raven-féle tesztek	4 ,5%	23 ,0%	54 ,0%	18 ,5%	2 ,865	0 ,761
Pszichológus véleménye	7 ,0%	29 ,0%	49 ,5%	14 ,5%	2 ,715	0 ,798
Szülői jellemzés	9 ,5%	44 ,5%	41 ,0%	5 ,0%	2 ,415	0 ,732

Megjegyzés: 1 = egyáltalán nem alkalmas; 2 = kevésbé alkalmas; 3 = alkalmas; 4 = nagyon alkalmas

Forrás: Saját szerkesztés

Az óvodai nevelésben elsősorban a megfigyeléseinkre támaszkodunk, és ez így van rendjén. Akár a kiemelkedő képességek, akár az elmaradások tekintetében a legjobb módszer a gyermekek folyamatos megfigyelése a szabad játék, párhuzamos tevékenységek, mozgás, felfedezés közben.

A válaszadók (N = 200) arra is kitértek, milyen mértékben fordul elő, hogy a pedagógusok és a szülők ajánlására kerülnek be a gyermekek a tehetséggondozó programokba. Leginkább a pedagógusok ajánlására (89,5%) kapnak lehetőséget. A tehetségpontok és a köznevelési intézmények közötti kapcsolattartás ezért rendkívül fontos. Ha a pedagógusok számára ismeretes az adott tehetséggondozással foglalkozó intézmény tevékenységi köre, javaslatot tud tenni a gyermeknek, vagy a gyermek szüleinek azok megtekintésére, kipróbálására. Előfordul, hogy a szülő maga javasolja tehetséggondozásra a gyermekét, erre is van lehetőség, de kevésbé gyakori (29,5%).

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 158 0

Pedagógia

A könyv az óvodás gyermekek logikai-matematikai tehetséggondozásához nyújt támogatást. Az óvodáskori logikai-matematikai tehetséggondozás célja a gyermekek matematikai gondolkodásának és problémamegoldó képességeinek korai fejlesztése. Ez a folyamat magában foglalja a számfogalom kialakítását, a mintázatok felismerését, a térbeli tájékozódást és a logikai következtetést. A tehetséggondozás során fontos a gyermekek egyéni képességeinek felismerése és támogatása, valamint a játékos, élményszerű tanulási környezet biztosítása.

A kötet számos játékot és játékos tevékenységet mutat be, amelyek az óvodai élet mindennapjaiba jól beilleszthetők. Továbbá iránymutatást ad az óvoda-iskola átmenet során a gyermekek matematikai képességeinek fejlesztéséhez is.

„A könyv kiválóan alkalmas az óvodai foglalkozások tartalmi és szakmai megújításához. Számos játékot tartalmaz, melyeket különösebb előkészületek nélkül alkalmazhatnak az óvodapedagógusok. A módszertani ajánlások alkalmazása korszerűvé, színvonalassá teszi a foglalkozásokat”. – Dr. Horváth Alice PhD

Hivatkozás: https://mersz.hu/takacsne-szabo-gyerekjatek//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero