Mandl József (szerk.)

Biokémia

Aminosavak, peptidek, szénhidrátok, lipidek, nukleotidok, nukleinsavak, vitaminok és koenzimek

2.9. Poliszacharidok (glikánok)

A poliszacharidok 10-nél több monoszacharid egységet tartalmaznak. Igen nagy poliszacharid molekulák is ismeretesek, ezek több ezer monoszacharid egységből állhatnak, egyes poliszacharid molekulák molekulatömega a 106 dalton tartományban is lehet.

A mono-, vagy oligoszacharidoktól abban különböznek, hogy vízben nem, vagy csak kolloid oldatként (gél) oldódnak fel.

A poliszacharidok szerkezeti elve azonos az oligoszacharidokéval. Molekulájuk monoszacharid építőkövekből van felépítve, ezeket az egységeket rendszerint azonos típusú glikozid kötések kapcsolják össze lineáris, vagy elágazó lánccá. A poliszacharidok hidrolízise oligo-, vagy monoszacharidhoz vezet.

A csak egyetlen monoszacharid egységből felépülő poliszacharidokat homopoliszacharidoknak (homoglikánoknak) nevezzük, szemben a több (rendszerint 2-3) különböző monoszacharid alegységből felépülő heteropoliszacharidokkal (heteroglikánokkal). A homopoliszacharidok hidrolízisével csak egyféle, a heteropoliszacharidok hidrolízisével többféle monoszacharid keverékét kapjuk.

Érdekes, hogy a poliszacharidokban a monoszacharidoknak csak néhány képviselője szerepel (a hexózok közül a D-glukóz, a D-mannóz, a D-fruktóz, a D-galaktóz, míg a pentózok közül a D-xilulóz, a D-arabinóz, valamint ezeknek néhány uronsav és amino származéka).

2.3.táblázat. A biológiailag legfontosabb homopoliszacharidok tulajdonságai

Név	felépítő monoszacharid egység,kapcsolási mód	Előfordulás
glikogén	D-glukóz, α-(1→4) és α-(1→6)	Máj, izom, állati sejtek
amilopektin	D-glukóz α-(1→6) és α-(1→6)	Növények
amilóz	D-glukóz α-(1→4)	Növények
cellulóz	D-glukóz β-(1→4)	Növények, baktériumok
pektinsav	D-galakturonsav α-(1→4)	Növények
inulin	D-fruktóz β-(2→1)	Növények
dextrán	D-glukóz α-(1→6, esetleg 2,3,4,6)	Növények

A poliszacharidok kémiai reakciói az oligoszacharidokhoz hasonlóak. A poliszacharid molekula vizes oldatban feloldódik, vagy ha nem, akkor nagy diszperzitásfokú gél (kolloid) alakjában van jelen. A vízben nem oldódó poliszacharidok makromolekulái intermolekuláris másodlagos kötésekkel vannak egymáshoz kapcsolva. Az ilyen molekulák csak az oldószerrel érintkező felületükön érintkeznek és reagálhatnak a megfelelő reagenssel.

Ha pl. egy hexózokból felépített poliszacharid láncot megvizsgálunk, akkor a következőket állíthatjuk.

A láncközi monoszacharid egységek három alkoholos hidroxil csoportot tartalmaznak (1→4 kötést feltételezve két szekunder és egy primer alkoholos hidroxilt).
Az egész molekulában csak egy redukáló glikozidos hidroxil van a lánc végén (hanincs elágazó láncrészlet a molekulában)
A molekulában, ha van láncelágazódás, akkor az elágazást jelentő monoszacharidnak csak két szabad alkoholos hidroxil csoportja van. Ekkor már lehet két, vagy több szabad redukáló glikozidos hidroxil is a molekulában.

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1344bikaps_444/#m1344bikaps_444 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1344bikaps_444/#m1344bikaps_444)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1344bikaps_444/#m1344bikaps_444)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero