Mandl József (szerk.)

Biokémia

Aminosavak, peptidek, szénhidrátok, lipidek, nukleotidok, nukleinsavak, vitaminok és koenzimek

2.2. A szénhidrátok csoportosítása

Egyszerű szénhidrátokra, vagy monoszacharidokra az jellemző, hogy savas hidrolízissel nem hasíthatók kisebb molekulatömegű szénhidrátokra. A monoszacharidok egy része a heterotróf élőlényekben a glukoneogenezis során egyszerűbb (intermedier) molekulákból szintetizálódhat. A növényekben a monoszacharid(ok) a fotoszintézis során széndioxidból és vízből keletkezhetnek. A mono-szacharidok metabolizmusa során szénhidrátok lebontásával az élő szervezet biológiai folyamatainak energia igénye fedezhető. Ezenkívül számos egyéb biokémiailag, élettanilag jelentős makromolekulában is találunk monoszacharid egységet.

Az oligoszacharidok1 minimum két, maximum tíz monoszacharidból állnak, amelyek egymással kovalens kémiai kötéssel kapcsolódnak. Aszerint, hogy hány monoszacharid részt tartalmaznak nevezzük őket, di-, tri-, tetra- ... szacharidoknak. Az oligoszacharidokban a monoszacharid egységek lehetnek azonosak (pl. a maltóz csak két glukózból áll), vagy két különböző monoszacharidból felépítettek (pl. a szacharóz, azaz a répacukor egy glukóz és egy fruktóz molekulából áll). Az oligoszacharidok savas hidrolízissel a molekulát felépítő monoszacharidokra hasíthatók.

Gyakran kapcsolódnak fehérjékkel (glikoprotein) és lipidekkel (glikolipid), ahol a szénhidrátoknak mind biológiai, mind regulációs szerepe lehet.

A poliszacharidok 10-nél több (legtöbbször több szá vagy több ezer) egymáshoz kovalens kémiai kötéssel kapcsolódó monoszacharid egységből épül fel, az egyes (mono)szacharid2 egységek glikozidos kötéssel (acetál) kapcsolódnak egymáshoz. A poliszacharidok molekulatömege ennek megfelelően a néhány ezertől több millió daltonig terjedhet. A poliszacharidok savas hidrolízissel kisebb molekulájú oligoszacharidokra és/vagy monoszacharidokra hasíthatók. A poliszacharidok egy része azonos típusú monoszacharidokból épül fel, ezeket homopoliszacharidoknak nevezzük, míg a különböző monoszacharidokból álló molekulák a heteropoliszacharidok.

A legfontosabb homopoliszacharidok a cellulóz és a keményítő, ezek a molekulák csak glukóz egységekből állnak. A heteropoliszacharidok többféle monoszacharid egységből épülnek fel, mint például az orvosi gyakorlatban is jelentős heparin, melyben az ismétlődő diszacharid egység a N-acetil-D galaktózamin és D-glukuronsav.

A poliszacharidok (savkatalizált) hidrolízissel oligoszacharidokra, és/vagy monoszacharidokra hasíthatók:

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1344bikaps_248/#m1344bikaps_248 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1344bikaps_248/#m1344bikaps_248)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1344bikaps_248/#m1344bikaps_248)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

1	Oligo szó a görög oligos = kevés szóból származik.
2	A szacharid kifejezés a latin saccharum (cukor), vagy a görög sackharon (cukor) szóból származtatható, ami arra utal, hogy a kismolekulájú szénhidrátok édesek.