Elementa juris criminalis Hungarici. Leutschoviae (Lőcse), 1819; Berzeviczy Gergely életírása. Tudományos Gyűjtemény, 1822; Szepes megyéről nemzetgazdasági tekintetben. Leutschoviae (Lőcse), 1823; Aesthetikai és philológiai eretnekségek. Leutschoviae (Lőcse), 1826; Manuale procuratorum. Pestini, 1828. (2. kiadás 1835. Pestini és 3. kiadás, 1841. Pestini. (Ezt a munkát 1820-ban írta, melyet többen is lemásolták és tudtán kívül, a szerző említése nélkül kiadták.) A természeti jogról. Társalkodó, 1839; Számos munkája kéziratban maradt fenn. Ezek közül, a teljességre való törekvés nélkül, az alábbiakat említjük meg: A hatalmaskodási perekről való elmélkedés. Állam, egyház s tudomány. A soltészekről. Törvényjavaslat az ősiségről. Über das Recht der Selbstvertheidigung. Über Selbstständigkeit des Charakters. Über den Nutzen des heiligen Abendmahls in Rücksicht auf das Ganze der christlichen Kirche. Über den Umgang mit Leuten von schlechtem Rufe. Über die Befriedigung gerechter Erwartungen. Über den Missbrauch der Satyre. Über die Pflicht nicht unter seinem Stand zu heirathen. Über den Geist des Protestantismus. Charakterbilder von dem ungarischen Landtage zu Pressburg 1811 und 1812. Tagebuch von Szinye-Lipócz 14. Juli bis 31: August 1813. Gemischte Ehen. Über die Freiheit des Willens. Über die griechische, katholische und protestantische Kirche in ihrem Verhältniss zum Fortschritt. Über den Zehent. Der Protestantismus in Ungarn, de recolenda memoria Christi in sacra coena. Systema legislationis criminalis. Compendium historiae civilis. Juramentum episcoporum catholicorum. Sur la déstination de l 'Avocat. Sur l'union perpetuelle du bonheur et de la vertu. Sur le devoir de contenter les justes altentes ďautroui. Sur l 'explication naturelle des miracles. Sur le but de la mort de Jesus. Sur la fermeté de caractére. Magyar-német szók jegyzéke a m. tud. akadémia meghagyásából. Tagebuch einer Reise von der Zips nach Wien im J. 1825. Könyvbírálatok: Tanulmány gróf Széchenyi Istvánnak Világ c. munkájáról (A censura kinyomatását nem engedte meg), Örtel, Was glauben die Juden? Értekezések: Zerstreute Gedanken über die Ilias, Über die Aeneis. Über das befreite Jerusalem von Tasso, Über die Henriade von Voltaire, Über den Oberon von Wieland, Über Campe's Seelenlehre.; Törvénytudománybeli kérdések, 1822. V. Berzeviczy Gergely életirása, VIII. Gondolatok némely állításokról, melyek professor Krug filozofiai munkáiban találtatnak, 1823. I. Az esküdtek székéről, VIII. Szepes vármegyének statistikai átnézése nemzetgazdaságbeli szempontból, 1824. V. Az ág. vallású ev. tiszamelléki superintendentiának rövid esmértetése, 1825. II. A rezzentőről és a véle rokonos megfogásokról, 1829. X. Aesthetikai és philologiai eretnekségek), a Társalkodóban apróbb elbeszélések (1834. Ibrahim és Roxolane, 1835. Charité, Lucius Apulejus után, 1837. Charicléa, Heliodor után kivonatban; 1832. A csődítő perekről, A perbeli taksákról, 1834. A vámokról, A birói zálogról, A halálbüntetésről, Az ősiségről, A birák felelősségéről, 1835. A történeti jogról, Az itélettiltásról, Az országgyűlési törvényszünetről, 1836. A deportatióról, 1839. A felebbvitelről, Az emberi akarat szabadságáról, A részegek vétségeiről, A szabad királyi városok szerkesztéséről, A városok befolyásáról a törvényhozásba, A magyar keresztnevekről, Az urbéri terhek örök ároni megváltásáról, 1841. A megengedő és kötelező törvényről az urbéri kiváltásokra alkalmazva, A papi jószágokról, A házi adónak a nemesség általi fizetéséről, A tiszti ügyész feljebbviteléről büntető perekben, A népnevelésről, 1842. A tanítókról és szülékről, A községekről és a tanítók fizetéséről, 1848. A megyei törvényszéki bírák választásáról), a Figyelmezőben (1837. Szlemenics Pálnak Fenyítő törvényszéki magyar törvényéről, birálat, 1839. Az új urbér dolgában kijött némely munkákról), az Athenaeumban (1840. Egy tekintet a két kamarai rendszerre, 1842. Egy pár szó a német egyetemek mellett), a Budapesti Hiradóban (1846. 399. 400. 402. sz. Mittermaier, Die Mündlichkeit című munkájának ismertetése), a Jelenkorban (1844–1846. sok jeles értekezés s törvényjavaslat: A városi kijelölés s választások; magánrendszer, korteskedés, két kamarai rendszer, ősiség, vallási reversálisok tárgyában, 1847. 464. l. Birói önkény, 43. sz.)