Kiefer Ferenc (szerk.)

Strukturális magyar nyelvtan 3.


Morfológiai bevezető

A toldalékokat többféleképpen osztályozhatjuk. Az osztályozás alapja lehet a szótőnek, illetve a toldalékolt alaknak a szintaktikai kategóriája (szófaja); a toldalékolás minősége: ragozás (inflexió) vagy képzés (deriváció); a toldaléknak és a szótőnek a kapcsolódása: analitikus vagy nem-analitikus (erről a megkülönböztetésről l. 13.3.2.5.). Alapvető kérdés a toldalékolás produktivitása, mely arra utal, hogy a toldalék elvileg vagy végtelen számú tőalakhoz járulhat (a tövek osztálya bővíthető), vagy ellenkezőleg: a szóba jövő tövek zárt osztályt alkotnak. Természetesen olyan toldalék nem létezik, mely minden szótővel jólformált kifejezést alkot, a toldalékok és a szótövek előírhatják egymás szintaktikai, szemantikai vagy fonológiai tulajdonságait. Ezt szelekciónak hívjuk. Szelekciós folyamat a morfémák sorrendjének meghatározása is: a toldalék hol áll a tőhöz képest (prefixum vagy szuffixum), illetve többszörös toldalékolás esetén a többi toldalékhoz képest.

Strukturális magyar nyelvtan 3.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 053 3


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

A Strukturális magyar nyelvtan 3. kötete a magyar alaktant tárgyalja. A magyar alaktan rendkívül gazdag, és számos, elméletileg is érdekes kérdést vet fel. Tudott dolog, hogy az alaktan és a mondattan bonyolultsági foka között fordított viszony áll fenn: minél bonyolultabb valamely nyelv mondattana, annál szegényebb alaktana, és minél gazdagabb alaktana, annál egyszerűbb mondattana. A magyar nyelv is sok olyan szerkezeti tulajdonságot kódol morfológiailag, amelyet más nyelv szintaktikailag fejez ki.

A Strukturális magyar nyelvtan korábbi köteteihez hasonlóan az alaktani kötet is arra törekszik, hogy egy adott elméleti keretben részletesen bemutassa a magyar alaktan legfontosabb sajátosságait. Az elméleti tárgyalás nagyszámú, empirikusan is új megfigyelést tett lehetővé. A kötetet ezért az is haszonnal forgathatja, akit az elméleti kérdésfeltevések kevésbé érdekelnek.

A magyar alaktan nemcsak az elméleti morfológiában foglal el különleges helyet, hanem az alkalmazott kutatásokban is. Ezért tartottuk fontosnak, hogy egy-egy fejezetet szenteljünk a magyar morfológia pszicholingvisztikai és számítógépes nyelvészeti vonatkozásainak is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-strukturalis-magyar-nyelvtan-3//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave