Csárdás László: A nyelvtan és a jelentés összefüggései iskolások szövegértésében
›
6. Eredmények
›
6.3. Az azonnali és a késleltetett válaszadás eredményeinek bemutatása
›
6.3.1. A késleltetett válaszadás eredményeinek kérdésenkénti bemutatása

6.3.1. A késleltetett válaszadás eredményeinek kérdésenkénti bemutatása

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az azonnali és a késleltetett válaszadás eredményeinek csoportonkénti összehasonítását kiegészítve megvizsgáltam a második válaszadás során az egyes kérdésekre adott helyes válaszok előfordulását is mindkét életkori csoportban. A harmadikosok eredményeit a 27. táblázat mutatja be.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

27. táblázat. A harmadikosok eredményei a késleltetett válaszadási feladatban kérdésenként.
Kérdés
Eredmények
Késleltetett v. eredménye
Azonnali és késleltetett köz. különbség
Azonnali és késleltetett átlaga
1.
18,7%
1,3%
19,6%
2.
56,2%
20,9%
70,5%
3.
62,5%
14,6%
72,5%
4.
25%
3,5%
27,4%
5.
43,7%
2%
45%
6.
43,7%
38,3%
70,5%
7.
18,7%
18,4%
31,3%
8.
43,7%
16,3%
54,9%
9.
30%
4,2%
39,2%
10.
47,3%
1,2%
49%
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az összes kérdés esetében elmondható, hogy az azonnali válaszadási feladatban válaszoltak a harmadikosok nagyobb arányban helyesen, azonban az egyes kérdések között igen jelentős eltérések mutatkoznak a két feladatban nyújtott teljesítmény tekintetében.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A legtöbb helyes választ – mintegy 62,5%-nyit – a késleltetett válaszadás során is a 3. kérdésre adták a kísérleti személyek. Ettől csupán alig több mint 6%-kal maradt el a 2. kérdésre adatolt helyes válaszok aránya (56,2%). Ezt követi az utolsó, 10. kérdés (47,3%-kal), majd az 5., a 6. és a 8. kérdés egyaránt 43,7-43,7%-nyi helyes megoldással. A válaszok megoszlása alapján a három legnehezebbnek bizonyuló kérdés a 9. (30%), a 4. (25%) és a 7. (18,7%) volt. Bár a kérdések az azokra adott helyes válaszok előfordulása szempontjából kiegyenlítetten követik egymást (a kérdések között átlagosan 6-10%-nyi különbség mutatkozik), a legtöbb és a legkevesebb helyes választ eredményező kérdés (3. és 7.) között igen nagy a különbség, mintegy 43,8%.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A hangzó szöveg megértésének és az információk tudásrendszerbe illesztésének elemzése szempontjából különösen érdekes megvizsgálni, hogy mely kérdések, kérdéstípusok esetében mutatkoznak jelentősebb vagy elhanyagolható különbségek az információ azonnali, illetve egy héttel későbbi felidézése között. A 27. táblázat harmadik oszlopa tartalmazza a két válaszadás eredményei közötti eltérésekre vonatkozó adatokat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A legjelentősebb – több mint 38%-nyi – teljesítménybeli csökkenést a 6. kérdésre (Hol tartják az emberek a rénszarvast háziállatként?) érkezett helyes megoldások mutatják, ettől jóval kisebb, de szintén nem elhanyagolható a különbség a 2. (20,9%), a 7. (18,4%), a 8. (16,3%) és a 3. (14,6%) kérdésnél előforduló válaszok esetében. A 9. és a 4. kérdésre (4,2% és 3,5%), illetve az 1. és a 10. kérdésre (1,3% és 1,2%) (A Föld mely részén élnek a rénszarvasok vadon?; Miért szeretik a rénszarvast vontatásra használni?) a kísérleti személyek csaknem azonos mértékben válaszoltak helyesen mindkét alkalommal, a különbség minimális. Ezen adatok értelmezésekor is fontos figyelembe venni, hogy azoknál a kérdéseknél, ahol a két feladatelvégzés eredménye között a különbség jelentős, ott az első válaszadásnál a kísérleti személyek eleve nagy arányban adtak meg helyes megoldást.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az egyes kérdések első és második megválaszolásának összesített átlageredményei hasonló mintázatot mutatnak az azonnali feladatmegoldás eredményeihez. A 2. (70,5%), a 3. (72,5%), a 6. (70,5%) és a 8. (54,9%) kérdésre összesítve jellemzően helyesen válaszoltak a harmadikosok mindkét feladatban, a többi kérdés esetében a helyes válaszok előfordulása 50% alatt volt.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A hatodikos korcsoport késleltetett válaszadási és összehasonlító eredményeit a 28. táblázat foglalja össze.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

28. táblázat. A hatodikosok eredményei a késleltetett válaszadási feladatban kérdésenként.
Kérdés
Eredmények
Késleltetett v. eredménye
Azonnali és késleltetett köz. különbség
Azonnali és késleltetett átlaga
1.
4,3%
3,1%
6%
2.
17,3%
1,2%
18%
3.
4,3%
10,5%
10%
4.
0%
0%
0%
5.
39,1%
12,7%
46%
6.
17,3%
8,6%
22%
7.
4,3%
14,2%
12%
8.
13,0%
12,9%
20%
9.
25,8%
0,1%
26%
10.
13,0%
9,2%
18%
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fiatalabb kísérleti személyek teljesítményéhez hasonlóan a hatodikosok is nagyobb arányban válaszoltak helyesen a megértést ellenőrző kérdésekre az azonnali feladatmegoldást során, azonban a késleltetett válaszadási feladatban az egyes kérdések, illetve a két válaszadási feladat eredményeinek összehasonlításában a különbségek kiegyenlítettebbek, sok esetben hasonló vagy azonos arányban válaszoltak helyesen a különböző kérdésekre, illetve a válaszadás pontossága a legtöbb kérdés esetében közelebb áll egymáshoz a két különböző időpontban rögzített adatok alapján.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A második válaszadási feladatban – csakúgy, mint az elsőben – a hatodikosok az 5. kérdésre adták a legtöbb helyes választ (39,1%). Ettől az eredménytől a csoporton belüli többi eltéréshez képest jelentősen, mintegy 13%-kal adtak kevesebb helyes választ a 9. kérdésre, mely esetében az elfogadott megoldások aránya 25,8% volt. A többi kérdésre rögzített válaszok kisebb mértékben különböztek egymástól. A 2. és a 6. kérdésre egyaránt 17,3%-ban válaszoltak helyesen, ezt követte a 8. és a 10. kérdés 13-13%-os helyes megoldási aránnyal. Az 1., a 3. és a 7. kérdés esetében a válaszok 4,3%-a volt helyes. A harmadikos korcsoporttal ellentétben a hatodikosoknál volt olyan a kérdés, melyre egyetlen jó megoldást sem adtak (4. kérdés).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A késleltetett és az azonnali feladatmegoldás során az egyes kérdésekre adott helyes válaszok aránya kisebb mértékben különbözött a hatodikosok esetében. A legnagyobb mértékű teljesítménybeli eltérést a 7. kérdésnél adatoltam, ahol a csökkenés 14,2%-ra esett. Ezt követte az 5. és a 8. kérdés közel azonos mértékű – 12,7 és 12,9%-os – eltéréssel, illetve a 3., a 10. és a 6. kérdés szintén hasonló, 10,5, 9,2 és 8,6%-kal kevesebb helyes megoldással. A legkisebb különbség az 1. és 2. kérdés megválaszolásában mutatkozott, ahol a csökkenés sorrendben 3,1, illetve 1,2 %-os volt, míg a 9. kérdésre érkezett helyes válaszok aránya gyakorlatilag mindkét feladatmegoldás során azonosnak tekinthető (a különbség mindössze 0,1%-ra esett).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az azonnali válaszadási feladatban nyújtott teljesítménnyel megegyezően a hatodikosok esetében a két válaszadás összesített átlageredményei is alacsonyabbak a harmadikosok összesített eredményeinél. Minden kérdés esetében a jó megoldások aránya 50% alatti. A legtöbb helyes választ az 5. kérdés esetében produkálták, itt a helyes válaszok aránya 46%. A többi kérdésnél az eredmények ettől jóval elmaradnak: a 9. kérdésnél 26%, a 6. kérdésnél 22%, a 8. kérdésnél pedig 20% a helyes válaszok aránya, ezeken kívül minden más kérdés esetében 20%-nál kisebb arányban adtak jó megoldásokat a kísérleti személyek.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave