Bartos Huba (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIII.

Új irányok és eredmények a mondattani kutatásban


A nulladik széria

Az alany–tárgy hatóköri aszimmetria jelenségéből arra következtethetünk, hogy az alanyi operátorkifejezés a magyarban is kötelezően az AgrSP fölött helyezkedik el. Ugyanakkor az alany mind a preverbális, mind a posztverbális mondatszakaszban megjelenhet, az AgrSP feletti operátorszéria tehát nem lehet azonos azzal a tartománnyal, amelybe a preverbális kifejezések és a nagy hatókörű (a hatókörüket valamely preverbális kifejezés fölött felvevő) posztverbális operátorok tartoznak. Minthogy a preverbális tárgyi számláló kvantor egyenes hatókör esetén a posztverbális alanyi disztributív kvantornál magasabb szériában foglal helyet (7a), azt fogjuk feltételezni, hogy az AgrSP felett nem csak egy széria található. Az eddigi elképzeléseinket tehát úgy fogjuk módosítani, hogy a mondatszerkezetet ki kell egészítenünk egy olyan operátorszériával, amely minden eddig feltételezett szériánál magasabban van; a továbbiakban ezt nulladik szériának fogom nevezni. A magyarban a nulladik szériában a preverbális és a nagy hatókörű posztverbális operátorok helyezkednek el, az igét pedig nem az AgrS, hanem a nulladik széria határát képező fej pozíciójában ejtjük ki.1 2 Ezen a ponton tehát az operátorszériák itt látható szerveződését feltételezzük:

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIII.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

Az Általános Nyelvészeti Tanulmányok 23. kötetének központi témája a szintaxis helye a modern nyelvelméletben. A kötet egyúttal tisztelgés is Kiefer Ferenc akadémikus előtt, 80. születésnapja alkalmából.

Az első rész (Elméletek, modellek, univerzálék) tanulmányai részben kevésbé ismert nyelvészeti modellek szintaktikai alkalmazhatóságát mutatják be, részben az általános tipológia szintjén működő információszerkezeti elveket, mintázatokat vizsgálják.

A második rész (Modulok és kapcsolódásaik) a modern grammatikaelmélet egyik legsajátosabb, eredményeit tekintve talán leggyümölcsözőbb vizsgálati módját követő, az emberi elme részeként feltételezett nyelvi rendszer egyes összetevői közötti kapcsolódásokat tanulmányozó cikkekből áll. Találunk itt elemzéseket a szintaxis és a szemantika, a szintaxis és a prozódia együttműködéséről, valamint arról, hogy a szintaxis, a tudatelmélet és az afáziás jelenségek együttes vizsgálata milyen új következtetésekre vezethet.

A kötet harmadik része (A fókusz kérdésköre) három olyan tanulmányt tartalmaz, amelyek a fókuszjelenségek megfelelő értelmezéséről újabban felpezsdült szakmai vitához szólnak hozzá, teljesen új megközelítéseket, elemzéseket, megfontolásokat javasolva. Jól látható belőlük, hogy noha a fókuszálás a magyar nyelvben önálló szintaktikai konstrukció, alkalmazásának feltételeit jól leírni és magyarázni csak a szemantika és a pragmatika felől közelítve, információszerkezeti alapokon lehetséges.

A kötet negyedik része (Elemzések, alkalmazások) esettanulmányokat gyűjt egybe, amelyek az általános mondattani elméleteket a magyar nyelv egyes jelenségeinek kezelésére alkalmazzák.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bartos-altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxiii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave