Kiefer Ferenc (szerk.)

Strukturális magyar nyelvtan 3.


Statikus Experiens argumentumúak

Nem képezhető műveltető ige az akarattól független érzelmi vagy intellektuális viszonyulást jelölő kétargumentumú statikus igékből, amelyeknek a viszony átélőjére utaló argumentumát Experiens szerepűnek szokás tekinteni. A műveltetés nemcsak akkor lehetetlen, ha az Experiens alanyként jelenik meg (mint a magyarban általában), hanem akkor is, ha tárgyként (pl. lenyűgöz—*lenyűgöztet, elbűvöl—*elbűvöltet), dativusi vagy egyéb határozóragos vonzatként (vkinek tetszik—*tetszet). A grammatikalitás szempontjából az sem játszik szerepet, hogy a viszonyulás objektuma milyen thematikus szerepű, kategóriájú és grammatikai funkciójú egység. Néhány különböző vonzattal álló—Experiens alanyú—példa: vmit/inf akar—*akartat, szeret—*szerettet, imád—*imádtat, kedvel—*kedveltet, kíván—*kívántat, gyűlöl—*gyűlöltet, utál—*utáltat, sajnál—*sajnáltat (a releváns értelemben), szán—*szánat (a releváns értelemben), tud—*tudat (a releváns értelemben); vmitől fél—*fél(t)et, irtózik—*irtóztat; vmihez ragaszkodik—*ragaszkodtat, vonzódik—*vonzódtat (ezt egyéb okok is kizárják, vö. 5.4.2.1.); vmilyennek tart—*tart(t)at, hisz—*hitet, vél—*vélet, gondol—*gondoltat, tekint—*tekint(t)et. (Az utóbbi csoport egyéb szempontból is sajátos, ezért az 5.4.1.4. alpontban külön is kitérünk rájuk.)

Strukturális magyar nyelvtan 3.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 053 3


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

A Strukturális magyar nyelvtan 3. kötete a magyar alaktant tárgyalja. A magyar alaktan rendkívül gazdag, és számos, elméletileg is érdekes kérdést vet fel. Tudott dolog, hogy az alaktan és a mondattan bonyolultsági foka között fordított viszony áll fenn: minél bonyolultabb valamely nyelv mondattana, annál szegényebb alaktana, és minél gazdagabb alaktana, annál egyszerűbb mondattana. A magyar nyelv is sok olyan szerkezeti tulajdonságot kódol morfológiailag, amelyet más nyelv szintaktikailag fejez ki.

A Strukturális magyar nyelvtan korábbi köteteihez hasonlóan az alaktani kötet is arra törekszik, hogy egy adott elméleti keretben részletesen bemutassa a magyar alaktan legfontosabb sajátosságait. Az elméleti tárgyalás nagyszámú, empirikusan is új megfigyelést tett lehetővé. A kötetet ezért az is haszonnal forgathatja, akit az elméleti kérdésfeltevések kevésbé érdekelnek.

A magyar alaktan nemcsak az elméleti morfológiában foglal el különleges helyet, hanem az alkalmazott kutatásokban is. Ezért tartottuk fontosnak, hogy egy-egy fejezetet szenteljünk a magyar morfológia pszicholingvisztikai és számítógépes nyelvészeti vonatkozásainak is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-strukturalis-magyar-nyelvtan-3//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave