Kiefer Ferenc (szerk.)

Strukturális magyar nyelvtan 3.


Szakirodalmi hivatkozások

A ragozás elméleti kérdéseire vonatkozóan alapmunkának számít Matthews (1991), Anderson (1988, 1992); a fejezet elsősorban e szerzők elméleti elgondolásaira támaszkodik. A magyar ragozás rendszerének tárgyalása elképzelhetetlen Antal (1961, 1977), Rácz (1974a), Elekfi (1994), Papp (1969, 1975) nélkül, ezeket a munkákat is e helyt kell megemlítenünk. Az igei vonzatokra vonatkozó adatokat H. Molnár (1969)-ből merítettük. Korábbi munkáimból felhasználtam az idevágó tanulmányokat, elsősorban Kiefer (1985, 1987)-et és É. Kiss–Kiefer–Siptár (1998) alaktani részét. Az utóbbi a Strukturális magyar nyelvtan kéziratban lévő előtanulmányaira támaszkodott. Fejezetünk az É. Kiss–Kiefer–Siptár (1998) ragozásról szóló fejezetének továbbfejlesztett és lényegesen átdolgozott változata. Végül megemlítjük, hogy a rag és jel megkülönböztetésével kapcsolatos problémák tárgyalásakor felhasználtuk Komlósy András kéziratban lévő munkáját.

Strukturális magyar nyelvtan 3.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 053 3


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

A Strukturális magyar nyelvtan 3. kötete a magyar alaktant tárgyalja. A magyar alaktan rendkívül gazdag, és számos, elméletileg is érdekes kérdést vet fel. Tudott dolog, hogy az alaktan és a mondattan bonyolultsági foka között fordított viszony áll fenn: minél bonyolultabb valamely nyelv mondattana, annál szegényebb alaktana, és minél gazdagabb alaktana, annál egyszerűbb mondattana. A magyar nyelv is sok olyan szerkezeti tulajdonságot kódol morfológiailag, amelyet más nyelv szintaktikailag fejez ki.

A Strukturális magyar nyelvtan korábbi köteteihez hasonlóan az alaktani kötet is arra törekszik, hogy egy adott elméleti keretben részletesen bemutassa a magyar alaktan legfontosabb sajátosságait. Az elméleti tárgyalás nagyszámú, empirikusan is új megfigyelést tett lehetővé. A kötetet ezért az is haszonnal forgathatja, akit az elméleti kérdésfeltevések kevésbé érdekelnek.

A magyar alaktan nemcsak az elméleti morfológiában foglal el különleges helyet, hanem az alkalmazott kutatásokban is. Ezért tartottuk fontosnak, hogy egy-egy fejezetet szenteljünk a magyar morfológia pszicholingvisztikai és számítógépes nyelvészeti vonatkozásainak is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-strukturalis-magyar-nyelvtan-3//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave