MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Biokémia
Aminosavak, peptidek, szénhidrátok, lipidek, nukleotidok, nukleinsavak, vitaminok és koenzimek
3.6.2.1. Neutrális szfingoglikolipidek
Egy vagy több glikozilcsoportot tartalmaznak, az ezeknek megfelelő monoszacharidok: glukóz, galaktóz, N-acetilglukózamin, N-acetilgalaktózamin és fukóz lehetnek. A glikozilegységek száma szerint osztályozhatók: monoglikozil-ceramidokra és oligoglikozil-ceramidokra (ezen belül diglikozil-, triglikozil-, tetraglikozil-, stb. ceramidokra). A legtöbb emlősszövetben megtalálható legegyszerűbb szfingoglikolipidek a monoglikozilceramidok, más néven cerebrozidok. A β-D-galaktozilceramidok (galaktocerebrozidok) a központi idegrendszer fehérállományának fő szfingoglikolipidjei, a mielin jellegzetes alkotórészei. A β-D-glukozilceramidok (glukocerebrozidok) a perifériás szövetek membránjainak is megszokott komponensei.
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1344bikaps_692/#m1344bikaps_692 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1344bikaps_692/#m1344bikaps_692)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1344bikaps_692/#m1344bikaps_692)
3.15. ábra. Felül: β-glukozil-ceramidok (glukocerebrozidok) és alul: β-galaktozil-ceramidok
Egyéb nagyobb mennyiségben megtalálható neutrális szfingoglikolipidek (valamennyi monoszaharid D sorozatba tartozik):
|
laktozil-ceramid:
|
Cer (1-1) β-glukóz (4-1) β-galaktóz
|
|
digalaktozil-ceramid:
|
Cer (1-1) β-galaktóz (4-1) α-galaktóz
|
|
triglikozil-ceramid:
|
Cer (1-1) β-glukóz (4-1) β-galaktóz (4-1) α-galaktóz
|
|
tetraglikozil-ceramid:
|
Cer (1-1) β-glukóz (4-1) β-galaktóz (4-1) α-galaktóz
(3-1) β-N- acetil-galaktózamin (globozid)
|
A globozid a vörösvértestmembrán egyik fő szfingoglikolipidje.
Tartalomjegyzék
- BIOKÉMIA
- Impresszum
- Előszó
- 1. AMINOSAVAK, PEPTIDEK
- Az aminosavak és peptidek biológiai jelentősége
- 1.1. Aminosavak
- 1.2. Peptidek. A peptidek szerkezeti felépítésének alapelvei
- 1.2.1. A peptidek fogalma
- 1.2.2. A peptidkötés legfontosabb tulajdonságai
- 1.2.3. A peptidek fizikai-kémiai tulajdonságai
- 1.2.4. A peptidek elsődleges szerkezete és annak meghatározása
- 1.2.5. A peptidek kémiai szintézise
- 1.2.6. Biológiai szempontból fontosabb peptidek
- 1.2.7. Egyéb, biológiailag jelentős peptidek
- 1.2.8. A peptidek és fehérjék térszerkezetének néhány érdekessége
- 1.2.9. A fehérjeszerkezet néhány törvényszerűsége
- 1.2.10. A térszerkezet kialakulásának termodinamikai viszonyai
- 1.2.11. A peptidek és fehérjék szerkezetének kialakulása in vitro
- 1.2.12. Az in vitro és in vivo fehérjeszerkezet kialakulás különbségei
- 1.2.1. A peptidek fogalma
- Az aminosavak és peptidek biológiai jelentősége
- 2. SZÉNHIDRÁTOK
- 3. LIPIDEK
- 3.1. Általános tulajdonságok
- 3.2. Zsírsavak
- 3.3. Zsírok és olajok
- 3.4. Foszfatidsavszármazékok
- 3.5. Plazmánsav és plazménsav származékok
- 3.6. Szfingolipidek
- 3.7. A biológiai membránok, a foszfo- és glikolipidek előfordulása
- 3.8. Viaszok
- 3.9. Szterinek
- 3.10. Terpének és terpénszármazékok
- 3.11. Epesavak
- 3.12. Szteroid hormonok
- 3.13. Eikozanoidok
- 3.1. Általános tulajdonságok
- 4. NUKLEOTIDOK – NUKLEINSAVAK
- 5. VITAMINOK ÉS KOENZIMEK
- 5.1. Vitaminok fogalma
- 5.2. Koenzimek fogalma
- 5.3. Koenzimeket igénylő reakciótípusok
- 5.4. Vízoldékony vitaminok és koenzimek
- 5.4.1. Niacin vitamin, NAD+ és NADP+ koenzimek
- 5.4.2. B2 -vitamin (Riboflavin), FMN, FAD
- 5.4.3. C-vitamin, aszkorbinsav
- 5.4.4. B6-vitamin (piridoxin), piridoxál foszfát
- 5.4.5. Folsav vitamin – tetrahidrofolsav
- 5.4.6. B12-vitamin (kobalamin)
- 5.4.7. H-vitamin (biotin)
- 5.4.8. B1-vitamin (tiamin) -tiamin pirofoszfát
- 5.4.9. B3 -vitamin (pantoténsav), Koenzim A
- 5.4.1. Niacin vitamin, NAD+ és NADP+ koenzimek
- 5.5. Nem vitamin jellegű koenzimek
- 5.6. Zsíroldékony vitaminok
- 5.1. Vitaminok fogalma
Kiadó: Semmelweis Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 331 712 9
Hivatkozás: https://mersz.hu/mandl-biokemia//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
