Lőrincz Lajos 1935. augusztus 25-én született Debrecenben, és 2010. december 26-án, Budapesten hunyt el. Középiskolai tanulmányait a debreceni Református Kollégiumban folytatta, és a Kereskedelmi Gimnáziumban (később: Közgazdasági Technikum) fejezte be 1953-ban. A tanulás ízére az utóbbi intézmény tanárainak hatására érzett rá, és gyorsírni is megtanult. A középiskolai tanulmányokat főként nagyanyja jóvoltából folytathatta. Édesapja tisztes megélhetéssel rendelkező hentes- és mészárosmester, aki csupán az új korszak frazeológiája szerint „lényegült át” vágóhídi munkássá. Édesanyja háztartásbeli. Középiskolai tanulmányai alatt 1950-ben már kelet-magyarországi ifjúsági válogatott labdarúgó-játékos, aki az NB III.-as felnőtt válogatottban kapus poszton játszott. A gimnáziumban szelleme még tovább bontakozott – szóbeli visszaemlékezése szerint szépirodalmat, főként verseket – írt. (Ez a szépirodalmi érzékenység a későbbiekben nagy szak- és szépirodalmi könyvtárában is manifesztálódott). 1953 és 1954 között a Külügyi Főiskolán tanult diplomácia szakirányon. Ezen intézmény megszűnését követően az Idegen Nyelvek Főiskolája orosz tolmács szakára irányították át, ahol a nyelvet hamar magas szinten elsajátította. Az itteni képzés nem felelt meg az igényeinek, ezért az új felsőoktatási intézmény keresésének időszakában először segédmunkás, majd nyelvtudásának köszönhetően orosz nyelvi szakfordító lett a debreceni Magyar Gördülőcsapágy Műveknél. Bölcsészkari és jogi kari felvételi vizsgát követően nyert felvételt 1955-ben Szegedre, jogász szakra. Itt végig kitűnő minősítésű hallgató volt. 1959-ben a Szegedi Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett állam- és jogtudományi doktori oklevelet, Kovács István későbbi államjogász akadémikushoz írt összehasonlító irányultságú helyi önkormányzati (korabeli kifejezéssel: tanácsigazgatási) témájú szakdolgozattal. (Községi tanácsaink problematikája. [Szakdolgozat]. Szeged, JATE, 1959. 70.). 1959-ben Kovács István az MTA Jogtudományi Intézetébe hívta tudományos segédmunkatársnak. (Már 1957-ben is részt vett az MTA-hoz kötődő kutatásokban professzora révén). 1963-ban a Közös Piac által alapított torinói École Universitaire des Études Européennes-en folytat posztgraduális tanulmányokat, ahol a meglévő angol, francia, és orosz nyelvtudás mellé olaszul is megtanult. 1971-ben ENSZ Ösztöndíjjal négy hónapot az USA legkiválóbb egyetemein töltött (Harvard University, Stanford University), valamint egy hónap időtartamban az Egyesült Királyság (Oxford University, Cambridge University) fontos felsőoktatási intézményeit is felkereste. Később több francia, belga és német, valamint szovjetunióbeli kutatóutat is tett. Pályája során felkérések révén alig maradt a világnak olyan része, amelyet ne látott volna. A hetvenes évektől a francia CNRS Összehasonlító Jogi Intézetében is visszatérően kutatott, az intézet igazgatótanácsi tagságát is elnyerte. Az 1989-es rendszerváltást követő években a Harvard Egyetem részére írt tanulmányt angolul a pénzügyi jogról, és a helyzetet ezt megelőzően Párizsban francia nyelvű előadásban ismertette az amerikai egyetem professzoraival.