Darvas Zsuzsa, László Valéria

Sejtbiológia

Spermatogenezis

Amíg a petesejt a legtöbb faj esetében, az adott élőlény legnagyobb, önálló mozgásra nem képes sejtje, addig a másik gaméta, a spermium a legkisebb, mozgásra is képes sejt.

A spermatogenezis is az embrionális korban kezdődik, de a pubertásig, a herecsatornák külső falát spermatogóniumok alkotják. Pubertáskortól kezdődően a spermatogóniumok egy része folyamatosan mitózissal osztódik. A sejtek másik része ugyanakkor, elsőrendű (primer) spermatocitává alakul, és belép a meiózis első osztódásába, amelynek a végén két haploid sejt, a másodrendű (szekunder) spermatocita keletkezik. A második meiotikus osztódással jönnek létre a spermatidák.

Ezután egy differenciálódási folyamat kezdődik, amelynek eredményeként a kerek, mozgásképtelen sejtekből aktív mozgásra képes spermiumok lesznek. Ezt a differenciálódási lépést nevezik spermio(hiszto)genezisnek. A folyamat a Sertoli sejtekbe (dajka sejtek) beágyazódva történik. Innen a spermiumok a herecsatornák üregébe kerülnek. A spermatogenezis érdekessége, hogy a meiózis osztódásai nem teljesek, mivel a mag osztódását nem követi a citokinezis. Az egy spermatogóniumból keletkező sejtek tehát szincíciumot alkotnak, aminek az lehet a jelentősége, hogy a szincícium a teljes diploid genomot tartalmazza, ami valószínűleg feltétele a spermiogenezisnek (XV.5. ábra).

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1338setb_1282/#m1338setb_1282 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1338setb_1282/#m1338setb_1282)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1338setb_1282/#m1338setb_1282)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

XV.5. ábra. A spermatogenezis főbb lépései.

A részleteket lásd a szövegben

A differenciálódott spermium jellegzetes felépítése (feji és farki rész) egyetlen célt szolgál, azt hogy biztonságosan eljuttassa DNS tartalmát a petesejthez.

A fej tartalmazza a sejtmagot, amelyben a DNS teljesen heterokromatikus állapotban van, hogy minél kisebb helyet foglaljon el. A sejtmag heterokromatikussá válása során, a hisztonok protaminokra cserélődnek, amelyek a hisztonoknál is pozitívabb töltésű (erősebben bázikus) fehérjék.

Közvetlenül a sejtmag előtt, a feji részben, az ún. akroszóma vezikulum található, amely lényegében egy hatalmas szekréciós vezikulum. Az akroszóma vezikulum hidrolitikus enzimeket tartalmaz, ezek feladata a petesejt különböző burkainak a feloldása a megtermékenyítés során.

A spermium farki része a nyakból és az ostorból áll.

Az utóbbi az már ismertetett 9 x 2 + 2 mikrotubulus rendszeren kívül, a perifériásan 9 ún. denz fibrillumot is tartalmaz, amely funkciója nem ismert.

A nyakon, ezeken kívül egy egymással fúzionált mitokondriumokból álló hüvely (mitokondriális hüvely) is van, ahol természetesen a spermium mozgásához szükséges ATP termelődik.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 704 4

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

Reméljük, hogy a hallgatóknak nemcsak egy olyan jegyzetet készítettünk, amelyet meg kell tanulniuk, de sikerült belevinnünk azt az érzést is, amely a jegyzet megírásakor és átírásakor eltöltött minket. Ez az érzés a csodálat. Milyen csodálatos kis egység a sejt, milyen tökéletesen és logikusan szervezett! Mi sem, és így a hallgató sem menekülhet meg a molekuláris szemlélettől, amely manapság a biológia és az orvostudomány minden területén uralkodóvá vált. Igyekeztünk csak annyi molekulát és molekuláris mechanizmust megemlíteni, amelyet feltétlenül szükségesnek tartottunk a sejtben zajló folyamatok megismeréséhez és megértéséhez. Kívánjuk, hogy a leírtak segítsék a hallgatókat más tárgyak anyagának megértésében és elsajátításában is. A jegyzet immáron negyedik, javított kiadását tartják a kezükben és persze ez is több, mint az előző. Mentségünkre legyen mondva a többlet nemcsak több szöveget, de több képanyagot és ábrát is jelent. Reméljük ez segít jobban megérteni a sejtekben zajló, néha bizony komplikált eseményeket. (a szerzők)

Hivatkozás: https://mersz.hu/darvas-laszlo-sejtbiologia//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero