A hatodikosok esetében jóval jelentősebb eltérések figyelhetőek meg a két hibásmondat-típus között. A korcsoport grammatikailag manipulált mondatokról alkotott helyességi döntései pontosan 61%-ban voltak helytállóak, ezzel szemben a szemantikailag manipulált mondatokkal dolgozó csoport döntései jelentősen kisebb arányban, mindössze 41,3%-ban. A kétféle mondattípusra vonatkozóan átlagosan 52,5%-ban döntöttek helyesen a hatodikos kísérleti személyek.

A két korcsoport átlagolt eredményei azt mutatják, hogy a kísérleti személyek összességében pontosabban alkottak helyességi ítéleteket a grammatikailag manipulált mondatokról (55,8%-ban), mint a szemantikailag manipulált mondatokról (45,3%-ban). A két korcsoport eredményeit összevetve látható, hogy a hatodikosok valamivel több mint 10%-kal nagyobb arányban döntöttek helyesen a grammatikailag manipulált feladatban, mint a harmadikos társaik, tehát az életkor előrehaladásával a grammatikai tudatosság fejlődési tendenciát mutat.

Ezzel szemben a szemantikailag manipulált mondatok esetében ellentétes irányú változás figyelhető meg: az idősebbek 8,9%-kal alacsonyabb eredményt értek el, mint a harmadikosok, tehát a mondatok szemantikai megfelelőségének megítélése az életkor előrehaladtával pontatlanabbnak bizonyul. A két életkori csoport összesített eredményeinek tekintetében a hatodikosok mindössze 2,3%-kal nyújtottak magasabb teljesítmény, mint a fiatalabb kísérleti személyek. A hatodikosok és a harmadikosok összesített eredményeinek hibásmondat-típus szerinti összehasonlításából látható, hogy a grammatikailag manipulált döntési feladat könnyebbnek bizonyult, mint a szemantikailag manipulált, a két feladat teljesítése közötti különbség 10%-ot meghaladó.

Az eredmények statisztikai elemzését egy- és kéttényezős varianciaanalízissel végeztem el. A kéttényezős varianciaanalízis igazolta, hogy a két független változó (életkor és hibásmondat-típus) interakciója szignifikáns hatást gyakorolt az eredményekre [F (1, 91) = 10,657, p = 0,002]. A hibásmondat-típus szintén szignifikánsan befolyásolta a teljesítményt (p = 0,001), azonban az életkor főhatása nem volt szignifikáns (p = 0,835). A harmadikosok eredményeinek hibásmondat-típus szerinti statisztikai összehasonlítása nem igazolt szignifikáns különbséget a korcsoport grammatikailag, illetve szemantikailag manipulált mondatokról alkotott eredményei között [F (1, 44) = 0,018, p = 0,893]. Ezzel szemben a hatodikosok esetében a két manipulációtípus esetében nyújtott teljesítmény közötti eltérés szignifikáns [F (1, 47) = 27,211, p = 0,000). A korcsoportok szerinti összehasonlítás szignifikáns különbséget igazolt a hatodikosok és a harmadikosok teljesítménye között a grammatikailag manipulált feladat esetében [F (1, 55) = 5,928, p = 0,018] és a szemantikailag manipulált feladat esetében is [F (1, 36) = 6,777, p = 0,013].

Összefoglalva a most bemutatott eredményeket látható tehát, hogy a grammatikailag és a szemantikailag manipulált feladatban nyújtott összesített teljesítmény az életkor előrehaladásával bár kis mértékben növekedett, de ez a pozitív változás nem tekinthető szignifikánsnak. Ezzel ellentétben a két életkori csoport összesített eredménye szignifikánsan magasabb a grammatikailag manipulált feladatban, mint a szemantikailag manipuláltban. Az eredmények részletesebb vizsgálata rávilágít azonban, hogy manipulációtípus csak a hatodikosok esetében eredményezett szignifikáns különbséget a teljesítményben, akik tehát statisztikailag igazolhatóan magasabb eredményt produkáltak a grammatikailag manipulált feladatban a szemantikailag manipuláltnál, azonban a harmadikosok eredménye a grammatikailag manipulált feladatban statisztikailag nem igazolhatóan magasabb csupán a szemantikailag manipulált feladatban nyújtott teljesítménynél (a különbség az átlageredmények alapján is elenyésző, 0,6%-nyi). Az életkor előrehaladásával a döntési eredmények összességében (mindkét hibásmondat-típust tekintve) – ahogy fentebb említettem – szignifikánsan nem változtak, azonban feladattípusra lebontva igen: a grammatikailag manipulált döntési feladatban a hatodikosok statisztikailag igazolhatóan magasabb eredményt értek el, mint a harmadikosok, míg a szemantikailag manipulált döntési feladatban statisztikailag igazolhatóan alacsonyabb eredményt. A különbségek az alábbiak szerint foglalhatóak össze ( a = azt jelzi, hogy nincs statisztikailag igazolható különbség, a < és a > pedig a statisztikailag igazolható különbség relációját):

A harmadikosok a legnagyobb arányban a grammatikailag manipulált mondatokat ismerték fel, 39,7%-ban. Ezzel szemben a szemantikailag manipulált mondatok felismerése jelentősen pontatlanabb volt, itt az átlagos helyes felismerés 25,3%-ra esett. A fiatalabb korcsoport a manipulált mondatokat átlagosan 34,3%-ban ismerték fel.

A hatodikos korosztály teljesítménye javuló tendenciát mutat a harmadikosokhoz képest. Ebben a csoportban szintén a grammatikailag manipulált mondatok felismerése volt a legkevésbé pontatlan, 56,8%-os helyes felismerési aránnyal. Ettől jelentősen elmaradt a szemantikailag manipulált mondatok beazonosítása, itt 26,7%-os teljesítményt adatoltam. Az idősebb korosztály a manipulált mondatokat átlagosan 43,9%-ban ismerte fel helyesen.

A harmadikosok és a hatodikosok összesített eredményeit tekintve látható, hogy a grammatikailag manipulált mondatok felismerése jóval sikeresebb volt, mint a szemantikailag manipuláltaké: az előbbi esetében az átlagos eredmény 48,1% volt, míg az utóbbi esetében 26, 1%, tehát a különbség 22%-nyi.

Az adatok alapján a grammatikai hibák felismerése az életkor előrehaladásával stabilabbá vált, a korcsoportok közötti különbség 17,1%-ot tesz ki. A szemantikai anomáliák felismerése ezzel szemben elenyésző mértékben változott, az idősebbek csupán alig több, mint 1%-kal azonosították be pontosabban a manipulált mondatokat.

Az adatokon lefuttatott kéttényezős varianciaanalízis alapján az életkornak és a manipuláció típusának interferenciája szignifikáns hatást gyakorolt az eredményekre [F (1, 91) = 4,293, p = 0,041]. A csoportátlagok a manipuláció típusa (p = 0,000) és az életkor (p = 0,017) szerint egyaránt szignifikánsan különböznek, tehát mindkét tényező statisztikailag igazolhatóan hatott a manipulált mondatok felismerésére.