Kiefer Ferenc (szerk.)

Strukturális magyar nyelvtan 3.


Formai sokféleség

Bár az utóbbi nézet (mármint, hogy a műveltetés tisztán szemantikai fogalom) szövegszerűen legfeljebb csak egyes nyelvkönyvek megfogalmazásaiból sejlik elő, „mögöttesen” érzékelhetően jelen van a leíró nyelvtanokban is. Erre utal már önmagában az a tény is, hogy nyelvtanaink a műveltetés kategóriája alatt együtt tárgyalnak több különböző morfológiai viszonyt is (tehát igen különböző morfémákkal alkotott kapcsolatokat), amelyeknek ráadásul csak a kisebb része tekinthető tényleges (azaz produktív) szinkrón rendszerbeli képzési folyamatnak. A magyar nyelvtanírói hagyomány például a következő alaksorok mindegyikének utolsó tagját az előtte megadott alakkal, alakpárral vagy annak egyik tagjával műveltető viszonyban álló igének tekinti: ás/ás-at, köhög/köhög-tet [∅/-(t)At]; elkop-ik/elkop-tat [(-ik)/-(t)At]; feláll/feláll-ít [∅/-ít]; bor-ul/bor-ít, széd-ül/széd-ít [-Ul/-ít]; for-og/for-dul/for-dít [-Og/-dUl/-dít]; has-ad/has-ít, szak-ad/szak-ít [-Ad/-ít]; csillap-odik/csillap-ít, gyarap-odik/gyarap-ít [-Od(-ik)/-ít]; fölkel/fölkel-t, csökken/csökken-t, elvész/elvesz-t [∅/-t], elenyész-ik/elenyész-t [(-ik)/-t]; rán-g/rán-dul/rán-t [-g/-dUl/-t]; függ/függ-eszt, fagy/fagy-aszt [∅/-Aszt]; boml-ik/boml-aszt [(-ik)/-Aszt]; porl-ad/porl-aszt [-Ad/-Aszt]; fejl-őd-ik/fejl-eszt [-Ód(-ik)/-Aszt]; hamu[!!]/hamv-aszt, lyuk[!!]/lyuk-aszt [főnév/főnév-aszt]; für-d-ik/für-öszt [-d(-ik)/-Vszt]; hull-ik/hull-ajt [(-ik)/-Ajt]; szal-ad/szal-ajt [-Ad/-Ajt]; forr/forr-al [∅/-Al]; ér-ik/ér-lel [(-ik)/-lAl].

Strukturális magyar nyelvtan 3.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 053 3


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

A Strukturális magyar nyelvtan 3. kötete a magyar alaktant tárgyalja. A magyar alaktan rendkívül gazdag, és számos, elméletileg is érdekes kérdést vet fel. Tudott dolog, hogy az alaktan és a mondattan bonyolultsági foka között fordított viszony áll fenn: minél bonyolultabb valamely nyelv mondattana, annál szegényebb alaktana, és minél gazdagabb alaktana, annál egyszerűbb mondattana. A magyar nyelv is sok olyan szerkezeti tulajdonságot kódol morfológiailag, amelyet más nyelv szintaktikailag fejez ki.

A Strukturális magyar nyelvtan korábbi köteteihez hasonlóan az alaktani kötet is arra törekszik, hogy egy adott elméleti keretben részletesen bemutassa a magyar alaktan legfontosabb sajátosságait. Az elméleti tárgyalás nagyszámú, empirikusan is új megfigyelést tett lehetővé. A kötetet ezért az is haszonnal forgathatja, akit az elméleti kérdésfeltevések kevésbé érdekelnek.

A magyar alaktan nemcsak az elméleti morfológiában foglal el különleges helyet, hanem az alkalmazott kutatásokban is. Ezért tartottuk fontosnak, hogy egy-egy fejezetet szenteljünk a magyar morfológia pszicholingvisztikai és számítógépes nyelvészeti vonatkozásainak is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-strukturalis-magyar-nyelvtan-3//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave