Válts MeRSZ+ -ra!

MeRSZ online
okoskönyvtár

Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.

Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon III.

Viták, megoldások, értékelések

10.9. Diszkriminatív, versenyellenes jogalkotás és gazdaságpolitika

Az Orbán-rezsim gazdaságpolitikájának fontos része volt a III. Magyar Köztársaság liberális gazdasági rendszerének gyors ütemű leépítése, az a gyakorlat, amellyel egyes piacokon, jogszabályi úton, állami vagy a kormánypárthoz közeli cégeknek diszkriminatív módon (önkényesen) biztosított monopoljogokat és/vagy kedvező hatósági árszabályozást, miközben más piaci szereplők számára romlottak a feltételek. Hasonló módon zajlottak az – egyébként formai értelemben EU-kompatibilisnek látszó – közbeszerzések, a privatizációs tranzakciók és a koncessziós pályázatok is. Sok esetben nem is volt nyilvános közbeszerzési hirdetmény vagy csak egyetlen pályázó adott be ajánlatot. Széles körben elterjedt gyakorlattá vált ugyanis, hogy az ajánlatok és a pályázatok értékelésénél használt pontozás során a szükségszerűen szubjektív szempontokat (üzleti terv minősége, a pályázó megbízhatósága stb.) olyan nagy súllyal vették figyelembe, hogy ezáltal a győztesek kiválasztását könnyű volt „felülről” befolyásolni. Ennek a gyakorlatnak a folyományaként sok esetben csak az előre „kiválasztott” nyertes adott be pályázatot, mert a potenciális versenytársak eleve reménytelennek gondolták a versenyben való részvételt. Különösen elterjedtté vált ez a gyakorlat az informatikai tendereken és az útépítéseknél.1
Ezek a rendelkezések, illetve az alkalmazott eljárásrendek többsége nyíltan vagy burkoltan szembement az EU elfogadott szabályrendszerével, az acquis communautaire-rel, ezen belül pedig különösen a diszkrimináció és az állami támogatás tilalmával,2 valamint az áruk-szolgáltatások szabad áramlásának jogelveivel.3 A kormány azonban abból indult ki, hogy a Brüsszellel folytatandó jogviták éveket vesznek igénybe és egyébként sem biztos, hogy az Európai Bizottság minden apróbb jogsértésre reagálni fog. Addig viszont érvényesülhet az, amit a magyar kormány akar…
 
15: Százmilliárdos büntetések az EU-tól diszkriminatív közbeszerzés miatt
2013-ban az Európai Bizottság apparátusa kifogást emelt amiatt, hogy 2010 után sok pályázati kiírás tartalmazott egy olyan megkötést, hogy csak olyan cég indulhatott, amelynek a beruházás színhelyétől számított 50 kilométeren belül saját aszfaltkeverője volt. Ez a megkötés nyilvánvalóan a külföldi pályázók ellen lett kitalálva – és mint a dátumok is jelzik – valójában már 2010 előtt is hatályban volt egy ideig, de azután kikerült a pályázatokból, majd a 2. Orbán-kormány visszacsempészte. A vita éveken át húzódott, és csak 2016 tavaszán született megegyezés arról, hogy a magyar költségvetés kb. 100 Mrd forintnyi büntetést bevállal.4
2019-ben a viták – más projektek kapcsán – újrakezdődtek. Az év második felében, hosszan elhúzódó tárgyalások során, 1 milliárd eurós (≈ 330 Mrd Ft) átalány pénzügyi büntetést vállalt be a magyar kormány az uniós közbeszerzésekhez kapcsolódó szabálytalanságok esetében – és ebben még nem voltak benne az egyedi ügyekben kiszabott további pénzügyi büntetések.5
 
Ezen logika alapján Orbán Viktor, mint kétharmados parlamenti többséget élvező pártjának karizmatikus és szinte korlátlanul szuverén vezetője, egy nyilvánvalóan alkotmányba ütköző eljárás nyomán6 új alkotmányt (Alaptörvényt) és nagyszámú, új kétharmados többséget igénylő ún. sarkalatos törvényt fogadtatott el.
  • 2015 és 2024 között a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetre való hivatkozással, az Alaptörvény megkerülésével – igaz, inkább csak papíron, mint ténylegesen – lépésről lépésre tovább korlátozták a szabadságjogokat,7 és erre való hivatkozással lehetőséget adtak a közbeszerzés általános szabályaitól való eltérésre.8
  • Miközben a fenti rendelkezés hatályban maradt, 2020 márciusában a koronavírus-járványra való hivatkozással egy kormányhatározat megnyitotta annak is a lehetőségét, hogy katonai és rendőri erők betelepüljenek 140 tételesen felsorolt vállalat irodáiba „a biztonságos működés” felügyelete céljából.9 Pár nappal később az Országgyűlés a veszélyhelyzetre hivatkozva, kétharmados többséggel, elfogadta az ún. 1. felhatalmazási törvényt,10 amely időkorlát nélkül felhatalmazást adott Orbán Viktornak a rendeleti kormányzásra, és arra, hogy egyes törvények alkalmazását felfüggessze, törvényi rendelkezésektől eltérjen és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhasson.11 Április 1-én – nem viccnek szánva – az állami vagyonért felelős miniszter egy interjúban megfontolandónak nevezte „az ellátási lánc szempontjából kritikus, sérülékeny helyzetben lévő társaságok megvásárlását” – vagyis az államosítást.12 Az első cég, ami ennek a „lehetőség”-nek áldozatul esett, az egyébként veszteségs debreceni Kartonpack Nyrt.13 volt, ezt követte a szintén debreceni Alföldi Nyomda (10.5.11.), majd 2020 júliusában az ugyancsak debreceni Dispomedicor Zrt. Arra is volt legalább egy példa, hogy a magyar állam egy frissen kiadott kormányrendelet alapján elővásárlási jogot jegyeztetett be egy építőanyagbányára.14 A viszonylag rövid 1. felhatalmazási törvényt az Országgyűlés 2020. június 16-án visszavonta, majd elfogadta a 410 (!) paragrafusból álló 2. felhatalmazási törvényt.15 Ugyanezekben a napokban az Országgyűlés a csődtörvényt is módosította – lehetőséget adva arra, hogy a stratégiailag jelentősnek nyilvánított cégek esetében az adós vagyonának értékesítésekor az állam elővásárlási jogot kapjon. Ugyanekkor a magyar kormány a Covid–19 járványra való hivatkozással a technológiai miniszter engedélyéhez kötötte,16 hogy külföldiek stratégiai jelentőségű vállalatokban (például az építőiparban) tulajdont szerezhessenek.17 2021 áprilisában a fentebb említett törvényt úgy módosították, hogy Palkovics László innovációs és technológiai miniszer jogot kapott arra, hogy külföldiek magyarországi tulajdonszerzését megtiltsa a médiában és az egyetemeken is.18
 
Mint azt Várhegyi (2020) idejekorán megállapította, „a járvány örvén […] olyan intézkedéseket is meghoztak, amelyek elsősorban nem a gazdasági károk mérséklését, hanem a kormányfőhöz kötődő üzleti kör gyarapodását szolgálják”. Ebben a vagyonújraosztási folyamatban a költségvetés, az MNB, az MFB és a Fidesz holdudvarába tartozó félállami bankok is jelentős szerepet játszottak: vissza nem térítendő támogatásból és/vagy támogatott bankhitelből így lehetett olcsón, legálisan és titokban19 cégeket vásárolni.
Orbán Viktor tehát fölszámolta az 1989 és 2010 között kiépített, fékek és egyensúlyok rendszerén alapuló liberális demokráciát, és egy
  • autokrata, egyszemélyi diktatúrát, vezérállamot –
  • sérelmi nemzetpolitikára épített,
  • etnocentrikus,
  • fasisztoid,
  • vallási-politikai fundamentalista és maszkulin értékeket képviselő zsaroló államot (maffiaállam, rablóállam) és
  • csaláson alapuló, sajátos, intézményesített posztkommunista önkényuralmi kormányzati rendszert
épített a helyébe.20
 
A kormánytöbbség 2010-ben átszabta a jogalkotási törvényt, 2011-ben jogellenesen leváltotta a Legfelsőbb Bíróság elnökét,21 2013-ban a választási törvények és részletszabályok módosításával csökkentette az országgyűlési képviselők számát, a Fidesz pillanatnyi érdekei szerint 12 év alatt 300 (!) alkalommal módosította a választások lebonyolítására és a pártok finanszírozására vonatkozó szabályokat.22 A házszabály ismételt, átfogó érvényű módosításával és az egyéni képviselői indítványok útján való jogalkotással Orbán Viktor de facto lenullázta az Országgyűlés jelentőségét,23 érvénytelenítette a 2012 előtti alkotmánybírósági döntéseket, a népszavazás jogintézményének megnyirbálásával pedig lehetetlenné tette, hogy a kormányt ezzel a korábban általa is használt jogtechnikával buktassa meg az ellenzék. 2017 végéig közel 1 millió külföldön élő magyarnak adtak állampolgárságot és ezzel választójogot is.24 A kormány korlátozta a sztrájkjogot25 és a civil szervezetek26 működését. A bírák, ügyészek és közjegyzők nyugdíjkorhatárának 70-ről 62 évre történő leszállításával, 231 bíró és 107 ügyész azonnali felmentésével,27 az Alkotmánybíróság működési rendjének átalakításával,28 a teljes rendőri vezetés bíróság elé állításával29 a maga képére formálta az igazságszolgáltatást és a bűnüldözést is.30 2021 végén – egy salátatörvénybe csomagolva – a kormány átszabta a közigazgatási bíráskodás szervezetét is.31
Sok tekintetben megszüntették az állam és az egyház(ak) egyértelmű különállását. A legfontosabb helyi közszolgáltatások (közoktatás, egészségügy, közmű-kommunális ellátás) ágazati szabályai úgy módosultak, hogy az önkormányzatok feladatai és forrásai 30%-kal csökkentek, a kiadások GDP-hez viszonyított részaránya 12-13%-ról 2014-re 7,6%-ra csökkent, s ezzel Magyarország bekerült a leginkább centralizált országok csoportjába, ahová például Bulgária, Portugália is tartozik.32 A települési önkormányzatok – és különösen a főváros – gazdasági erejének megroggyanása azt is eredményezte, hogy a központi kormányzattal szembeni lehetséges fékek és egyensúlyok közül az egyik legfontosabb esett ki a rendszerből. Valójában ez volt a változások egyik fő célja.
Az „új államalapítás”,33 a „jó állam”,34 az „illiberális” társadalmi berendezkedés35 és az „unortodox” gazdaságpolitika36 ideológiájának jegyében Orbán önálló nevet is adott saját rendszerének: Nemzeti Együttműködés Rendszere (NER).37 Ennek lényegét fogalmazta meg 1 oldalnyi terjedelemben a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata (NENYI). Az Országgyűlés által 2010. június 14-én elfogadott politikai nyilatkozat a 2010-es magyarországi országgyűlési választásokat forradalomnak nevezte. Kinyilvánította, hogy 2010 áprilisában új társadalmi szerződés született, amelyben a magyarok egy új rendszer, a Nemzeti Együttműködés Rendszere (NER) megalapítása mellett döntöttek.
 
16: A Nemzeti Együttműködés Rendszere: Egy nyilatkozat
Az 1140/2010. (VII. 2.) kormányhatározat alapján az 1 oldal terjedelmű politikai nyilatkozat (NENYI) szövegét38 minden államigazgatási épületben kötelezően ki kellett függeszteni, a többi hatalmi ág képviselőitől pedig azt kérte a kormány, hogy az általuk használt épületekben is tegyék ezt meg.39 Az ellenzéki parlamenti pártok a kormányhatározatot egységesen elutasították, mert véleményük szerint a magyar történelem diktatórikus korszakait idézte a rendelkezés. A politikai nyilatkozat valójában csak rövid, 1 oldalas összefoglalója volt egy 78 oldalas – „A Nemzeti Együttműködés Programja” címet viselő – elaborátumnak, amelyet formálisan az Országgyűlés is megtárgyalt 2010 májusában. Egy-két évig a Fidesz kommunikációs szótárában még szerepet a NER kifejezés, később elfelejtődött, majd 2017-től ismét gyakrabban emlegették (főként az ellenzék, a kormányoldal ritkábban).40 2021-ben egy újabb kormányhatározattal az 1 oldalas NENYI-t eltávolították a közhivatalokból. Helyére az Alaptörvény preambulumában található „Nemzeti hitvallás” megnevezésű szövegrész került.41
10.22. ábra. Az Országgyűlésben elfogadott törvények száma, 2003–2023
Megjegyzés: Választási években rendszerint kevesebb törvény született, különösen 2014-ben és 2022-ben.
 
Az Alkotmány,42 illetve a „gránitszilárdságú”-nak titulált, 2011-ben elfogadott Alaptörvény43 gyakori, ötletelésszerű, kapkodva előkészített változásai,44 továbbá az új törvények számának soha nem látott növekedése45 – és ezen belül a folyó évi költségvetési törvény éven belüli ismételt módosításai46 –, az üzleti élet kormányhű reprezentánsainak juttatott kormányzati pozíciók47 a közélet minden területén csökkentették a jogbiztonságot, de értelemszerűen leginkább a gazdaság területén voltak ezek hatásai közvetlenül is érzékelhetők. A stabil, kiszámítható vállalkozási környezet hiánya – ideértve az euró bevezetésének beláthatatlan ideig történő elhalasztásából következő, fennmaradó árfolyamkockázatot is – szükségszerűen rontotta a vállalkozási kedvet.
A kormány által generált problémák egy része abból származott, hogy az Orbán Viktor fejéből kipattant ötletek végrehajtására igen rövid felkészülési határidőt szabott meg a legfelsőbb parancs. Ennek volt eklatáns példája az autópályadíjak rendszerének 2014 decemberében bejelentett átalakítása, illetve az a 2015. december elején született döntés, hogy 3 millió nyugdíjas kapjon a kormánytól 10 ezer forintos Erzsébet-utalványt karácsonyra. Ugyanez történt – ráadásul szinte évről évre ismétlődően – azzal a tervvel, hogy újabb és újabb szolgáltató szektorokban váljon kötelezővé a pénztárgépek bekötése az adóhivatalhoz. A végiggondolatlanul kiötlött határidőket minden esetben utólag kellett kitolni, 6-12 hónappal. Más esetekben a probléma abból adódott, hogy az Országgyűlésnek benyújtott törvényeket nem az államapparátus készítette elő, hanem egyéni képviselői indítványként kerültek beadásra (pl. lakástakarékpénztárak megszüntetése).
A kormányzáshoz szükséges demokratikus legitimációt Orbán a „nemzeti konzultáció” intézményének bevezetésével próbálta meg igazolni. 2010 és 2023 között 12 alkalommal küldtek ki esetenként 7–16 pontból álló kérdőíveket a lakosság számára. Ezek a kérdések többségükben távol álltak e könyv témájától, de a 2011. évi48, a 2012. évi49, a 2020. évi50 és a 2021. évi első kérdőív51 azért tartalmazott a tulajdoni formákra és a versenyre vonatkozó kérdéseket is. A válaszok szakszerű és ellenőrizhető feldolgozása egyetlen alkalommal sem történt meg – így azok tartalmilag nem is voltak értékelhetőek. Az azonban elég hamar kiderült a nyilvánosságra hozott számokból, hogy a kormány több esetben is egyszerűen meghamisította a résztvevőkre és a válaszadók számára vonatkozó adatokat. 2004-ben,52 2016-ban és 2022-ben Orbán népszavazást is kezdeményezett – ezek mind a három alkalommal érvénytelenek voltak.
* * * * *
Az alábbiakban – tartalmi összefüggésekre és nem az időrendre koncentrálva – megpróbálunk tételes listát adni a tulajdonviszonyokat és a szabad versenyt érintő 67 legfontosabb változásról.
 
  1. Első helyen kell említeni azokat a kormányzati projekteket, amelyek a valamilyen szempontból nem magyar vállalkozásokat különleges elbánásban részesítették: preferálták vagy diszkriminálták.
Ezek közül messze a legfontosabb a 2015-ben, verseny nélkül elindított Paks II. atomerőmű-projekt, amely 10-12 Mrd €-s beruházás,53 a Budapest–Belgrád vasútvonal korszerűsítése 20 évre szóló, 2,5%-os kamatozású, kínai hitelből (1,8 Mrd €), valamint a kínai Fudan Egyetem egyik kampuszának újonnan történő létesítése Budapesten, amelyet túlnyomórészt a kínai kormány által biztosított 540 Mrd Ft-os hitel tett lehetővé. A Fudan Egyetem építésére, versenyeztetés nélkül, a kínai fél a Kínai Állami Építőmérnöki Vállalatot (CSCEC) jelölte ki, ami – a magyar kormány értelmezése szerint – azért nem áll ellentétben az EU-s szabályokkal, mert a finanszírozás alapja egy államközi szerződés.54 A kormány szándéka szerint az egyetemet jogi értelemben egy kínai–magyar vagyonkezelő alapítvány hozza létre és tartja majd fenn. Ez a modell hasonlít ahhoz, ahogyan 2019-től alapítványokba szervezték az állami fenntartású hazai egyetemeket (5.6.2.). A kampusz helyszínét a magyar kormány jelölte ki.55
2024 elején lépett hatályba az a törvény, hogy napelemes termelőegységek értékesítése esetén a magyar államnak automatikusan elővásárlási joga van. Ez a rendelkezést már az első pillanattól kezdve kockázatot jelentett a külföldi cégek számára, hiszen melyik cég vállalkozna komoly költségekkel járó due diligence vizsgálatra egy akvizíció lebonyolítása előtt, ha azzal kell számolni, hogy az utolsó pillanatban az állam elviszi előle a kiszemelt céget.
Ilyen korlátozás volt az is (csak éppen kisebb jelentőségű), hogy a jogszabályok csak magyar állampolgárok számára engedélyezték a közjegyzői tisztség betöltését és a szakma gyakorlását. Mind Paks II., mind a közjegyzői szabályok jogi alapjai a 2004-es uniós csatlakozás előtt születtek, de az Európai Bizottság álláspontja szerint már elég idő telt el azóta, és lett volna mód ezeket a korlátozásokat megszüntetni.56
Pénzügyi tekintetben ezekhez képest sokkal kisebb jelentőségű, de szimbolikus tartalommal is bíró korlátozás volt az, amikor 2015 júniusában az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) megtiltotta, hogy a hazai lombikbébi-centrumok dán spermiumot (szakszerű műszóval: donorivarsejteket) importáljanak – miként azt akkor már 15 éve folyamatosan tették. Miután spermadonorból hiány volt, a korlátozásnak az lett a következménye, hogy a gyermekre vágyó egészségturisták célpontja Csehország és Dánia lett.57 A kormányzati intézkedést elsőként 2016-ban az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (ombudsman) vizsgálta és bírálta – de ennek nem volt hatása.58 2020 őszén a kormányzat betiltotta az angol, francia stb. nyelven oktató magánóvodákat azzal az ürüggyel, hogy idegen nyelvű programja csak nemzetiségi óvodának lehet.
2018–2023 között a kormány több termékre exporttilalmat és/vagy különleges adókat vezetett be (pl. gabona, egyes építőanyagok). Az esetek egy részében világos volt, hogy a cél egyes külföldi tulajdonban lévő hazai nagyvállalatok ellehetetlenítése annak érdekében, hogy ezek a tulajdonosok vonuljanak ki a magyar piacról.59 Ezek miatt az EU sorra kötelezettségszegési eljárásokat indított Magyarország ellen, majd pedig – 2023 januárjában – feljelentette Magyarországot az Európai Unió bíróságánál.
 
  1. Fontos és sokszor emlegetett hivatkozása volt a gazdaságpolitikának a hungarikumok védelme. Ennek a kiemelt törekvésnek a hatására született meg végül a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló törvény, melyet az Országgyűlés – egyhangú szavazással – 2012. április 2-án fogadott el.60 A hungarikumok listáján – a Wikipédia szerint – 2024 elején 89 tétel szerepelt, a pálinkától a lángosig.
 
  1. Szimbolikus értéke volt annak a kormányzati akciónak is, amikor két magáncég vitáját a parlament törvénymódosítással kívánta megoldani. Ilyen nekibuzdulást eredményezett a holland Heineken és az erdélyi (vagyis romániai) Csíki Sör cég háborúskodása, amiért is megszületett a Heineken logója, a vörös csillag kereskedelmi használatának betiltásáról szóló törvénytervezet, közismert nevén a Lex Heineken. Ezt követően a két cég kibékült, az uniós jogi akadályok is elhárultak, így a tervezetből nem lett törvény – de a zsarolásra a törvény tervezete is elegendő volt.61
 
  1. Részben az is szimbolikus lépés volt, amikor az Országgyűlés 2018 őszén megszavazta, hogy 2019. január 1-től be kell jelenteni, ha Magyarország biztonsága szempontjából fontos iparágakban – az Európai Unión kívüli országból származó – külföldi befektető akar tulajdont szerezni.62 Így engedélyköteles tevékenység lett – például – a fegyvergyártás és bizonyos haditechnikai, titkosszolgálati eszközök előállítása, egyes pénzügyi szolgáltatások és fizetési rendszerek működtetése, valamint a villamos energiáról, a földgázellátásról, a víziközmű-szolgáltatásról, az elektronikus hírközlésről szóló törvény hatálya alá tartozó tevékenységek. Ezt az egyébként nyilvánvalóan könnyen kijátszható törvényt vélhetően csak az ideológiai túlbuzgóság generálta. (Azt ugyanis semmi nem tiltotta, hogy egy nem EU-s befektető egy EU-ban bejegyzett cégen keresztül szerezzen tulajdont egy magyar vállalatban.) Másfelől viszont lehetséges, hogy ez a törvény megint egy Lex Mol-, Lex OTP-konstrukció volt, mert a jogszabály a tőzsdei társaságok esetén a 10%-nál nagyobb külföldi tulajdonszerzés esetére nyitotta meg az állami intervenció újabb lehetőségét. Sőt, a bejelentési kötelezettség akkor is fennállt, ha a külföldi befektető 25%-ot el nem érő tulajdonszerzése azt eredményezné, hogy a meghatározott tevékenységet folytató hazai társaságban a külföldi befektetők együttes tulajdonrésze összességében meghaladná a 25%-ot. 2020 májusában egy újabb kormányrendelet63 – a koronavírus-járványra való hivatkozással – ezt a kötelezettséget még további szektorokra terjesztette ki méghozzá úgy, hogy a bejelentésköteles körbe tartozó befektetések csak „a belgazdaságért felelős” miniszter (Palkovics László, ITM) tudomásulvétele esetén valósulhatnak meg.
 
  1. 2011-ben a kormány rendeleti úton megtiltotta, hogy Magyarországon élő magyar állampolgárok külföldön regisztrált gépkocsit használhassanak, illetve nagyon bonyolultan szabályozta a kivételeket. A rendelkezés elsősorban a Szlovákiában olcsóbban megvásárolható autók ellen született.64 Ugyancsak az import korlátozását célozta az a rendelet, amellyel 2017-től drasztikusan megdrágította a kormány az ún. e-cigaretták hazai engedélyeztetését. Az első számítások szerint az a cég, amelyik ezzel kívánna foglalkozni, 5-10 millió forintos, egyszeri induló illetékteherrel számolhat.
 
  1. 2017-ben versenykorlátozó szabályok születtek a felsőoktatás területén is. A kormány célja a Soros György által alapított magánegyetem, a Közép-európai Egyetem (CEU) ellehetetlenítése volt,65 de a jogszabály általános érvénnyel korlátozta a többi külföldi illetőségű magánegyetem működését is.
 
  1. 2010 augusztusában – egy gazdasági salátatörvény66 keretében67 – a Ptk. módosításával az Országgyűlés megtiltotta, hogy magánszemélyek devizahitel-felvétele esetén a bank ingatlan-jelzálogot kössön ki. 2011 júliusában egy kormányrendelet még tovább ment: devizahitelt csak az kaphat, aki az igényelt devizanemben legalább a minimálbér 15-szörösét keresi.68 Még 2010 nyarán, tehát alig pár hónappal az országgyűlési választások után, de néhány hónappal az önkormányzati választások előtt, a kormány kilakoltatási moratóriumot rendelt el69 – először egy évre és csak a téli hónapokra, később ezt 2015 szeptemberéig meghosszabbították. Vagyis végeredményben öt éven át volt érvényben! Erre reagálva mondta – igaz, csak 2015-ben – Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke és az egyik legnagyobb magyar bank, az Unicredit elnök-vezérigazgatója, hogy „Rémálmom, hogy egyszer megkérdezik tőlem, miért nyújtunk jelzáloghitelt, ha a jelzálogot nem érvényesíthetjük.”70 Később olyan módosítás lépett életbe, miszerint minden évben kilakoltatási moratórium van november 15-től április 30-ig.71 A képmutató és visszamenőleges jogalkotás durva példája volt a 2011-es végtörlesztési törvény,72 majd pedig az, amikor a kormányzat nyomására a Kúria73 is jogellenesnek minősítette a 2000-es évek elejétől gyors ütemben felfutó – és 2009-ben már 7500 Mrd Ft-ra rúgó – összes lakossági devizaalapú jelzáloghitel-szerződést, pontosabban szólva a bankokra hárította annak a terhét, hogy ennek az ellenkezőjét bizonyítsák. Végeredményben a kormány arra kényszerítette a bankokat, hogy számukra kedvezőtlen, rögzített árfolyamon forintra váltsák a devizatartozásokat.74 Eddig az időpontig – durva becsléssel – a bankszektornak nettó 1200 Mrd forintjába került a lakossági devizahitelek kormány által diktált feltételek szerinti konverziója, illetve a hitelfelvevők utólagos „kártalanítása”.75 A végtörlesztés nyertesei a felső és a felső középosztály jelentősebb megtakarítással rendelkező családjai voltak, amelyek a váratlan hitelteher-növekedés terheit a bankszektorra tudták hárítani. A bankok elleni harcban a kormány elfogult segítője volt a GVH is: 2013-ban és 2015-ben sorra születtek a külföldi bankokat sújtó több milliárdos büntetések.76 Mindezzel párhuzamosan a kormánypropaganda érveit szívesen hallgató adósok több 10 ezer (!) pert indítottak hazai jogi fórumokon, amelyek jelentős arányban végül a Kúria előtt végződtek. Ez egyfelől tovább növelte a bíróságok leterheltségét, másfelől széles körű jogbizonytalanságot teremtett. Hét ügy eljutott Luxemburgba, az Európai Unió Bírósága (EUB) színe elé is.77
 
  1. A koronavírus-járvány idején egy 2020. március 18-i kormányrendelet előírta, hogy „ha a felek eltérően nem rendelkeznek”, akkor a bankok, pénzügyi lízingcégek és munkáltatók adósai hiteltörlesztési moratóriumot kaptak tőke-, kamat- és díjfizetési kötelezettségük teljesítésére. Az október 20-án elfogadott 2020. évi CVII. törvény ezt 2021 közepéig még meg is hosszabbította, sőt felmerült a hosszabbítás egészen a 2022-es választás utáni időpontig. Ez összességében hatalmas veszteséget jelentett a bankszektor számára. 2022. január 1-től június 30-ig a 2021. októberi szinten rögzítették a már felvett jelzálogfedezetű hitelek kamatait (kamatstop), ami az első becslések szerint a bankszektornak 30 Mrd Ft-os veszteséget eredményezett.78 2022 novemberében az intézményi befektetők és a 20 M Ft-nál nagyobb bankbetéttel rendelkező lakossági ügyfelek bankbetétjeinek kamatát korlátozta a kormány. 2023 augusztusától a befektetési alapok portfólióallokációs szabadságát nyirbálta meg a kormány rendeleti úton azért, hogy azok állampapírokat legyenek kénytelenek vásárolni.
 
  1. 2012-ben visszamenőleges jogalkotás útján vette el a kormány a rokkantnyugdíjasok juttatásainak jelentős részét. Az új szabályozással megszűnt az addig ismert rokkantsági nyugdíj, helyette a rokkantsági ellátást vezették be, ahhoz viszont, hogy ezt megkaphassák, az érintetteknek újabb felülvizsgálaton kellett átesniük. Azok, akiknél „állapotjavulás” történt, kevesebb pénzt kaptak az új rendszerben – csakhogy az állapotjavulás pontos fogalmát a vonatkozó kormányrendelet nem határozta meg, arról bürokratikus módon döntöttek, nem vették figyelembe az egyéni élethelyzeteket sem.79
 
  1. 2012–13-ban – készülve az EU által biztosított 10 éves földmoratórium lejárta utáni időszakra – a kormány többször is újraírta az 1994. évi földtörvényt (6.2.15.), és azt az egy évvel korábban elfogadott Alaptörvény 3. módosításával, beemelte a kétharmados törvények közé.80 Lényegét tekintve ez a törvény – valamint a hozzá tartozó kormányrendeletek – továbbra is életben tartották a termőföld megszerzésére (tulajdonlására, illetve haszonbérlésére) vonatkozó, 1994-től hatályos, ám a tőke szabad mozgásával kapcsolatos EU-alapelvekkel nyilvánvalóan ellentétes szabályokat. Miután kétharmados törvényről volt szó, a Fidesz ezt csak úgy tudta átvinni az Országgyűlésen, hogy – egy politikai alku keretében – az MSZP tartózkodott. Az ún. zsebszerződések elleni küzdelem hevében megfogalmazott jogszabály végül is olyan jogi formát nyert, hogy az magyar állampolgárok számára is hátrányos volt, mert azonnali hatállyal és kompenzáció nélkül felbontani rendelte a korábban megkötött földhaszonbérleti szerződések egy bizonyos körét. A jogszabály ugyanis azt írta elő, hogy kizárólag egyenes ági leszármazottakkal köthetnek ilyet a földtulajdonosok, oldalági rokonokkal nem.81 2014 októberében egy kormányrendelet82 megszigorította a nem EU állampolgárok és cégek 1996 óta érvényben volt ingatlanvásárlási szabályait is.
 
  1. Az ún. rezsicsökkentési kampány az Orbán-kormányok egyik legfontosabb ügyévé vált, a kifejezés közvetlen politikai értelmében, s az 1989 előtti, pártállami idők gyakorlatából, illetve a hazai közgazdasági irodalomból jól ismert államapparátusi technika értelmében egyaránt (6.2.13.). Először csak az energia- és közműdíjakra irányult az árcsökkentési szándék, később, a következő hat évben, ez parttalanul szélesedett, kiterjedt – például – a kéményseprésre (10.7.) is. 2020 szeptemberében a kormány rendeleti úton maximalizálta – az ekkor elterjedt kifejezéssel: ársapkával rögzítette – a magánszektor számára a Covid-tesztek árát,83 egy évvel később az üzemanyagárakat,84 majd közvetlenül a 2022-es választások előtt, február elején, hat alapvető élelmiszer85 (pl. a kristálycukor, a liszt, az étolaj, a tehéntej, a sertéshús és a csirkehús) árát is.86 Ez a lista 2022 novemberében két újabb tétellel bővült (tojás, burgonya) és 2023 július végéig maradt hatályban.87 2022 végén a termőföld árát maximalizálta a kormány. Ez a speciális ársapka 2023. május 1-től úgy működött, hogy az eladási ár az előző évihez képest legfeljebb 10 százalékkal emelkedhet (6.2.15.). Új kommunikációs elemként jelent meg 2022 nyarán a 2023-as állami költségvetésben elkülönített ún. Rezsivédelmi Alap. Ennek elvileg az lett volna a célja, hogy legalább 1 évre rögzítsék, hogy a kormány erre a célra mennyit fog költeni. A 2023-as év során azonban már februárban kiderült, hogy a vonatkozó tervszám túl magas, nem tartható, ezért a kormány több alkalommal is más célokra fordította az elkülönített összeget.
 
17: A kampány mint kormányzási technika
A kampány megértéséhez álljon itt néhány idézet Soós (1986) könyvéből: „A kampányok az új vagy újonnan fontossá vált feladatok megvalósításának eszközei” (18. oldal). „A kampány megmutatja, hogy melyek azok a feladatok, amelyek megvalósítására – az elismerés elnyerése, a szankciók elkerülése érdekében – az erőket koncentrálni kell” (177. oldal). „A kampányok többé-kevésbé elérik céljukat – igaz, más célok rovására –, sőt gyakran túl is mennek a kitűzött célon. A kampánycélok ismételgetése, a többszörös (a politikai, szakmai irányító szervek által eszközölt) számonkérés multiplikatív mechanizmusai nagyon is alkalmasak arra, hogy a dolgokat idáig vigyék [...] (54. oldal). „A kampány pszichózisa, ellentmondást nem tűrése akadályozza meg [...] a folytatott politikából fakadó veszély felismerését” (25. oldal).
 
10.23. ábra. A „rezsicsökkentés” mint politikai jelszó
 
18: 2010-ben a rezsicsökkentés és sok minden más a Jobbik ötlete volt
A sok-sok újságcikk és politikusi nyilatkozat közepette elfelejtődött, hogy a megélhetési költségek (rezsi) csökkentésének gondolatát valójában nem Fidesz, hanem a Jobbik dobta be a közbeszédbe 2010-ben (6.2.11.).88 A közvélemény hamar elfelejtette azt is, hogy a határon túliaknak követelt magyar állampolgárság a Jobbik 2010-es programjának volt az „újítása” (a Fidesznél ez nem szerepelt). 2010-ben a Jobbik ígérte a kötelező magánnyugdíjrendszert megszüntetését és a tagok visszavezetését az állami rendszerbe oly módon, hogy az egyéni számlavezetés megmarad. 2012-ben a Jobbik tűzte zászlajára az EU-ból való kilépést is.89 Ők javasolták a kötelező hittan vagy erkölcstan oktatásának beindítását és a Nemzeti Tankönyvkiadó államosítását (10.5.12.), a reklámadó bevezetését, a vasárnapi boltbezárásokat stb.90 2015 elején pedig Toroczkai László (Jobbik) ötleteként merült fel először a Magyarország déli határain felépítendő kerítés91 gondolata. A Jobbik dobta be a „Magyarország a magyaroké” szlogent,92 kezdte el a Brüsszel és a multik elleni „szabadságharcot” és a honfoglalást lezáró, ún. pozsonyi csata kultuszának kiépítését is.93 Róna (2016) meggyőzően bizonyította, hogy a 2. Orbán-kormány idején ugyanez történt a romapolitikában és a közbiztonság terén foganatosított jogszabály-változtatások során is.94 2021 nyarán a jobbikos Dúró Dóra terjesztette be az ún. gyermekvédelmi törvény első változatát az Országgyűlésnek, és ugyancsak Dúró Dóra kezdeményezte az abortuszszabályozás szigorítását abban a formában, ahogy az 2022 szeptemberében bevezetésre került.
 
A rezsicsökkentést mint kampányeszközt a kormányzat a 2018-as és a 2022-es választások előtt újra meg újra bevetette. Noha a 2017/18-as tél valójában a szokásosnál enyhébb volt, a kormánypropaganda a zordon időjárásra hivatkozva 12 ezer Ft árkedvezményt adott minden gáz- és távhőfogyasztó háztartásnak. Mint utólag kiderült, az ebből keletkező veszteséget, 42 Mrd Ft-ot egy az egyben az MVM-re terhelte. Ez az apparátusi technika előre tudhatóan jelentősen rontotta a közszolgáltató cégek eredményességét, amit azonban csak a 2022-es (!) költségvetés próbált meg azzal orvosolni, hogy a következő öt évben megengedte, hogy a korábbi veszteségekkel a cégek csökkenthessék adóalapjukat. Ez azonban nyilvánvalóan nem volt elég pótlólagos forrás, ezért a szolgáltatók – például a villamosenergia-iparban – folyamatosan arra kényszerültek, hogy a versenyszféra és az önkormányzatok által vásárolt, szabadáras villamos áram árát emeljék.95 Az aránytalanság folyamatosan nőtt. 2021 kora őszén a villamos energia piaci ára már közel háromszorosa volt a rezsicsökkentett lakossági árnak. Rövid távon tehát nem egészen alaptalanul mondta 2022 elején Moszkvában Orbán Viktor, hogy „ha van orosz gáz, van rezsicsökkentés, ha nincs orosz gáz, nincs rezsicsökkentés”.96
A 2010-ben bevezetett és 2022 közepétől fokozatosan visszavont rezsicsökkentési kampány a földgáz- és a villamosenergia-szektorban nem csak a lakosságot érintette – bár a kampányszövegek és szlogenek szintjén szinte mindenki csak erre figyelt. Valójában az történt, hogy az „egyetemes szolgáltatás” kategóriájába (6.2.4.) bekerültek az állami intézmények, az önkormányzatok, sőt a kisvállalkozások százezrei is! Erre a közvélemény csak 2022 nyarán figyelt fel, amikor bejelentették a gáz és a villamos áram árának drasztikus emelkedését 2022. augusztus 1-től kezdve, és kiderült, hogy a fokozatos árfelszabadítás milyen széles kört érint valójában. Addig az volt a közvélekedés, hogy a rezsiköltségek befagyasztása csak a háztartásokat érinti kedvezően! 97 De az árfelszabadítás még ekkor sem volt teljes körű. Az ún. végső menedékes szolgáltatásra jogosult ügyfelek továbbra is kedvezményes áron kapták az áramot és a gázt. A csoportba nagyjából 14 ezer felhasználó tartozott: kisvállalkozások, önkormányzatok egyházak, alapítványok stb. Ez a konstrukció évente 19–20 Mrd Ft veszteséget okozott az MVM-nek, amit teljes egészében a szolgáltató viselt.98
Fontos piackorlátozó lépés volt az Energiaügyi Minisztérium 2023 áprilisában kiadott rendelete is, amely elrendelte, hogy a következő évben – pontosabban az ún. gázévben – kijelölés alapján az MVM fogja minden hazai távhőtermelő számára biztosítani a földgázt. Ezzel egyidejűleg pedig minden korábbi szerződés automatikusan hatályát vesztette.
  1. A kormányzat által kezdeményezett rezsicsökkentési politika logikája nyomán 2013 márciusában jött létre – a Magyar Energetikai Hivatal (MEH) jogutódaként – a Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal (MEKH), amely centralizált módon, az ágazati minisztérium alárendeltjeként jogosítványokat kapott a villamos energia, a földgáz, a távhő, a víziközmű és hulladékkezelés árának regulációjára. A MEKH gyakorlatilag jogot kapott arra, hogy a hatáskörébe tartozó árakat rendeleti úton állapítsa meg. Ez ellen nem is volt jogorvoslat. Mint a gyakorlatban kiderült, a MEKH jogot kapott a keresztfinanszírozásra is, amelyet – legalábbis az első években – a kormányzat arra kívánt felhasználni, hogy Budapest kárára pénzeket csoportosítson át a vidéki önkormányzatokhoz.99 Ágazatok között is volt keresztfinanszírozás. Miközben a költségek folyamatosan emelkedtek, a vízdíjakat és a távhődíjakat 2013 és 2023 között befagyasztották. A gáz- és villanyáramdíjak emelkedtek ugyan, de úgy, hogy a háztartások többsége a tényleges költségeknél kevesebbet fizetett, míg a vállalkozások lényegesen többet.
 
  1. A rezsicsökkentés nevében a kormány 2020-tól rendeleti úton maximalizálta a magánbölcsődék díját is: csak akkor kapják meg az 58 333 Ft/hó állami támogatást, ha vállalják, hogy legfeljebb 71 250 Ft-os térítési díjat kérnek. Ezzel több tízezer forinttal kurtították meg a magánbölcsődék (vagy más éven: családi bölcsődék) bevételeit, ami a fenntartók szerint ellehetetlenítheti a működésüket. Az új rendelet a gyakorlatban viszonylag könnyen kijátszható volt: papíron a gyerekek csak délig „bölcsis”-ek, addig foglalkoznak velük a „bölcsis nénik”. Délutánra a gondozók „időszakos gyermekfelügyelővé” alakulnak át, a bölcsőde pedig „időszakos gyermekfelügyeleti hellyé” válik.100 2020 végén született döntés arról, hogy a kormány maximalizálni fogja az ingatlan vásárlása esetén fizetendő közjegyzői díjakat.
 
  1. És volt, ami ingyenes lett. A jobb- és baloldali populizmus egybeesésének jó példájaként101 2011-től a Belügyminisztérium évente szociális tűzifaprogramot hirdetett. A program a rezsicsökkentés részeként indult, és az 5000 lakosúnál kisebb települések pályázhattak a támogatásra, hogy a lakosság egy részének térítésmentesen adhassanak tüzelőt. Míg az első évben 1 Mrd Ft volt a támogatás összege, 2019-ben már 5 Mrd Ft lett a keret. A fővárosban – EU-pénzből – 2013-ban kezdték meg a kék-sárga szelektív hulladékgyűjtő ládák kiosztását, amelyekből a háztartásokban keletkező szemetet ingyenesen vitték el.102 A rezsicsökkentési kampány részeként 2014 februárjától volt érvényes az a rendelkezés, ami a bankokat arra kötelezte, hogy maximum 150 ezer Ft-ig ingyenesen lehessen havi két alkalommal készpénzt felvenni a bankjegy-automatákból.103 2016 tavaszán egy jogszabállyal a kormány 200 ezer forintig ingyenessé tette a lakossági ügyfelek számára a postai pénzváltást is.104 Ugyancsak a rezsicsökkentési kampány része volt az a döntés, amely szerint 2016. július 1-től évente kétévente egyszer ingyenessé vált a gázkémények ellenőrzése, és megszűnt a korábbi, évenkénti ellenőrzés kötelezettsége.105
2013-ban felmerült, hogy 2014. január 1-től legyen ingyenes a temetés is (feltéve, hogy valamelyik hozzátartozó részt vesz a fizikai munkálatokban, pl. sírásás). Ez akkor közfelháborodást váltott ki, a szándék nem valósult meg, de nem is került le a napirendről, csak a bevezetést tolták el 2019. január 1-ig. Helyette döntés született a temetkezéssel összefüggő egyes ártételek hatósági maximalizálásáról. Végül az egész ötlet elfelejtődött, és 2024 tavaszán a vonatkozó jogszabályt is hatálytalanították.
2015-ben egy sor hatósági igazolás vagy hatósági eljárási díja vált ingyenessé, olyan „rezsitételek”, amelyeket korábban mindenki indokoltnak, igazságosnak tekintett (pl. erkölcsi bizonyítvány, egyetemi jelentkezés). A következő két évben a kormány további 20-20 hatósági igazolást is illetékmentessé tett. 2019-től az állami horgászvizsga is díjmentessé vált.
2014 tavaszán a kabinet határozott arról is, hogy a mezőgazdasági vízfelhasználók részére ingyenesen biztosítja az öntözésre használt vizet.106 Az „egyszerűbb finanszírozás” érdekében ezzel egyidejűleg valamennyi állami tulajdonú vízi létesítmény, többek között a 28 ezer km-nyi állami kezelésű vízhálózat vagyonkezelése, fenntartása és üzemeltetése a vízügyi igazgatóságokhoz került.107 2019 végén belátható közelségbe került annak a tervnek a megvalósítása, hogy az állam kényszerrel államosítson több magánterületre épült öntözőművet is.108
A kiszorító hatás ritkán emlegetett, de fontos és érdekes példája volt az az intézkedés, amellyel a kormány a több mint 100 éves múlttal rendelkező Magyar Távirati Irodát 2010-ben nonprofit intézménnyé alakította át. Ez sem volt államosítás, miután a hírügynökség 1918 óta folyamatosan állami tulajdonban volt (1.1.7.). A változtatás célja az volt, hogy az MTI – ne csak kivételképpen, de fő szabály szerint is – ingyen szolgáltasson híreket az üzleti alapú médiavállalkozásoknak. A számítás bejött: a magáncsatornák számára fontosabb volt az, hogy a hír ingyenes, mint az, hogy mennyire pártatlan és minőségi. Bő egy év alatt 21 ezer szolgáltató regisztrált az MTI-nél.109 Így számos korábban sikeres magánvállalkozás kénytelen volt lehúzni a redőnyt. Ezzel nagymértékben erősödött a kormány hír- és információterjesztési monopóliuma. (Egyébként arra is volt példa, hogy a kormány az ingyenes hírszolgáltatás adományát visszavonta és ezzel keményen megbüntette a hozzá nem kellőképpen hűséges médiumot.110) Közvetítőként az Orbán-kormány egykori szóvivője, Giró-Szász András cége 27 kereskedelemi rádiót látott el uniformizált hírösszeállítással, amelyet azután ezek a csatornák kötelesek voltak változatlan tartalommal sugározni. Ezek a politikai szempontok szerint szelektált hírműsorok 4 millió hallgatóhoz jutottak el. A Fidesz-közeli cég munkáját a közmédia holding-cége, az MTVA fizette – a kereskedelmi médiumok a híreket ingyen kapták.111 Hasonló kezdeményezés volt a médiahatóság (NMHH) részéről,112 hogy 2017-től átvállalja a rádió- és tv-csatornák hallgatottságmérésének évi 60–65 M Ft-os költségét, majd ezt az információt ingyenesen közzéteszi.113 2010 után a kormányzat kiterjesztette befolyását a főváros legforgalmasabb közterein ingyenesen osztogatott reklámújságok terjesztésére is. Egy ilyen lap előbb Metropol néven jelent meg (és a Simicska-birodalom része volt),114 majd Lokál néven115, a Habony Árpádhoz köthető cégek szerkesztésében. Később visszavette a Metropol nevet.
A rezsicsökkentést szolgálta a 3. Orbán-kormánynak az az üzleti akciója, melynek nyomán az MTV sportcsatornája állami pénzből megvásárolta a labdarúgó BL-meccsek közvetítési jogát. Ez lehetővé tette, hogy az MTV 4-es csatornáján bárki ingyen nézhesse a mérkőzéseket. 2017-ben ezt az UEFA-val kötött szerződést a magyar kormány úgy hosszabbította meg újabb 3 évre, hogy bevette partnernek az Andi Vajna által birtokolt TV2 sportcsatornáját, s ezzel versenyhátrányba hozta a többi magáncsatornát. A maga részéről az MTV közel 6 Mrd Ft-ot fizetett a közvetítési jogokért.116
2013-tól éves felmenő rendszerben ingyenessé tették a tankönyveket az általános iskola 1–8. osztályos tanulói számára. 2017 októberétől a kormányzat – visszamenőleges hatállyal – ingyenessé tette az egyetemisták és főiskolások számára kitalált Diákhitel2 konstrukcióját azzal, hogy a kamatfizetést a hitelt felvevő diákok helyett a költségvetés vállalta magára. 2018-tól – három éven át – a kormány ingyenessé tette a 35 év alatti fiatalok nyelvvizsgáját is, pontosabban magára vállalta az első sikeres nyelvvizsga díjának utólagos visszafizetését. Erre a célra a kormány évi 3 Mrd Ft-ot különített el. 2018 közepétől 25 ezer Ft összeg erejéig a 20 év alatti fiatalok visszaigényelhetik a B kategóriás jogosítvány megszerzéséhez szüksége KRESZ- tanfolyam és -vizsga díját.117
Érdekesen alakult a cégadatokkal kapcsolatos nyilvánosság helyzete is. Az állam előbb létrehozott olyan internetes portálokat, ahonnan ezek az adatok ingyenesen letölthetőkké váltak, majd született egy törvény arról, hogy 2020-tól itt is fizetni kell. Azután 2019 végén ezt a rendelkezést mégis visszavonták – vagyis újra ingyenes lett a szolgáltatás.
2020. február 1-től ingyenessé váltak a meddőség kezelésére szolgáló gyógyszerek – ideértve a legdrágábbakat is. A meddőség kezelésére használt gyógyszerek korábban is 90%-os állami támogatást élveztek, de egy-egy kezelés esetenként így is akár 100 ezer Ft-ba is kerülhetett. Mindez összefüggött a meddőségi centrumok államosításával (10.5.33.). 2020 novemberében – a koronavírus-járvánnyal összefüggésben – ingyenes lett az egészségügyi dolgozók, a védekezésben részt vevő orvos- és egészségtudományi hallgatók számára a városi tömegközlekedés. Ezzel egy időben a kormány több internetszolgáltatót „rábeszélt” arra, hogy 30 napon át ingyenes legyen a szolgáltatás azon családok számára, ahol a gyermekek távoktatásban részesülnek. Két lépésben ingyenes lett a parkolás is: előbb az önkormányzati működtetésű utcai parkolókban, később a magáncégek tulajdonában lévő parkolóházakban is.118
 
10.14. táblázat. Az árbefagyasztási („rezsicsökkentési”) kampányba bevont szolgáltatások, 2010–2023
Sorszám
Megnevezés
Bevezetés időpontja
1
Földgázszolgáltatás háztartások, önkormányzati települések és kisvállalkozások számra
2012
2
Villamosenergia-szolgáltatás háztartások, önkormányzati települések és kisvállalkozások számra
2012
3
Távhőszolgáltatás háztartások, önkormányzati települések számra
2012
4
Ivóvíz- és csatornaszolgáltatás háztartások számára
2012
5
Magánbölcsődék által felszámítható díjak
2012
6
Hulladékbegyűjtés és -szállítás
2012
7
Temetkezési díjak
2012
8
Ingatlanszerzéshez kapcsolódó közjegyzői díjak
2012
9
Szociális temetés*
2013
10
Benzin- és gázolaj-árbefagyasztás
2021
* A rendszer nem lépett életbe.
Megjegyzés: Részletek és források a szövegben!
 
10.15. táblázat. Ingyenessé tett áruk és szolgáltatások, 2010–2023
 
Megnevezés
Bevezetés időpontja
1
Tűzifaosztás évente
2011
2
Készpénzfelvétel ATM-ből
2014
3
Postai pénzváltás
2016
4
Kamatmentes a Diákhitel2 konstrukció
2013
5
Kémények ellenőrzése
2016
6
Szelektív hulladékgyűjtő ládák beszerzése
2013
7
Öntözéshez kapcsolódó vízhasználat
2015
8
Hírek a Magyar Távirati Irodától
2010
9
Rádió- és tv-csatornák hallgatottságának mérése
2017
10
Fidesz-közeli cégek által terjesztett reklámújságok
2010
11
Labdarúgó BL-meccsek közvetítése az ingyenes csatornákon
2017
12
Tankönyvek a közoktatásban
2013
13
Állami nyelvvizsgák
2018
14
KRESZ-tanfolyam és -vizsga fiataloknak
2018
15
Állami horgászvizsga
2019
16
Egyes hatósági igazolások kiadása
2015, 2016, 2017
17
Hozzáférés cégbírósági adatokhoz
2019
18
Asszisztált humán reprodukció
2020
19
Parkolás a koronavírus-járvány első és második hulláma idején
2020
20
Oltás szezonális influenza ellen
2020/2021
21
Oltás Covid–19 ellen
2021–2022
21
Városi tömegközlekedés egészségügyi dolgozók számára
2020/2022
22
Internet 30 napra pedagógusok és diákok számára
2020
23
Ingyenes tömegközlekedés Budapesten 14 éven aluliak számára
2021
24
Tömegközlekedés Budapesten ukrán menekültek számára*
2022
25
Öntözés aszályos területeken kb. 1500 gazdálkodó számára
2023
Megjegyzés: Részletek és források a szövegben! * Ezt nem a kormány, hanem a főváros kezdeményezte.
 
  1. Az adórendszert oly módon rendezték át, hogy a személyi jövedelemadót és a társasági adót csökkentették, az áfát emelték (27%-ra), egyes szektorokat pedig ágazati különadókkal (kezdeti néven: válságadóval, multiadóval119) sújtottak. Itt is volt folytonosság: a különadók politikáját a szociálliberális koalíció kormányai kezdték el, sőt helyesebb is úgy fogalmazni, hogy már 1989-től kezdve voltak speciális célú különadók. Mint például
    • az útalapba szánt üzemanyagadó (1989–1998),
    • az 1993-ban bevezetett kulturális illeték,120 valamint
    • 2002-ben jelent meg a mobilszolgáltatók kötelező befizetése az Egyetemes Távközlési Támogatási Alapba (2002),121
    • majd az energiaadó jött (2003),
    • ezt követte az innovációs járulék (2004),122
    • a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások különadója (2005),123
    • 2006-tól a hitelintézeti járadék,124
    • a 20%-os kamatadó, amely a tőzsdei ügyletek nyereségét is terhelte 2006. szeptember 1-től,125
    • a gyógyszergyárak különadója 2006-ban126 (amely csak elvi lehetőség volt, de nem került befizetésre),127 és végül
    • az energiatermelőkre és -kereskedőkre kivetett 8%-os ún. Robin Hood-adó (2009).
 
Drámai fordulat volt azonban az, hogy a 2. Orbán-kormány adói – például: banki különadó,128 pénzügyi tranzakciós illeték,129 hipermarket-adó,130 távközlési adó,131 reklámadó,132 napelemadó,133 a központi fűtés céljára szolgáló elektromos vezérlésű kazánok termékadója, bevándorlási különadó – jobbára visszamenőleges hatállyal és/vagy a progresszivitásuk miatt diszkriminatív módon kerültek megállapításra. Ebbe a sorba illeszkedett a 2013-as költségvetés innovációja, a közműadó is. Az adókötelezettség a közművezetékek tulajdonlását terhelte a vezeték méterben számított hossza szerint és szinte minden vezetékfaját érintett (víz, szennyvíz, földgáz, hő- és villamos energia, hírközlési kábel stb.).134 A 2015-ös költségvetésbe beépítették az internetadó135 és a dohánygyárakra kivetendő egészségügyi hozzájárulás136 ötletét is. A 2017-es költségvetés újítása volt a Google- és a Facebook-adó, továbbá a vendéglátóhelyek számára kötelezően fizetendő, forgalomarányos különadó, a turizmusfejlesztési hozzájárulás.137 A 2019-es költségvetés újítása volt a bevándorlási különadó. 2021 végén, az Országgyűlés utolsó ülésnapján, 24 órás, gyorsított eljárásban, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Nagy István agrárminiszter egyéni képviselői indítványa alapján, törvényt fogadtak el az élelmiszerláncok beszolgáltatási kötelezettségéről. A törvény értelmében a 100 Mrd Ft- feletti árbevételű láncoknak – így az Aldinak, az Auchannak, a Lidlnek, a Penny Marketnek, a SPAR-nak és a Tescónak – ingyenesen fel kell ajánlani a lejárathoz közeledő élelmiszereit az állami tulajdonú Élelmiszermentő Központ (ÉMK) számára. Ezt 48 órával a minőségmegőrzési határidő előtt kell megtenni. Ezen túlmenően élelmiszerhulladék-csökkentési tervet is kellene készíteniük, valamint ki kellene nevezniük egy élelmiszermentési felelőst.138
Az új adók többsége úgy lett kalibrálva, hogy a sávosan progresszív kulcsok az adott ágazat kisebb cégeit alig vagy egyáltalán ne érintsék, a nagyobb cégek nagyobb profitjából azonban minél többet hasíthasson ki a kormány. Az egyik nem is titkolt cél az volt, hogy a nagy multinacionális cégeket arra ösztönözzék, hogy vonuljanak ki az országból (10.16. táblázat).139 Ezt a gazdaságpolitikát Soós (2013b) sarcolásnak, Major (2013) zsarolásnak minősítette. 2015-ben már 16-féle különadót szedett be a kormány, nominális értékben kb. kétszer annyit, mint a szociálliberális kormány 2010-ben. A 16-féle adóból 13 közvetlenül a központi költségvetésbe folyt be, három pedig az Egészségbiztosítási Alapba. Az egyik ilyen adó volt a 2011-ben bevezetett népegészségügyi termékadó (neta) – közismertebb nevén a chipsadó. Valójában ez a termelőkre kivetetett extraadó az egészségre káros termékek széles körét érintette, így – például – a sós és édes süteményeket, a cukrozott üdítőitalokat, az energiaitalokat, valamint egyes alkoholos italokat is.140
 
10.24. ábra. A jelentősebb volumenű különadók alakulása, 2010–2015
 
Ezektől eltérően nyilvánvalóan politikai célzatú, büntető jellegű, minimális bevételt eredményező adó volt a 2010-es választásokat követően bevezetett 98%-os különadó, amelyet a 2010. január 1-e utáni „pofátlan” végkielégítésekre vetett ki a jogalkotó,141 továbbá az az új nyugdíjszabályozás, amely 2013-tól a közszférában elvette a nyugdíjkorhatár betöltése után továbbfoglalkoztatottak nyugellátását, de ugyanakkor az országgyűlési képviselők és a polgármesterek esetében ez alól kivételt tett.142
 
10.16. táblázat. A 2. és 3. Orbán-kormány különadói politikai céljaik alapján rendezve, 2010–2015
Forrás: Magyar (2015: 179).
Fontos – és a sok változás miatt közvetlenül alig érzékelhető – tény, hogy minden ígéret és látszat ellenére 2010 és 2014 között összességében nőttek az adóterhek Magyarországon.
 
10.25. ábra. Adó- és járulékbevételek a GDP%-ában, 1995–2014
Forrás: Eurostat. Lásd www.hvg.hu, 2016. jan. 15.
 
Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a különadók aránya a központi költségvetés bevételeiben – bár gyors ütemben nőtt –, szintjét tekintve még a legrosszabb évben, 2013-ban sem érte el az összes bevétel 6%-át. Más szóval, a különadók nemzetgazdasági súlya számszerűen marginális volt, miközben az üzleti hangulatot ennél sokkal jelentősebb arányban rontotta. Ugyanakkor az is igaz, hogy az ágazati különadókból származó bevételek a társasági adóbevételeket évről-évre meghaladták. A koronavírus-járvány is ürügyet adott egy újabb különadó bevezetésére: 2021 közepétől extraprofitadót vetettek ki egyes homok, kavics, agyag stb. bányászatával foglalkozó cégekre, amely bizonyos esetekben a 90%-ot is elérhette. Ezt követően, 2022 májusában a kormány 9 fajta újabb ágazati különadót vezetett be (vagy módosította a meglévők kulcsait), amelytől az év hátralévő részében – vagyis a június-decemberi időszakban – 900 Mrd Ft bevételt remélt.143
 
  1. A szelektív különadók ellenpárjaként 2015-ben a kormány a növekedési adóhitel konstrukció létrehozásával a Magyarországon bejegyzett GE Hungary Kft. lehetővé tette, hogy – 8 negyedéves részletben elosztva – 500 Mrd Ft-os nagyságrendben a magyar költségvetés felé teljesítsen társasági adóbefizetést, miközben ennél háromszor nagyobb összeggel otthoni adóalapját tudta csökkenteni.144 Mint azt először a Költségvetési Felelősségi Intézet szakértői észrevették, ezzel a kormány a szelektív törvényalkotást valósította meg, hasonlóan például a különadókhoz, csak ez esetben nem büntető jellegű intézkedésről volt szó, hanem helyzetbe hozó lépésről.145
 
  1. A 2. Orbán-kormány idején folyamatosan napirenden volt a speciális termelői lobbik által igényelt adócsökkentés ügye, vagyis az az igény, hogy bizonyos áru- és szolgáltatási csoportok bekerüljenek valamelyik kedvezményes áfakörbe. Ennek a logikának a mentén 2013-ban a Fidesz-kormány a fesztiválok szervezését tette át ebbe a körbe, vagyis a 27% helyett csak 18%-os áfát kellett fizetni (lex Gerendai). 2016-ban a sertéshús és a lakásépítés adója 27%-ról 5%-ra csökkent (átmenetileg), majd bejelentették, hogy 2017-től a baromfi, a friss tej és a tojás esetében is 5%-os lehet az áfa, emellett 18%-ra mérséklődik az internethasználat146 és az éttermi szolgáltatások forgalmi adója is. Ezen a területen is voltak előzmények. 2009-ben a szociálliberális Bajnai-kormány – ráadásul év közben – hasonló lobbinyomás eredményeképpen csökkentette a tej- és tejtermékek, illetve a gabona, liszt és tej felhasználásával készült élelmiszerek adóját: 25%-ról 18%-ra. Ebbe a kategóriába tartozott az a 2011-ben szinte feltűnés nélkül megszavazott jövedékiadó-módosítás, amely magasabb adókategóriába sorolta az ún. kommersz alkoholtartalmú italokat, szemben az olyan „tiszta növényi párlatokból” készült hazai gyártású italokkal, mint – például – a Zwack unikum.147
 
  1. Jelentősen megkavarta a tb-járulékok rendszerét a 2012 nyarán meghirdetett munkahelyvédelmi akcióterv is. Ennek keretében számos társadalmi csoport – így például a 25 év alatti és az 55 év felett, valamint a szakképzetlen, a tartós és a kisgyermekes álláskereső munkavállalók – esetében járulékkedvezmények lettek bevezetve. Ez a rendszer, amely számos törvény megváltoztatását igényelte,148 végeredményben a dolgozók és a vállalatok széles körét érintette: hivatalos tájékoztatás szerint öt év alatt 800 ezer foglalkoztatottat. Az egészségügyi és a nyugdíjkassza éves szinten kb. 100-120 Mrd Ft-ot veszített.149 A hatás messze elmaradt a beígérttől. Amikor Matolcsy György 2012 nyarán bejelentette az akciótervet, évi 300 Mrd Ft-os járulék elengedésről volt szó.150 Később a kormányzat a foglalkoztatottak teljes körét érintően csökkentette az ún. szociális hozzájárulási adót (szocho): 2017-ben 27-ről 22%-ra, majd 2018-tól 19,5%-ra, és további csökkentéseket is kilátásba helyezett.
 
  1. 2011-ben lépett életbe a társasági adóról szóló törvény azon módosítása, amely közvetlen beavatkozási-befolyásolási lehetőséget adott a kormányzatnak mind országos, mind helyi szinten arra, hogy a vállalatok milyen szponzori stratégiát követnek. Az ún. tao-kedvezmény öt sportág (a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, vízilabda és a jégkorong) esetében lehetővé teszi, hogy a cégek nyereségadójuk bizonyos hányadát közvetlenül ezen sportágak egyesületeinek juttassák el, s ezt 100%-ban adófizetésként ismeri el a jogszabály. Ennek az intézkedésnek is volt közvetlen előzménye: 2009. november 12-től – vagyis a szociálliberális kormány működésének utolsó évében, nyilván a 2010-es választások hangulati előkészítéseként – a nyereséges vállalatok lehetőséget kaptak arra, hogy adójuk egy részét művészeti szervezeteknek, alapvetően színházaknak ajánlják fel. A 2. Orbán-kormány tehát nem tett egyebet, mint kiszélesítette ezt a már meglévő, diszkriminatív adószabályt. Ez a jogszabály amiatt is furcsállható volt, mert számos sportegyesület magáncégek, magánszemélyek által irányított alapítványok tulajdonában volt. Egy bő évtized alatt legalább 25 labdarúgó-stadion épült tao-támogatásból.151 A Fidesz gyakorlatilag gyarmatosította a magyar futballt. A 2020–21-es szezonban a magyar topliga 12 csapatából 11 Fidesz-közeli üzleti körök kezében volt.152
A tao-kedvezmény nem várt mellékhatása az lett, hogy a vállalati szféra teljes mértékben leállt a valódi szponzorációval: miért is költenének ilyesmire saját pénzt, ha úgy is adhatnak, hogy az nekik nem kerül semmibe. Sőt, a törvény működésének első éveiben még úgy voltak beállítva a paraméterek, hogy a vállalat kifejezetten nyert azon, ha igénybe vette a tao-kedvezményt. Később ezt – részben az EU beavatkozása nyomán – korrigálták.153 2016 során bejelentésre került a „tao 2” program is – ami a szponzorokat arra ösztönözte volna, hogy ne csak sportberuházási, de intézményi fenntartási célra is adjanak pénzt –, de erről a szándékáról később letett a jogalkotó.154 Ugyanakkor ahhoz Brüsszel hozzájárult, hogy a már működő rendszer még hat évig érvényben maradjon.
 
  1. A 2011-es, ún. plázastop-rendelkezés, egyike volt annak a „hét csapás”-nak (hét jogszabályi módosításnak), amellyel az Orbán-kormány a nagy bevásárlóközpontok működését próbálta megakadályozni. A plázastop-rendelet – az épített környezet védelméről szóló 1997. évi törvény módosításával, egy költségvetési salátatörvénybe beépítve – 3 éven át jogot adott a hatóságoknak, hogy piacbefolyásolási célból, 300 m2-es határ felett megtiltsák bármilyen kereskedelmi egység építését, illetve bővítését. Az ötletadó az LMP volt: ők kezdeményezték 2011-ben, hogy a helyi közösségek megakadályozhassák, hogy az adott településen plázák, szupermarketek épüljenek.
A törvény értelmében tehát 2012 januárjától Magyarországon nem épülhetett 300 négyzetméternél nagyobb étterem, szálloda, barkácsbolt, autószalon, pláza, szupermarket stb. Ez volt a fő szabály, ám ez alól bármilyen indoklással lehetett felmentést kérni.155 A gyakorlatban a kormányzat a kivételezés lehetőségét igen szelektíven alkalmazta – különösen az élelmiszer-kiskereskedelemben. A hozzá közel álló hazai vállalkozások (pl. CBA, Coop, Reál) minden esetben megkapták az engedélyt, a külföldiek (pl. Aldi, Lidl, Metro, Penny, Tesco) egyetlen esetben sem.156 A törvényt 2014 decemberében az Országgyűlés meghosszabbította, az engedélyköteles építések alsó határát viszont 400 m2-re emelte. 2015 februárjától az összes ilyen engedély kiadása a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal kezébe került. Egy idő után azonban kiderült, hogy a plázaépítési stop éppen ellenkező hatást váltott ki, mint amit a kormány szeretett volna. Miután új üzletet csak speciális engedélyezési eljárás szerint építhettek,157 a külföldi láncok (pl. a német Aldi, illetve Lidl és a SPAR) arra vették az irányt, hogy a városok belterületén működő üzletközpontokból kiszorítsák a magyar üzletláncokat. Ehhez „csak” arra volt szükség, hogy magasabb bérleti díjat kínáljanak. Ám a kormányzat sem hagyta magát, 2018 augusztusában életbe léptettek egy miniszteri rendeletet, amely szerint szakhatósági jóváhagyás szükséges a 400 m2 feletti üzleteknél már olyan átalakításokhoz is, amelyek addig nem minősültek építésiengedély-kötelesnek.158
2014 utolsó napjaiban az Országgyűlés úgy módosította a kereskedelemi törvényt,159 hogy a külföldi tulajdonú hipermarketek helyzete ellehetetlenüljön. A változás azokat az üzleteket érintette, amelyek nettó árbevételének több mint fele napi fogyasztási cikk kiskereskedelmi értékesítéséből ered, két egymást követő üzleti évben elért nettó árbevétele pedig eléri az 50 Mrd Ft-ot, de a mérleg szerinti eredménye mindkét esetben nulla vagy negatív. A szankció pedig az, hogy az ilyen kereskedelmi egység 2018-tól nem árulhatott napi fogyasztási cikkeket. Mint a 10.26. ábrából látható, ez a szabály egyaránt ellehetetlenítette volna a Tescót, a SPAR-t, az Auchant, a Metrót és az Aldit is. A túlélés érdekében a hipermarketeknek meg kellett volna emelniük az áraikat, ami a kormánynak kedves, franchise rendszerben működő, magyar hátterű láncoknak (CBA, Reál és Coop) kedvezett volna.160
A 2014-es kereskedelmi törvénynek volt egy olyan rendelkezése is, amely a 100 Mrd Ft árbevételű üzletláncok esetében kimondta, hogy a 100 milliárd forintos árbevételű napi fogyasztási cikkeket (FMCG) árusító áruházláncoknak megdönthetetlen piaci előnyük van minden versenyjogi eljárásban. Ebből is EU-szintű vita lett, de 2017 végén végül az Európai Bizottság elfogadta a magyar kormány jogi érvelését.
2020 végén Lázár János egy üzleti konferencián megerősítette, hogy a kormány jövőbeli tervei között továbbra is szerepel a külföldi kiskereskedelmi láncok kiszorítása is, amihez nyíltan protekcionista politikát fognak folytatni. Ilyen lánc például az Aldi, a Lidl és a SPAR. Ebben „offenzívnek kell lenni, mert kell, hogy legyen magyar nemzeti kiskereskedelem”, mondta a korábbi kancelláriaminiszter. A cél az, hogy magyar kézben legyen az élelmiszeripar 80%-a, és 80%-ban magyar élelmiszert vásároljanak a magyar fogyasztók.161
 
  1. 2012-ben az élelmiszer-kereskedelmi törvény egyik kevés feltűnést keltő rendelkezése lehetővé tette, hogy egy üzlet eltérően állapítsa meg két azonos termék árát pusztán attól függően, hogy magyar vagy külföldi. A gyakorlatban ez a tej, a tőkehús, a vágott baromfi, a zöldség és gyümölcs árazásánál volt fontos.162
 
  1. Ugyancsak multiellenes céllal született az a döntés, hogy 2015. március 15-től megszűnt a 0–24 órás nyitvatartás lehetősége, vasárnaponként pedig a nagyobb, alkalmazottakat is foglalkoztató üzletek egyáltalán nem nyithattak ki.163 2015 őszén felmerült az a gondolat is, hogy a 400 m2-nél nagyobb alapterületű áruházaknak kötelező lenne – egy a kormány által kigondolt képlet szerint – létszámot bővíteni. Ez azonban pár hét után lekerült a napirendről. Mint az a CBA-üzletlánc első számú vezetőjének egy későbbi nyilatkozatából164 kitűnt, valójában ők kezdeményezték a kormánynál a vasárnapi boltbezárásokat, mert úgy gondolták, hogy ez a magyar tulajdonú üzletek számára inkább előnyös. Volt ennek a kezdeményezésnek kétféle ideológiai háttere is: (i) vasárnaponként a családok inkább templomba menjenek; (ii) a Fidesz és a KDNP azzal is érvelt, hogy a kétkezi dolgozók szabadnapját védi.165 A vasárnapi zárvatartás ügye viszonylag hosszú időn át napirenden maradt, miközben az MSZP egy éven át azzal kísérletezett, hogy népszavazással buktassa meg a jogszabályt. Fél évvel a vasárnapi zárvatartás elrendelése után már mérhető volt a hatás: a magyar üzletláncok nem nyertek, hanem veszítettek a változáson, mert a növekvő zsúfoltság miatt a vevők eleve a tömegvásárlásra berendezkedett diszkontüzletekbe mentek pénteken és szombaton.166 Végül 2016. április első napjaiban az MSZP meg is szerezte az összes jogi fórum engedélyét az aláírásgyűjtés megkezdésére. Ekkor – április 11-én – a kormány váratlanul bejelentette, hogy azonnali hatállyal ismét törvénymódosítást kér, és visszavonta a vasár- és ünnepi napi zárvatartást előíró összes jogszabályt.167
2018-tól egy újabb törvénymódosítással a diszkontüzleteket kitiltották a világörökségi, nagyvárosias lakóterületekről – vagyis lényegében Budapest belvárosából.168 A 3. Fidesz-kormánynak voltak még egyéb ötletei is – így például – a multik hirdetési újságjait szorongató azon törvényjavaslat, amely ezeket az újságokat egyszerűen betiltotta volna,169 majd pedig az, hogy az ingyenes reklámszórólapok után extratermékadót kelljen fizetnie az üzletláncnak.170 Ezeket végül nem terjesztették az Országgyűlés elé vagy a végszavazás előtt visszavonták.
 
10.26. ábra. A magyarországi hipermarketek forgalma és nyeresége, 2013
Megjegyzés: A magyar tulajdonú láncok (CBA, Coop, Real) nem hozták nyilvánosságra az eredményadataikat.
 
A multik elleni küzdelem kilátástalanságát először a CBA üzletlánc alapító vezetői (például Baldauf László) látták be: 2017/18 fordulóján többen is át-, illetve eladták üzleteiket az Aldinak, a Lidlnek és a többi nagy nyugati láncnak.171 Azt a lehetőséget használták ki, hogy a „plázastop” miatt a külföldi kereskedelmi láncoknak nehézségeket okozott új üzletek kialakítása, ezért inkább hajlandók voltak meglévő, nagyméretű üzleteket vásárolni a kormány kedvenc „magyar” kiskereskedőitől.172 Nagyon nagy bajba került a magyar tulajdonú élelmiszer-üzletlánc, a COOP is – olyannyira, hogy sok üzletüket, az egykori áfész-boltokat – kénytelenek voltak bizonyos hétköznapokon (hétfőn, kedden vagy szerdán) bezárni.173 A COOP-ot leginkább a kormányzat egy másik intézkedése, a kötelező minimálbér emelése sodorta bajba. Harmincezer alkalmazott esetén ez igen nagy summa volt. A bolt nélküli települések száma 2005–2018 között 58-ról 284-re nőtt.
2024 tavaszán olyannyira kiéleződött az osztrák–holland tulajdonban lévő SPAR és a magyar kormány konfliktusa, hogy az osztrák fél a sajtón keresztül is174 megfogalmazta azt a vádat a magyar hatóságokkal szemben, hogy azok a magyarországi SPAR Kft. üzletrészeit trükkökkel és/vagy erőszakkal is megpróbálják megszerezni. Ilyen egyértelmű megfogalmazásra 1990 óta egyetlen példa sem volt.
 
10.27. ábra. A kiskereskedelmi üzletek számának alakulása, 2005–2019
 
  1. Több, egymást követő törvénymódosítással a kormány elérte, hogy az általa „nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé” minősített beruházások engedélyeztetése során lényegében ne maradjon fenn semmilyen szabályozói kontroll, ezeket egyébként az Országgyűlés által elfogadott általános törvények előírták. Eredetileg ez is olyan szabály volt, amit még a szociálliberális koalíció vitt át a parlamenten, de az akkor fellazított korlátokat – amelyek 24 beruházási projektre állapítottak meg különleges szabályokat – a 2. és 3. Orbán-kormány még tovább lazította.175 Egy 2021-es becslés szerint akkor már 3 ezer körül lehetett a kiemelt beruházások kumulatív száma.
 
10.28. ábra. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások száma, 2006–2017
Megjegyzés: 2017-re januári–novemberi adat.
 
  1. 2011-ben a kormányzat 5-6%-os kötelező béremelést rendelt el a magánszféra alacsony keresetű munkavállalói számára.176 Tekintettel a vállalatok ellenérdekeltségére, kérdés volt, hogy ez kikényszeríthető-e. Az egyik szabály az volt, hogy akik nem emelték a 300 ezer Ft alatti munkabéreket annyira, hogy azok nettó összege ne változzon, két évig nem indulhattak közbeszerzésen, és kizárták magukat az állami támogatásokból is.177 A másik eszköz az lett volna, hogy a kormány bérkommandók kiküldésére teremt magának jogi felhatalmazást. Eredetileg az elgondolás az volt, hogy a bérkommandókat az APEH fogja működtetni, de később a szándék megszelídült. Így végül a bérkommandó a Fidesz–KDNP frakció közösen működtetett szervezete lett,178 amely elsősorban lakossági bejelentések alapján működött volna. Az ötlet azonban akkora felháborodást keltett, hogy pár hét alatt ezt az enyhített kezdeményezést is levette a kormányzat a napirendről.
 
  1. 2014-ben a kormány két területen is meghatározta a minimális rezsióradíjat: az építőiparban és a vagyonvédelemben. Ennek az az egyik következménye, hogy közbeszerzéseken kötelező ezekkel kalkulálni. 2015-ben egy visszamenőleges hatállyal életbeléptetett törvény179 a médiaügynökségeknek, mint reklámközvetítőknek, 15%-ban határozta meg az elszámolható közvetítési díjat, vagyis egy 1 millió Ft értékű tv-hirdetésen a haszon egységesen 15% lett, se többet, se kevesebbet nem tartalmazhat a két fél szerződése. A reklámtevékenységet szabályozó törvények módosítása teljes egészében átírta a reklámipar eddigi évtizedes működését, gyakorlatilag minden korábban kötött szerződést újra kellett írni.
 
  1. Más esetekben az állami árszabályozás árrögzítést irányzott elő. Jó példa erre, amikor 2013. szeptember 1-től a Fővárosi Közgyűlés – a taxislobbi nyomására – a szolgáltatás árát úgy fixálta, hogy ez 30-40%-os áremelkedést jelentett, ráadásul a hatósági rendelet a különféle árkedvezmények használatát is megtiltotta, és azt is elrendelte, hogy külső alakra is minden taxinak egyformán kell kinéznie. Ez pedig az utazni kívánók szempontjából annyit jelentett, hogy a piacon megszűnt a verseny: akármelyik sárga taxis társaságot választotta, ugyanannyit kellett fizetni. Ezt a korlátozást 2023 januárjában – az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra és humanitárius katasztrófára hivatkozva – kormány rendeleti úton meghosszabbította.
 
 
Itt is tetten érhető a folytonosság.180 Azt a változást az 1990. évi ártörvényben, ami a személytaxi-szolgáltatás esetében lehetővé tette a fix tarifát, 2004 őszén még Tóth József (MSZP) és Bőhm András (SZDSZ) terjesztették elő az Országgyűlésben, a kormány ellenében. Annak idején a javaslatot a Fidesz szónoka, Kosztolányi Dezső is hevesen opponálta.181 Miután a törvényt mégis megszavazták, a főváros élni is akart ezzel a lehetőséggel, de akkor a GVH ezt megakadályozta.182 2013-ban az új fővárosi vezetés újra elővette ezt a kezdeményezést és át is vitte a közgyűlésen. A GVH ismét tiltakozott, de ez alkalommal nem hallgattak rá. Mint az várható is volt, a 2013 szeptemberében életbe lépett, drasztikusan megemelt taxiárak rövid időn belül becsábították a budapesti piacra az Uber taxiszolgáltatást.183 A budapesti taxis lobbi nyomására azonban a kormány újabb és újabb jogszabályokat hozott, amelyek végül ellehetetlenítették az Uber működését. 2016 júliusában a cég felfüggesztette szolgáltatásait, de ezzel egyidejűleg panaszt tett az Európai Bizottságnál, Brüsszelben. Hasonló sors fenyegette az ún. airbnb-lakáskiadásra szakosodott vállalkozókat is. A kormány 2017 nyarán komolyan tárgyalt a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségével, amely az efféle rövid távú lakáskiadási konstrukciók ellehetetlenítéséért lobbizott.
Érdekes eset volt 2013-ban a dohány-kiskereskedelem árrésének emelése, ami a trafikok államosításával függött össze (lásd lejjebb). De volt, amikor az árrendelkezés árcsökkentést szolgált. Például amikor a tankönyvterjesztés államosítására került sor (10.5.12.), a hatósági árrést is bevezették mellé, majd – 2013-tól éves felmenő rendszerben – ingyenessé tették a tankönyveket az általános iskola 1–8. osztályos tanulói számára. 2015 végén az Országgyűlés olyan törvényt kezdett el tárgyalni, amely 2%-os plafont szabott az ingatlanközvetítők által alkalmazott hitelközvetítői díjnak, ami jóval alacsonyabb volt, mint az akkortájt érvényes piaci haszonkulcs (2,5–4,0%). Így összességében olyan helyzet állt elő, hogy az EU országai között Magyarországon volt a legnagyobb a hatósági áras termékek aránya a lakossági fogyasztásban.
Abból is konfliktus támadt, hogy egy 2012. évi jogszabály arra kötelezte a kiskereskedőket, hogy a hazai és importált mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekre egységes árrést alkalmazzanak annak ellenére, hogy az importált termékek költsége a devizától és az árfolyam-ingadozástól függ. Ennek a szabálynak – nem is titkolt módon –az volt a célja, hogy megakadályozzák a boltokat abban, hogy olcsón adják az import-UHT-tejet, például úgy, hogy kisebb árrést tesznek a beszerzési árra, mint a hazai esetében (az árrés a boltos beszerzési árának és a fogyasztói árának különbsége, az áfát nem számítva). A szabály megfékezi az olcsó import-UHT-tej nagyobb arányú leárazását, akciózását is. Így tehát ha egy importtejet olcsóbban ad a boltos, kisebb árréssel számol, akkor bizony a hazai árát is azonos módon kell kiszámolnia.184 A Bizottság véleménye szerint ez hátráltathatja az importált mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek értékesítését a belföldiekhez képest, és Magyarország nem mutatott be arra vonatkozó bizonyítékot, hogy a nemzeti intézkedések indokoltak és arányosak lennének.185
 
10.30. ábra. A 2. Orbán-kormány árszabályozási intézkedéseinek következménye nemzetközi összehasonlításban, 2013
Forrás: Eurostat – Véleményvezér grafika (http://velemenyvezer.444.hu/2013/10/10/az-allam-jobban-tudja-mi-mennyit-er/).
 
  1. 2017 tavaszán Palkovics László, az EMMI oktatási államtitkára levélben utasította az ország valamennyi egyetemének rektorát, hogy az EU-s programok keretében, a programokban részt vevő oktatóknak kifizetett projektvezetői bérek ne haladják meg a minisztériumi főosztályvezetők 747 ezer Ft/hó bérszintjét.
 
  1. 2016 legvégén egy miniszteri salátarendeletben egy eldugott passzus maximálta a vérplazmagyűjtés céljából önként jelentkező véradóknak kifizethető pénzbeli juttatást.186 Korábban ugyanis ez intézményenként változott – több helyen elérte az alkalmankénti 11–12 000 forintot.187 A január elején kihirdetett módosítás188 a kb. 10 ezer, rendszeresen megjelenő donornak fizetett térítés összegének felső határát 3665 forintnál húzta meg. A hivatalos indoklás szerint a cél az volt, hogy a donáció önkéntes legyen, külső kényszertől, anyagi ösztönzőktől mentes. Csakhogy a terület jó ismerői pontosan tudták, hogy valójában a vérplazmagyűjtés jelentős részét versengő magáncégek végzik, így végeredményben az árrögzítés számukra költségcsökkenést jelentett. Az ország nyugati határa mentén sokan Ausztriába járnak vért adni. Az ügyet felkapta a sajtó is, amikor kiderült, hogy az árrögzítés időben egybe esett azzal, hogy Orbán Viktor veje, Tiborcz István is beszállt a vérplazmaüzletbe.189
 
  1. Hasonló logika mentén alakultak egyes folyamatok az állami egészségügyben is. Egy 2011-es kormányrendelet a központi államigazgatási és a rendvédelmi szervek mellett az egészségügy területén működő országos intézetek, valamint az állami kórházak számára is kötelezővé tette, hogy a fogvatartottakat foglalkoztató BM-büntetés-végrehajtási cégektől rendeljenek meg egy sor terméket – így például WC-papírt is. Ez a szabályt akkor is alkalmazni kellett, ha a BVOP-s WC-papír ára 20%-kal magasabb, mint bármely más beszerzési forrásé.190 2016 őszétől egy másik jogszabály szerint az egyszer használatos, nem szőtt, steril műtéti textíliákat is csak kijelölt börtöncégtől szerezhették be a kórházak. Ezáltal a korábbi beszállítók 4-5 milliárd forintos bevételtől estek el.191 2017 tavaszán nyilvánosságra került, hogy az Állami Egészségügyi Ellátó Központ szándéka szerint valamennyi állami kórházban azonos nővéri munkaruházat vásárlására is rá fogják kényszeríteni a helyi vezetőket. A kb. 120 szakdolgozó számára történő ruhabeszerzés nyilván sem történhet másképpen, mint egy előre kijelölt, kormányközeli magán konfekcióipari cég és/vagy a BVOP bevonásával.192 Ez a működési mód még 2020-ban is fennállt.
 
  1. 2018 végén az Országgyűlés módosította a földforgalmi törvényt, amely úgy rendelkezett, hogy a földérték meghatározásával kapcsolatos forgalmi értékbecslést – az aranykorona-alapú számítást – kiiktatja, s helyette a térségben jellemző hektáronkénti áron kell eladni a birtokot. Ezt az árat – végső soron, vita esetén – a helyi agrárkamarák fogják meghatározni, méghozzá úgy, hogy döntésük ellen fellebbezni sem lesz mód.
 
  1. 2012-ben az Országgyűlés visszamenőleges hatállyal módosította a versenytörvényt, ezzel megteremtve a lehetőségét annak, hogy a mezőgazdasági ágazatban csak a szakminiszter engedélyével indulhasson kartelleljárás.193 2013 novemberében egy újabb módosítás történt, amely a kormánynak lehetőséget adott arra, hogy „nemzetstratégiai érdekből” olyan cégeket is összevonjon, amelyek fúziójához elvileg a GVH előzetes engedélyére volna szükség.194,195 A „stratégiailag kiemelt” pozíció a felszámolás útjára került cégek esetében arra is lehetőséget adott, hogy a cég vagyonát ne nyilvános, hanem zártkörű meghívásos pályázat útján – vagyis irányított módon – értékesítse az állami felszámoló cég.196 2014-ben egy salátatörvényben elrejtve, egyéni módosító indítvánnyal, visszamenőleges hatállyal is törvényessé tették a közbeszerzési eljárás alatt folytatott kartellezést a hulladékgazdálkodás területén, amennyiben a versenyszabályok „megsértése az Országos gyűjtési és hasznosítási tervben meghatározott feladatok végrehajtása érdekében 2012–2013-ben kiírt közbeszerzési eljárások során tanúsított magatartás” miatt következett be.197 A következő években ezt a jogi trükköt több tucatnyi, teljesen eltérő jellegű tranzakció esetében alkalmazták az egymást követő Orbán-kormányok.198 2020-ban a koronavírus-járvány ürügyén született egy újabb jogi kiskapu. A koronavírus miatt kihirdetett veszélyhelyzet ideje alatt ugyanis azokat a tranzakciókat nem kell a GVH-nak bejelenteniük és engedélyeztetniük, amelyeknél a felvásárolt cég a járvány miatt került nehéz helyzetbe.
 
  1. A verseny korlátozását és a központi kormányzati akarat transzmisszióját szolgálta az a módszeres jogalkotás, amely egyre szélesebb körben tette kötelezővé a kamarai tagságot. Ezen döntések egy része jelentős társadalmi visszhangot keltett az érintettek körében, vagyis tiltakoztak az érintett szakma képviselői. Volt, ahol magát a kamara létrehozását bírálták (pl. pedagógusok, pszichológusok), és volt, ahol csak a kötelező tagság kérdésében folyt a vita (pl. orvosok, ipari és kereskedelmi cégek). Az esetek nagyobb részében azonban nem volt ellenállás.199 Csak sok évvel később, 2021-ben a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) 2015-ös átalakítását követően lett ebből méretes korrupciós botrány.200
 
  1. Az EU kritikája nyomán, 2015 végén hatályba lépett a módosított, sőt valójában majdnem teljesen átírt közbeszerzési törvény. A bírálat egyik fontos eleme volt, hogy a 2. és 3. Orbán-kormány – egy 2011-es kormányrendeletre hivatkozva – rutinszerűen minősített különféle építkezési vagy beszerzési pályázatokat „nemzetbiztonsági” jellegűnek, s ennek alapján ezeket kivette a közbeszerzés általános szabályai alól. Valójában azonban ezen a helyzeten az új törvény sem változtatott, legfeljebb annyit, hogy a kivételek most már beépültek magába a törvénybe. 2019-től az állam megjelent a közbeszerzési tanácsadói piacon is: az Elektronikus Közbeszerzési Rendszert (EKR) működtető, a Miniszterelnökség tulajdonában álló Nemzeti Elektronikus Közbeszerzési Szolgáltató és Tanácsadó (NEKSZT) Kft. maga is beszállt a korábban kizárólag magáncégek részvételével működő versenypiacra.201
 
  1. Az ún. cafetéria-rendszert alapjaiban érintették az étkezési utalványok piacán 2012-ben történt változások. Óriási piacról volt szó: ekkortájt kb. 50 ezer munkáltató 2 millió alkalmazottja kapott valamiféle cafetéria-támogatást. Az állami kézben lévő Magyar Posta kebelén létrehozott Posta Paletta társaság, illetve az Erzsébet-utalványt kibocsátó Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (3.8.2.) különleges jogokat kapott, ami által három francia cég (a Sodexo, a La Chèques Déjeuner és az Edenred202) került nehéz helyzetbe, amelyek ugyanezen a piacon működtek.203 Mint utólag kiderült, titkos előkészítés után, 2011 novemberében egy zárószavazás előtti javaslatként szuszakolták be az Erzsébet-utalvány204 bevezetését az adótörvényekbe. Nagyjából ugyanez történt az üdülési csekkek piacán is. Az újonnan bevezetett konstrukció a Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP) nevet kapta, amelynek kibocsátására először az OTP kapott lehetőséget.205 Megváltoztatták az Erzsébet-utalvány tb-terhelését is. Két lépésben 30,9%-ra emelték az utalvány névértéke után fizetendő járulékterhet, de ezzel egy időben a francia kibocsátók utalványait 51%-os járulék terhelte.
 
 
Az első ránézésre egyáltalán nem nyilvánvaló trükközést az Európai Bíróság csak 2016 februárjában tiltotta meg a magyar kormány számára. Ezt követően történt ugyan egy gyors törvénymódosítás,206 de az alapprobléma csak akkor szűnt meg, amikor 2019 végén kivonták az Erzsébet-utalványokat a forgalomból. A garantált monopolhelyzet ellenére az állami forgalmazó működésének utolsó két évében, 2018-ban és 2019-ben, közel 5, illetve 1 Mrd Ft veszteséget csinált.
 
19: Az Erzsébet-utalvány és SZÉP-kártya: az ördög a részletekben lakozott
Az EUB ítélete szerint:
  1. Az, hogy a más tagállamban letelepedett vállalkozások magyarországi fióktelepei nem bocsáthattak ki SZÉP-kártyát, sérti az uniós irányelvet, ami szerint a tagállamok nem akadályozhatják a szolgáltatókat abban, hogy milyen formában akarnak működni egy tagállamban.
  2. A magyar jog arra kötelezte az üdülési kártya kibocsátóit, hogy a magyar jog szerint létrejött gazdasági társaság (rt. vagy kft.) formájában működjenek, és kötelesek olyan gazdasági társaság leányvállalataként működni, amely maga is a magyar jog szerint jött létre. A bíróság szerint a magyar jogi szabályozás megsérti az unió irányelvét, mert az, hogy a szolgáltatók székhelyének Magyarországon kell lennie, hátrányos megkülönböztetésnek minősül.
  3. Az is a külföldi szolgáltatókat helyezte hátrányos helyzetbe, hogy a SZÉP-kártya kibocsátóinak minden 35 ezer főnél nagyobb magyar településen ügyfelek számára nyitva álló helyiséget kell fenntartaniuk. Ennek csak a magyarországi székhellyel rendelkező pénzintézetek voltak képesek eleget tenni.
  4. A magyar szabály azt is előírta, hogy aki 35 ezer főnél nagyobb magyar településen akar SZÉP-kártyát kibocsátani, annak magyarországi telephellyel kell rendelkeznie.
  5. A bíróság szerint az nem indokolta a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány Erzsébet-utalvány kibocsátási monopóliumát, hogy az értékesítésből származó hasznát szociális célokra fordítja.
 
  1. 2010-ben az első lépések egyike volt a 2006/2007-ben bevezetett patikaliberalizációs rendelkezések visszavonása és a már tulajdonos üzleti befektetők kényszerítése arra, hogy nyomott áron eladják részesedésüket.207 A kormány egyszerűen megtiltotta a szakmai befektetőknek, hogy többségi tulajdonosai legyenek a magyarországi közforgalmú gyógyszertáraknak. 2014 végéig minden gyógyszertárban 25%-ra kellett növelni a természetes személyként dolgozó patikus tulajdoni részarányát, 2016 végére pedig ez az arány el kellett, hogy érje az 51%-ot. A jogszabály azt is kimondta, hogy egy gyógyszerésznek legfeljebb négy patikája lehet. Végeredményben visszamenőleges jogalkotás történt ebben az esetben is.208 Célját a kormány el is érte: gyakorlatilag mindenütt végbement a parancsba adott tulajdoni átrendeződés – papíron legalábbis.209 2022-től a kormány teljesen ellehetetlenítette az internetes gyógyszerrendelést is, mert a kiszállítást csak gyógyszerész vagy szakasszisztens végezhette. Ezzel gyakorlatilag értelmét vesztette az interneten keresztül történő gyógyszerrendelés, s ezzel értékét vesztette kb. 500 hazai gyógyszertár korábbi, kiépítésére fordított befektetése. Nem is titkoltan ennek a diszkriminációs intézkedésnek a kis forgalmú vidéki patikák védelme volt a célja.
2014-ben az egészségügyi kormányzat azon is elkezdett dolgozni, hogy központosítsa és közvetlen hatósági irányítás alá helyezze a 620 Mrd Ft-os gyógyszer-nagykereskedelmi piacot,210 valamint az ennél sokszorta kisebb, de azért fontos gyógyszerkipróbálások 20 Mrd Ft-nyi bevételt biztosító piacát is.211 A gyógyszer-nagykereskedelem államosítása kétségtelenül érdekében állt a kormánynak, miután az államosított kórházak egyre nagyobb adósságtömeget halmoztak fel a nagykereskedőknél. Másképpen fogalmazva, a kormány egyszerre két legyet is üthet egy csapásra, ha meg tudja lépni a tervezett piacállamosítást.
 
  1. 2017 elején komolyan felmerült az a gondolat, hogy a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás legyen állami feladat, vagyis szűnjön meg az a lehetőség, hogy az üzleti szféra vállalatai vállalkozó orvosokat vagy cégeket bízzanak meg az üzemorvosi feladatok ellátásával.212 Ezen ötletekből azonban 2021 végéig még semmi sem valósult meg.
 
  1. A 2012-ben elfogadott törvények szerint213 állami monopólium lett a dohánytermékek kiskereskedelme 2013. július 1-től.214 Politikai értelemben az ötletgazda és kivitelező a Miniszterelnöki Hivatalt vezető Lázár János volt, akkor éppen Orbán Viktor után az ország második legbefolyásosabb vezetője. Az élelmiszerboltok, vendéglátóhelyek, benzinkutak elvesztették ezt a piacot, mert a korábbi szabadpiac engedélyessé alakult át. Az állam újonnan kötendő, 20 éves koncessziós szerződéssel engedte át az értékesítést ezen a kb. 500 Mrd Ft-os piacon az erre kiválasztott pályázóknak. A hivatalos, nagy PR-kampánnyal alátámasztott indoklás szerint a cél a fiatalkorúak dohányzásának erőteljes visszaszorítása volt.215
A trafiktörvény 42 ezer árusítóhely megszűnésével, illetve 7 ezer vadonatúj dohánybolt létrejöttével számolt. (Korábban az „igazi” dohányboltok száma nem érte el az 1000-et, a többi értékesítőhely vegyes trafik, élelmiszerbolt, vendéglő, benzinkút stb. részeként működött.) A törvényjavaslatot – egyéni képviselői indítványként, minden politikai előkészítés nélkül, váratlanul – Lázár János és Rogán Antal nyújtotta be még 2011 decemberében. 2013 nyarán azonban kiderült, hogy a törvényjavaslatot valójában a Matolcsy György tulajdonában álló Magyar Gazdaságfejlesztési Kft. készítette elő a Continental Dohányipari Zrt. megrendelésére még 2009-ben – vagyis egy régi, jól előkészített tervről van szó.
Miután bizonyítást nyert, hogy a – tervezettnél jóval kevesebb – 5600 nyertes kiválasztásában, sorolásában egyes vidéki városokban a helyi Fidesz-szervezet véleménye döntött, a dohánymonopólium értékesítésének folyamatát a HVG 2013 tavaszán úgy minősítette, hogy „minden idők legnagyobb államilag szervezett korrupciója sejlik fel a dohánykereskedelmi koncessziók eredménylistáját böngészve.”216 Fontos aláhúzni, hogy a folyamat levezénylésére az állam új céget alapított Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. néven, vagyis ezt a privatizációt nem a privatizációs szervezet bonyolította, ezért a privatizációs törvény rendelkezései sem vonatkoztak rá. 2021. október 1-én azután ez a cég megszűnt, feladatait a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága vette át.
A közvélemény ezt az ügyletet „trafikmutyi” néven rögzítette.217 Három évvel később már az is látható volt, hogy a Continental tulajdonosaihoz közel álló üzleti kör több száz trafikot tulajdonképpen láncba szervezett. Ezek közül leginkább azok váltak nyereségessé, amelyek az osztrák határ közelében ki tudták használni azt a tényt, hogy a magyar dohányárak lényegesen alatta maradtak az osztrák szintnek.218 A kezdeti felzúdulás után a közvélemény már észre sem vette, hogy 2015 után már nem is kellett pályázni – a megfelelő ember kijelölésével is kaphatott egy vállalkozás trafikkoncessziót. 2019 végén az 5273 koncessziós bolt mellett 566 „kijelöléses” trafik működött,219 miközben 563 faluban egyáltalán nem lehetett dohányhoz jutni. Az is lehetséges volt, hogy 92 boltot sikerült láncba szerveznie egy vietnámi származású vállalkozónak, Vu Quy Duongnak, illetve a CBA élelmiszerbolt-hálózat felső vezetőinek. A trükk minden esetben ugyanaz volt – könnyen lehet, hogy már eredetileg is a kigondolt üzleti modellre szabták a törvényt. A koncessziós jogszabály ugyanis maximálisan 5 boltra korlátozta azt, hogy egy vállalkozó a maga alapította betéti társaságon keresztül hány dohányértékesítő helyet birtokolhat. Azt viszont nem tiltotta jogszabály, hogy a koncessziótulajdonos beltag mellé kültagként ki száll be. Márpedig kültagi jogviszonya akárkinek akárhány lehet.220
2014 decemberében az Országgyűlés – kétharmados törvényként – azt is törvénybe iktatta, hogy a dohány-nagykereskedelem is monopoltevékenység. Ennek a 13-15%-os haszonkulccsal dolgozó, évi 5-6 Mrd Ft profittal működő nagykereskedelmi piacnak a működtetésére – versenyeztetés nélkül, 20 éves időtartamra – a kormány 2015 júniusában a BAT Pécsi Dohánygyár és a Tabán Trafik Zrt.221 „trafikellátó” konzorciumát jelölte ki, amely azután megalapította és 2015 novemberétől ténylegesen is működtette az Országos Dohányboltellátó Kft.-t (Odbe). A koncessziós díj 6 Mrd Ft/év lett.222 A piacról ily módon kiszorított szereplők -– például a Phillip Morris – Brüsszelhez fordultak. Másfél éves tárgyalás után az Európai Bizottság megalkudott a magyar kormánnyal: nem indult kötelezettségszegési eljárás, viszont a törvény is módosult 2016 őszén. Ezzel együtt a kormányzat elérte célját: az Odbe Kft. forgalma alapján 2016-ban az ország 13. legnagyobb vállalata volt (517 Mrd Ft/év).223
Mint az várható is volt, a kis- és nagykereskedelmet egyaránt érintő korlátozások nyomán nőtt a feketekereskedelem. 2014 őszén az adóhatóság és a GFK piackutató közösen készített felmérése szerint a feketepiac aránya 2012-es 5,8%-ról 2014-ben 12,1%-ra emelkedett,224 majd 2015-ben 10,7%-re csökkent225. Ennél is fontosabb és váratlan fejlemény volt, hogy a cigarettaforgalom visszaesésével párhuzamosan kezdetben sokszorosára nőtt a vágott dohány eladása. Ez részint az alacsonyabb adókulcs miatt történt így, részint amiatt, hogy a korábbi 1000 dohánybolt helyett ötször annyi dohánybolt kínált vágott dohányt nagy kiszerelésben és nagy választékban – vagyis bővültek a hozzáférés lehetőségei. Az EU által megrendelt felmérésből azt is tudni lehet, hogy 2014-ig – 2009-hez képest – a rendszeres dohányzók aránya gyakorlatilag nem csökkent,226 ami egyben annyit is jelent, hogy a vágott dohány növekvő aránya miatt a tényleges nikotinfogyasztás valójában még nőtt is!227
Egy 2015 végén elfogadott törvénymódosítás nyomán 2016 májusától még tovább bővült a monopoljog: elektromos cigarettákat is csak a koncessziós dohányboltok árusíthattak.228 2020 végén a budapesti dohányboltok jogot kaptak egyes BKV-jegyek árusítására is. Nem valósult meg viszont az a – média útján kiszivárogtatott – terv, hogy az alkoholárusítás piacát is hasonló koncessziós megoldással venné a szárnyai alá az állam.229
 
  1. Állami monopólium lett a pénznyerő automata szerencsejátékok üzemeltetése.230 Amikor még a piac szabad volt, 2009-ben közel 27 ezer játékgép (vagy nyerőgép) működött; 18 ezer helyszínen 1200 cég foglalkozott szerencsejáték-szervezéssel. 2011-ben jelentős adóemelés történt, aminek hatására a nem kaszinóként működő vendéglátóhelyeken elhelyezett gépek száma egyharmadára csökkent, majd kötelezővé tették a gépek szerveralapú, vagyis központilag ellenőrizhető üzemeltetését. Miután az ezzel foglalkozó vállalkozások százmilliókat fektettek az átalakításba, 2012. október első napjaiban az Országgyűlés sürgős eljárásban, nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva, pár napos határidővel megtiltotta a szerencsejáték-automaták üzemeltetését. Ezt követően az ország egész területén mindössze három játékkaszinó maradt, ahol ilyen automaták továbbra is üzemelhettek. A kárvallott cégek szerint 24 ezer játékgép tűnt el a piacról és 30-40 ezer munkahely szűnt meg egyik napról a másikra.231 A megmaradt játszóhelyek mind állami érdekeltségű cégek voltak (9.5.10.). Mint pár évvel később kiderült, a költségvetés is rosszul járt: 2010 környékén 70 Mrd Ft bevétele volt az államnak a játékadóból, 2020-ra már csak ennek felét tervezte be a pénzügyi kormányzat. A Magyar Szerencsejáték Szövetség 2012-es számításai szerint évi 70 milliárd forinttól esett el a költségvetés a nyerőgép-iparág betiltása miatt. Ebből a játékadó kiesése évi 40 Mrd Ft-ot tett ki, amihez kétmilliárd forint iparűzésiadó-veszteség is társult.232
 
20: Egy nagy jelentőségű luxemburgi döntés
2015 júniusában az Európai Unió Bírósága (EUB) elvi éllel mondta ki, hogy a jogalkotással okozott károk miatt is lehet az államot perelni. Korábban Magyarországon nem ez volt a helyzet. Így – például – a sok évig tartó, nagy visszhangot kiváltó, 1998-ban indult ún. Metró-perben a Demszky Gábor által vezetett főváros és a BKV vesztett, amikor azért a kárért keresett jogorvoslatot, hogy az 1. Orbán-kormány törvényváltoztatással leállította a budapesti 4-es metró építését. A szerencsejáték-automatákkal kapcsolatos, 2015-ös perben az EUB konkrétan úgy foglalt állást, hogy amennyiben a jogalkotó visszavont egy gazdasági tevékenység folytatására vonatkozó engedélyt, köteles észszerű kompenzációs rendszert kialakítani, illetve olyan átmeneti időszakot előírni, amely lehetővé teszi az alkalmazkodást.233 2016 márciusában ugyanezt erősítette meg a bíróság jogerős döntése, ami megnyitotta a jogi utat, hogy a károsultak sikerrel perelhessék a magyar államot.234 Ez azért volt nagy jelentőségű, mert a hazai bíróságok, illetve az AB még 2017 végén sem volt hajlandó elvi éllel elismerni a magyar állam perelhetőségét jogalkotással okozott kár nyomán.
Ám a jogvita nem zárult le, mert az EUB a magyar bíróságokra bízta a kártérítési összeg megállapítását. Az első ilyen perben a másodfokú, jogerős ítélet azonban nem a felperesnek, a Hungaroprovider Kft.-nek adott igazat, hanem a magyar államnak, mondván, hogy „a vállalkozás nem jogszerűen perelte be kártérítésért az államot 350 M Ft-ra”.235
 
Ebbe a logikába illeszkedett – legalábbis látszólag – az óbudai Hajógyári-sziget déli részére, izraeli befektetők által tervezett kaszinókomplexum (Álomsziget) ingatlanainak, továbbá magának a koncessziós jognak a visszavásárlása is. 2013 nyarán arról tájékoztatta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az Országgyűlést, hogy 10 darab II. osztályú kaszinóra zártkörű, meghívásos koncessziós pályázatot fognak kiírni.236 2013 novemberében az Országgyűlés újabb módosításokat hajtott végre a szerencsejáték-törvényen. 2014 őszére kiderült, hogy a piacról kiradírozott, magántulajdonú pénznyerő automaták helyét a kormányzat két állami cég termékével kívánja betölteni: a Magyar Lóversenyfogadást Szervező Kft. bukméker irodákat, a Szerencsejáték Zrt. sorsjegy-automatákat telepített.237 Az szja-fizetés szabályait is úgy módosította a jogalkotó, hogy az kedvezzen a szerencsejáték-üzemeltető cégeknek. 2014-től adómentes – jövedelemnek nem minősülő tétel – lett a kaszinóban, kártyateremben és online sportfogadásból származó nyeremény. 2016-től idesorolták az online kaszinókban szerzett nyereményeket is.238 A Hajógyári-szigeten azonban a visszavásárlást követően egyetlen kapavágás nem történt. 2015. október 1-jével ismét módosították a szerencsejáték-törvényt, ami csak Vajna és Szima Gábor cégeinek tette lehetővé, hogy online szerencsejátékokat működtessenek.239 2016 őszén – sürgősséggel tárgyalva, egy nap alatt – az Országgyűlés ismét módosította a szerencsejáték-törvényt, s ezzel gyakorlatilag lehetetlenné tette, hogy külföldi székhelyű vállalkozások részesedhessenek ebből a 60 Mrd Ft/év nagyságú piacból. A magyar hatóság 2014-ben 23 ilyen szolgáltatót blokkolt és mindössze kettő tevékenységét engedélyezte újra.240
Ugyanakkor az új törvény adta védelem birtokában, 2014 után az Orbán Viktorral közeli barátságot ápoló Andy Vajna, illetve Szima Gábor cégei sorra nyitották az új kaszinókat.241 2016 nyarán Orbán egyik további üzleti barátja, Garancsi István is beszállt a kaszinóüzletbe: Sopronban lett résztulajdonos. 2017 elején Seszták Miklós nemzetgazdasági miniszter családjához köthető befektető kapta meg 10 évre a pécsi kaszinónyitás működtetési jogát. A győri, a miskolci és a pécsi kaszinó üzemeltetési jogát, versenypályázat nélkül, a szexbotránya miatt 2019-ben lemondásra kényszerült győri polgármester, Borkai Zsolt ügyvédje és üzlettársa, Rákosfalvy Zoltán kapta meg.242 Vajna halála után kissé átrendeződött a piac: a két budapesti kaszinó Garancsi Istvánhoz és Szalay-Bobrovniczky Kristófhoz,243 a két vidéki játékterem Szima Gáborhoz és Rákosfalvy Zoltánhoz került.
 
  1. 2020 nyarán a kormány Rogán Antal propagandaminisztert bízta meg az állami koncessziók felügyeletével. A kormánykabinet munkáját támogató, újonnan létrehozott háttérintézmény, a Nemzeti Koncessziós Iroda (NKI) pályázatokat írhatott ki, azokat elbírálhatta és szerződéseket is köthetett – azon az alapon, hogy a koncessziós törvény és a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény módosítása után kiemelt nemzetgazdasági érdeknek minősítették, hogy ki üzemeltetheti az 5 budapesti és 2 vidéki kaszinót Magyarországon. Korábban ezek a jogosítványok a szakminisztériumoknál, illetve az állami vagyonért felelős miniszter kezében voltak – rájuk viszont vonatkozott a versenyeztetési kötelezettség.244 2020 végén azonban ezt az irodát döntéshozó szervezetnek minősítették át, s így Rogán befolyása ezen a területen érdemben csökkent.245 2021-ben viszont ez az iroda kapta meg az autópálya-koncessziók kezelését is.
Andy Vajna halála után, 2020-ban az öt budapesti és egy online kaszinót működtető Las Vegas Casino Zrt. ismét Orbán Viktorhoz közeli üzletemberek (Garancsi István, Habony Árpád, Szalay-Bobrovniczky Kristóf) kezébe került. Ez a három Fidesz-közeli üzletember – egy titokban tartott NKI-pályázat útján – 2021 szeptemberében 35 évre koncessziós jogot szerzett. Méghozzá úgy, hogy a pályázatot 3 évvel előbbre hozták, mivel az érvényes szerződések csak 2024-ben jártak volna le.246 Miután itt a kiválasztás nem versenyeztetéssel történt, ezért erre az esetre az uniós koncessziós irányelv és következésképpen a magyar közbeszerzési törvény sem vonatkozott. 2023 nyarán azonban ismét módosultak az online fogadás keretfeltételei, miután a jogalkotó 2023. január elejétől liberalizálta a piacot. A Garancsi Istvánhoz és Habony Árpádhoz köthető Las Vegas Casino-csoport lett az állami Szerencsejáték Zrt. az első hivatalos riválisa az online sportfogadási piacon. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága ugyanis június 27-én távszerencsejáték-szervezési engedélyt adott az LVC Diamond Kft.-nek Vegas Sports néven. Így a budapesti kaszinókat is üzemeltető cégnek a vegas.hu oldalán már különböző sporteseményekre is legálisan lehetett fogadni.
Budapesten 2010-ben a fideszes városvezetés megtiltotta a kerületi önkormányzatoknak, hogy magánvállalkozásokkal bonyolítsa le a parkolódíj beszedését. A hivatalos indoklás az volt, hogy 1990 és 2010 között ezen a téren sok magáncég csalt, korrupt módon végezte a feladatát. Mint későbbi kiderült, a legtöbb kerületi önkormányzat végül is megkerülte a változtatást: egy erre a célra alapított önkormányzati cég közbeiktatásával továbbra is magáncégekkel végeztették a munkát.247
 
  1. 2016 márciusában az Országgyűlés – Rogán Antal kezdeményezésére, két nap alatt – törvényt alkotott a nemzeti fogyasztói csoportok (hivatalosan: a Nemzeti Otthonteremtési Közösségek, NOK) létrehozásának lehetőségéről. A NOK valójában Brazíliából importált üzleti modell, amely magyar változatában lakásvásárlás céljából egy közös alapba fog gyűjteni pénzt, majd a lakásokat a tagok között ki fogják sorsolni, s mindehhez a szerencsés kiválasztottaknak akár évi 300 ezer Ft támogatást is ad az állam. Mint azt az oknyomozó sajtó percek alatt kiderítette, az elfogadott jogszabály részletei egyetlen magánvállalkozásra, a Carion-cégcsoportra lettek szabva.248 Az ötlet első ránézésre is korrupciógyanús volt, ezért Ádár János köztársasági elnök a törvényt megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek, de ezzel csak pár nappal késleltette a törvény életbelépését.249
 
  1. 2013-tól a kormányzati és közigazgatási intézmények közötti internetes kommunikáció az MVM hálózatán keresztül történik.
 
  1. Arról is törvény született, hogy a mobiltelefonon történő fizetési szolgáltatások piacán is állami többségű cég tevékenykedhet csupán.250 Vagyis állami monopóliummá vált az autópályadíj, az összes közlekedési jegy, a parkolás, sőt bármilyen önkormányzat vagy állami résztulajdonú cég szolgáltatásának mobilos megvásárlása. Ebből a célból jött létre 2012 októberében a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. – mint a „jó állam” koncepció251 egyik fontos lépése.252 Miután a projekt több milliárd forintot is felemésztett, leállították,253 leginkább talán azért, mert a Kúria az ennek érdekében gyorsan lezavart frekvenciatendert 2013 áprilisában jogszerűtlennek ítélte. Ezt követően új koncepció született, az MVM 2012-ben alapított leányvállalata, az MVM-Net Zrt. a 450 MHz-es frekvenciát megszerezve kapta meg lényegében ugyanezt a feladatot. A fentebb már említett vezetékadóval veszteségessé vált egy sor helyi kábeltévé-társaság. Ez viszont piacot teremtett sok önkormányzatnak, hogy a választások előtt maga hozzon létre helyi tv- (és esetenként) internetszolgáltató cégeket. Az ágazathoz kapcsolható a magánalapítású, egykori belügyi dolgozók által alapított, Idomsoft Zrt. informatikai társaság megvásárlása 2012/13 fordulóján.254 Itt az volt az indok, hogy a cég közbeszerzési úton elnyerte az MNV Zrt. adatvagyon-kezelésre kiírt szoftverpályázatát, ámde egy 2010-es törvény értelmében ilyen feladatot csak állami cég teljesíthet. A valódi cél nem ez volt: a kormány a választások és a népszavazások lebonyolítását kívánta „saját” kezébe venni. A korábbiakban ugyanis ez a cég, mint magántulajdonú vállalkozás, megbízás alapján bonyolította az országgyűlési választásokkal összefüggő informatikai feladatokat. Ezért a figyelmes újságolvasónak nem volt meglepetés, amikor kiderült, hogy a 2016-os, ún. kvótanépszavazás lebonyolítását, illetve az ún. Nemzeti Választási Rendszer üzemeltetetését is éppen az Idomsoftra bízta a kormány.255
 
  1. 2013. szeptember 17-én fogadta el az Országgyűlés a fémkereskedelemről szóló törvényt, amely alapján állami felügyelet alá került a fémfelvásárlás. Ennek a változásnak az volt az indoka, hogy a korábbi évek során kezelhetetlen mértékűvé duzzadt a kábellopás, a vasúti biztosítóberendezések rongálása, ami végső soron azért történhetett meg, mert a magánkereskedők számla nélkül felvásárolták a lopott fémet a tolvajoktól.
 
  1. Szinte észre sem vette a közvélemény, hogy 2018 végén, egy salátatörvényben elbújtatva, módosították a bányák működésére vonatkozó szabályozást. A változásnak az volt a lényege, hogy 2019. március 15-e után az érintett település önkormányzata vétójogot kapott az ún. műszaki üzemi terv jóváhagyását illetően – vagyis az addigi szakhatósági eljárásba bekapcsolták a helyi politikát is. A piacot ismerők szerint ez könnyen odavezethet, hogy az 1000-1500 magyarországi bányászatban működő cég bármelyikét egyetlen szavazással le lehet állítani, s ezzel ki lehet kényszeríteni a tulajdonosváltást.256
 
  1. A 2. és 3. Orbán-kormány egyik kétségtelenül sikeres kezdeményezése volt az adóhatósághoz bekötött online pénztárgépek kötelező használata 2014-től. Jóllehet a rendszer teljes körű bevezetését logikus volt időben szakaszolni, mégis sokak számára gyanút keltő volt, hogy évente életbe lépő újabb szigorítások mely szakmákat hagyták továbbra is „szabadon garázdálkodni”. Nehezen volt érthető – például –, hogy a játékkaszinók, amelyek száma egyáltalán nem jelentős, miért kaptak folyton halasztást, hogy miért csak 2016-ban, illetve 2017-ben került sor a patikákra, a gépjárműszervízekre, a plasztikai sebészekre257 – miközben más szakmákat, például a fogorvosokat még 2017-ben sem ért utol a kampány. Később azt is megtudta a széles nyilvánosság, hogy az átalakított pénztárgépek adatkommunikációs díja hatósági árként került meghatározásra, méghozzá olyan magas szinten, hogy az százmilliós nagyságrendű profitot biztosított a miniszterelnök egyik barátjaként elhíresült Garancsi Istvánnak, aki cégén keresztül kizárólagos jogot szerzett az adattovábbításra.258
 
  1. Fontos lépés volt a 2012. november 26-án megszavazott, a háztartásokat érintő hulladékgazdálkodásról szóló törvény módosítása is.259 Ez egy kb. 25 Mrd Ft-os piac260 államosítását jelentette.261 A jogalkotó azt írta elő, hogy 2014. január 1-től központi hatósági árszabályozás lesz, és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást csak nonprofit tevékenységként lehet majd végezni. A jogalkotás során – egy másodlagos cél, a látható szegénység „eltüntetése” érdekében – a jogalkotó azt az abszurd megoldást választotta, hogy lomtalanításkor a háztulajdonosok által az utcára kitett tárgyak a törvény erejénél fogva köztulajdonba kerülnek, ezért csak az erre kijelölt állami (önkormányzati) cég jogosult azok elszállítására – vagyis az ún. lomizók nem. Ha ez utóbbiak törvénytisztelőek, akkor a lomtalanítás előtti éjszaka a lakókkal ajándékozási szerződést kötelesek aláíratni.262
Az új törvény legfeljebb 49%-os tulajdonrészt engedett a külföldi vállalkozásoknak is a hulladékgyűjtési és -szállítási közszolgáltatásban, de a hulladékgazdálkodás területén nem korlátozta mindezeket. A döntés – vélhetően szándékolatlanul – végeredményben igen nagy számban érintett 100%-ban önkormányzati tulajdonú hulladékgazdálkodási cégeket is.263 Ha már megszületett a rezsicsökkentési döntés a hulladékszállítás ügyében, akkor valamit kellett kezdeni azzal, hogy a feladat eddigi gazdái, az önkormányzatok vállalatai egy csapásra veszteségessé váltak (kivéve Budapestet). Így tehát 2015 decemberében a kormányzat még tovább lépett: meghirdette egy országos lefedettséget megcélzó, állami hulladékgyűjtő-holding létrehozását, Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV) néven. Ezt nevezte a média „kukaholding”-nak.264 A rendszer 2016 áprilisától úgy működött, hogy 177 (!) helyhatósági hulladékkezelő társaság eszközei papíron a holdinghoz kerültek, és az állami vállalat számláz majd a fogyasztóknak. Az önkormányzati cégek visszabérelték az eszközparkot, hogy továbbra is el tudják végezni a szemétszállítási teendőket. Így a vagyonelemek amortizációjának a költsége és a többi veszteség265 az állami holdingnál jelentkezik és nem az önkormányzatoknál.266 Erre a nyilvánvalóan észszerűtlen öszvérmegoldásra leginkább azért volt szükség, mert az érintett 106 önkormányzat által tulajdonolt cég államosítását a korábbi EU-s támogatások miatt nem lehetett keresztülvinni. Ezeket a támogatásokat ugyanis az EU a településeknek ítélte oda és nem a magyar államnak. Magyarán: államosítás esetén vissza kellett volna adni a pénzeket Brüsszelnek.267 A centralizált rendszer azonban még 2018 őszén is alkalmatlannak bizonyult a pénzügyi feladatok lebonyolítására, éppen ezért az éves mérleget sem volt hajlandó aláírni a cég könyvvizsgálója, a KPMG.268 Így merült fel 2019 nyarán az a gondolat, hogy az államnak a számlázás központosítsa után célszerű lenne átvenni az összes önkormányzati tulajdonú hulladékgyűjtő céget – tehát nem csak a külföldieket – a jelenlegi tulajdonosoktól, az önkormányzatoktól,269 majd pedig az, hogy mégiscsak egyszerűbb lenne visszatérni a korábbi rendszerhez.270 A piaci koncentráció végbement: a 2012-es 400-ról, 2022-re 15-20-ra csökkent a hulladékos cégek száma.271
 
  1. 2016 elején – minden különösebb bejelentést mellőzve – az MNV Zrt. négy új céget alapított, hogy állami tulajdonban álló iparipark-hálózat jöjjön létre. Ilyen cégek korábban nem működtek: az ipari parkok többségét a települési önkormányzatok hozták létre, emelett született néhány ipari park magántulajdonosok kezdeményezésére is. A majdani hálózat koordináló szervezete a Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt. (NIPÜF) lett. Az új hálózat létrehozására a költségvetésben 10 Mrd Ft-ot különítettek el.272
 
  1. A kormány több lépésben korlátozta a felszámoló cégek piacát is. A csődtörvény 2011. júliusi módosításával a kormány arra teremtett magának jogi felhatalmazást, hogy az általa „stratégiailag kiemelt jelentőségűnek” minősített cégek felszámolását egy újonnan alapított, közvetlenül állami irányítás alatt álló cég és ne valamelyik profitorientált, államtól független magánvállalkozás bonyolítsa. A felszámolás idejére tehát az adott üzleti vállalkozás állami irányítás alá került. A Nemzeti Reorganizációs Nonprofit (NRN) Kft.-t 2012. december 3-án jegyezte be a cégbíróság, tulajdonosa a magyar állam, a tulajdonosi jogok gyakorlója az MNV Zrt.273 Miután a cég létrejött, egy kormányrendelet útján az NRN-t jelölték ki a korábban eljáró, ugyancsak állami tulajdonban álló Hitelintézeti Felszámoló Nonprofit Kft. (HFN) helyett. A váltást a kormányzat azzal magyarázta, hogy a már régebben működő HFN a pénzügyi szektor intézményeinek végelszámolásához és felszámolásához lett kialakítva, egy új üzletág létrehozása helyett pedig a kormány később egy önálló állami vállalkozás megalapítása mellett döntött. Az NRN nemcsak az állami felszámolói feladatokat láthatja el, hanem az állami vállalkozások reorganizációs tanácsadójaként is működhet.274
 
  1. Az állami befolyás növekedését célozta a magáncégek csődje esetén rendelkezésre álló magántulajdonú felszámoló cégek kiválasztásának új rendje is. Jelentős piacról volt szó: a felszámolással foglalkozó cégek évente mintegy 4,5 Mrd Ft bevételre tettek szert. Az uniós előírások szerint a névjegyzéket hétévente meg kell újítani, ezért döntött úgy az Orbán-kormány, hogy újra pályáztatja a helyeket. Magyarország tehát késésben volt, mert utoljára – és a rendszerváltás után először – 1992-ben újult meg a lista.
Először az történt, hogy a 2012 júliusában kiírt pályázatot még az eredményhirdetés előtt visszavonták arra hivatkozva, hogy az objektív szempontok túlsúlya miatt nagyon hasonló pályázatok érkeztek. Ezután a kormány új tendert írt ki, ebben már megnövelték a szubjektív pontok arányát: a 170 lehetséges pontból 80-at szakmai, 90-et szubjektív szempontok alapján lehetett megszerezni. A korábbi névjegyzékben szereplő felszámolókat tömörítő Felszámolók Országos Egyesülete már akkor nehezményezte, hogy a szubjektív pontszámok magas aránya miatt nem fog kiderülni, hogy pontosan mi alapján bírálják majd el a pályázatokat. A második pályázatra, amely 7 éves licenc elnyeréséért folyt, 344 cég jelentkezett, közülük 130 nyert. A győztes cégek több mint fele, 68 cég nem volt rajta a korábbi névjegyzéken. A listára való felkerülésnél a határ 144 pont volt, vagyis a sikeres pályázónak legalább ennyi pontszámot meg kellett szereznie. De még 144 pontot is több, összesen 40 pályázó ért el, így közülük sorsoltak. A hasonló pontszámot elérők közül heten kerültek be a győztesek közé. A pályázatokat egy 9 fős bizottság bírálta el, amelynek Seszták Miklós KDNP-s képviselő volt az elnöke. Mindezeken túlmenően az is gyanúra adott okot, hogy több olyan cég is nyert, amelyek tulajdonosainak állami kötődései voltak, illetve korábban sikerrel szerepeltek a trafikpályázaton is.275 A hátrányosan érintett cégek egy része bírósághoz fordult, kifogásolva az eljárás átláthatatlanságát és a jogorvoslat hiányát.
2020 tavaszán – a hétéves ciklus logikája szerint – ismét kiírták a pályázatot, ahol a keretszámot 90 cégben szabták meg, lecsökkentve a korábbi 130-ról. A 90 győztes cég közül 54 korábban nem rendelkezett ilyen jogosultsággal, vagyis új szereplő a piacon. Közülük többen egyértelműen a Fidesz holdudvarába tartoztak.276
 
  1. 2016 júniusában a főváros úgy döntött, hogy az egymással versengő hat cég helyett egyetlen vállalkozás kezébe adja a városnéző buszok üzemeltetésének jogát, egy 1,5 Mrd Ft/év méretű piacot. Így 2017. január 1-től már csak a koncessziós eljárásban kiválasztott cég vagy konzorcium végezhette volna ezt a tevékenységet, a koncessziós jog pedig 20 évre szólt.277 Az ügyből akkora botrány lett, hogy a meghirdetett pályázatot decemberben a főváros visszavonta. Azután újra meghirdették, a győztes is kiválasztásra került, majd – ismeretlen okból – 2018 áprilisában, az utolsó pillanatban az eredményhirdetést levették a fővárosi közgyűlés napirendjéről. Azután júniusban is napirendre vették az ügyet, de a pályázatot eredménytelennek minősítette a közgyűlés.
 
  1. 2015 áprilisától az állami mentőszolgálat monopóliuma lett a nagyobb sportesemények és egyéb szabadtéri rendezvények egészségügyi biztosítása, ami korábban a magánmentők vonzó piaca volt.278
 
  1. Csak kisebb piaci szegmenst érintett, de mégis említésre méltó, hogy egy 2010. április 30-án elfogadott és már másnap hatályba lépett rendelet szerint a rendőrséghez tartozó Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet kizárólagos jogot kapott az igazságügyi szakértői DNS-vizsgálatok piacán, s ezzel sok üzleti vállalkozás és egyetemi labor vesztette el létalapját, illetve bevételeinek jelentős részét.279
 
  1. Egy egész szakmát érintett kellemetlenül az a szabályozási változás is, amely észszerűtlen és életidegen feltételekhez kötötte a kisebb nyelviskolák és magánnyelvtanárok működését.280 Az új rendszabály több ezer magánnyelvtanárt és több száz idegen nyelvet oktató kisiskolát söpörhet le a pályáról. Ha a törvényt betartatják, akkor csak a nagy nyelviskolák maradhatnak talpon. A törvény szerint egy magántanár is csak előre engedélyeztetett, akkreditáltatott, szakértővel aláíratott képzési program alapján taníthat, és 1 M Ft vagyoni biztosítékot köteles letétben elhelyezni a hatóságnál. A nyelviskolák kötelesek napi szinten adatot szolgáltatni a tanfolyamaikról, és a létszámváltozást 24 órán belül jelenteniük kell a Nemzeti Munkaügyi Hivatalnak.281
 
  1. 2016 tavaszán a kormány bejelentette, hogy a magánfenntartású – azaz magántulajdonban álló – szakiskolákat bekényszerítik a szakképzési centrumok rendszerébe. Amikor az érintettek tiltakoztak az államosítás terve ellen, ezt a választ kapták a minisztériumtól: „Nem állja meg a helyét az a feltételezés, hogy a felhalmozott tárgyi vagyonok, ingó eszközök és ingatlanok állami tulajdonba kerülnek. E tekintetben az adott szakképzési centrummal vagyonkezelési és ingyenes vagyonhasználati szerződés kötésére kerülhet sor.”282 Nagyjából így történt a 60-as években a téeszesítés is (1.1.12.).
 
  1. Hasonló kiszorító hatása volt annak a korábbi változásnak,283 amellyel lényegesen megszorították a felnőttképzés területén működő üzleti vállalkozások akkreditációs feltételeit, majd pedig a Nemzetgazdasági Minisztérium alá rendelt szakközépiskolákat arra utasították, hogy a fiatalok számára működtetett oktatási kapacitásokon szervezzék meg az ingyenes, felnőtteknek felkínálható szakoktatást.284
 
  1. 2015 nyarán egy külön törvénnyel az Országgyűlés megszüntette285 az 1995-ben létrehozott, majd pedig egy 2005-ös törvény286 alapján működő Nemzeti Akkreditáló Testületet (NAT). A NAT ipari jellegű, minőség ellenőrző akkreditációs feladatokat látott el – például laboratóriumokat felügyelt, tanúsítványokat adott ki. A Testület önkéntes tagságon alapuló köztestület volt, a helyére egy állami költségvetési szerv lépett. A változásnak európai szinten is lett következménye: Az Európai Akkreditációs Együttműködés Tanácsa 2016. január 1-i hatállyal megszüntette a magyar NAT tagságát, és közölte, hogy az Európai Akkreditációs Szerződés aláírói ezentúl nem fogják elfogadni a NAT által kiállított tanúsítványokat.
 
  1. 2018 februárjában egy kormányrendelet tájékoztatta az érdekelteket és a közvéleményt, hogy a részletesebben nem meghatározott divat- és designiparágakban az állam átveszi a szakmai koordinációt, koordinálja a szereplők belföldi és külföldi megjelenéseit, stratégiát dolgoz ki a divat- és designiparban, illetve javaslatokat is ad a divat- és designipar szereplőinek. A feladat végrehajtására a Magyar Turisztikai Ügynökségen belül két önálló, 100%-ban állami céget is létrehoztak.287
 
  1. Szimbolikus jelentőségű volt az a 2012 őszén meghozott döntés, amellyel az újszülött gyermekek számára adókedvezménnyel köthető ún. babakötvény-szerződések288 lehetőségét a kormány elvette a kereskedelmi bankoktól, illetve a takarékszövetkezetektől. 2013. január 1-től ilyen Start-számlát (1.2.5.2.) csak a magyar államkincstárban lehetett nyitni, pontosabban a szülőnek nincs is választása, a gyermek megszületése és bejelentése után az állam 42 500 Ft-nyi pénzt automatikusan ezen a számlán helyez el.289 Bár a szociálliberális kormány által 2005-ben bevezetett konstrukciót290 a költségvetés kezdettől fogva viszonylag nagyvonalúan támogatta, a módosítás után egyre kevesebben tettek plusz pénzt (saját megtakarítást) az állami számlára. Ezzel együtt is 2022 végén a kötvénnyel rendelkező gyermekek száma meghaladta a 300 ezret.
 
  1. A kormány rendeleti úton államosította az EU-s pályázatok lebonyolítását is. A 2013 októberében született kormányhatározat291 szerint az uniós források felhasználásához kapcsolódó feladatok ellátása során felszámolják a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségből (NFÜ) korábban kiszervezett tevékenységeket, amelyeket a jövőben az állam meglévő belső erőforrásaira építve, azokat kibővítve végez el. Külső tanácsadó céget, jogi szakértőket, értékelőket (angolul: assessor) a kormányzat egyáltalán nem kíván alkalmazni.292 Ez jelentős üzleti kört érintett: becslések szerint az előző EU-s tervezési ciklus derekán 5-6 ezer tanácsadó dolgozót ezen a piacon.293 Ezt a kört a kormány egy 4-5 ezer fős, személyenként kiválasztott, és folyamatos nemzetbiztonsági ellenőrzés alatt tartott tanácsadói hálózattal cserélte le,294 amit viszont az EU elvi éllel elutasított, s ez is fontos oka volt annak, hogy 2016 első 11 hónapjában egyetlen új számlát sem fogadott be Magyarországról.295
2015 nyarán azonban a kormány koncepciót váltott. Úgy döntött, hogy 1 év leforgása alatt kiír minden pályázatot a 2014–2020-as időszakra, emiatt a pályázatíró magáncégek piacról való kiszorítása lekerült napirendről, sőt a kormány elismerte, hogy eredménytelen volt a stratégiája.296 A helyzet megváltozásának egy másik fontos oka az volt, hogy – egészen más okokból – változott a közbeszerzési törvény is, ami újabb bürokratikus terheket rótt a pályázó állami intézményekre, ami megint csak a magántanácsadók bevonását teszi szükségessé.
 
  1. Hasonló hatású volt az a 2013 végén kiadott kormányhatározat297 is, amely csak az állami tulajdonú mérnöki irodák számára engedélyezte az EU-s forrásokból finanszírozott állami beruházások tervezését. Ennek megvalósítása érdekében még abban az évben létrehozták a 100%-ban állami tulajdonú NFP Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft.-t298 és a – nyilván nem véletlenül – hasonló névre hallgató Nemzeti Fejlesztési és Stratégiai Intézet Kft.-t.
 
  1. 2017 nyarán ismét napirendre került az a korábbi elgondolás, miszerint kívánatos lenne, hogy a kormányzat közvetlenül kezébe vegye a klinikai gyógyszerkísérletek elosztását. Az évente 90 Mrd Ft-os forgalmat lebonyolító, jelenleg teljesen szabadpiacon működő orvosok attól tartanak, hogy a központosítás mögött elsősorban a pénzlenyúlás szándéka húzódik meg. Országszerte számos helyen folynak klinikai vizsgálatok: állami kórházakban, egyetemi klinikákon, szakrendelőkben, sőt magánintézményekben is. A klinikai vizsgálatok nyomán évente 15–20 ezer beteg jut hozzá a legkorszerűbb terápiához. A szétszórt vizsgálatok egységesítésének gondolata már 2013-ban felvetődött, de akkor hamvába holt, majd 2016-ban került ismét terítékre, amikor az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) olyan szabályozástervet dolgozott ki, amely a klinikai vizsgálatokhoz szükséges szerződések egységesítését célozta.
 
  1. 2020-ban Kásler Miklós miniszter feladatul kapta a Nemzeti Diagnosztikai Laborhálózat létrehozását az állami egészségügy kiszolgálására. 2023 nyaráig mégsem történt semmi, pár hónappal később a centralizációs tervet is ad acta tették – azzal, hogy a feladatot a megyei kórházakra oktrojálja a kormány.
 
  1. A szabadpiac működésének akadályozását a kormány több esetben is arra használta, hogy előre kiszemelt, Fidesz-közeli vállalkozásoknak biztosítson monopolhelyzetet. Ez történt 2013-ban, amikor az igazságügyi tárca ún. számlaaudit-kötelezettséget írt elő a legtöbb hazai közmű- és távközlési cég számára. A jogszabály részleteit úgy fogalmazták meg, hogy a feltételeknek csak egyetlen cég, a Hunguard Kft. felelt meg, amely mögött egy átláthatatlan offshore tulajdonosi háló volt. A sajtó úgy vélte, hogy Rogán Antal baráti köréhez köthető tulajdonosok voltak az egész akció nyertesei. 2016-ban – egy ravaszul megfogalmazott kormányrendelet299 következtében – a Hunguard monopoljogot kapott a pénzügyi szolgáltatók informatikai tanúsítványának kiadására is. Hasonló történet volt, amikor 2014. február 1-től egy törvény300 arra kötelezte a kereskedelemben és a szolgáltatások területén működő nagy és közepes méretű vállalatokat, hogy vizsgázott fogyasztóvédelmi referenseket alkalmazzanak; a fogyasztóvédelmi referensek képzésének feltételeit pedig úgy határozták meg, hogy annak csak a Fidesz-közeli Euzert Kft. felelt meg.
 
  1. Két évvel később ugyanezt a technikát alkalmazta a kormány, amikor a pénzügyi társaságokat informatikai auditra kötelezte. A részletszabályok, amelyek 2016. július 1-én léptek hatályba megint csak úgy lettek megfogalmazva, hogy a feltételeknek csak a Hunguard feleljen meg. A jogszabály ugyanis csak azon vállalatoknak engedi a hazai pénzintézetek informatikai rendszereinek auditálását, amelyek munkatársai közül legalább öt főnek van úgynevezett személyi biztonsági tanúsítványa, vagyis C típusú nemzetbiztonsági átvilágítást igazoló dokumentuma. Ráadásul a jogszabály nemcsak egyes dolgozóknak, de az auditor telephelyének, vagyis az irodának a biztonsági tanúsítását is előírta. Mivel a nemzetbiztonsági felügyelet adja ki a tanúsítványokat, az állam mondja majd meg, hogy ki dolgozhat pénzintézeti informatikai auditorként.301 Az eljárás ellen az MNB bankfelügyeleti apparátusa is tiltakozott, de ettől semmi sem változott.302
 
  1. 2015 decemberében a kormány azzal a javaslattal állt elő, hogy új szervezetként jöjjön létre a Kincstári Jogügyi Igazgatóság, amely egymaga látná el a magyar állam jogi képviseletét a külföldi és hazai bíróságokon folyó perekben. Ez nyilvánvalóan csökkentené vagy teljesen meg is szüntetné, hogy az efféle perekben, alkalmi megbízás alapján magántulajdonú ügyvédi irodák képviseljék az államot. Később ezt az ötletét a kormány feladta.
 
  1. Nehezen megítélhető, ami az állami földbérletek területén történt. A hatóságok közreműködésével falusi gazdálkodók százait fosztották meg jövőbeni, remélt tulajdonuktól, amikor 2014-ben különféle jogcímeken idő előtt újra megpályáztatták a bérleti jogokat. Ez sem volt államosítás. De mégsem az történt, hogy az egyik gazda helyett a másik gazda került kedvező helyzetbe. A pályázatokat értékelő hivatalok „üzemszerűen” olyanokat nyilvánítottak győztesnek a pályázaton, akik még csak nem is voltak az adott mikrokörnyezet reprezentánsai és korábban nem is foglalkoztak mezőgazdasággal.303 Számos állattenyésztő gazda egyik napról a másikra föld, illetve legelő nélkül maradt az állataival.
 
  1. Rájárt a rúd a hivatásos halászokra is. Először a balatoni halászatot tiltotta meg a 2. Orbán-kormány a halgazdálkodásról szóló törvény 2013-as módosításával, majd pedig ugyanezen törvény 2015-ös módosításával az új, kereskedelmi célú halászati engedélyek kiadásával általános tilalmat vezetett be az összes magyarországi természetes vízrendszerre. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy 243 családi vállalkozás, amely a Dunán, a Tiszán és más természetes vizeken hivatásszerűen foglalkozott a halászattal, 2016. január 1-től elvesztette ezt a megélhetési forrást, eszközeit sutba dobhatta. Ezek a rendelkezések azért is nagy megütközést keltettek az érintetteknél, mert korábban a halászati jogot a hatóságok 15 évre adták meg. A piac ismerői szerint a törvénymódosítás elsődleges célja az volt, hogy kedvezőbb lehetőséget biztosítson az ország kb. 300 ezer engedéllyel rendelkező amatőr horgászának. A károsult halászok a strasbourgi emberi jogi bírósághoz (EJEB) való fordulást fontolgatták.304
 
Összegzés. Ha a magyarországi szabályozó változásokat – amelyeket fentebb 67 pontban foglaltuk össze – abban az összefüggésben vizsgáljuk, hogy hány szektort és milyen sok vállalkozást érintettek a többségükben diszkriminatív jogi megoldások, akkor már az első öt évben 61-re rúgott ezek száma (10.18. táblázat). Ezek a következőképpen csoportosíthatók:
  1. Külgazdasági kapcsolatok korlátozása
  2. Árak központi szabályozása
  3. Különadók és szelektív adókedvezmények
  4. Cégek működésének korlátozása
  5. Versenytörvények korlátozása
  6. Monopol- és oligopolhelyzetek mesterséges létrehozása
 
A táblázatból az is kitűnik, hogy számos diszkriminatív beavatkozás már a 2002–2010 közötti időszakban is előfordult – legalább 14 esetben. Ezek közül a legkirívóbb példa a vezetékes szolgáltatások árának állami kontrollja, a bankok büntető jellegű megadóztatása, négy áramszolgáltató megbüntetése,305 a kedvezményes áfakulcs és a társasági adókedvezmény volt.
 
10.18. táblázat. A 2. és 3. Orbán-kormány piac- és versenykorlátozó intézkedései, 2010–2015
Megjegyzés: EU = Európai Unió és szervezetei, ICSID = Világbank washingtoni székhelyű választott bírósága, EJEB = Emberi Jogok Európai Bírósága Strasbourgban.
Forrás: Saját szerkesztés.
 
A 2010-es és a 2015-ös költségvetést egymással összehasonlítva kiderül, hogy az öt éven át folytatott, deklaráltan antiliberális, unortodox gazdaságpolitika nyomán átrendeződtek a vállalati szféra költségvetési kapcsolatai is. Egyfelől a költségvetés bevételi oldalán 48%-kal nőttek a gazdálkodó szervezetek befizetései, másfelől viszont az ún. gazdasági funkciók ellátására fordított költségvetési kiadások 70%-kal emelkedtek,306 miközben a kumulált infláció mértéke 11% volt csupán.307
Mint már a jelen alfejezet címében is jeleztük, a 2010–2015 közötti időszak szabályozási változásainak legfőbb jellemzője a diszkrecionális (önkényes) megoldások alkalmazása volt. Tehát nem az általános, a minden szereplőre vonatkozó intézményi-jogszabályi keretek változtak, hanem azok a részletszabályok, amelyek egyes vállalkozásokat előnyösen, másokat hátrányosan érintettek. Ez a magyarázata annak, hogy az OECD által folyamatosan nyomon követett regulációs változások az alkalmazott mutatók túlnyomó többsége esetében – legalábbis 2008 és 2013 között308 – nem jelzett romlást, nem mutatta a liberalizációs indexek negatív irányú változását. Az OECD szakértői által vizsgált 25 mutatószám közül mindössze 5 esetben történt számszerűen kimutatható, kedvezőtlen változás a 2013-at megelőző öt évben. És itt is csak a csatlakozás előtti szintre tértünk vissza, a 90-es évek végénél – egy kivétellel – sokkal jobb a helyzet. A többi mutató szerint Magyarország tovább masírozott az általános, az OECD-országok szinte mindegyikében kimutatható liberalizáció országútján.
 
10.19. táblázat. Az OECD gazdasági liberalizációs indexeiben Magyarországra kimutatott negatív változások
 
1998
2003
2008
2013
Állami vállalatok számossága
4,45
3,58
2,95
3,28
A cégek életébe való beavatkozás
3,11
1,71
1,40
1,75
Árszabályozás
3,60
1,20
0,54
1,25
Vállalkozások szabadságának korlátozása a szolgáltató szektorban
2,91
3,03
3,91
4,25
Az antitröszt-szabályozás alóli kivételezés
1,11
0,89
0,74
0,82
Megjegyzés: Liberalizációs index (0–6 skálán): 0 = teljes liberalizáció; 6 = teljes állami szabályozás.
Forrás: OECD Product Market Regulation Database (http://www.oecd-ilibrary.org/economics/data/oecd-product-market-regulation-statistics_pmr-data-en).
 
A diszkriminatív beavatkozások hatásának mérésére a Transparency International (TI) jól ismert korrupciós percepciós indexe az egyik lehetséges mérőszám. Magyarország helyzete 2012 és 2022 között kimutatható mértékben romlott, különösen a többi, velünk versenyben álló posztszocialista ország helyzetéhez viszonyítva. Így – például – 2012-ben még mögöttünk volt a listán Lettország (49 pont), Litvánia (54), Csehország (49), Szlovákia (46) és Horvátország (46), ám 2022-re valamennyien elénk kerültek.309
Nagyjából ugyanez tükröződik vissza a Világbank által számolt jogállamisági index alakulásában.
 
10.31. ábra. A Világbank jogállamisági indexének alakulása Magyarországon, 2000–2020 között
Megjegyzés: Minél magasabb az index értéke, annál stabilabb a jogállamiság rendszere.
 
10.20. táblázat. A magyarországi korrupció megítélése, 2010–2022
Év
Pontszám
2010
47
2011
46
2012
55
2013
54
2014
54
2015
51
2016
48
2017
45
2018
46
2019
44
2020
44
2021
43
2022
42
2023
 
Megjegyzés: A korrupcióérzékelési indexet (Corruption Perception Index – CPI) 13 felmérés és értékelés felhasználásával készíti el a Transparency International berlini titkársága. Szakértők és üzletemberek megkérdezése alapján mérik az egyes országokban a közszektor korrupcióját az állami intézményrendszer, a gazdaság és a társadalom fertőzöttsége alapján. Ahhoz, hogy egy ország szerepelhessen a CPI-ben, legalább három háttérfelmérés adatainak kell rendelkezésre állnia. A háttérindexek pontszámait 0–100-as skálára vetíti a TI, ahol 0 a korrupcióval leginkább, 100 a legkevésbé fertőzött országokat jelzi. A számítás időigényessége miatt a TI eredményei egy év késéssel jelennek meg. Így tehát a 2010-es év korrupciós indexe valójában a 2009. évi helyzetet tükrözi vissza, míg a legutolsó, a 2022-es adat a 2021-es évben mért helyzetet mutatja.
Forrás: Transparency International.
1 Hazai kutatók számításai szerint 2009–2015 között, az időszak egészében, a magyar közbeszerzések 30%-a verseny nélkül bonyolódott. Az informatikai szolgáltatások és termékek piacán ez az arány 64, illetve 68% volt (Korrupciókutató Központ, Bp., 2016). Az EU 2014–2016-ra vonatkozó jelentése szerint a közbeszerzések 36-37%-ánál fordult elő, hogy csak egy pályázó volt (http://index.hu/kulfold/eurologus/2017/07/11/rekordszamu_unios_eljaras_zajlik_magyarorszaggal_szemben/).
2 Számos ilyen ügyben az Európai Bizottság vizsgálatot is indított a magyar állam ellen. Mint 2019 végén napvilágra került, az MNV Zrt., az MFB és a Tiszavíz Kft. 2012-től legalább 21 millió €-nyi tiltott támogatást juttatott el a Liszt Ferenc-repülőtéren működő egykori Malév-leánycégnek, amelynek tulajdonjoga a csőd után az MNV Zrt.-hez került. A Malév GH egyébként a Malév csődje óta folyamatosan zűrben volt – a cég élén 2019-ig 7 vezérigazgató váltotta egymást (HVG, 2019, nov. 7., 82). 2020 nyarán az MNV Zrt. megindította a cége ellen a felszámolást.
3 Az acquis communautaire vagy rövidítve acquis a közösségi jog alapfogalma. A francia nyelvű kifejezés a bevett magyar fordítás szerint „közösségi vívmányokat” jelent. Ez az EU teljes érvényes joganyagát magában foglalja, beleértve az alapvető szerződések érvényben lévő változatát, valamint az ún. másodlagos jogalkotás keretében keletkezett joganyagot, rendeleteket, irányelveket, döntéseket, beleértve az Európai Bíróság döntéseit és gyakorlatát, a Közös Kül- és Biztonságpolitika keretében elfogadott joganyagot, valamint az EU-nak más államokkal vagy egyéb nemzetközi jogi alanyokkal kötött szerződéseit és megállapodásait. Egyes értelmezések szerint nemcsak a kötelező joganyagot, hanem minden, az EU-ban elfogadott alapelvet, nyilatkozatot, egyezményt, határozatot is magában foglal függetlenül attól, hogy az jogilag kötelező-e vagy sem. Az acquis-t az EU-hoz csatlakozó új tagállamoknak is teljes egészében el kellett fogadniuk, elismerése és alkalmazása a belépés feltétele volt. Egyes becslések szerint a 2004-es nagy bővítés idején ez az érvényes joganyag mintegy 85 000 gépelt oldalt tett volna ki, ha egyszerre kinyomtatták volna.
4 http://www.portfolio.hu/unios_forrasok/gazdasagfejlesztes/lebuktatja_az_aszfaltugyes_trukkot_brusszel.4.233240.html
5 Lásd Anton Schrag, az Európai Bizottság regionális politikai főigazgató-helyettesének budapesti előadását (https://www.portfolio.hu/unios-forrasok/20200131/elarulta-brusszel-gigantikus-buntetest-vallalt-be-az-eu-penzeknel-a-kormany-414341).
6 A Horn-kormány idején elfogadott egyik alkotmánymódosítás az új alkotmány előkészítésének részletes szabályairól szóló országgyűlési határozat elfogadását négyötödös többséghez kötötte. 2010-ben, 1 hónappal a 2. Orbán-kormány megalakulását követően ezt a négyötödös szabályt a kormánypártok egyéni képviselői indítvánnyal, háromnapos vita után, kétharmados többséggel eltörölték (Kerekes, 2015).
7 2015. évi CXL. tv. egyes törvényeknek a tömeges bevándorlás kezelésével összefüggő módosításáról. 2015. évi CXLII. tv. egyes törvények Magyarország államhatárának hatékonyabb védelmével és a tömeges bevándorlás kezelésével összefüggő módosításáról. A törvények elemzését lásd Mészáros (2015).
8 Az Európai Bizottság ez ügyben 2020 novemberében kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen.
9 A koronavírus-járvány terjedésének megelőzésére tett kormányzati intézkedések keretében március 13-án Magyarország miniszterelnöke 10 akciócsoport megalakulásáról döntött. Ezek egyike a Létfontosságú Magyar Vállalatok Biztonságáért Felelős Akciócsoport, amelynek vezetője a honvédelmi miniszter lett. E megoldás jogellenességét nyilvánvalóan a jogalkotó is felismerte, ezért a jogszabály nem rendelet, hanem kormányhatározat formájában jelent meg, ami a magánvállalatok számára semmiféle kötelező erővel nem bírt. Vagyis elvileg a vállalatok akár meg is tilthatták volna a fegyveres testületek képviselőinek belépését a cégek területére.
10 2020. évi XII. tv. a koronavírus elleni védekezésről; 40/2020. (III.11.) Korm. rendelet.
11 Ez a jogi eljárás bevetésre került már az I. világháború idején is (1.1.10.1.), majd 1944-ben, amikor az országot a Debrecenben székelő Ideiglenes Nemzeti Kormány irányította. Később ezt a rendelkezést az Országgyűlés 1949-ig többször is meghosszabbította (1.1.12.4.).
12 https://444.hu/2020/04/02/bartfai-mager-a-valsag-egyes-allami-tarsasagok-jovojet-teljesen-uj-alapokra-helyezi-majd
13 A döntés pillanatában egyébként az állam 61%-os tulajdonrésszel rendelkezett a Kartonpackban, miután a Britton Capital & Consulting Kft. ellen 2019-ben az állam javára vagyonelkobzást rendeltek el. A Britton Capital & Consulting Kft. annak a Kerék Csabának az érdekeltségébe tartozott, akit a Kulcsár-ügyben két évvel korábban jogerősen 3 év szabadságvesztésre, 5 M Ft pénzbüntetésre ítéltek (9.6.1.). Bár tőzsdei cégről volt szó, a BÉT-en 2020 májusában felfüggesztették a papírjaival való kereskedést, irányítását egy kormánybiztos vette át, majd 2021 folyamán az MNV Zrt. a még magánkézben lévő 8,5%-ot is megvásárolta.
14 228/2020. (V. 25.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet során egyes bányászati szabályok eltérő alkalmazásáról. Lásd a részleteket https://index.hu/belfold/2020/07/03/banyateruletek_veszelyhelyzet_allami_elovasarlasi_jog_bejegyeztetes/
15 2020. évi LVIII. tv. a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről.
16 https://hvg.hu/gazdasag/20200526_koronavirus_kulfoldiek_tulajdonresz_szerzese_strategiai_vallalatok_kormanyrendelet
17 Ennek nyomán az építési betontermékeket gyártó Xella Magyarország Építőanyagipari Kft. egy magyar bíróság előtt pert indított az ITM ellen, mert megtiltották a számára, hogy megvásárolja kavics-, homok- és agyagbányát üzemeltető Janes és Társa Kft.-t. Az ügy 2023 nyarán már az Európai Unió Bírósága előtt volt, amely elmarasztalta a magyar kormányt. A kavicsbányászat ugyanis – a kőolaj-, a távközlési és az energiaágazat ellátásának biztonságával ellentétben – nem tartozik a bíróság állandó ítélkezési gyakorlata értelmében vett „alapvető társadalmi érdek” körébe. A bíróság szerint az sem állapítható meg, hogy a felvásárlás ténylegesen olyan jellegű lenne, amelyből „valós és kellően komoly veszélyt” keletkeztetne. „Ezek a beavatkozások jellemzően arra irányulnak, hogy elriasszák vagy korlátozzák az uniós és a külföldi befektetéseket, gyakorlatilag lehetővé téve az állami tulajdonú vállalatok vagy a kormányhoz szorosan kötődő magáncégek számára egyes vállalkozások felvásárlását” – olvasható a bíróság állásfoglalásában (https://hvg.hu/gazdasag/20230713_Elmeszeltek_a_magyar_szabalyt_amely_megtiltja_egy_a_kulfoldi_cegnek_hogy_magyar_kavicsbanyat_vegyen#utm_source=hvg_weekly&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2023_07_19&type-id=HvgWeekly&user-id=0D16FBA2%23utm_content=top).
18 Egy kormányrendelettel nemzetstratégiai ágazattá nyilvánították a hazai egyetemek mellett a kiadói ágazatot, a film és televíziós műsorgyártó és műsorszolgáltató szektort. Korábban az energetikai, közlekedési és távközlési cégeket sorolták csak ide.
19 2020–23 között a kormány előszeretettel hozott állami ingatlanok eladására vonatkozó ún. ezres, kétezeres és háromezres határozatokat, amelyeket akár 80–90 évre is titkosítottak (https://hvg.hu/gazdasag/20240428_mit-titkol-meg-miniszterelnok-ur-kerdezi-magyar-peter-es-egy-titokrol-le-is-rantja-a-leplet).
20 A „maffiaállam” fogalma Magyar Bálint elméletére épült (9.1.5.2.). Az „autokrácia” Kornai (2011a), a „zsaroló állam” Sajó (2011), a „fideszes rablógazdaság” Debreczeni (2013), az „etnocentrikusság” Pataki (2013), a „fasisztoid mutáció” Ungváry Rudolf (2014), az „önkényuralom” Bauer (2016), a „maszkulin kultúra” Hadas (2018), a „vallási-politikai fundamentalizmus” Debreczeni (2020), a „sérelmi politikára épített nemzetpolitika” kifejezés Bokros (2020), a vezérállam (Führerstaat) Bolgár (2022) politikai szókészletéből származik. Az „intézményesített csalás” (ruling by cheating) fogalmát Sajó (2021) vezette be. Lásd még Mihályi (2017b), Mihályi, (2020), Mihályi–Szelényi (2021).
21 A leváltott főbíró és a magyar állam jogvitáját 2016-ban az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) döntötte le – a főbíró javára.
22 A Tóth Zoltán választási szakértőre történő hivatkozást lásd Vásárhelyi (2022).
23 Ezt a gyakorlatot a Fidesz már 1998-ban elkezdte, amikor egyoldalúan bevezette a háromhetenkénti ülésezést, megakadályozta az ellenzéki kezdeményezésű vizsgálóbizottságok megalakítását és működését.
24 Ennek a jogi alapját a 2001. évi ún. státustörvény jelentette, amit akkor az MSZP is megszavazott. Lásd 2001. évi LXII. törvény a szomszédos államokban élő magyarokról. 2010-ben a Fidesz-többség módosította az állampolgársági törvényt. Így 2011-től lényegesen könnyebbé vált magyar állampolgárságot szerezni az egyszerűsített honosítási eljárás révén. Ettől kezdve magyar lakcím nélküli, magyar állampolgársággal előzőleg sosem rendelkezett külföldi személy is kaphatott magyar állampolgárságot anélkül, hogy Magyarországon lakhelyet vagy tartózkodási helyet létesített volna. Ezzel a határon túli magyar nemzetiségűek és családtagjaik közül sokan váltak magyar állampolgárrá. Másfelől az új törvény lehetőséget adott rengeteg csaló ukrán és orosz állampolgárnak arra, hogy magyar útlevéllel korlátlanul közlekedjen az EU határain belül, illetve arra, hogy egyszerűsített eljárásban amerikai vízumot kapjon.
25 Lásd például 36/2022. (II.11.) Korm. rendelet.
26 2017 nyarán fogadták el „a külföldről finanszírozott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényt”, ami regisztrációra kötelezte az évi 7,2 M Ft-nál több külföldi támogatásban részesülő egyesületeket és alapítványokat. Az Európai Bizottság azonnal kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben, majd az Európai Bíróság előtt is megnyerte a pert.
27 2010-ben Magyarországon kb. 3000 bíró és 1600 ügyész dolgozott.
28 2010–13 között az Alkotmánybíróságra vonatkozó törvényt 6-szor módosították. Egyébként az a javaslat, hogy a gazdasági kormányzás hatékonyságának növelése érdekében módosítani kellene az AB-törvényt (és esetleg az alkotmányt is), már a szocialista Bokros Lajos pénzügyminisztersége idején is felmerült 1995 tavaszán, miután az AB több törvényt is hatálytalanított.
29 A 2. Orbán-kormány a 2006 őszi tv-ostrom és más erőszakos tüntetések kapcsán az országos és a budapesti rendőrfőkapitányt, illetve közel tucatnyi magas rangú rendőri vezetőt vádolt meg nyilvánvalóan képtelen állítások és érvek alapján. A perek egészen 2017 februárjáig húzódtak, amikor is bűncselekmény hiánya és elévülés miatt végül mindenkit felmentettek a rendkívül súlyos vádak alól.
30 A „fiatal jogászok könnyebb munkához juttatása” címén 2011-ben született törvényt az Alkotmánybíróság is, majd 2012 novemberében a luxemburgi EUB is diszkriminatív döntésnek minősítette. Ezt követően a vonatkozó jogszabályok megváltoztak, és a magyar jog összhangba került az uniós joggal. A bírósági működés 8 éves értékeléséhez lásd Fleck Zoltán terjedelmes interjúját a MaNcs, 2018. márc. 29-i számában.
31 https://helsinkifigyelo.444.hu/2022/01/14/jogalkotas-okosba-avagy-a-fidesz-suttyomban-megint-atszabta-a-kozigazgatasi-biraskodas-szervezetet
32 Hegedüs–Péteri (2015).
33 Kezdetben ez még egy baloldali jelszó volt – a várt EU-csatlakozás kapcsán (lásd Ágh (2003) –, de nem tudott átütő erőt mutatni. 2009-ben jobboldali jelszóként lett inkább ismert (lásd Alexa–Andrásfalvy–Ángyán–Bayer (2009) könyvét).
34 Sárközy (2014) meggyőzően bizonyította, hogy az új államalapítás, és a „jó állam” koncepciójának ideológiai alapjait Stumpf István (2010) és Navracsics Tibor (2011) dolgozta ki (id. mű: 118–102). 2011 végén az Orbán-kormány még külön hivatali pozíciót is létesített erre a feladatra. Orbán Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter egyik helyettesét, Gál András Leventét nevezte ki a Jó Állam Fejlesztési Koncepció végrehajtásának összehangolásáért felelős kormánybiztossá. Ez a pozíció 9 hónapig létezett, utána nyom nélkül megszűnt.
35

„Az új állam, amit Magyarországon építünk, illiberális állam, nem liberális állam. Nem tagadja a liberalizmus alapvető értékeit, mint a szabadság, de nem teszi ezt az ideológiát az államszerveződés központi elemévé, hanem egy attól eltérő, sajátos nemzeti megközelítést alkalmaz.” Lásd Orbán nagy nyilvánosságot kapott, 2014. évi tusnádfürdői beszédét, ahol ezt a kifejezést először használta (http://valasz.hu/itthon/orban-viktor-tusvanyosi-beszede-102474). Mint azt Révész (2019b) kimutatta, a magyar közéletben és köznyelvben már 1816-tól időről időre használták az „illiberális” kifejezést, és közvetlenül a 2010-es választások előtt több politikai elemző is már „előre” illiberálisnak minősítette a hatalomváltásra készülő Orbán Viktor várható politikáját.

Az „illiberális demokrácia” kifejezés egyébként nagyban hajazott a putyini Oroszországban, Vlagyiszlav Szurkov 2006 elején megjelent „szuverén demokrácia” koncepciójára. Szurkov Putyin elnöki hivatalának helyettes vezetőjeként adta közre ezt a megfogalmazást. Érdemes felhívni a figyelmet arra is, hogy a tusványosi Orbán-beszéd után a magyar külpolitikai narratíva központi állítása lett a Nyugat hanyatlása és a Nyugattal szemben kihívást intéző keleti hatalmak folyamatos felemelkedése.

36 Mellár (2016) cikkében meggyőzően érvelt amellett, hogy az Orbán-rezsim gazdaságpolitikája sok fontos területen valójában neoklasszikus, főáramlatbeli elméletekre épült (pl. egykulcsos adó, vagyonadók, örökösödési illetékek negligálása, a jóléti állam leépítése, árfolyam-politika).
37 A NER-ről angol nyelven kiváló áttekintést ad Kovács–Trencsényi (2020) tanulmánykötete.
38 chrome-extension://efaidnbmnnnibpcajpcglclefindmkaj/ https://2010–2014.kormany.hu/download/d/56/00000/politikai_nyilatkozat.pdf
39 Az Országgyűlés 1/2010. (VI. 16.) OGY politikai nyilatkozata a Nemzeti Együttműködésről.
40 Az EU válasza igen sokáig késett. Csak 2018. szeptember 12-én foglalt úgy állást az Európai Parlament (igen nagy többséggel, köztük a Fidesz politikai családjához tartozó európai néppárti képviselők zömének voksaival), hogy megszavazza a Sargentini-jelentést, amely megállapította, hogy az Orbán-kormány politikájának következményeként Magyarországon fennáll az uniós értékek súlyos megsértésének kockázata. Ezzel megindult a szerződés 7. cikkelye szerinti eljárás az Orbán-kormány ellen.
41 https://444.hu/2021/08/04/eltavolitja-a-kormany-a-fulkeforradalmas-nyilatkozatot-a-kozintezmenyekbol
42 2010. május 15. és augusztus 11. között az Országgyűlés a hatályos (régi) alkotmányt 6 alkalommal módosította.
43 A „gránitszilárdságú” jelzőt először Orbán használta 2012. februárjában az Alaptörvény megünneplésére szervezett grandiózus állami kiállítás megnyitóján elmondott beszédében. A következő években az Országgyűlés az Alaptörvényt 13 alkalommal módosította. Ezek közül több is közvetlenül érintette a tulajdonviszonyokat. Így a 3. módosítás (2012. dec. 31.) sarkalatossá tette a földtörvényt, a 7. és a 8. módosítás pedig a közigazgatási bíróságok alkotmányos helyzetét változtatta meg (előbb betette az Alaptörvénybe, majd kivette).
44 A politikai köznyelv ezt nevezte „péntekről hétfőre” történő jogalkotásnak.
45 2014-ben volt olyan törvény, amelyet az Országgyűlés – a beterjesztéstől a zárószavazásig – összesen 9 perc alatt szavazott meg (HVG, 2017. dec. 7.).
46 2012-ben a korábban elfogadott költségvetést az Országgyűlés 9 alkalommal módosította. 2016 tavaszán az Országgyűlés elfogadta a költségvetési rendeleti úton való módosításának lehetőségét is. Ez már a költségvetési törvény módosítását is feleslegessé tette.
47 Így – például – 2015-ben miniszterelnöki megbízott lett Wáberer György, a hazai szállítmányozási piac akkori legerősebb szereplője, akinek mandátuma arra vonatkozott, hogy készítsen elő állami intézkedéseket „a magyar logisztika, ezen belül a közúti fuvarozás versenyképességének javítása érdekében” (HVG, 2017. júl. 6.).
48 A 7. kérdés: „Vannak, akik azt javasolják, hogy az új magyar alkotmány közbeszerzésben való részvételt, illetve állami támogatást csak olyan gazdasági társaság számára tegyen lehetővé, amelynek tulajdonosi szerkezete átlátható. Ön mit gondol?” A 10. kérdés: „Vannak, akik azt gondolják, hogy az új alkotmánynak védenie kell a nemzeti vagyont, különös tekintettel a termőföldet és a vízkészletet (sic!). Mások ezt nem tartják fontosnak. Ön mit gondol?”
49 A 4. kérdés: „Vannak, akik szerint továbbra is méltányos tehermegosztásra van szükség az állam, a nagyvállalatok, illetve a bankok és az emberek között akkor is, ha ez ellentétes az EU elvárásaival. Mások szerint a bankoknak és nagyvállalatoknak kisebb részt kell vállalni a válság terheiből, mert így tudják eredményessé tenni gazdálkodásukat és segíteni a gazdaságot.” A 10. kérdés: „Vannak, akik úgy gondolják, az államnak vissza kell szorítania a monopolhelyzetben lévő nagyvállalatokat. Mások szerint nem kell föllépni a monopóliumok ellen; rendjén van, hogy a nagyhal megeszi a kishalat.” A 11. kérdés: „Vannak, akik szerint nem szabad megengedni, hogy a létfenntartáshoz szükséges szolgáltatásokat (víz, villany, gáz, szemétszállítás, távfűtés) biztosító cégek, üzletek haszonra törekedjenek, és ezért köztulajdonban kell tartani őket. Mások szerint helyes, hogy ezek a vállalatok profitérdekeltek.” A 12. kérdés: „Vannak, akik szerint az ország legnehezebb sorsú településein támogatni kell olyan szociális szövetkezetek működését, amelyek hasznos pénzkeresetet biztosítanának azoknak, aki korábban csak segélyekből tudtak megélni. Mások szerint nem segítenek az ilyen megoldások.”
50 A 2020 júniusában – tehát a koronavírus-járvány kitörése után – meghirdetett nemzeti konzultáció 4. kérdése így szólt. „Ön egyetért-e azzal, hogy a kormánynak arra kell törekednie, hogy a védekezéshez szükséges felszereléseket Magyarországon lehessen előállítani, így csökkentve a kiszolgáltatottságunkat?” A 8. kérdés: „Ön egyetért azzal, hogy ösztönözni kell a hazai termékek, hazai szolgáltatások vásárlását, és népszerűsíteni kell a hazai turizmust?” A 9. kérdés: „Ön szerint a kormánynak a járvány elmúltával is fenn kell tartania a munkahelyvédő és -teremtő programokat?” A 10. kérdés: „Ön elutasítja Soros György tervét, amely beláthatatlanul hosszú időre eladósítaná hazánkat?” A 11. kérdés: „Ön mit gondol, Magyarország védje meg a magyar vállalatokat az ellenséges célú külföldi felvásárlástól?”
51 A 14., utolsó kérdés így hangzott: „A járvány idején látható volt, hogy a nemzetközi piacon nagy küzdelem alakult ki a vakcinákért. Vannak, akik szerint a járványok korában meg kell szüntetni ezt a kiszolgáltatottságot, ezért szükség van magyar vakcinagyárra. Mások szerint erre nincs szükség."
52 Ezt a népszavazást a Fidesz ellenzéki pozícióból maga kezdeményezte, de később rácsatlakozott a Magyarok Világszövetsége által kezdeményezett aláírásgyűjtésre. Az egyik kérdés a „kórházprivatizáció visszavonására” vonatkozott.
53

Az Európai Bizottság 2015 novemberében indított kötelezettségszegési eljárást, mert a magyar kormány átlátható eljárás nélkül, 2014 elején közvetlenül ítélte oda a Paks II. atomerőmű két reaktorának megépítésére vonatkozó szerződést egy orosz cégnek. A bBizottságnál – szintén versenyjogi érvekre hivatkozva – Ausztria is tiltakozott Paks II. ellen. A kötelezettségszegési vizsgálat 2016 novemberében azzal zárult, hogy Magyarország nem követett el jogsértést, amikor mellőzte a közbeszerzést. Ezt a döntést viszont az osztrák kormány támadta meg az Európai Unió Bíróságán. Ebben a perben a magyar államot – nyilvánvalóan összeférhetetlen módon – Trócsányi László igazságügyminiszter magántulajdonában álló jogi irodája, a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda képviselte.

Az is fontos kérdés, hogy a Paks II. felépítéséhez szükséges orosz kölcsönt miként ítéli meg az Eurostat. Az Európai Bizottság ugyanis vitatta, hogy hasonló feltételek mellett a magyar fél a piacon is kapna hitelt. Ha viszont a projekt bekerül az állami elszámolási körbe, akkor az nagyon nagy mértékben megemeli majd az államadósság szintjét.

54 A Fudan Egyetem az MNB segítségével, a BCE-vel együttműködve kezdett el terjeszkedni Magyarországon. A jegybank Kína-ügyi főtanácsadója, Horváth Levente 2020-ban jelentette be, hogy a Fudan Hungary Egyetem 2024-ben 5-6 ezer diákkal és 500 tanárral nyitná meg első önálló európai kampuszát. 2022-ban azonban az előkészítés – minden indoklás nélkül – leállt.
55 A Rákóczi hídtól délre eredetileg a budapesti olimpiai falu épült volna, amelyet a 2024-es budapesti olimpiai pályázat visszavonása után módosítottak, és innentől a helyszínre egy diákváros felépítését tervezte a kormány. Ezt az utódprojektet az Orbán-kormány vezetése valójában mindig is annak a reményében támogatta, hogy majd egy későbbi olimpiához azért még jól jöhet. Ezek a remények azonban a forrás szerint 2021 februárjában teljesen elszálltak, miután a Nemzetközi Olimpiai Bizottság a 2032-es rendezés jogát Brisbane-nek adta oda (https://444.hu/2021/04/06/kinai-hitelbol-keszul-a-magyar-felsooktatas-oriasberuhazasa-a-kormany-mar-oda-is-igerte-egy-kinai-cegnek).
56 Ebben az ügyben a letelepedés szabadsága megsértése miatt az Európai Bizottság már 2006-ban bírálta a magyar gyakorlatot, majd 2015 áprilisában az Európai Unió Bíróságánál is panaszt emelt. Az EUB 2017 februárjában igazat is adott az Európai Bizottságnak.
57 Nők Lapja, 2017. máj. 3., 14–17.
58 Végül a nyilvánvalóan EU-ellenes intézkedést – közel 3 éves késéssel – a Kúriának kellett megsemmisíteni. De az OTH ezt követően sem tette rendbe a szabályozást, ezért az ombudsman újabb állásfoglalást adott ki 2018 májusában.
59 Név szerint ezek az intézkedések a következő cégeket érintették: az égetett tégla- és cserépgyártásban vezető szerepet betöltő Wienerberger Téglaipari Zrt., aminek az osztrák Tondach Beteiligungs GmbH. a tulajdonosa; a Lentiben tetőcserepeket gyártó és forgalmazó Creaton South-East Europe Kft., ami a német Creaton Berchtold & Ott csoporthoz tartozik a Clay Tiles Europe S.A.S.-en keresztül; a Zalakerámia, ami az osztrák Lasselsberger-csoport tulajdona (https://g7.hu/kozelet/20230222/a-zalakeramia-peldaja-jol-mutatja-hogyan-probalja-a-fidesz-kiszoritani-a-kulfoldi-tulajdonosokat-az-epitoipari-alapanyaggyartasbol). A Zalakerámia tulajdonosai 2025 februárjában bezárták a magyar telephelyet, eszközeit átvitték Romániába.
60 A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi 30. tv.
61 Később kiderült, hogy az erdélyi termékként reklámozott Csíki Sört gyártó cég valójában a Szlovákiában élő, a Mol egyik meghatározó vezetőjének tekinthető Világi Oszkár üzletei érdekeltségébe tartozik (VG, 2018. júl. 23.).
62 2018. évi LVII. törvény a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről. 246/2018. (XII. 17.) Korm. rendelet a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló 2018. évi LVII. törvény végrehajtásáról.
63 227/2020. (V.25.) Korm. rendelet az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása érdekében a magyarországi székhelyű gazdasági társaságok gazdasági célú védelméhez szükséges intézkedésekről.
64 Két évvel később az EU Bírósága ezeket a rendelkezéseket a közösségi jogba ütközőnek nyilvánította (www.index.hu, 2013. nov. 10.).
65 Az Európai Bizottság a felsőoktatási törvény CEU-ra szabott megváltoztatása miatt 2017 áprilisában kötelezettségszegési eljárás indított Magyarország ellen a szolgáltatások szabadságát, a letelepedés szabadságát, az oktatás szabadságát, az üzleti gazdálkodás szabadságát korlátozó törvényi rendelkezés miatt. A Lex CEU ügyében 2018 januárjában az Európai Bizottság az EUB-hoz fordult. Az ügy eljutott az AB-hez is, ám a magyar taláros testület elutasította a panasz érdemi vizsgálatát – mondván, hogy döntsön előbb az EU. Az Európai Unió Bírósága 2020 októberében minden tekintetben helyt adott az Európai Bizottság kifogásainak. 2021 májusában (vagyis 4 év után) az Országgyűlés részben módosította is a kifogásolt törvényt. Ennek ellenére a CEU nem kapott lehetőséget az oktatás folytatására. 2023 májusában azonban ezt a döntést a magyar AB jogszerűnek ítélte.
66 A salátatörvények formájában zajló jogalkotás nem a Fidesz–KDNP-s parlamenti többség innovációja volt – ez bőséggel előfordult 2010 előtt is. De ennek a jogtechnikának az általánossá válása végeredményben az Orbán-rezsim egyik alapvonása lett. 2020-ben volt olyan salátatörvény, amelynek keretében a parlamenti többség 40 korábbi jogszabályt módosított.
67 2010. évi XC. törvény egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról.
68 Mint ezt rögtön sejteni lehetett, ez a megkötés szembement a tőke szabad áramlásának uniós elvével. Ehhez képest a kötelezettségszegési eljárást Brüsszel csak jóval később, 2013 júniusában indította el.
69 Ez sem volt példátlan fejlemény. 1998 tavaszán, a választási kampány kezdetekor a Horn-kormány ugyanezt csinálta.
70 Lásd Patai megjegyzését az MKT és az MNB közös budapesti konferenciáján 2015. szept. 30-án (http://www.portfolio.hu/finanszirozas/bankok/patai_aki_ismeri_matolcsyt_tudja_hogy_ebbol_lesz_valami.220347.html).
71 Ezt 2021-ben a koronavírus-járványra való hivatkozással április 30. után is fenntartották.
72 2011. évi CXXI. tv. az otthonvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról.
73 A Legfelsőbb Bíróság intézményét a 2. Orbán-kormány 2011-ben azért szüntette meg és tért vissza az 1945 előtti „Kúria” elnevezéshez, hogy ez formai okként szolgáljon az LB elnökének leváltásához. Ennek a váltásnak a kapcsán 2016-ban az Emberi Jogok Európai Bírósága másodfokon is megállapította, hogy Baka András választott tisztségének megszüntetése az európai joggal ellentétes volt.
74 2014. évi XL. tv. a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről.
75 Köszönettel tartozom Király Júliának ezért a becslésért.
76 A részleteket lásd Király (2016: 740).
77 HVG, 2017. aug. 17.
78 A 2023/2024-es ún. szuverenitásvédelmi nemzeti konzultáció 2. kérdése a kamatstopra vonatkozott. A 2023. december 22-től hatályos, ún. szuverenitás törvényt (2023. évi LXXXVIII. tv. a nemzeti szuverenitás védelméről) az EU 2024 februárjában megkifogásolta és kötelességszegési eljárást is indított.
79 2018 novemberében – vagyis hat év késéssel – az Alkotmánybíróság elítélte ezt a megoldást, de a kormány 2019 őszéig semmit sem tett a reparáció érdekében.
80 2020 végén az Alaptörvényben 75 sarkalatos (kétharmados) törvény szerepelt.
81 Emiatt nemcsak kötelezettségszegési eljárások indultak Magyarország ellen, de 2018 márciusában az Európai Bíróság is Magyarország ellen ítélt (6.2.15.). 2016-ban egy harmadik eljárás is indult, mert külföldi befektetők panaszára az Európai Bizottság előzetes eljárás keretében vizsgálni kezdte az állami földek bérbeadásáról és eladásáról szóló magyar törvényt is. Ebben az ügyben a bíróság – az Európai Bizottság formális panasza alapján – 2019 májusában (vagyis 6 év után) azon az alapon ítélte el a magyar joggyakorlatot, hogy az szemben áll az EU Alapjogi Chartájával (https://curia.europa.eu/jcms/upload/docs/application/pdf/2019-05/cp190065hu.pdf).
82 251/2014. (X.2.) Korm. rendelet.
83 Az ún. önköltséges PCR-tesztek árát a kormányrendelet 19 500 Ft értékben maximalizálta. Ez a szabályozás még 2022 közepén is hatályban volt.
84 A 95-ös benzin és a gázolaj árának 480 Ft-os szinten történő befagyasztását a kormány 2021. november 11-én vezette be – kezdetben 3 hónapra, majd az árstopot 2022. július 1-ig meghosszabbította. Ekkor a gázolaj átlagára 512, a benziné 506 Ft/liter szinten állt. A tűzifa árát 2022 szeptemberében fagyasztották be, de 2023. április 15-től ezt a korlátozást visszavonták.
85 Emiatt 2022. augusztus végén az élelmiszerláncok közös beadvánnyal tiltakoztak az AB-nél.
86 6/2022. (I.14) Korm. rendelet.
87 És persze érvényben maradtak azok az árbefagyasztások is, amelyek 5-10-15 évvel korábban lettek bevezetve. Ilyen tétel volt – például – a hazai gyógyszeripar számára érvényes korlátozás. Eszerint a tb-támogatással forgalmazott gyógyszerek termelői ára 2007 (!) óta volt rögzített.
88 Amikor Orbán Viktor 2010 nyarán, a kormányprogram vitája során többször is felszólalt, a rezsicsökkentésről szót sem ejtett. Az árak szabályozása nem szerepelt a 13 pontos „kormányzati akcióterv”-ben sem. A rezsiköltségek „kordában tartása” csak szeptember folyamán került elő.
89 https://index.hu/belfold/2012/01/14/unios_zaszlot_egetett_a_jobbik/
90 http://hvg.hu/itthon/20180130_tallai_andras_jobbik_masolas_fidesz
91 http://www.origo.hu/itthon/20150122-keritest-epitene-a-hataron-toroczkai.html , http://www.origo.hu/itthon/20150609-asotthalom-jobbik-polgarmester-toroczkai-laszlo-bevandorlok-fal.html
92 2009-ben ez volt a párt jelmondata, amíg az akkori Országos Választási Bizottság alkotmánysértőnek nem találta (HVG, 2021. dec. 16., 22–23).
93 HVG, 2021. jan. 7.
94 Id. mű: 204–213.
95 2021-ben a rezsicsökkentéssel befagyasztott áram ára 13 Ft/kW volt, miközben a szabadpiaci ár ennek duplája (https://index.hu/gazdasag/2021/07/21/elszallo-aramarak-futik-tovabb-az-inflaciot/).
96 https://kormany.hu/hirek/ha-van-orosz-gaz-van-rezsicsokkentes-ha-nincs-orosz-gaz-nincs-rezsicsokkentes, 2022. febr. 1.
97 Azt, hogy 2022 őszén milyen nehéz helyzetbe kerültek az önkormányzatok, jól illusztrálja a 70 ezer lakosú Érd példája. 1. Gyorsított közbeszerzéssel szeptember végéig kellett megkötni a gázvásárlási szerződéseket. 2. A várható áremelkedés mértéke 12-13-szoros volt. Az áram esetében az áremelkedés 17–18 Ft/kWh szintről 200 Ft/kWh volt. 3. A leszerződött mennyiséget az önkormányzat köteles átvenni: míg korábban 15–30% volt a toleranciahatár, az új helyzetben 3–5%. 4. A számlákat nem utólag, hanem előre kell fizetni (HVG, 2022. szept. 6.).
98 https://index.hu/gazdasag/2023/04/18/energia-veszelyhelyzet-energiavalsag-aramar-foldgaz-arak/
99 A 2017. január 1-én életbe lépő MEKH-határozatok ellen több energiacég is a hazai bíróságoknál tett panaszt. Lásd 168 Óra, 2016. dec. 15.
100 https://nepszava.hu/3062635_a-bolcsis-nenik-atvaltozasa-a-tulelesert-trukkoznek-a-maganbolcsodek
101 Mint arra a közvélemény hosszú időn át jól emlékezett, Horn Gyula volt az első rendszerváltás utáni miniszterelnök, aki a soron következő választás előtt valami nagy értékű árucikket vagy szolgáltatást ingyenessé tett, hogy növelje pártja újraválasztási esélyeit. 1997 decemberében egy tv-interjúban Horn azt ígérte, hogy „1998. január 1-jétől ingyenesen utazhatnak a 65 év fölöttiek a MÁV összes vonalán. Az év öt hónapjában – februárban, márciusban, áprilisban, októberben és novemberben – a Malév járatain is ingyen, korlátozás nélkül lesz lehetséges az utazás e korosztály számára. Az év többi hónapjában ezt az utassűrűség határozza meg. Folynak a tárgyalások a BKV-val, és kilátásban van hasonló megállapodás a Volán Rt.-vel is.” Pár hét alatt kiderült, hogy ez így együtt lehetetlen, de a kormányt azt el tudta éri, hogy a MÁV és a BKV járatain a 65 éven felüliek ingyen utazhassanak. Ez a szabályozás még 2020-ban is érvényben volt. Egyetlen kormány sem mert hozzányúlni a „Gyula-bérlet” kótyagos ötletéhez. 2002. július 1-től, Medgyessy Péter miniszterelnöksége idején, a tv- és rádió-előfizetés szűnt meg. Ez családonként havi 736 Ft rezsicsökkentéssel volt egyenértékű (bár akkor még nem így hívták).
102 A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.-nek ez közvetlen költségként 1,5–2,0 Mrd Ft-jába került, de ehhez még hozzá kell számolni a csökkenő mennyiségű „fizetős” hulladékelszállításáért befolyó, csökkenő bevétel számait is (MaNcs, 2018. okt. 11.).
103 A kormány propagandaszócsöve, a Magyar Idők c. napilap egyik cikkében még az MNB kamatcsökkentési lépéseit is rezsicsökkentésként interpretálta (2016. márc. 24.).
104 http://www.napi.hu/magyar_vallalatok/itt_a_posta_nagy_dobasa_lazar_elintezte.614534.html
105 2015. évi CCXI. tv. a kéményseprő-ipari tevékenységről.
106 Jogtechnikailag az történt, hogy a kormány a gazdákat mentesítette az ún. vízkészletjárulék megfizetése alól.
107 Ez utóbbi rendelkezés nyilvánvalóan ellentétben állt az EU szabályaival, az ún. víz-keretirányelvvel. Ezért a vonatkozó rendelkezést az Országgyűlés 2016 decemberében visszavonni kényszerült.
108 https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/ontozeses-gazdalkodas-csatorna-mezogazdasag-allam.697109.html
109 http://parameter.sk/rovat/kulfold/2011/09/21/egyre-tobben-regisztralnak-az-mti-ingyenes-hirszolgaltatasara
110 Ez történt a 2007-ben alakult, szlovákiai www.parameter.sk magyar nyelvű hírportállal is, amely 2008-ban, még az előző kormány „ajándékaként” kapott lehetőséget arra, hogy ingyen átvegye az MTI híreit. Ezt a kedvezményt a kormányváltás után, 2010 szeptemberében az MTI visszavonta (http://ujszo.com/napilap/kozelet/2010/09/21/mti-politikai-dontest-hozott).
111 A 2016-os díjazás 42 M Ft/év volt (NSZ, 2016. febr. 13.). Lásd Még Vásárhelyi (2014: 416).
112 NSZ, 2016. júl. 28.
113 2016 végéig a rádiós piac főleg a TNS Hoffmann–Mediameter konzorcium adataiból dolgozott, amiért természetesen fizetni kellett.
114 A nemzetközi terjesztésű, eredetileg Metro néven megjelent ingyenes bulvárlap magyar kiadásának jogát 2011-ben szerezte meg a Simicska Lajoshoz közel álló Fonyó Károly vagyonkezelő cége, a Megapolis Zrt. A következő évben már 90 településen csaknem 400 ezer példányt osztottak ki naponta. Megszűnéséig a Metropol Magyarország legnagyobb példányszámú ingyenes napilapja volt. Miután Simicska összeveszett Orbánnal, visszaestek a lap reklámbevételei, 2015-ben a felénél is kevesebb állami hirdetés jelent meg a lapban, mint 2014-ben, és a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) sem hosszabbította meg a lap terjesztési bérleti szerződését. A 2015-ös adózás utáni eredmény 233 M Ft veszteség volt. 2016 közepén a lap megszűnt. A terjesztési helyeket – pályáztatás nélkül – Habony Árpád és Győri Tibor cége, a Modern Media Group (MMG) által kiadott, szintén ingyenes Lokál újság kapta meg a BKK-tól.
115 A Lokál 300 budapesti terjesztési ponton, 150 ezer példányban volt elérhető 2019-ben. Hétvégi, magazinos, szórakoztató változata, a 2015-ben megalapított Lokál Extra 1160 ezer (!) példányban került a postaládákba.
116 https://index.hu/kultur/media/2017/12/28/a_kozteve_5_74_milliard_forintert_vett_focit_a_penzunkon/
117 2024 márciusában a kormány bejelentette, hogy a vezetői jogosítványt a fiatalok ingyen fogják kapni, de 24 óra elmúltával – amikor ennek költségeit és a harcra fogható oktatók számát is számba vette –visszavonta ezt az ígéretet.
118 A 2020. november 23-án hatályba lépett rendelet alapján lakott területen, kereskedelmi célú P+R, parkolóház, parkológarázs, zárt felszíni parkoló és nem zárt felszíni parkoló díjfizetés nélkül vehető igénybe az este 7-től reggel 7 óráig tartó idősávban. A létesítmény üzemeltetője köteles ebben az idősávban az ingyenes parkolást lehetővé tenni. Ez a rendelkezés 2021. május 25-ig – vagyis 6 hónapig volt hatályban.
119 A multiadó kifejezést – úgy tűnik – Róna Péter, az LMP gazdasági tanácsadója használta először egy interjúban (MN, 2010. aug. 13.). 2010 októberétől a kifejezést többször használta Orbán Viktor is, de a Demokratikus Koalíció pártja is a 2018-as EU-s választások során.
120 Ezt csak a 2019-es költségvetési törvény szüntette meg.
121 Emiatt a Pannon cég norvég tulajdonosa, a Telenor a Világbank mellett működő választott bírósághoz is fordult. Az általuk jogtalannak vélt befizetés két év alatt 2,4 Mrd Ft többletterhet jelentett. Végül a norvégok elbukták a pert, mert a bíróság az adott ügyben nem tartotta magát illetékesnek (http://mobilarena.hu/hir/rossz_helyen_probalkozott_a_telenor.html).
122 Ezt az adónemet 2015 és 2018 között a kkv-k jelentős részének nem kellett fizetnie.
123 Az ötlet 2014 szeptemberében került az Országgyűlés elé, Draskovics Tibor pénzügyminiszter előterjesztésében, aki ettől az új adónemtől – „az igazságosabb közteherviselés” jelszavával – 30 Mrd Ft bevételt várt a következő évtől kezdve. A vita részleteit lásd Müller (2014: 222–225). Ezt az adófajtát csak a 2019-es költségvetés szüntette meg.
124 Ez adónemet csak a 2017-es költségvetés szüntette meg – vagyis 10 éven át érvényben volt!
125 2006. évi LXI. tv. egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról.
126 2006. évi LIX. tv. az államháztartás egyensúlyát javító különadókról és járadékokról. Lásd Soós (2013b) 209–210. o.
127 Ez adónemet is csak a 2017-es költségvetés vitte le 0 szintre.
128 Ezt a kormányalakítást követően bejelentett 29 pontos gazdasági akcióterv tartalmazta, amelyről 2010. július 23-án már döntött is az Országgyűlés. Ez az adónem még 2016-ban is létezett, bár eredetileg csak 3 évre szavazták meg.
129 2012. évi CXVI. tv. a pénzügyi tranzakciós illetékről. Részletes, de utólagos hatáselemzését lásd László (2017).
130

A hipermarketekre 2010-ben kivetett különadó (Az egyes ágazatokat terhelő különadókról szóló 2010. évi XCIV. törvény) azt jelentette, hogy az 500 M Ft fölötti éves árbevételt produkáló kiskereskedelmi láncoknak – a csoportszinten és határon átnyúló módon számított – bevételeiktől arányos, 0,1, 0,4 vagy 2,5 százalék különadót kellett fizetniük. A legmagasabb kulcs a 100 Mrd Ft-nál nagyobb árbevételű cégeket sújtotta. Ezt az évi 30 Mrd Ft bevételt generáló törvényt 2014 februárjában – a Hervis kontra NAV – ítéletében az Európai Bíróság a külföldi vállalatcsoportba tartozó vállalatokat közvetetten hátrányosan érintő megkülönböztetésnek minősítette. Diszkriminatív, hogy a franchise rendszerben működő boltok (pl.: CBA) árbevételét külön, a kapcsolt vállalkozásokét (Auchan, Cora stb.) viszont egybe számolták a kiskereskedelmi különadó megállapításakor. Végül 2014 márciusában az Európai Bizottság bejelentette, hogy a bolti kiskereskedelmet is terhelő ágazati különadó miatt 2011-ben indított kötelezettségszegési eljárást anélkül zárta le, hogy kezdeményezné Magyarország elmarasztalását az Európai Bíróságon, miután 2013-tól ez az adónem (mint utólag kiderült: átmenetileg) kivezetésre került. Egy kicsit más érveléssel a Tesco is panaszt emelt az Európai Bíróságon, de az EUB 2020-ban a magyar államnak adott igazat. Egyes kommentárok szerint azért, mert az EU hasonló adókat kívánt kivetni a Google-ra és a Facebookra (HVG, 2020. ápr. 9. 14. o.). 2021 decemberében ennek a különadónak a legfelső kulcsát még tovább emelték.

A 2015. évi költségvetésben viszont újra megjelent ez az adóteher a radikálisan felemelt „élelmiszerlánc-felügyeleti díj” formájában. 2015 júliusában a brüsszeli bizottság – a Spar panasza nyomán – ezt az adófajtát azonnali hatállyal felfüggesztette, miután ún. mélyreható vizsgálatot indított. A kormány ettől 30 Mrd Ft/év bevételt várt, de úgy, hogy ebből az összegből a külföldi láncokra 28 Mrd Ft jutott volna (NSZ, 2015. aug. 11.). Ténylegesen a felfüggesztés miatt egy fillér sem került befizetésre. 2015 októberében ez ügyben a magyar állam az EUB-hoz fordult. A másodfokú döntés 2020 júniusában a magyar államnak adott igazat.

131 2012. évi LVI. tv. a távközlési adóról. A Vodafone emiatt bíróságra ment, az pedig az Európai Bírósághoz fordult. 2020-ban a bíróság megállapította, hogy a magyar kormány nem vétett az uniós jog ellen.
132 Miután a kivételes eljárásban megszavaztatott reklámadó 2014 nyarán úgy lett kitalálva, hogy elsősorban az RTL Klub tv-csatornát sújtsa, a cég panaszt tett az Európai Bizottságnál. Brüsszel nyomására a törvényt 2015 májusában az Országgyűlés módosította. Lásd 2014. évi XXII. és XXIV. tv., valamint a 2015. évi LXII. tv.-t. Brüsszel azonban ezzel a módosítással is elégedetlen volt, és javasolta a reklámadó eltörlését. Ez nem történt meg, a beszedett 22 Mrd Ft-ot sem fizette vissza a magyar állam, sőt 2017 januárjában a magyar kormány az Európai Bíróság elé vitte az ügyet. Miután a bíróság márciusban elutasította a magyar állam halasztó kérelmét, a kormány az Országgyűlés elé terjesztett egy olyan törvénymódosítást, ami elrendeli a jogtalanul beszedett adók visszafizetését, viszont újabb adóterheket állapít meg a jövőre vonatkozóan. Pár nappal később ezt a törvényt a kormány mégis visszavonta, majd májusban ismét átnyomta az Országgyűlésen. 2019 közepén viszont a törvényalkotó a reklámadó kulcsát 0 százalékra vitte le – vagyis lényegében teljesítette a brüsszeli követelést. Miután a Google a 2017-ben kiadott mulasztási bírságot nem fizette be, ebből is per lett az Európai Bíróságon, amely az amerikai cégnek adott igazat. Ugyanakkor az Európai Unió Bírósága 2020-ban mégis úgy döntött, hogy a reklámadó „javított” formában már EU-konform. A Bizottság ezt a döntést megfellebbezte, de a Bíróság 2021 márciusában ezt elutasította.
133 Ezt az adónemet 2015-től kellett fizetni, mondván, hogy a napelemek környezetszennyezést okozó termékek. A kilogrammonként 117 Ft-os mérték kétszerese volt az akkumulátorok után fizetendő köztehernek. Egyébként hasonló megfontolásból különadó sújtotta a szélerőművek és a hőszivattyúk fő alkatrészeit is (Magyar, 2015: 177).
134 A jogvita a Fővárosi Törvényszéken zárult, ahol minden pert elvesztett az állam (NSZ, 2013. jún. 12.). 2016 tavaszán a francia Engie (korábbi nevén: GDF Suez), az Égázt és a Dégázt az 1995-ös privatizáció idején megvásárló cég a washingtoni ISCID előtt 200 Mrd Ft körüli kártérítési pert indított a magyar állam ellen a közműadó, valamint a földgáz-kereskedelem árszabályozását érintő egyéb, diszkriminatív rendelkezések miatt (NSZ, 2016. ápr. 15.). Azt követően viszont, hogy a magyar állam 2018 elején kifizetett 147 millió €-t (≈ 47 Mrd Ft) az Égáz–Dégáz visszavásárlásáért és átvállalt egy 18,6 Mrd Ft-os hitelt, vélhetően a franciák elkötelezték magukat a kártérítési igény visszavonásáról (https://g7.24.hu/allam/20180803/64-milliardba-kerulhetett-a-magyar-allam-legujabb-szerzemenye/).
135 Internetadó bevezetésével 2008-ban a Gyurcsány-kormány is kísérletezett, de a tiltakozás miatt lekerült napirendről. A 2. Orbán-kormány 2014. október 21-én szintén előállt az internetadó ötletével. A váratlanul gyors és széles körű tiltakozás miatt ezt a javaslatot 10 nappal később levették a napirendről.
136 A 2014 decemberében soron kívül elfogadott, pusztán egyetlen egy költségvetési évre szóló törvény szerint „a hozzájárulás fizetésére az a jogi személy (cég) köteles, amely Magyarországon dohánytermék gyártására és kereskedelmére irányuló tevékenységet folytat, vagy a 2014. évben azt folytatott”. Az árbevételarányos, sávosan progresszív adóteher – a törvény késői benyújtása miatt – 2015. február 1-én lépett hatályba. 2015 júliusában a brüsszeli bizottság ezt az adófajtát azonnali hatállyal felfüggesztette, miután ún. mélyreható vizsgálatot rendelt el. Az ügyből per lett. 2020 júniusában az EUB fellebbviteli eljárás során a magyar államnak adott igazat – bár addigra a törvény visszavonásra került.
137 Ezt csak 2018-tól kellett fizetni.
138 Ugyanebben a törvényben a nagy láncok kiskereskedelmi adójának legfelső sávjában is változott a kulcs (2,5% ◊2,7%).
139 Az ágazati különadók alakulásának elemzését lásd a HVG, 2019. júl. 25. számában.
140 Miután a kivételezett termékek körébe bekerült a hazai előállítású pálinka is, az Európai Bizottság Magyarország ellen 2016 áprilisában kötelezettségszegési eljárást indított, majd 2018 májusában ugyanebben az ügyben kiadott egy indoklással ellátott véleményt. Ezt követően az Európai Bizottság feltehetően az Európai Bírósághoz fog fordulni.
141 Ezt a jogszabályt a strasbourgi EJEB 2013-ban, a magyar Alkotmánybíróság 2014 elején minősítette a tulajdon védelmébe ütközőnek. Akik a 98%-os adó miatt Strasbourghoz fordultak, azok mind nyertek, de csak 2017 nyarán jutottak pénzhez. A vita nyomán ezt az adókulcsot később 75%-ra csökkentette az Országgyűlés, és ezt az EJEB is elfogadta. 2018 nyarán – egy salátatörvénybe bújtatva – a 4. Orbán-kormány az egész konstrukciót visszamenőleges, 2018. január 1-i hatállyal érvénytelenítette. A januári visszamenőleges hatály azért volt érdekes, mert így nem kell a „pofátlansági különadóval” számolnia az olyan állami cégek vezetőinek (a legismertebb Szivek Norbert, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., illetve Dávid Ilona, a MÁV vezérigazgatója), akiket az áprilisi választások után ugyanaz az Orbán-kormány bocsájtott el, amelyik őket a pozíciójukba helyezte (Népszava, 2018. aug. 9.).
142 Az EJEB 2015 decemberében ezt az eljárást is jogellenesnek minősítette és kártérítést ítélt meg több panasztevő esetében.
143 Ez éves szinten a 2022. évi GDP 3%-ának felelt meg. A 2023/2024-es ún. szuverenitásvédelmi nemzeti konzultáció 3. kérdése az extraprofitadóra vonatkozott.
144 A magyar jogdíjelszámolási szabályok specialitása az, hogy a cégek csökkenthetik adóalapjukat a jogdíj címén kapott bevétel 50%-ával.
145 http://www.portfolio.hu/gazdasag/adozas/magyarorszag_az_uj_paradicsom_emiatt_raszallhatnak_a_kormanyra.228690.html?utm_source=portfolio&utm_medium=mail&utm_campaign=hirlevel_hirfutar
146 Ezt az EU Bizottsága nem engedélyezte, de a kormány az ún. „Digitális Jólét Program” keretében ennek ellenére bevezette. Lásd http://www.kormany.hu/hu/miniszterelnoki-kabinetiroda/digitalis-jolet-program/hirek/a-cel-hogy-a-digitalis-atalakulasban-europa-elmezonyebe-tartozzon-magyarorszag. Később Brüsszel kötelezettségszegési eljárást is indított (HVG, 2017. ápr. 13.). 2018-tól az internet áfája még tovább csökkent – 5%-ra.
147 Ebben az ügyben az Európai Bizottság 2013 áprilisában indított kötelezettségszegési eljárást.
148 2012. évi CXLVI. tv. a munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról.
149 http://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium/ado-es-penzugyekert-felelos-allamtitkarsag/hirek/6-milliard-forint-kedvezmenyt-kaphatnak-a-mezogazdasagi-foglalkoztatok
150 http://hvg.hu/gazdasag/20120711_300_milliardos_csomag_koltsegvetes
151 https://telex.hu/komplex/2021/09/09/ime-a-szelsojobbos-ultrak-akik-bajba-kevertek-a-magyar-valogatottat
152 https://telex.hu/komplex/2021/09/09/ime-a-szelsojobbos-ultrak-akik-bajba-kevertek-a-magyar-valogatottat
153 A tao-kedvezmény történetének, illetve a kedvezményezettek politikai kötődéseinek részletes bemutatását lásd NSZ, 2016. jan. 30.
154 http://24.hu/belfold/2017/03/17/orbanek-a-foci-miatt-uzenik-brusszelnek-kell-a-segitseg/
155 Brüsszel ebben az ügyben 2014 áprilisában indított kötelezettségszegési eljárást.
156 http://tldr.444.hu/2015/11/30/az-elelmiszerpiacot-akartak-atrendezni-a-plazastoppal
157 Mint utólag kiderült, 2015 és 2017 között 65 kérvényezőből 54 megkapta a plázaépítési engedélyt! (https://www.penzcentrum.hu/vallalkozas/7-pecset-alatt-orzott-lista-ezek-az-uzletlancok-epitkezhetnek-magyarorszagon.1068382.html?utm_source=index.hu&utm_medium=doboz&utm_campaign=link).
158A piacot ismerők szerint ez a szigorítás elsősorban az Aldi- és a Lidl-láncokat érintette kellemetlenül (http://hvg.hu/gazdasag/20180821_Betehet_az_Aldinak_es_a_Lidlnek_a_szigoritott_plazastoptorveny).
159 2014. évi CXII. tv. a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. tv.-nek a tisztességes piaci magatartás megvalósulása érdekében a vállalkozások működésével összefüggő módosításáról.
160 2016 februárjában az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárás keretében a vonatkozó törvény korrekciójára szólította fel a magyar kormányt (http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/ujabb_kotelezettsegszegesi_eljaras_indulhat_magyarorszag_ellen.610806.html). Ez 2018 júliusában meg is történt, mielőtt még az ügy az Európai Bíróság elé került volna. A Bizottság álláspontja szerint a jogszabály eleve ellentétes volt a letelepedés szabadságával és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvével (az EUMSZ 49. cikke), valamint a tőke szabad mozgásával (az EUMSZ 63. cikke), és nem igazolható a közérdeken alapuló kényszerítő okokkal.
161 https://telex.hu/gazdasag/2020/12/04/lazar-janos-multik-elelmiszeripar; HVG, 2021. jan. 28., 7.
162 Ebben az ügyben az EB 2021 márciusában elmarasztalta a magyar jogalkotást, s ezért a vonatkozó törvényt az Országgyűlés a 2021. évi őszi ülésszakon módosította is.
163 2014. évi CII. törvény a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról.
164 Heti Válasz, 2015. júl. 2. Ehhez hasonlót Orbán V. már 2014-ben is mondott.
165 A politikai nyilvánosság előtt a KDNP már 2000-ben, a Fidesz 2007-ben kötelezte el magát a „szabad vasárnap” mozgalom mellett (NSZ, 2016. ápr. 12.).
166 A magyar példa ragadósnak bizonyult. 2018 elején a lengyel törvényhozás is elrendelte a vasárnapi boltzárlatot – igaz, fokozatosan szigorodó szabályokkal. A teljes korlátozás csak 2020 januárjától fog majd életbe lépni.
167 Lásd 2016. évi XXIII. tv. a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzésre vonatkozó egyes törvények módosításáról.
168 Ezt a szabály a diszkontüzletláncok tulajdonosai – a Lidl, az Aldi és a Penny Market – úgy játszották ki, hogy az új korlátozással érintett boltjaikat némi pultátrendezéssel szupermarketté alakították át. Ehhez elég volt megnyitni néhány frisshús-, húskészítmény- és tejtermékárusító pultot.
169 http://hvg.hu/kkv/20170412_aruhazi_reklamujsagok_multik_cba_tesco_lidl_aldi_kormany
170 http://hvg.hu/gazdasag/20171005_A_vasarlokra_verik_ra_a_boltok_ha_a_kormany_dragitja_a_szorolapok_adojat
171 HVG, 2017. dec. 7., 68.
172 Figyelemre méltó, hogy a 2. Orbán-kormány illetékese, Szatmáry Kristóf kereskedelempolitikáért felelős miniszteri biztos 2010 májusában (vagyis a választások után) Baldauf és a többiek lépését, hogy ti. eladták a boltjaikat, egyenesen a kormány hátbatámadásaként értékelte. Bauldauf hét budapesti Príma áruházát adta el. https://www.portfolio.hu/vallalatok/hatbatamadasrol-beszel-a-kormany-a-cba-milliardos-eladasai-utan.284986.html
173 https://www.portfolio.hu/gazdasag/nem csak-a-hetfo-a-coop-boltok-zarva-tartasi-napja.274913.html?utm_source=portfolio&utm_medium=mail&utm_campaign=hirlevel_hirfutar
174 ebensmittelzeitung.net/handel/nachrichten/ungarn-spar-oesterreich-schuetzt-eigentum-vor-orbns-zugriff-176661
175 „A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről” a Gyurcsány-kormány idején hoztak törvényt (2006. évi 53. tv.), de az csak az EU-s vagy központi költségvetési támogatásból megvalósítandó, és az utóbbi esetben legalább 5 Mrd Ft költségigényű, vagy legalább 1000 új munkahelyet teremtő fejlesztéseknél írta elő a hatósági eljárások felgyorsítását. A kormány pedig csak arra kapott felhatalmazást, hogy megállapítsa az ilyen kiemelt jelentőségű ügyek körét és kijelölje az azokban eljáró hatóságokat. A Bajnai-kormány még újabb lazításokat vezetett be (Domány, 2017). A legfontosabb példákat lásd HVG, 2018. jan. 4., 59.
176 2011. évi XCIX. törvény az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról.
177 http://24.hu/fn/gazdasag/2011/02/21/matol-hivhato-a-berkommando/
178 Hivatalos nevén: Bérmonitoring Bizottság.
179 A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. tv.-t 2014. július 4-i hatállyal módosította egy ún. saláta-törvény, konkrétan a Magyarország 2016. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2015. évi LXXII. tv.
180 A történet esettanulmányszerű feldolgozását lásd Réti (2015).
181 Lásd az Országgyűlés 2014. okt. 13-i ülésének jegyzőkönyvét.
182 Köszönettel tartozom Torjákné Amberger Teréznek (GVH) ezen részletek felidézéséért.
183 Az Uber Hungary Kft. – egy amerikai cég magyar leányvállalata – 2014 novemberében kezdte meg magyarországi működését. A cégnek 26 Mrd Ft nettó árbevétele és 4 Mrd Ft vesztesége volt 2015-ben. Az Uber megjelenése előtt, 2013/14 fordulóján a fővárosban 10-12 taxi társaság működött, kb. 6 ezer gépkocsival.
184 http://blokkk.com/1312beszallvedlm.htm
185 A kötelezettségszegési eljárás 2017 februárjában indult meg, 2018 márciusában az Európai Bizottság két hónapot adott a magyar kormánynak, hogy szüntesse meg ezt az anomáliát.
186220 44/2016. (XII. 28.) EMMI rendelet egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról.
187 A lakosságtól levett vérplazmának hivatalosan sohasem volt ára, az adományozás – ahogy a véradás is – önkéntes, fizetség nem jár érte, a gyakorlatban mégis komoly anyagi vonzata van költségtérítés és más címeken. Ezen a piacon a multilevel-marketing módszer is elterjedt már – vagyis azért is pénzt lehet kapni, ha egy donor beszervez egy újabb donort.
188 Egészen pontosan a 3/2005 EüM-rendelet módosítása történt meg.
189 http://24.hu/belfold/2017/01/20/milliardos-uzlet-a-verplazma-de-a-donorok-nalunk-csak-apropenzt-kapnak/, http://24.hu/belfold/2017/03/02/tiborczek-kore-gazdagodhat-a-verplazman/
190 A lényeg az, hogy BVOP Tökölön működteti az állami tulajdonban lévő Duna Papír Kft.-t. Tőle kell venni a WC papírt (https://24.hu/belfold/2018/08/07/egeszsegugy-orban-korhaz-vecepapir/).
191 2018 februárjában az ügyet tárgyalta a Közbeszerzési Döntőbizottság és alapjában véve az egész konstrukciót jogellenesnek minősített, a BVOP-t pedig 1 millió Ft-ra meg is büntette (https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/megbuntettek_a_bortonparancsnoksagot_ki_nem_talalna_miert.656356.html?utm_source=index.hu&utm_medium=doboz&utm_campaign=link#).
192 Magyar Idők, 2017. márc. 15.
193 A döntés közvetlen kiváltó oka az volt, hogy a magyar dinnyetermelők állami közreműködéssel állapodtak meg a dinnye minimális áráról. 2014-ben Brüsszel ez ügyben is kötelezettségszegési eljárást indított. Ennek nyomán a versenytörvényt 2015 tavaszán újra módosítani kellett, hogy Magyarország elkerülje a peres eljárást. A GVH visszakapta kartellvizsgálati jogát.
194 HVG, 2013. nov. 16. Részletesen lásd Debreczeni (2013: 177–188).
195 Érdekes módon Lengyelországban a 2015 végén hatalomra került „orbánista” vezetés éppen a fordított logika szerint járt el: a kincstári minisztérium (az állami vagyon kezelője) jogot kapott arra, hogy „stratégiai jelentőségű” cégek esetében akkor is megakadályozza a fúziót, ha egy külföldi befektető 100%-ban magántulajdonú céget kíván felvásárolni, és arra is jogalapot teremtettek, hogy a kincstár indoklás és nyilvános közzététel nélkül is felvásárolhassa egy ilyen „veszélyben lévő” cég részvényeit (Kozarzewski– Baltowski, 2016).
196 Ezt a jogi megoldást a kormány 2016-ban a pécsi székhelyű – többször is privatizált – Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. magántulajdonosával szemben is alkalmazta, amikor egy követelés-vásárlási tranzakció keretében egy „valódi” magyar befektető, a WHB építőipari cég a pécsi polgármester, Páva Zsolt segítségével próbálta meg csődbe dönteni a céget, és így – a felszámoláson keresztül – államosítani a vállalatot. A két évig húzódó viszály végére a bíróság tett pontot: az önkormányzat összes akcióját jogellenesnek mondta ki és fenntartotta a cég jogát a magántulajdonban való működésre.
197 http://www.napi.hu/magyar_vallalatok/ezert_masokat_durvan_megbuntetnenek_de_a_fidesz_kozbelepett.592434.html
198 https://index.hu/gazdasag/2018/12/07/nemzetstrategiai_szempontbol_kiemelt_jelentosegu_osszefonodasok_2018_vegeig/
199 2017 nyarán legalább 15 országos lefedettségű szakmai kamara működött az országban, amely ezt nevével is jelzi. Kezdjük a régebbi alapításúakkal: Magyar Kereskedelemi és Iparkamara, Magyar Orvosi Kamara, Állatorvosi Kamara, Magyar Gyógyszerészeti Kamara, Magyar Ügyvédi Kamara, Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara, Országos Közjegyzői Kamara, Mérnöki Kamara, Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara, Magyar Építész Kamara, Magyar Növényvédelmi és Növényorvosi Kamara, Magyar Könyvvizsgálói Kamara, Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara. És újak is alakultak: Magyar Restaurátor Kamara, Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara, Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara, Országos Magyar Vadászati Kamara, Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Kamara, Nemzeti Pedagóguskar.
200 https://telex.hu/gazdasag/2022/01/11/volner-pal-schadl-gyorgy-vegrehajto
201 https://index.hu/gazdasag/2019/02/28/kulonos_osszeferhetetlenseg_az_allam_megjelent_a_kozbeszerzesi_tanacsadok_piacan/
202 Korábbi nevén Accor.
203 2017 tavaszán a Sodexo befejezte mindennemű magyarországi tevékenységét, az étkezési utalványok nélkül is évente 14 Mrd Ft-os forgalmat csináló francia céget a magyar tulajdonban álló Hungast Holding vásárolta meg.
204 Nevét Árpádházi Szent Erzsébetről (1207–1231) kapta – vagyis nyilvánvaló volt a projekt kiötlőinek ideológiai szándéka is. Az új rendszer bevezetésekor a kormányzat nagy költségű propagandakampányt is indított, ebben azonban soha nem esett szó a névadóról, aki egyébként a Bánk bánból ismert Gertrúd királyné és II. András király lánya volt.
205 Emiatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, majd a nem kielégítő válasz után 2015 áprilisában az Európai Bizottság az Európai Bírósághoz fordult. Ez a fórum el is marasztalta a magyar államot. Az Európai Bíróság ítélete alapján az érintett cégek kártérítési pereket indíthatnak a hazai bíróságokon is, amelyek már nem vizsgálhatják újra az uniós jogsértést. Ezen túlmenően a három érintett külföldi cég a Világbank washingtoni választott bírósága (ICSID) elé vitte az ügyet. A beadványokban a cégek arra hivatkoztak, hogy Magyarország megsértette a 1987-ben létrejött kétoldalú beruházásvédelmi egyezményeket. Az első döntés 2016 decemberében született meg, az Edenrednek a választott bíróság 23 Millió € (≈ 7 Mrd Ft) kártérítést, továbbá kamatokat és perköltséget ítélt meg; és ez ki is lett fizetve. A magyar állam a Sodexóval és a Chèque Déjeuner-jegyeket forgalmazó Groupe Uppal peren kívül egyezett meg 2022-ben. Végül a Sodexo 33,5 M €-nyi kártalanítást kapott, jóval kevesebbet, mint amit az amerikai bíróság megítélt; a harmadik cég kártalanítási összege nem ismert (https://www.portfolio.hu/bank/20230120/szep-csendben-lezarult-a-sodexo-ugy-peren-kivuli-megallapodasokat-kotott-magyarorszag-591778). Ezek után nem meglepő, hogy az Edenred kivonult a magyar piacról. Az Edenred magyaroszági leányvállalata 2023 novemberében magyar tulajdonba került, és felvette a Rewin nevet.
206 2016. évi XXI. tv. az Erzsébet-programot érintő egyes törvények módosításáról.
207 2014 szeptemberében emiatt kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság Magyarország ellen. A belső piaci főigazgatóság a letelepedés szabadságának és a tőke szabad áramlásának korlátozása miatt tartotta aggályosnak a 2010 decemberében módosított és 2011. január elsején hatályba lépett gyógyszer-forgalmazási törvényt. Végül azonban – 2017 nyarán – az Európai Bizottság az eljárást intézkedés nélkül megszüntette, egyebek között annak az Európai Bírósági döntésnek az alapján, mely szerint az egészségügy és a gyógyszerpiac szabályozása nemzeti hatáskör (http://magyaridok.hu/belfold/jogszeruen-allitottuk-le-het-eve-patikaliberalizaciot–2003719/).
208 http://www.pharmaonline.hu/cikk/lepeskenyszerben_a_halozatban_mukodo_patikak
209 A 2010 utáni történések részletes elemzését lásd Laki (2017).
210 Bercsinszky (2014).
211 HVG, 2014. febr. 22.
212 Magyar Idők, 2017. febr. 16.
213 2012. évi XXVI. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosításáról; 2012. évi CXXXIV. törvény a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről.
214 Laki (2015).
215 Ezt a célt az Európai Bizottság a dohánytermékek jövedelmi adójának emelésével kívánta és kívánja elérni. E téren azonban Magyarország inkább a szabályszegést választotta. A dobozos cigaretta adóterhe még 2019-ben sem érte el azt a szintet, amit az EU-direktívák minimumszintként meghatároztak.
216 HVG, 2013. máj. 4.
217 Miután egyetlen magyarországi jogi fórumon sem kaptak elégtételt, a károsultak közül 14 egykori, „igazi” dohányboltos az EJEB-hez fordult. Az első ítélet 2015 elején született meg: a bíróság 15 ezer € kártérítést ítélt meg egy soproni trafikosnak, majd született egy második, hasonló ítélet novemberben is (NSZ, 2014. nov. 4.).
218 NSZ, 2016. szept. 23.
219 https://index.hu/gazdasag/2018/01/12/felmillioval_nott_a_dohanykoncessziot_oszto_allami_ceg_vezerenek_fizetese/
220 https://atlatszo.hu/2018/04/05/trafikbarok-budapesten-vu-quy-duong-mar–92-nemzeti-dohanyboltban-erdekelt/
221 A Tabán Trafik Zrt. a MeH-et vezető Lázár János miniszterhez közel álló Continental Dohányipai Csoporthoz, illetve személy szerint ifj. Sánta Jánoshoz tartozott. 1997-ben a Continental az amerikai RJ Reynolds Tobacco Co. kivásárlásával teremtett magának jelentős pozíciókat a hazai dohánypiacon. (Ez a cég jól ismert márkákat forgalmazott: Camel, Winston, Salem, a filter nélküli Munkás és Kossuth.) Vélhetően a jó üzleti lehetőség viszonzásaként 2015 nyarán Sánta lett a Napi Gazdaság kiadójának 49%-os tulajdonosa. Az üzletrészt Simicska Lajos korábbi közeli munkatársától, Liszkay Gábortól vette meg 69,76 M Ft-ért. Ezt követően a kormánypárti napilap új néven, „Magyar Idők” elnevezéssel jelent meg, majd Liszkay visszavásárolta a lapot Sántától. Sánta pályájának bemutatását lásd Laki (2019).
222 Ezzel egyidejűleg – a GVH semlegesítése érdekében – a kormány rendeleti úton nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette a két cég összefonódását, továbbá mentesítette az iparűzési adó alól is. Ezt Brüsszel nyomban vizsgálni kezdte, hangsúlyozva, hogy a stratégiai jelentőségű összefonódások esetében is ki kellene kérni a GVH álláspontját (NSZ, 2015. aug. 29.).
223 TOP 500, HVG, 2017. nov. 8.
224 http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/oriasi_a_kaosz_a_trafikok_korul.611852.html
225 http://www.elelmiszer.hu/gazdasag/cikk/gfk__zsugorodik_a_hazai_dohany_feketepiac
226 https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/elef14.pdf
227 Mindeközben az Orbán-kormányok „elfeledkeztek” arról, hogy 2017 végéig fel kellett volna emelni a cigaretta minimális jövedéki adómértékét a vonatkozó EU-irányelv által meghatározott szintre. Ezért az Európai Bizottság 2019 őszén pert indított a magyar állam ellen az Európai Bíróságon, amit 2021 márciusában meg is nyert.
228 Becslések szerint ez egy 4-5 Mrd Ft/éves piac, amelyet 200 ezer hazai fogyasztó tart működésben (NSZ, 2016. jan. 27.).
229 http://www.portfolio.hu/gazdasag/johetnek_a_nemzeti_alkoholboltok.3.225790.html?utm_source=index_main&utm_medium=portfolio_box&utm_campaign=portfoliobox
230 Részletesen lásd Magyar (2015a: 200–203), Pulai (2015).
231 A károsultak 2013 nyarán az Alkotmánybírósághoz, az EJEB-hez, illetve magyar bíróságokhoz fordultak. Az AB 2019-ben nem talált kivetni valót a jogszabályban, de kárpótlási kötelezettséget írt elő a magyar állam számára. A strasbourgi fórum sem foglalkozott érdemben a keresettel, mert 2015 őszén úgy látták, hogy nem merültek ki a magyar jogszolgáltatás lehetőségei. 2017 októberében viszont a Kúria elvi éllel kimondta, hogy a károsult cégek – így például a Berlington Hungary Kft. és a Laurus Invest Hungary Kft. – konkrét kárösszegekért igenis perelhetik a magyar államot. Ezt követően, 2021-ben egy salátatörvénybe rejtve a kormány jogalapot teremtett a kárpótlás számára – de a károsultak 2021 végéig egy fillért sem kaptak.
232 https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/koncesszio-koltsegvetes-allam-bevetel.686280.html
233 NSZ, 2015. okt. 8.
234 http://www.napi.hu/magyar_vallalatok/elkaszaltak_a_kaszinotorvenyt_milliardos_perek_johetnek.612367.html
235 https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/szerencsejatek-milliardos-karterites-allam.688010.html?utm_source=index.hu&utm_medium=doboz&utm_campaign=link
236 NSZ, 2013. júl. 15.
237 NSZ, 2014. okt. 7.
238 NSZ, 2015. okt. 29.
239 Korábban ehhez nem volt szükség koncessziós engedélyre – amivel viszont csak ők rendelkeztek. Az online fogadás 2017 tavaszán indult el.
240 A sértett cégek közül kettő, a svéd Unibet International és a brit Sporting Odds névre hallgató cég közvetlenül a NAV-val került konfliktusba, amely a jogtalan működés alapján a két céget pénzbüntetésre ítélte. Ezek az ügyek a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságra kerültek, majd pedig a magyar bíróság állásfoglalást kért az EUB-tól. A luxemburgi fórum 2017-ben mind a két ügyben elmeszelte a magyar államot, és megállapította, hogy Magyarországnak az online szerencsejátékok nyújtására vonatkozó koncessziók odaítélésével kapcsolatos szabályai nem egyeztethetőek össze a szolgáltatásnyújtás szabadságának EU-s elvével, mert a korlátozások diszkriminatívak, sértik a letelepedés szabadságát és sérül az átláthatóság követelménye is. Az Európai Bíróság szerint a magyar hatóságok sem a koncessziók odaítélésének hatósági feltételeit, sem pedig a szerencsejáték-szervezők ajánlattételéhez teljesítendő technikai feltételeket nem határozták meg kellő pontossággal. Ezt követően 2022 elejéig nem történt semmi, a kormány csak ekkor fogott hozzá az EU által kifogásolt jogszabályok módosításának előkészítéséhez. Így joghézag támadt, amelyet kihasználva 2021-ben az Unibet visszatért a magyar online piacra.
241 Így például 2014 szeptemberében nyílt meg Nyíregyházán a Szima Gábor érdekeltségébe tartozó Onyx Casino, amelyben 240 pénznyerő automata üzemelt.
242 NG, 2019. nov. 9.
243 A 2022-es választások után ő lett a honvédelmi miniszter, ezért részesedését eladta az ugyancsak Fidesz-közeli Habony Árpádnak.
244 HVG, 2020. szept. 10., 50.
245 https://hvg.hu/360/20210115_Kozpontositott_koncessziok_Rogan_Antal_masfel_honap_utan_kiesett_a_pikszisbol
246 A döntés nagy felháborodást keltett az ellenzéki oldalon. „Most szólok, ezt is vissza fogjuk venni” – írta Facebook-bejegyzésében Karácsony Gergely főpolgármester, az ellenzék egyik vezetője (https://telex.hu/belfold/2021/09/07/karacsony-a-35-evre-atadott-kaszinokrol-most-szolok-ezt-is-vissza-fogjuk-venni).
247 https://444.hu/2019/02/12/kiszortak-a-penzt-beleturtak-egyik-fele-ment-a-kasszaba-a-masik-fele-a-zsebukbe
248 http://444.hu/2016/03/21/latin-amerikabol-importalt-uzleti-modellel-nyomulo-birsagolt-cegcsoportra-szabtak-roganek-a-nemzeti-fogyasztoi-csoportokat; Várhegyi (2017); Várhegyi (2019).
249 2016. évi XV. tv. a nemzeti otthonteremtési közösségekről.
250 A nemzeti mobil fizetési rendszerről szóló 2011. évi CC. törvény módosítása a 2012. évi CXIV. törvény az állami vagyonnal összefüggő egyes rendelkezésekről c. törvényen belül.
251 Lásd a társaság honlapján található bemutatkozó szöveget: „A »Jó állam« koncepcióhoz kapcsolódó mobilfizetési szolgáltatások fejlesztése és biztosítása. A Nemzeti Mobilfizetési Zrt. stratégiai feladatként jelöli ki – a Magyary Program »Az elektronikus közigazgatás kiterjesztése« alpontjához kapcsolódva – az e-közigazgatási mobilfizetéses szolgáltatások fejlesztését és bevezetését a Közigazgatási és Közszolgáltatási Mobilfizetési Platform projekt keretében” (https://www.nemzetimobilfizetes.hu/articles/view/rolunk, 2016. nov. 18-i letöltés).
252 Ez a jogszabály számos hazai vállalkozót is hátrányosan érintett, köztük Varga Zoltánt, a Centrál Média tulajdonosát is. Brüsszel kötelezettségszegési eljárást indított a magyar állam ellen, majd 2016 novemberében az Európai Bizottság az EU Bíróságához fordult. Véleményük szerint a magyar szabályozás kizárólagos jogot biztosít a 100%-os állami tulajdonú cégnek. Az EUB 2018 novemberében el is marasztalta a magyar államot és teljes mértékben az Európai Bizottságnak adott igazat. 2020 végén éppen ezért a magyar állam koncessziós eljárás keretében hozzákezdett valamennyi korábban államosított fizetési platform egyszereplős modell logikájára épülő értékesítéséhez (parkolás, útdíjak, vasúti jegyek stb.)
253 MTI, 2013. nov. 6.
254 http://www.mfor.hu/cikkek/vallalatok/Allami_tulajdonba_kerult_az_IdomSoft.html
255 NSZ, 2016. szept. 28.
256 https://index.hu/belfold/2019/03/13/banya_torvenymodositas_onkormanyzat/
257 Valójában a plasztikai sebészek „kipécézése” nagyon is érthető. Ez a szolgáltatás nem egészségügyi, hanem szépészeti beavatkozásnak számított, ezért 27%-os áfa terhelte. Ezért, ha adtak is számlát a plasztikai sebészek, azon munkájukat gyakran egészségügyi szolgáltatásnak tüntették fel, ami áfamentes.
258 NSZ, 2016. aug. 26., http://index.hu/gazdasag/2017/05/29/felmilliardot_kaszalt_orban_baratja_az_online_penztargepekkel/
259 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról.
260 https://index.hu/i2/#http://eokoskodas.blog.hu/2018/11/01/patkanyok_es_szemethegyek
261 Vagyis az ipari és üzleti célú épületek szemétszállítását megtarthatta a magánszektor. Csakhogy ez a piac túl szűk ahhoz, hogy több céget is ellásson munkával.
262 Sárközy (2014: 300).
263 HVG, 2013. nov. 30.
264 Természetesen a cég gúnyneve volt a Kukaholding, nem a hivatalos. Ettől függetlenül állami cégként a Földművelésügyi Minisztérium kezelésében 2014-ben már működött egy Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. (OHÜ) is. Az OHÜ feladata volt koordinálni az ún. elkülönített hulladékok gyűjtését, feldolgozását stb. 2015-től viszont az OHÜ feladatait az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatósága látta el.
265 A budapesti főpolgármester, Tarlós István szerint az új hulladékgazdálkodási rendszer országos szinten évi 14 Mrd Ft veszteséget termelt. „A fővárosnak az a legnagyobb baja az új szabályozással, hogy azzal a budapestiek fogják finanszírozni a vidéki települések hulladékgazdálkodási veszteségeit” – nyilatkozta Tarlós a kormánypárti napilapnak 2016. április 2-án, a rendszer indulásakor (http://magyaridok.hu/belfold/csepeli-hev-visszakerulhet-az-allamhoz-549469/).
266 MN, 2015. dec. 18. (http://mno.hu/gazdasag/draga-lesz-majd-az-olcso-szemetszallitas-1319707).
267 A hulladékgyűjtés ügyére egy másik fontos szempont miatt is figyelt Brüsszel. Mivel országos, házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés 2016 elején sem létezett – csak egyes kiemelt városokban, kerületekben –, ezért az unió kötelezettségszegési eljárást indítását fontolgatta. A magyar álláspont szerint a cél 2017 végére tud csak teljesülni kb. 200 Mrd Ft-ból (Figyelő, 2016, 7, 54–55). További probléma, hogy az Európai Bizottság a szelektív hulladékgyűjtéshez nyújtott támogatás fejében Magyarország önfenntartó működést és költségalapú díjakat, a szennyező fizet elv betartását ígérte.
268 www.index.hu, 2018. szept. 17.
269 https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/minden-szemetet-az-allam-vinne-el.html
270 www.index.hu, 2019. nov. 12.
271 HVG, 2022. júl. 7., 60.
272 HVG, 2016. aug. 25.
273 Bár logikus lett volna, ám a cég nem az MNV Zrt. portfóliójába került, hanem – egy rövid kezdeti időszak után – közvetlenül a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium alá. Szokatlan megoldásként az NRN FB elnöke az a Varga Jenő lett, aki a legnagyobb magántulajdonú felszámoló cég, a Vectigalis Zrt. alapítója és tulajdonosa is volt korábban. Egy másik kulcsfigura, akinek neve sokszor szerepelt az államilag kijelölt felszámolóbiztosok között, Börcsök Sándor volt, akit üzleti körökben Seszták Miklós embereként tartottak nyilván (http://444.hu/2016/10/20/tarolni-kezdett-a-miniszter-regi-ismerose-miutan-az-allam-felforgatta-a-sokmilliardos-piacot).
274 Példa erre a Leisztinger Tamás és Albrecht Ottó hazai nagyvállalkozók nevéhez kapcsolódó óriási ingatlanberuházás, a KÖKI-Terminál bevásárlóközpont a budapesti Kőbánya–Kispest közlekedési csomópontnál. A közel 40 Mrd Ft bekerülési költséggel, 2006-ban indított, MFB-hitellel létrehozott beruházás nem hozta a várt üzleti eredményt. Ennek nyomán a felszámolás 2012-ben indult, és ekkor vette át a parancsnoklást az állami felszámoló. A bukott vállalkozást még 2016 tavaszán sem sikerült eladni, pedig akkor már csak 27 Mrd Ft volt a kikiáltási ár.
275 A hátrányosan érintett cégek egy része bírósághoz fordult, kifogásolva az eljárás átláthatatlanságát és a jogorvoslat hiányát. Az egyik bíró ezek után az Alkotmánybírósághoz fordult, mire az összes többi eljáró tanács is a per szüneteltetése mellett döntött. Miután a keresetet az AB elutasította, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság több perben jogerősen is megállapította, hogy a felszámolók kiválasztása során az államnak világosan és részletesen meg kellett volna indokolnia, hogy a hatóság milyen szempontok alapján döntött.
276 https://www.direkt36.hu/mikozben-dul-a-jarvany-kormanykozeli-figuraknak-osztottak-igeretes-uzleteket/
277 A pályázat ellen azonnal tiltakozott a GVH is, de a főváros ezt nem vette figyelembe. A GVH tiltakozásának figyelmen kívül hagyása annál is meglepőbb, mert 2008-ban a szociálliberális vezetés alatt álló főváros már tett egy ugyanilyen kísérletet. Akkor is egyetlen cégre szabták a feltételeket, sőt szerződéskötés is történt, de végül a GVH nyomására azt a szerződést fel kellett bontani.
278 Ez az 5/2006. (II. 7.) EüM rendelet a mentésről c. jogszabály 2. mellékletének módosításával történt (http://www.metropol.hu/itthon/cikk/1312798-tizezer-fotol-allami-mento).
279 NSZ, 2013. aug. 2.
280 2013. évi LXXVII. tv. a felnőttképzésről, valamint a hozzá tartozó 393/2013. (XI. 12.) Korm. rendelet a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárásra és követelményrendszerre, a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásának vezetésére, valamint a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról.
281 Andor (2014c).
282 http://444.hu/2016/04/08/a-szakkepzo-iskolak-teeszesitese-kenyszerallamositanak-a-maganintezmenyeket-es-a-vagyontargyaikat-is
283 2011. évi CLXXXVII. tv. a szakképzésről.
284 NSZ, 2015. szept. 8.
285 2015. évi CXXIV. tv. a nemzeti akkreditálásról.
286 2005. évi LXXXVIII. tv. a Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, szervezet- és hatásköréről, valamint eljárásáról.
287 https://index.hu/gazdasag/2018/02/07/a_magyar_allam_lesz_a_legnagyobb_divatdiktator/
288 Használatos volt az életkezdési támogatás és a Start értékpapír-számla elnevezés is.
289 2012. évi XCVII. tv. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény és a fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény módosításáról.
290 2005. évi CLXXIV. tv. a fiatalok életkezdési támogatásáról.
291 1814/2013-as korm. határozat.
292 A Kormány 1731/2013. (X. 11.) Korm. határozata a 2014–2020-as európai uniós programok lebonyolításának alapelveiről.
293 www.napi.hu, 2015. nov. 2.
294 Lásd Lázár János heti sajtótájékoztatóját, 2016. aug. 18.
295 http://www.portfolio.hu/unios_forrasok/gazdasagfejlesztes/meg_mindig_benne_van_a_pakliban_az_eu-penzeink_teljes_blokkolasa.240778.html
296 „Ha valamit nem tudsz megszüntetni, vagy megakadályozni, akkor állj az élére. […] Két évéig mindent elkövettem, hogy a pályázatírók le legyenek szorítva a pályáról, de ez nem sikerült. […] Látjuk, hogy szükségünk van a tapasztalataikra, mivel nem gondolom, hogy a kormánynál van a bölcsek köve” – indokolta a pálfordulást Lázár János egy 2016-os nyilvános előadásában (http://www.portfolio.hu/unios_forrasok/palyazatok/iranyt_valtott_a_kormany_lazar_elarulta_a_hatteret.228640.html?utm_source=index_main&utm_medium=portfolio_box&utm_campaign=portfoliobox).
297 NSZ, 2013. dec. 20.
298 http://www.nefpi.hu/bemutatkozas
299 157/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet a pénzügyi intézmények, a biztosítók és a viszontbiztosítók, továbbá a befektetési vállalkozások és az árutőzsdei szolgáltatók informatikai rendszerének védelméről szóló 42/2015. (III. 12.) Korm. rendelet módosításáról.
300 2013. évi CCXXXI. tv.
301 http://mno.hu/belfold/hunguard-cel-a-bankszektor-1356587
302 http://mno.hu/belfold/kaosz-a-piacon-a-hunguard-rendelet-miatt-1361894
303 Erről részletesebben lásd Magyar (2015: 197–198).
304 Népszava, 2015. aug. 19.
305 2008 nyarán a MEH arra kötelezte ezeket a cégeket, hogy 5 Mrd Ft büntetést fizessenek be az ún. krízisalapba (6.2.10.).
306 www.napi.hu, 2015. jan. 6., jan. 27.
307 GDP-arányosan a vállalatoknak nyújtott támogatások értéke 9,1%-ról 12,4%-ra nőtt. Mindeközben az ún. jóléti kiadások 11 ezer Mrd Ft-os nominális szinten gyakorlatilag változatlanok maradtak, GDP-arányosan 4,1%-ról 3,3%-ra csökkentek.
308 Az OECD titkársága ezt az elemzést ötévente frissíti.
309 Hasonló tendenciát mutatott a Világbank World Governance Indicators elnevezésű kompozitmutatója vagy a Fraser Institute Economic Freedom of the World c. éves kiadványa is.
Privatizáció és államosítás Magyarországon III.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 102 3

Adózás

Hivatkozás: https://mersz.hu/mihalyi-privatizacio-es-allamositas-magyarorszagon-3//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero
Kivonat
fullscreenclose
printsave