5.4. Az anyag

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A harmadik osztályosokkal használt beszédanyag alapjául a próbakutatás módszertanában ismertetett olvasásértési gyakorlófeladat szövege szolgált (Dörnyei–Petróczi, 2003). A szöveg a rénszarvasok jellemző táplálékáról, élőhelyéről, a hozzá kapcsolódó mítoszokról szól, illetve bemutatja, hogy milyen módon használja a rénszarvast az ember háziállatként. A hatodik osztályosoknak szánt beszédanyagot Mócsán Mária Zita (2019) Szövegelő című, 6. évfolyamosok számára íródott szövegértés-fejlesztő gyakorlókönyvének a velencei karneválról szóló olvasásértési feladata alapján készítettem el. A szöveg röviden ismerteti a város legfontosabb nevezetességeit, áttekinti a velencei karnevál eredetének történetét és ismerteti az ünnephez kapcsolódó legfontosabb szokásokat és szimbólumokat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szövegek kiválasztását a kutatás módszertanának az iskolai szövegértési feladatok sajátosságaihoz való igazítása, illetve a szakirodalomban felellhető szövegértéssel foglalkozó kutatásokban jellemzően használt szövegtípusok figyelembevétele határozta meg. A tanórai keretek között elhangzó összefüggő szövegek (elsősorban tanári magyarázatok, oktatóvideók stb.) jellemzően a leíró (deskriptív, ismeretközlő) és a magyarázó szövegtípusba sorolhatóak. Ezzel szemben azonban a szakirodalomban elérhető, (leginkább írott) szövegértést vizsgáló kutatások elsősorban narratív szövegeket használnak. Emellett a narratív szövegek megértésével és felidézésével kapcsolatosan ismert tendencia, hogy az ilyen típusú szövegek feldolgozása jellemzően kisebb erőfeszítést igényel (a szakirodalomban lásd elbeszélő fölény). Az iskolai hangzószöveg-feldolgozási elvárásokhoz való igazodás, illetve a leíró szövegek megértésére vonatkozó hiányosabb szakirodalmi adatok kiegészítése okán tehát mindkét korosztály esetében leíró szövegtípust alkalmaztam.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mindkét szöveget jelentősen lerövidítettem, és helyenként átdolgoztam annak érdekében, hogy a beszédanyag alkalmas legyen a hallás utáni szövegértési feladat elvégzésére. Az átdolgozás során növeltem a szövegek redundanciáját (több funkciószó beszúrásával), csökkentettem a tulajdonnevek, földrajzi nevek és idegen eredetű szavak számát, a hosszabbnak ítélt mondatokat lerövidítettem, az összetett mondatokat egyszerű mondatokká tagoltam, és ezzel együtt növeltem az ismétlések (lényegi információt hordozó szavak, például nevek, hónapok megismétlése egymást követő mondatokban), illetve a lexikális kohéziós elemek számát.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az átdolgozás eredményeként létrejövő szövegeknek (harmadik és hatodik osztályosok szövegénél egyaránt) ezt követően 3 változatát készítettem el mindkét életkori csoport esetében. Az első változatban semmilyen további módosítást nem hajtottam végre (nem manipulált szöveg), a második változatban grammatikai (morfológiai és szintaktikai) hibákat (grammatikailag manipulált szöveg), a harmadik változatban pedig szemantikai anomáliákat (szemantikailag manipulált szöveg) helyeztem el.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave