Darvas Zsuzsa, László Valéria

Sejtbiológia

Ellenőrzési pontok

A fejezet bevezetőjében már említettük az ellenőrzési pontokat illetve az ellenőrzési pontok jelentőségét. De vajon hogyan működnek a sejtciklus kritikus pontjaiban a G1, a G2 végén és a metafázisban. A rendszernek három fő komponense van, az érzékelő, ami észleli a DNS-ben bekövetkező hibát, és ezt, mint jelet továbbítja egy közvetítő molekulának (transzducernek), ami végül aktiválja a végrehajtó fehérjéket, az effektorokat.

A G1 és a G 2 ellenőrzési pontokban a DNS sérüléseit, pl. az egyszálú DNS-t, vagy a mindkét szálat érintő töréseket érzékelik bizonyos fehérjék. A közvetítők, protein kinázok (nem ciklin dependensek), amelyek a G1 ellenőrzési pontban a p53 fehérjét foszforilálják, amivel az stabilizálódik és megállítja a sejtciklust, tehát a G1 ellenőrzési pontban a p53 a végrehajtó molekula. A G2 ellenőrzési pontban viszont a foszfatáz, a Cdc25 foszforilálódik, ezáltal inaktiválódik és nem hasítja le az inaktiváló foszfát csoportot az MPF-ről, és a sejt nem tud a M fázisba lépni.

Az M ellenőrzési pontban, az érzékelő fehérjék a kromoszómák szabad kinetokorjait, esetleg azok foszforiláltságát érzékelik. Ugyanakkor ezek a fehérjék az APC/C-t is megkötik, és ezzel gátolják a működését, tehát a sejt megáll a metafázisban a hiba kijavításáig.

Az ellenőrzési rendszerek működése természetesen a fent leírtaknál jóval bonyolultabb, részleteiben csak most kezdjük megismerni, mindenesetre ezek biztosítják, hogy genetikailag azonos sejtek keletkezzenek az osztódás során.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 704 4

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

Reméljük, hogy a hallgatóknak nemcsak egy olyan jegyzetet készítettünk, amelyet meg kell tanulniuk, de sikerült belevinnünk azt az érzést is, amely a jegyzet megírásakor és átírásakor eltöltött minket. Ez az érzés a csodálat. Milyen csodálatos kis egység a sejt, milyen tökéletesen és logikusan szervezett! Mi sem, és így a hallgató sem menekülhet meg a molekuláris szemlélettől, amely manapság a biológia és az orvostudomány minden területén uralkodóvá vált. Igyekeztünk csak annyi molekulát és molekuláris mechanizmust megemlíteni, amelyet feltétlenül szükségesnek tartottunk a sejtben zajló folyamatok megismeréséhez és megértéséhez. Kívánjuk, hogy a leírtak segítsék a hallgatókat más tárgyak anyagának megértésében és elsajátításában is. A jegyzet immáron negyedik, javított kiadását tartják a kezükben és persze ez is több, mint az előző. Mentségünkre legyen mondva a többlet nemcsak több szöveget, de több képanyagot és ábrát is jelent. Reméljük ez segít jobban megérteni a sejtekben zajló, néha bizony komplikált eseményeket. (a szerzők)

Hivatkozás: https://mersz.hu/darvas-laszlo-sejtbiologia//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero