Csárdás László: A nyelvtan és a jelentés összefüggései iskolások szövegértésében
›
3. A beszédfeldolgozás fejlődése
›
3.4. A hallásértés kutatásának szerepe az iskolai anyanyelvi fejlesztésben

3.4. A hallásértés kutatásának szerepe az iskolai anyanyelvi fejlesztésben

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A hallásértés fejlődését vizsgáló alapkutatások elengedhetetlenek a tudatos és hatékony hallásalapú szövegértés fejlesztése szempontjából. A kutatási eredmények alapos feldolgozása nélkül az oktatás tartalmát meghatározó alapdokumentumok csupán általános irányelvek megfogalmazását tűzhetik ki célul, a gyakorló pedagógusok pedig a saját tapasztalatukra, pedagógiai érzékükre és szakmai megérzéseikre hagyatkozhatnak. A hallásértés összetett, több kognitív működést integráló folyamatként való értelmezése nem kizárólag elméleti kérdés. Az egyes részműködések funkciójának, illetve e részműködések interakciójának megértése és ezen tényezők meghatározó szerepének hangsúlyozása módszertani kérdéseket vet fel, amely a mindennapi pedagógiai gyakorlatot – kifejezetten az anyanyelvi nevelés területét – alapjaiban befolyásolhatja.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A beszédfeldolgozás vizsgálatának általános célja annak a modellálása, hogy a befogadó milyen módon képes a folyamatos akusztikai jelsorozatból diszkrét nyelvi egységeket létrehozni, a hallottakat elemezni, és végső soron az akusztikumból a kódolt nyelvi jelentést kinyerni (Gósy, 2005). Az akusztikai jelek szekvenciális feldolgozása az automatikus, alacsonyabb rendű folyamatoktól halad a magasabb rendű műveletek felé, majd megtörténik a feldolgozott információkból kiinduló asszociációk, vagyis a már meglévő tudás és az újonnan befogadott ismeretek közötti „kognitív hidak” felállítása. E folyamatok pontos működése, a nyelvi elemzési mechanizmusok részletkérdései, illetve az emlékezetünkben tárolt ismerethalmaz és a nyelvi feldolgozás közötti viszony mibenléte vita tárgyát képezi.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Biztosan tudjuk, hogy először automatikusan megkülönbözetjük a beszédhangokat az egyéb, nem beszédhez köthető hangoktól (elsődleges hallási elemzés, vö. Gósy, 2005), majd felismerjük a beszédhangokat, illetve a hangkapcsolatokat. Kategorizáljuk az elhangzó fonémákat, azaz fonémadöntéseket hozunk. Ezeket szótagokká, majd szavakká kapcsoljuk össze, ezzel párhuzamosan pedig szószintű szegmentálást végzünk, azaz elkülönítjük az egymás után következő szavakat. A szavak felismerése után hozzáférhetővé válik a szavak jelentésére, szintaktikai és pragmatikai tulajdonságaira vonatkozó információ is, amelyet a mentális lexikonban tárolunk. A szavak közötti grammatikai viszonyokat hordozó kulcsok (toldalékmorfémák, prepozíciók, szórend stb.) feldolgozásával létrehozzuk a mondat jelentését. A mondatok ezt követően nagyobb nyelvi-gondolati egységekbe, „bekezdésekbe” rendeződnek: folyamatosan monitorozzuk az ezen nyelvi egységek kezdetét és végét behatároló tartalmi és formai elemeket. A feldolgozott nyelvi anyagot – itt már beszélhetünk nyelvi alapú információról – végül a tudásrendszerünkbe illesztjük, eltároljuk, manipuláljuk, felhasználjuk.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fenti leegyszerűsített folyamatleírásból láthatjuk, hogy a folyamatos beszéd, a hangzó szöveg feldolgozásának számos tényezője van: a hangok felismerése, a szavak felismerése és megértése, a szöveget alkotó mondatok szintaktikai és szemantikai struktúrájának megértése, a rövid távú verbális emlékezet működése, a megfelelő nagyságú szókincs és annak hozzáférhetősége (aktiválhatósága), a megfelelő szintű figyelem, az elhangzott gondolatok logikai összekapcsolódósának feldolgozása, az általános és a témához kapcsolódó háttérismeretek megléte stb.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A hangzó szöveg pontos megértése az élet minden területén, életkortól függetlenül alapvető fontosságú. A hallás utáni megértés a nyelvi alapú információszerzés elsődleges forrása. A gyermekek megfelelő ütemű hallásértés-fejlődése és az egyes életkorokban elvárható szintnek megfelelő anyanyelvi hallásértési kompetencia az intézményesített oktatásban való sikeres részvételnek feltétele, meghatározza a tanulmányi előmenetelt, majd később, felnőttkorban a munkahelyi környezetben való helytállást. A gyermekek szociális fejlődésének alapja a szóbeli kommunikáció, így – többek között – a hatékony hallásalapú értés teszi lehetővé a társas kapcsolatok kialakítását, a közösség integratív részévé válást. Az iskolai oktatáson túl a ma már hagyományosabbnak tekinthető televízió és rádió, illetve az egyre nagyobb teret nyerő internetes források, a mindenki számára könnyen és ingyenesen elérhető ismeretterjesztő on-line tartalmak válnak a gyermekek információszerzésének szinte kizárólagos eszközeivé. Az ilyen módon történő tudásgyarapítást szintén a hallásértés, illetve egyre inkább az audiovizuális feldolgozás teszi lehetővé.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A hangzó szövegek megértésének tudományos vizsgálata azért kiemelten fontos, mert az esetleges beszédészlelési és beszédértési elmaradások, életkori hiányosságok sokáig rejtve maradhatnak, és a pedagógusok, a szülők, a logopédusok csak a gyakran későn megjelenő felszíni jelekből tudnak következtetni a háttérben meghúzódó hibás működésekre (vö. pl. Gósy, 1996a; Gósy, 2005; Gósy, 2007a). Az esetleges elmaradások korai felismerése és célzott terápiája így számos későbbi, következményes problémát megelőzhet. A beszédfeldolgozás folyamata emellett számos nyelvspecifikus sajátosságot hordoz (pl. a különböző típusú nyelvek strukturális eltéréseiből adódó mondatértési sajátosságok; vö. lokális és globális feldolgozás), így nem lehetséges a beszédértés részműködéseinek univerzális modellálása.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az iskoláskorúak anyanyelvi hallás utáni szövegértése kevéssé kutatott, a téma csupán kisszámú tudományos vizsgálat tárgyát képezi. A létező kutatások elsősorban a korai beszédértés-fejlődésre fókuszálnak, és az óvodáskor végét, a kisiskoláskor kezdetét követő fejlődés leírása háttérbe szorul. Ezzel együtt a Nemzeti alaptanterv hallás utáni szövegértés fejlesztésére vonatkozó iránymutatásai sporadikusak, a megvalósuló iskolai fejlesztési gyakorlat pedig strukturálatlan.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A beszédmegértés (és persze általában a nyelvhasználat) természetesen nem független az egyén életkörülményeitől, életszínvonalának, családi körülményeinek változásától, a gyermeket az iskolában körülvevő közeg összetételétől, az intézményesített oktatás tartalmi kereteitől, a tanórán kívül, „informális” kontextusban a gyermeket érő nyelvi és nem nyelvi ingerektől stb. E környezeti tényezők befolyásolják a megértést, amelyben így a különböző élethelyzetekben lényeges módosulások feltételezhetőek. A változások meghatározzák a beszédmegértési teljesítményt, azonban a hatások csak célzott kísérleti, illetve tapasztalati kutatások segítségével vizsgálhatóak, mutathatóak ki.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave