Válts MeRSZ+ -ra!

MeRSZ online
okoskönyvtár

Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.

Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon III.

Viták, megoldások, értékelések

9.5.11. Sukoró, avagy egy populista hecckampány anatómiája

„Újságírói kérdés: Lesz Sukorón kaszinóváros? Határozott igent vagy nemet vár a közvélemény.
Orbán Viktor válasza: Az egy halott ügy. Már legfeljebb a bűnügyi krónikákban találkozhatnak vele.”1
Választásokra időzített botrány. A 2010-es országgyűlési választásokat megelőzően korábban sohasem látott arányban és mértékben került a korrupció ügye a médianyilvánosság középpontjába. A szinte napi rendszerességgel felröppenő hírek, nyilatkozatok és kommentárok között kiemelkedően fontos volt az ún. sukorói kaszinóberuházás körül kialakult hangzavar, amely egyszerre érintette Gyurcsány Ferenc korábbi, és Bajnai Gordon aktuális miniszterelnököt, rajtuk keresztül pedig az MSZP-kormányt, a Pénzügyminisztériumot és az MNV Zrt.-t.2 A rendszerváltás óta először fordult elő, hogy az ügyészség a privatizációs szervezet tevékenysége kapcsán egy volt miniszterelnök ellen közvetve és közvetlenül nyomozást folytasson, majd az eljárás során formálisan is meggyanúsítsa. Bizonyos, hogy ennek az ügynek önmagában is jelentős szerepe volt a közvélemény hangulatában bekövetkezett változásban, és abban, hogy a Fidesz–KDNP szövetség kétharmados fölénnyel nyerte meg a 2010-es választásokat.
Valójában azonban – mint majd látni fogjuk – a Gyurcsány Ferenc exminiszterelnök és 8 további személy ellen 2011 tavaszán megfogalmazott ügyészségi gyanúsítás csak áttételesen kapcsolódott a privatizációs szervezet tevékenységéhez, sőt éppen az volt a gyanúsítás lényege, hogy különféle ingatlanok cseréje során nem az MNV Zrt. hozta meg a rossz vagy jó döntést. A gyanú szerint3 Gyurcsány kormányfőként utasította az MNV Zrt.-t, és ez a hivatali visszaélés – nem pedig korrupció – volt az állítólagos bűncselekmény. Szögezzük le már itt, az alfejezet elején: ha akarta volna, a miniszterelnök ezt is megtehette volna. Ha bármire utasítani akarta volna az MNV Zrt.-t, ahhoz nem kellett volna más, mint az, hogy egy formális kormányülés keretében utasítsa a pénzügyminisztert, az pedig – mint a részvényesi jogok gyakorlója – RJGY-határozatban utasítsa a Vagyontanácsot a tranzakció lebonyolítására.
Végeredményben a szándékosan gerjesztett populista kampány, majd a perek sorozata megakadályozta, hogy létrejöjjön Közép-Európa legnagyobb turisztikai beruházása, hogy 300 Mrd Ft-ot fektessenek be a Velencei-tó térségében, hogy 3000 munkahely jöjjön létre és hogy az állam évente több 10 milliárd forint adóbevételre tegyen szert. Az ügyészség a rendszerváltás óta ebben az ügyben lépett fel először a büntetőjog eszközeivel úgy, hogy azzal „megfúrt” egy folyamatban lévő beruházási projektet. Nem utolsósorban pedig az ügyészség ezzel a büntetőeljárással alapozta meg azt, hogy az összes magyar kaszinó évi 25 Mrd Ft bevétele Orbán Viktor miniszterelnök barátainak és üzletfeleinek zsebébe kerüljön.
 
 
Telekcsere és koncessziós szerződés. A King’s City fantázianéven reklámozott beruházásra Ronald S. Lauder és Fred H. Langhammer irányításával egy nemzetközi befektetőcsoport készült – vélelmezhetően legalább 2006 óta. Egyes feltételezések szerint a színhely eredetileg Spanyolország lett volna, de később hazánkat választották.4 2011 közepére Sukorón hatcsillagos turisztikai és szórakoztató komplexum, benne golfpálya, fedett sí- és korcsolyapálya, valamint egy I. osztályú játékkaszinó jött volna létre Budapesttől félórányi autóútra.
A létesítmény a maga nemében a legnagyobb lett volna egész Európában.5 Az üzleti modell arra épült, hogy a Közel-Keletről, Oroszországból, valamint Európából direkt a komplexumba érkező pénzes turistáknak Las Vegas-típusú élményt adjon, elérhető áron és főleg sokkal rövidebb utazási idővel. Hogy érzékelni tudjuk a projekt nagyságrendjét: az 1,4 Mrd € költségvetésű turisztikai beruházás közel kétszer nagyobb volument jelent, mint a 800 millió €-s kecskeméti Mercedes-gyár építése, és a létesülő munkahelyek száma is 40%-kal nagyobb lett volna.
 
9.4. ábra. A sukorói kaszinó látványterve
Forrás: NSZ, 2012. jún. 26.
 
 
Ronald Lauder neve jól ismert Magyarországon. Egyik nagyszülője magyar volt. Szülei alapították az Estée Lauder kozmetikai világcéget. Ő maga köztisztviselőként kezdte pályáját. 1990-ben ment át az ületi életbe, több sikeres és sikertelen magyarországi befektetése is volt,6 ő alapította a budapesti Lauder-iskolát. 2007-ben megválasztották a Zsidó Világszövetség elnökének. Lauder – mint befolyásos republikánus üzletember – az amerikai belpolitikának is fontos szereplője volt. Az amerikai és német útlevéllel rendelkező Langhammer neve kevésbé ismert. Egyszerűen fogalmazva Lauder jobbkeze, az Estée Lauder-csoport elnöke volt, továbbá a Walt Disney-csoport igazgatósági tagja. A történet harmadik fontos szereplője, Joáv Blum izraeli–magyar kettős állampolgár, sokéves magyarországi tapasztalattal rendelkező ingatlanbefektető, akinek az volt a feladata, hogy saját kockázatára vásárolja meg az építéshez szükséges telkeket, majd intézze a koncessziós pályázat ügyeit.
Tekintettel a magyar földtörvényre, amely sem külföldiek, sem gazdasági társaságok számára nem teszi lehetővé a termőföldvásárlást, a projekt megvalósíthatósága szempontjából nagy jelentősége volt annak, hogy a projekt indulásakor Blum már magyar állampolgár volt. A jogi konstrukció az volt, hogy Blum a saját ingatlanait hosszú időre szóló bérleti szerződéssel bocsátja majd a befektetők rendelkezésére – vagyis az ingatlanok továbbra is egy magyar állampolgárságú, természetes személy kezében maradnak.
A befektetők terveikről először 2007 novemberében tájékoztatták az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumot, majd 2008 februárjában a Pénzügyminisztériumot is. Eredetileg nem a Velencei-tó partján, hanem másutt, Pest megyében épült volna fel a King’s City, közel a budapesti autópályákhoz és a ferihegyi repülőtérhez is. Ezért vásárolt Blum – 2007 májusa és 2008 februárja között több szerződés keretében – egybefüggő ingatlanokat Albertirsa és Pilis községek környékén. Az a tény kezdettől fogva ismert volt, hogy ezek a telkek (részben) a jogerős építési engedéllyel rendelkező és európai uniós támogatással építeni tervezett M4-es autópálya nyomvonalába estek, de ezt a befektetők inkább előnynek tekintették,7 és feltehetően készen voltak arra is, hogy a későbbiekben az államnak eladják az autópálya-építéshez szükséges telekrészeket. Az viszont csak később vált egyértelművé, hogy a közép-magyarországi régióban egy konkurens projekt – az Álomsziget (erről lásd később) – nyerte el a koncessziós engedélyt, ám egy második kaszinó működésére a törvény nem adott lehetőséget. Így merült fel a Budapesttől ugyancsak nem távoli Sukoró, amely a regionális felosztásban máshova tartozik, és ahol még senki sem vásárolta meg a koncessziós engedélyt.8
Ebben a helyzetben kapóra jött a King’s City jogászainak, hogy a hatályos törvények szerint minden ingatlantulajdonosnak joga van nem egyetérteni az állam részleges kisajátítási ajánlatával, és azt kérni, hogy az állam vagy az egész területet vásárolja meg, vagy ajánljon fel azonos értékű csereingatlant. Így került tehát a képbe 2008 tavaszán cserelehetőségként az M7-es autópálya közelében fekvő, 20 különböző telekkönyvi számon bejegyzett, összesen 70 hektár ingatlan, amely felett a magyar állam nevében a tulajdonosi jogokat az MNV Zrt. gyakorolta,9 és amelyekért cserébe Blum 2,5-szer annyi, 181 gyümölcsös-szántó minősítésű termőföldterületet, 2 ha közművesített telephelyet, továbbá 296 M Ft készpénzt ajánlott.10 A 70 hektáros terület a Velencei-tótól északra helyezkedik el – de nem közvetlenül a vízparton –, a történelmi hírnévvel és ismertséggel11 rendelkező Sukoró község külterületén.12 Közlekedési szempontból Sukoró is szerencsés választás volt: a budapesti nemzetközi repülőtér egyórányi távolságra, a székesfehérvári (Börgönd) kis repülőtér 15 percnyi távolságra van.
Az MNV Zrt. azt követően gyorsította fel a telekcsere ügyének intézését, hogy a befektetők 2008. május 21-én a Parlament Nándorfehérvár-termében tárgyaltak Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel és a kormány más illetékeseivel. Ezt követően – viszonylag gyorsan – 2008. július 30-án jött létre a magyar állam és Joáv Blum közötti csereszerződés.13 Másnap Blum tulajdonjogi igénye széljegyzet formájában a telekkönyvi hivatalban is feljegyzésre került.
Nem sokkal később a 70 hektár sukorói föld mellé Blum további ingatlanokat is vásárolt. Egyrészt 2 hektárnyi területet a helyi önkormányzattól,14 másfelől telekszomszédjaitól megszerzett további 8,5 hektárt. Igaz, ez utóbbi esetben nem a tulajdonhoz jutott hozzá, de megszerezte a földek használati jogát. Figyelemre méltó, hogy ezek a telekszomszédok – mint a Magyar Narancs oknyomozó újságírója feltárta – többségükben jól ismert, Fidesz-közeli üzletemberek, illetve Orbán Viktorhoz közel álló személyek voltak, például Madarász László, akivel az Orbán családnak közös szőlőbirtoka van, illetve az ugyancsak üzlettárs Kékessy Dezső fia.15 Bár a kiegészítő ingatlanszerzésre vonatkozó jogi konstrukció nem ismeretes, okkal feltételezhető, hogy a telekszomszédok azért nem kívánták eladni a telkeiket, mert arra számítottak, hogy az üdülőkomplexum felépülése után az ingatlanárak sokkal magasabbak lesznek. Ezek a lépések egyébként azt is jelzik, hogy Joáv Blum nem volt járatlan a hazai politikai-üzleti viszonyokban. Tudta, hogy érdemes jó üzleti viszonyt ápolni a mindenkori ellenzék reprezentáns üzleti köreivel és a helyi önkormányzattal is.16
A gyors kezdetekhez képest meglehetős lassúsággal és körülményes módon, másodszori nekifutásra, csak 2009. február 10-én írta ki Veres János pénzügyminiszter a közép-dunántúli régió egészére vonatkozó szerencsejáték-működtetési koncessziós pályázatot. A hatályos törvény szerint ugyanis a koncessziós pályázat kiírása előtt a Pénzügyminisztériumnak meg kellett szereznie a régió valamennyi (133) önkormányzatának hozzájárulását is. Meg is kapta – de ez időbe telt.17 Az eredményhirdetésre 2009 októberének első napjaiban került sor. Mint egyedüli pályázó, a sukorói befektetőket képviselő KC Bidding Kft. lett a 20 évre szóló koncesszió tulajdonosa.18 Velük már az új pénzügyminiszter, Oszkó Péter írta alá a koncessziós szerződést. De addigra – mint majd látni fogjuk – minden megváltozott a projekt körül.
 
Indulnak a tiltakozások. Az országos sajtóban a projekt elleni, nyíltan antiszemita médiatámadás 2008 végén kezdődött. A Magyar Nemzet első írása november 28-án jelent meg,19 ezt követte 10 nappal később az „Igen, felvásárolják Magyarországot! Újabb hazai föld került izraeli kézbe” címmel megjelent írás a Kuruc.info hírportálon. A cikk címe utalás volt arra a félrefordításon és rosszindulatú értelmezésen alapuló rémhírre, miszerint 2007. október 10-én, egy Tel-Avivban rendezett gazdasági fórumon Simón Peresz izraeli államelnök azon tréfálkozott, hogy sikeres izraeli cégek „felvásárolják” Manhattant, Lengyelországot és Magyarországot.20
A következő hónapokban megjelent cikkekben azután az antiszemita érvek és célzások mellett vagy azoktól teljesen függetlenül a legkülönfélébb – részben alaptalan, részben egymást is kizáró – szakmai ellenérvek is megfogalmazódtak:
  1. Környezetvédelmi szempontból különösen értékes területről van szó,21 a hatályos környezetvédelmi jogszabályok tiltják a fejlesztést az adott területen.22
  2. Baráth Etele MSZP-s országgyűlési képviselő a Magyar Kajak-Kenu Szövetség nevében tiltakozott: ő ugyanis a vízparti telekre ifjúsági evezősparadicsomot álmodott.23
  3. Sem a Velencei-tó partján, sem másutt Magyarországnak nincs szüksége „gigantikus építkezésekre”. Ezt az álláspontot a helyi környezetvédők képviselték, mondván, hogy Sukorón mindössze öt regisztrált munkanélküli lakos él. Hasonló állásponton volt a döntési folyamat elején az illetékes szaktárca is.24
  4. Erkölcsi és közbiztonsági megfontolások miatt Magyarországon sehol sem kívánatos gigaméretű kaszinó és/vagy vigalmi központ.25
  5. Magyarország szegény ország, ahol „elkeseredett anyák fél veséjüket kínálják, hogy a bankok, pénzemberek által gerjesztett válság okán felgyülemlett adósságaikat kiegyenlítsék”. „A magyar embereknek […] egyelőre […] a gödörből történő kijutást biztosító jövőképre, értékes munkahelyekre, nem elárverezhető lakásokra, megnyugtató egészségügyi ellátásra, jó tömegközlekedésre, európai átlaghoz közelítő bérekre és nyugdíjakra van szüksége. Aztán majd jöhet a szórakozás.”26
  6. A konkrét tartalomtól függetlenül is elfogadhatatlan, hogy a mindenkori kormány egyes nagyberuházási projekteket kiemelt módon kezel, és ezzel csökkenti a civil mozgalmak beavatkozási lehetőségét.27
  7. A befektetők nem is akartak turisztikai központot építeni, valójában telekparcellázásra készülnek,28 az egész csak egy ingatlanpanama.29
  8. A befektetőnek nincs magyarországi nagyberuházási referenciája, és nem mérte fel, hogy az egész projekt úgy, ahogy van – a fröccsöntött piramissal és a fedett sípályával – üzletileg értelmetlen, megvalósíthatatlan, s ha majd félbehagyják az építkezést, a „takarítás” költsége az államra marad.30
  9. A telekcsere csak trükk volt, a befektetők eleve Sukorón akartak építkezni;31 a Velencei-tavi polgármestereket az izraeli befektetők már 2006-ban kivitték Izraelbe „nyaralni”.32
  10. A legfőbb ügyészt interpellálva Hegedűs Lórántné jobbikos képviselő 2011 tavaszán az Országgyűlésben a pénzmosás gyanúját emlegette a sukorói beruházás kapcsán.33
  11. A beruházást elindító projektcég tulajdonosi szerkezetét tekintve offshore vállalkozás.34
 
Ahogy telt-múlt az idő, a projekt ellenzői leggyakrabban azt emlegették, hogy a telekcsere nem volt értékarányos – a magyar államot 1,2 Mrd Ft-os veszteség érte. Ez a – lényegét tekintve – korrupciós gyanúsítás ment át leginkább a köztudatba. Az igazság az, hogy nincs tökéletes módszer annak eldöntésére, hogy melyik vagyonértékelés (8.6.2., 9.3.5.) a helyes, a pontos. A jelen esetben néhány körülménynek azonban perdöntő jelentősége lehet:
  • Az érintett telkekről – különböző időpontokban, összesen – öt értékbecslés készült, ezek közül volt olyan is, amely – a magyar állam hátrányára – 1 Mrd Ft-tal kisebb értékkülönbözetet állapított meg a két birtokhalmaz között, mint ami a szerződésbe került.35
  • A telekcsere-szerződésben szereplő ingatlanértékeket nemcsak az MNV Zrt., de egy másik kompetens magyar intézmény, az APEH is elfogadta, és ennek alapján rótta ki az átírási illetéket.36
  • Az ügyészség által vélelmezett 1,2 Mrd Ft-os érték-különbség37 kb. 5 M € eurónak felel meg. Vagyis a projekt kevesebb mint fél százalékáról van szó. Az 1,2 Mrd Ft-os értékkülönbözet ahhoz képest is csekély összeg, hogy egy ilyen volumenű beruházáshoz a kormány mekkora támogatást szokott adni. Mint majd látni fogjuk, adott esetben 2,6 Mrd Ft-ot helyezett kilátásba. Valójában a magyar államnak az is megérte volna, ha a sukorói 70 hektár földet teljesen ingyen adja oda a befektetőknek.
  • Furcsa, máig pontosan nem tisztázott részlete ennek a kérdésnek, hogy Blum ténylegesen mennyit fizetett az albertirsai és a pilisi területekért, amikor azokat különféle magyar magánszemélyektől összevásárolta, illetve az, hogy ez a vételár titokban maradt-e az ingatlancseréről folyó tárgyalások során. Teczár (2017) szerint a tényleges vételár 100 + 125 M Ft volt.
 
Helyi szinten a tiltakozások egy időben indultak az országos médiakampánnyal. Balsay István, a megyei közgyűlés főállású, fideszes alelnöke, a Velencei-tó és Vértes Baráti Kör elnöke már december közepén elítélően nyilatkozott. Szerinte az országos, illetve a megyei területrendezési terv a szóban forgó mértékű és intenzitású beruházásra nem ad lehetőséget, de attól fél, hogy a kormány meg fogja változtatni a szabályokat.38
2009 januárjában Sukoró lakóihoz szórólapokat dobtak be, aláírásokat gyűjtöttek, néhány család egyesületbe szerveződött (Angelika Természetvédelmi és Kulturális Egyesület). Mint arról utólag a Kuruc.info tájékoztatást adott, a szórólapozást, az aláírásgyűjtést és a gépkocsiból történő hangszórós „felvilágosító” kampányt Budaházy György szervezte még 2008 végén a Toroczkai Lászlóval39 közösen indított, Razzia névre elkeresztelt elszámoltatási akciósorozat részeként.40 Azoknak a családoknak a portáját, amelyekről Budaházy úgy gondolta, hogy támogatják az üdülőkomplexum tervét, matricával megjelölték, majd lefényképezték és feltették honlapjukra. Január 22-én tárgyaltak a település polgármesterével is, és alaposan megfenyegették.41 Az egész akciónak erős antiszemita töltése volt.42
Ugyanezekben a januári napokban a Fejér Megyei Hírlap első tudósítása még pozitív hangnemű volt: a település polgármestere annak örült, hogy a 80-as évek óta elhanyagolt partszakasszal végre történik valami.43 Ezt követően Balsay István értekezletet hívott össze az értesülések megtárgyalására, majd sajtótájékoztatót tartottak az ügyről.44 A hozzászólók elsősorban a Velencei-tó természeti értékét féltették, és arra is felhívták a figyelmet, hogy a tóparti magas épületek miatt megszűnne a panoráma a tóra.45 Három nappal később (jan. 27.) a megyei lap már ezzel a főcímmel jelentkezett: „Mitől mentsük a tavat”. Itt jelent meg Baráth Etele korábban már idézett nyilatkozata a sport szempontjairól.
Május első hetében a Heti Válasz közölt egy terjedelmes riportot, amelynek fő üzenete az volt, hogy az izraeli–amerikai befektetők valójában nem is akarnak semmit sem építeni: a megszerzett sukorói telkeket fel fogják parcellázni.46 A cikk megjelenése nyilvánvalóan időzítve volt: május 9-én egy parlamenten kívüli párt, az Élőlánc Magyarországért, továbbá a helyi Angelika Egyesület, a Fejér megyei önkormányzat, az Országzászló Egylet és néhány további szervezet tiltakozó rendezvényt szervezett a faluba47 – az eseményről utólag tudósító Szent Korona Rádió másnapi beszámolójának szavait idézve – „a készülő zsidó területfoglalás ellen”.48 Ugyanez a támogatói kör július 16-án és augusztus 15-én is tartott egy hasonló jellegű, családi tiltakozó akciót.49
Júniusban az Angelika egyesület nyílt levélben tiltakozott Sólyom László köztársasági elnöknél, és azt is elérték, hogy az MSZP-hez közelálló médiumnak tartott 168 Óra terjedelmes és egyetértő hangú riportban tudósítson „a jóvátehetetlen károkkal járó, példátlan természetpusztítás és kultúrarombolás” elleni tiltakozásról.50 Az akkor már politikai pártként működő Lehet Más a Politika (LMP) augusztus utolsó napjaiban látványos kerékpártúrát szervezett a tó köré, és az erről kiadott közleményben elvi álláspontját is megfogalmazta: „Az LMP meggyőződése, hogy Magyarországnak a gigantikus építkezések helyett a szelíd turizmus, a vidéki vendéglátás fejlesztése kínál perspektívát.”51
Augusztus elején kiszivárgott az Állami Számvevőszék értékelése (lásd később) a sukorói telekcseréről. A Magyar Nemzet összefoglaló információja szerint az ÁSZ szakértői úgy értelmezték a jogi helyzetet, hogy a telekcsere-szerződés a megkötés pillanatától kezdve törvénybe ütköző és ezáltal érvénytelen is volt.52 Miután a végleges szöveg egy hónappal később hivatalosan is hozzáférhetővé vált, szeptember 15-én 37 közismerten jobboldali beállítottságú művész, tudós és közéleti személyiség nyílt levélben fordult Oszkó Péter pénzügyminiszterhez. Az ÁSZ-jelentésre hivatkozva követelték a privatizáció azonnali leállítását és ezen belül a telekcsere szerződés felbontását. „El a kezekkel Sukorótól, el a kezekkel Magyarországtól!” – ez volt a nyilatkozat utolsó mondata.53 Szeptember 24-én az MDF is beszállt a vitába: Herényi Károly és Gőblyös István, az MDF Fejér megyei elnöke a helyszínen azt javasolta, hogy a sukoróiak népszavazással döntsenek a beruházás sorsáról.54 Szeptember 28-án a Jobbik a sukorói futballpályán tartott demonstrációt,55 november 7-én a Magyarok Világszövetsége nevében Kéri Edit a King’s City állítólagos budapesti székhelyével szemben, a Vérmezőn szervezett tüntetést.56
 
Minden hatósági vizsgálat az ügyészségre vár. Az ellenőrzésre hivatott állami intézmények közül először Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa kezdett vizsgálódni 2009. március első felében,57 de pár hónapnyi munka után ez abbamaradt. Amint a biztos maga nyilatkozta, állásfoglalásával meg akarta várni az ügyészi vizsgálatot.58
Tudnivaló ugyanis, hogy néhány nappal az ombudsmani vizsgálat megkezdése után, március 20-án a Fejér Megyei Főügyészség – Balsay István kezdeményezésére – nyomozást rendelt el: Blumot közokirat-hamisítással gyanúsították meg. A közlemény szerint a sukorói ingatlanra csereszerződést kötő magánszemély a bejelentkezéskor életvitelszerűen nem lakott az általa bejelentett sukorói lakcímen, „így fiktív adat került a közhiteles lakcímnyilvántartásba”.59
2009. április 7-én a budapesti Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt kezdett nyomozást ismeretlen tettesek ellen – a fehérvári kollégák kérésére és nem feljelentés nyomán.60
Foglalkozott az üggyel a Fejér megyei önkormányzat is: április 30-i ülésén úgy döntött, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul Sukoró-ügyben, miután vitába keveredett a kormánnyal arról, hogy joga van-e megtagadni a megyei rendezési tervben az érintett külterületek beépítését.61 Az ügyet az ÁB nem vette napirendre.
Júniusban – az ellenzéki KDNP-t képviselő Mészáros József kezdeményezése nyomán – az MNV Zrt. ellenőrző bizottsága (EB) is vizsgálatot indított.62 A vizsgálat eredményét – egy ún. tájékoztató anyagot – az EB 2009. december 8-i ülésén vitatta meg. A döntés az volt, hogy az ügyészségi nyomozás lezárásáig az EB saját vizsgálatát felfüggeszti, de a már elkészült anyagokat elküldi az Állami Számvevőszéknek, valamint az RJGY-nek, vagyis Oszkó Péter pénzügyminiszternek.
Ezt megelőzően már hasonló döntést hozott az Állami Számvevőszék is. Az MNV Zrt. 2008-as működését vizsgáló szokásos, éves jelentésük előszavában leszögezték, hogy miután a sukorói ingatlancsere ügyében az ügyészi szervek vizsgálatot kezdtek, ezért „a párhuzamosságok, ismétlődések elkerülése érdekében, a korábbi években kialakult és tudomásul vett gyakorlatunknak megfelelően […] nem vizsgáltuk a személyi felelősség kérdését”.
Figyelemre méltó, hogy szemben Kovács Árpád különféle szóbeli nyilatkozataival, az ÁSZ végleges jelentése igen körültekintően fogalmazott. Csak annyit mondott, hogy az ominózus telekcsere-szerződés „semmisnek tekinthető” – ami jogi értelemben annyit jelent, hogy az ÁSZ ezt így gondolja. De ettől még a szerződő felek is meg a bíróságok is juthatnak egészen más következtetésre. Mint az a jelentéshez csatolt véleményekből is látszik, az MNV Zrt. újonnan kinevezett – vagyis a sukorói üggyel semmilyen módon kapcsolatban nem álló – vezérigazgatója, Kamarás Miklós 2009. augusztus 14-én kelt terjedelmes levelében, 7 oldalon keresztül vitatta is a számvevők megállapításait.
Egyébként az ÁSZ szakértői az egész ügyletet úgy vizsgálták, hogy szempontként fel sem merült, hogy a sukorói turisztikai beruházásnak van-e, és ha igen, mekkora gazdasági haszna. A 13 oldal terjedelmű helyzetleírás,63 a telekcsere szabályszerűségének és célszerűségének bírálata az M4-es autópálya építése szempontjából lett megfogalmazva. Az ÁSZ szerint ugyanis az út építéséhez szükséges ingatlanok kisajátítása – elvben – telekcsere nélkül is megoldható lett volna. Csakhogy és ezt természetesen az ÁSZ vezetői is pontosan tudták és a jelentés bevezetőjében utaltak is rá, a telekcsere alapvető célja az volt, hogy az 1,3 milliárdos turisztikai beruházás két alapfeltétele, az ingatlan és a kaszinó működtetéséhez szükséges koncessziós engedély együtt legyen. A telekcsere csak annak az egyik egyszerűsített technikája volt, hogy a befektetők a Pest megyei telkeket eladják, és egy másik tranzakció keretében a sukorói telkeket megvegyék.
Mint már idéztük, Kovács Árpád csak a médián keresztül üzent arról, hogy az ÁSZ jelentését feljelentésnek is lehet tekinteni,64 de valójában nem tett feljelentést; Schiffer András, az LMP szóvivője 2009. október 6-án ezt tényleg megtette. Igaz, nem előzmény nélkül: az LMP már 2009 nyarán kérte az MNV Zrt.-től a telekcsere iratainak nyilvánosságra hozatalát, ennek érdekében erőteljes médiakampányba kezdett, polgári pert is indított,65 július 22-én pedig tiltakozó bejelentéssel fordult a Legfőbb Ügyészhez.66
Valójában Schiffer 2009. július 22-én kelt, Kovács Tamás legfőbb ügyészhez írt bejelentése valójában már akkor is feljelentés volt – csak éppen akkor az LMP még nem volt parlamenti párt, így a lépésnek nem volt igazi médiavisszhangja. Annak alapján, hogy a Magyar Hírlap két héttel korábban – egészen pontosan július 7-én – nyilvánosságra hozta a fentebb már említett, 2008. május 26-én, a befektetőkkel tartott parlamenti tárgyalásról készült emlékeztetőt, Schiffer már az első feljelentésben leírta, hogy szerinte indokolt hivatali visszaélésről beszélni. Schiffer azt vélelmezte – mindkét feljelentésében –, hogy a King’s City-beruházást kiemelt jelentőségűvé nyilvánító jogszabály67 előkészítése során Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként megszegte a jogalkotásra,68 a nyilvánosságra és az állampolgárok bevonására vonatkozó törvényi rendelkezéseket. A második feljelentés kapcsán a párt közleménye „banánköztársaságokra emlékeztető mutyizás”-ról beszélt, maga a feljelentés tételesen a Btk. 225. §-ában megállapított hivatali visszaélés bűntettének gyanújára hivatkozott, és Gyurcsányt név szerint is feljelentette.69 Ezt a két feljelentést Schiffer nem figyelemfelkeltés okán írta, nem is azért, hogy „végre” elinduljon a nyomozás, hanem pusztán népszerűség-hajhászásból. Ekkor ugyanis már – a Magyar Nemzetben megjelent híradás70 nyomán – a rendőrség fél éve nyomozott ismeretlen tettes ellen.
 
Kaszinó-ügyben többen is ellenérdekeltek voltak. A hatályos szabályozás szerint Magyarországon régiónként egy, azaz maximálisan hét I. osztályú kaszinó kaphatott koncessziós engedélyt (6.2.13.). Ez azonban csak jogi keret volt, valójában nagyon is kétséges, hogy a magyar piac, pontosabban szólva a magyar beutazó turizmus képes-e egynél több ilyen mamut-szórakoztatóhelyet megtölteni vendéggel. Ez egy olyan verseny, ahol – nagy valószínűséggel – csak egy győztes lehet. Sőt, mint majd látni fogjuk, valójában ez egy olyan verseny, amely a velünk közvetlenül szomszédos országok, így Ausztria és Szlovákia szerencsejáték-piacát is alapvetően érinti.
 
  1. A 2008 és 2011 között a sukorói projekt történései időben összeestek azzal, hogy az egyik leggazdagabb magyar vállalkozó, Demján Sándor Trigránit nevű cégének nem sikerült engedélyt szereznie a maga 30 hektáros pozsonyi kaszinóprojektjéhez. A projekt nemzetközi üzemeltető partnere a világszerte kaszinókat, szállodákat és golfközpontokat üzemeltető Harrah’s Entertainment lett volna. Demján a magyar–osztrák–szlovák határokhoz közel, a sukoróinál valamivel nagyobb léptékű, 1,5 Mrd €-s befektetést készített elő. 2010 végére azonban véglegessé vált, hogy Demján üzleti terveit egyetlen szlovák kormány sem nézi jó szemmel. A Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) nevű szlovák párt mintegy 125 ezer tiltakozó aláírást is összegyűjtött. Indoklásuk szerint a létesítmény, a kaszinók miatt, a bűnözés melegágyává válhat. Így elterjedt a hír a Metropolis projekt Magyarországra történő áttelepítéséről. De egyetlen kapavágás sem történt, sőt Demján arra sem tett kísérletet, hogy koncessziós engedélyt vásároljon valamely – még szabad – magyarországi régióra.
 
  1. Nem haladt jól az előző kettőhöz hasonló értékű, de valamivel korábban megkezdett, harmadik magyarországi kaszinóprojekt, a fővárosi Hajógyári-sziget 32 hektárnyi, déli részére tervezett ún. álomszigeti beruházás ügye sem (3.6.3., 7.6.2.). A beruházó Álom Sziget 2004 Ingatlanfejlesztő Kft. 87%-át az izraeli hátterű Plaza Centers Csoport,71 13%-át az MKB Bank tulajdonolta. Piaci hírek szerint a befektetőket hátráltató legfőbb közvetlen akadály – miként Demján esetében is – a pénzhiány volt. A 2008-at követő globális pénzügyi válság idején a korábbi befektetői és banki ígéretek egyszeriben értéküket vesztették.72 Egyébként feltételezhető, hogy a King’s City befektetői éppen azért nem indultak a Pest megyei koncessziós pályázaton, mert nem akartak rivalizálni a másik izraeli kötődésű befektetői csoporttal.73
 
 
A tulajdonosi háttért ismerve nem véletlen, hogy a 2. Orbán-kormány és Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos erre a projektre is tüzet nyitott. A célpont – izraeli befektetők és Gyurcsány Ferenc személye –, az érvelés, a több irányból való támadás és a kommunikációs technika ugyanaz volt, mint Sukoró esetében. Az első jogi lépés az volt, hogy 2010. november közepén a kormány ettől a beruházástól is visszavonta a „kiemelt” minősítést. Ezt követte a bűnvádi feljelentés különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés, valamint hivatali visszaélés elkövetésének gyanúja alapján. A feljelentést Budai a KNYF-en 2010. december 1-én tette meg – ismeretlen tettes ellen –, de szövegét nem hozta nyilvánosságra. Viszont tartott egy sajtóértekezletet, ahol elmondta, hogy szerinte az ügyben Gyurcsány Ferenc volt kormányfő és Veres János volt pénzügyminiszter büntetőjogi felelősségét is vizsgálni kell. Budai szerint – vele egy időben – a Vidékfejlesztési Minisztérium a Fővárosi Főügyészséghez fordult, és törvényességi eljárást kezdeményezett az Álomsziget-beruházás környezetvédelmi engedélyével kapcsolatban is. A tárca szerint ugyanis a környezetvédelmi engedély kiadásánál – ami az előző kormányhoz köthető – jelentős eljárásjogi és anyagi jogi jogszabálysértés történt. Ha az ügyészség vizsgálatot rendel el, és azt állapítja meg, hogy valóban jogszabályellenesen adták ki az engedélyt, akkor a beruházás nem rendelkezik környezetvédelmi engedéllyel, „és így valószínűleg nem fog tudni abban a formában megvalósulni, mint ahogy az eredeti elképzelésekben szerepel” – vélekedett az elszámoltatási kormánybiztos.74
Végül ez a projekt is megbukott: 2013 őszén a kormány 4 Mrd Ft-ért visszavásárolt a befektetőktől 7 ingatlant, és további 1 Mrd Ft-ot fizetett a koncessziós jog visszavételéért (10.9.).75 De a történet nem ért véget. 2021-ben a kormány döntött arról, hogy Sukorón, a tervezett kaszinóváros helyén szabadidőközpont fog létesülni „fiatalok számára”. Az előkészítés továbbra is csigatempóban folyt. A kormány odáig jutott, hogy 2024 decemberében a helyszínen közmeghallgatást tartottak. Sajtóhírek szerint az ingatlantulajdonosok közt NER-közeli személyek és az egyik Rahimkulov-fiú, Ruszlan is felbukkant.
 
  1. Érdekes módon – egy-egy alkalmi hírtől eltekintve – 2008 és 2014 között jobbára hallgatás övezte a negyedik kaszinóprojektet, a bezenyei Euro Vegas névre keresztelt beruházást.76 Ez az osztrák–magyar–szlovák határszögelésben, Pozsonytól mindössze 18 km-re található ingatlanegyüttesre tervezett kaszinókomplexum az eredeti pénzügyi tervek szerint 3-szor nagyobb, 5 Mrd €-s beruházást jelentett volna, mint amire a versenytársak készültek. Az újonnan létrehozandó munkahelyek számára 1300-ban jelölték meg.
    A befektetők a több mint 300 hektárnyi földet 1998–99-ben, a 20+10 évre szóló koncessziós engedélyt 2006-ban vásárolták meg,77 az Euro Vegas Hungary Szórakoztató és Kaszinó Zrt. projektcég 2006 novemberében alakult meg,78 és 2007 januárjában jegyezték be. 2009 nyarán úgy tűnt, hogy kezdődik az építkezés. Akkor a befektetők sajtóértekezletet is tartottak, ahol megjelent Oszkó Péter pénzügyminiszter és Veres János korábbi pénzügyminiszter is.79
    A projektre vonatkozóan Papcsák Ferenc elszámoltatási kormánybiztos utolsó munkanapján, 2010 novemberében tett egy nyilatkozatot, mely szerint az ő felkérése alapján a bezenyei projektet is vizsgálta a KEHI.80 Azután Papcsák eltűnt a színről, és Bezenyéről hosszú időn át senki sem beszélt. Ezt a csendet törte meg több hónappal később az a hír, hogy a KEHI itt is talált kifogásolni valót: „az alacsony licencdíjak miatt nem lett volna szabad megkötni” a koncessziós szerződést.81 De ezt a hírt később senki sem kommentálta, a határ magyar oldalán nem volt lakossági tüntetés-tiltakozás sem, és az építési engedélyeket is simán megkapták. 2011 áprilisában az építkezés fővállalkozóját is kiválasztották. 2012 őszén is csak egy olyan nyilatkozat látott napvilágot, hogy a projekt „belátható időn belül megvalósul”82 – és megjelent hír a talajmunkák elkezdéséről is.83 2013 első napjaiban úgy tűnt, hogy az osztrák ötletgazdáknak sikerült izraeli és spanyol befektetői támogatást szerezni, s ez reményt adott az építkezés gyors kivitelezésére. De végül érdemi előrehaladás nem történt – hírek szerint elsősorban az osztrák kezdeményező, az Asamer család anyagi problémái miatt.84 Egy évvel később a projekt feladásáról jelentek meg hírek,85 miután Asamer, az osztrák kavicskirály hatalmasat bukott észak-afrikai befektetésein.86 2014-ben azután ez a projekt is becsődölt. A koncessziós engedély lejárt – a befektetők nem akarták vagy talán nem is tudták volna meghosszabbítani.87
 
  1. Az egymással rivalizáló befektetői csoportok érdekkonfliktusa tehát valamelyest felszínre került – ezt azonban csak az ügyet ismerők szűk csoportja tudta, a média ezzel érdemben nem foglalkozott. Ez alól egyetlen hír volt kivétel. 2009 szeptemberében megszólalt Sukoró-ügyben a Magyar Szerencsejáték Szövetség elnöke is. Környezetvédelmi érvek alapján bírálta a sukorói terveket, de hozzátette: „Ez a projekt a hazai vállalkozók bevonásával, a magyar állam tulajdonában lévő Szerencsejáték Zrt.-vel is megvalósítható volna, hiszen ez biztosítaná, hogy a játékokból, és az azokhoz kapcsolódó, egyéb bevételekből származó összegek a magyar költségvetést gyarapítsák. A külföldi befektetőnek nyilván nem az az érdeke, hogy nálunk hagyja a hasznot” – nyilatkozta Schreiber István elnök.88 Ezek valójában nagyon is árulkodó mondatok. Arra utaltak, hogy a külföldi befektetők által építeni tervezett gigaberuházások ügyében leginkább a hazai játékautomata, illetve a II. osztályú kiskaszinókat üzemeltető vállalkozók voltak ellenérdekeltek. Attól féltek, hogy a világszínvonalon működő kaszinók és a hozzájuk kapcsolódó turisztikai és kulturális látványosságok el fogják szippantani az ő vendégkörüket is. Mint később kiderült, nem is alaptalanul aggódtak (10.5.1.).
 
  1. Nemcsak a kaszinó-piaci országos és nemzetközi konkurencia, de a helyi ingatlanfejlesztők terveit is keresztezte a King’s City projekt. Ám ezek pénzben és jövendő munkahelyben több nagyságrenddel kisebb beruházási projektek voltak. Viszont mögöttük is álltak politikusok, vállalkozók és a saját telkük értéknövekedésében érdekelt ingatlantulajdonosok, és ezekbe a tervekbe is többévnyi munkát fektettek a kidolgozóik. A rivális, helyi ingatlanprojektek közé tartozott a „Velencei tó kapuja” fantázianevet viselő, 1,2 Mrd Ft-os, EU-s pénzek felhasználásával 2010 nyarán elindítani remélt önkormányzati beruházás, amely a Sukorótól mindössze 4 kilométerre eső Velence község területén valósult meg.89 Vélhetően hasonlóan gondolkozhattak a sukorói kaszinóberuházásról azok is, akik Gárdonyban 1,3 Mrd Ft közpénzből „Napsugár projekt” néven terveztek tóparti ingatlanfejlesztést,90 illetve – a fentebb már említett – Fa Nándor, aki a tó északi partjára üzleti alapon működő vitorláskikötőt álmodott.91
 
  1. 2012 őszén, amikor már a sukorói beruházás ügyét szinte elfeledte a média, a kormány váratlanul, rendkívüli kormányülésen úgy döntött, hogy – a koncessziós kaszinók kivételével – azonnal hatállyal megtiltja a szerencsejáték-automaták működtetését (10.5.6.). Miután a hirtelen döntésre a kormány semmiféle hihető magyarázatot sem adott, a sajtóban felmerült az a spekuláció is, hogy Andy Vajda és Demján Sándor Budapest nyugati határában egy gigantikus üzlet- és szórakoztató-központ építését tervezi, és a kormány ide akarja terelni azt a kb. 300-350 ezer fogyasztót, aki rendszeresen efféle szerencsejáték-automatával játszik.92
 
Az MSZP-kormány feladta a küzdelmet. Érzékelve a minden irányból érkező támadásokat, az akkor már az SZDSZ nélkül, egyedül kormányzó MSZP és a gyakorlatilag szakértői kormányként funkcionáló Bajnai-kormány engedett a jobboldali nyomásnak. Oszkó Péter pénzügyminiszter 2009. június 26-án bejelentette, hogy Bajnai Gordon miniszterelnök kérésére vizsgálatot indít az ügyben. Ezért az MSZP frakciójában július 9-én döntés született arról, hogy le kell váltani az MNV Zrt. vezérigazgatóját, Tátrai Miklóst: vigye ő el a balhét az összes vitatott ügyért, beleértve Sukorót is. Érthető módon az MNV Zrt. vezetése ezt a döntést nem vette jó néven, hiszen minden, ami történt Sukoró-ügyben, az a részvényesi jogokat gyakorló pénzügyminiszter utasítására és/vagy tudtával történt.
 
33: Gyurcsány Ferenc a politikai gyávaságról
Négy évvel az események után a büntetőper szolnoki tárgyalásán Császy Zsolt azon kérdésére, hogy vajon a nyomozás elrendelése után, 2009-ben a kormány miért nem állt ki a projekt mellett, Gyurcsány a következőt válaszolta: „A politikai gyávaság és inkompetencia megítélése nem ezen eljárás tárgya.”93
 
Ezen a ponton kapcsolódott be a történetbe Budai Gyula, a Fidesz-kormány későbbi elszámoltatási biztosa: a sajtó útján követelte Tátrai leváltását, és egy lendülettel egészen Bajnai Gordon miniszterelnökig vitte el vádak láncolatát.94 Tátrai felmentéséről a döntést formálisan a pénzügyminiszter hozta meg július 14-én. Jellemző módon a tárca által kiadott terjedelmes közleményben sok mindenről szó esett, de Sukoróról egyetlen szó sem. Egy hét múlva már a Kormányszóvivői Iroda azzal „nyugtatta” a Magyar Nemzet újságíróját, hogy „amennyiben bebizonyosodik, hogy szabálytalanság történt a Velencei-tó északi partján tervezett kaszinóváros megépítésének előkészületei kapcsán, a kormány kihátrál a projekt mögül.”95
Augusztus 17-én a befektetők több napilapban, fizetett hirdetés formájában a közvéleményhez fordultak,96 majd augusztus 26-ára találkozót kezdeményeztek a megyei önkormányzat vezetőivel. De visszautasításba ütköztek. „Csak sajtónyilvános eseményen vagyok hajlandó találkozni Blum úrral” – nyilatkozta a találkozó elmaradásáról Balogh Ibolya, a Fejér megyei közgyűlés elnöke.97 Egyes hírek szerint ezen magyarországi útjuk alkalmából Lauder és befektetőtársai Budapesten a Fidesz vezetőivel is tárgyaltak – de ez nem bizonyos.
A Bajnai-kormány számára feltehetően az Állami Számvevőszék már többször említett éves jelentése volt az utolsó csepp a pohárban: ennek hírére adták fel a reménytelennek látszó küzdelmet. Az ÁSZ-jelentés szeptember 2-án megjelent, végső, nyomtatott változatra való hivatkozással a pénzügyminiszter szeptember 9-én, a Blummal tervezett tárgyalása előtt már úgy nyilatkozott, hogy érvényteleníteni kellene a telekcserét és vissza kell állítani az eredeti jogi helyzetet. Arra azonban még pár héttel később, az ÁSZ-jelentés ajánlásainak feldolgozása után sem látott okot, hogy Sukoró-ügyben újabb vizsgálatot kezdeményezzen.98 Október 8-án Oszkó fogadta Budait, majd másnap, 9-én felszólította az MNV Zrt.-t, hogy kezdeményezzen tárgyalást Joáv Blummal a szerződés felbontása és az eredeti állapotok visszaállítása érdekében. Paradox módon ez a felszólítás ugyanazon a napon történt, amikor a pénzügyminiszter a magyar állam nevében aláírta a koncessziós szerződést a befektetőket képviselő KC Bidding Kft.-vel. Micsoda ellentmondás! Ám Oszkót – minden jel szerint – ekkor már csak az foglalkoztatta, hogy miként tudja úgy alakítani a koncessziós szerződést, hogy abból könnyen ki lehessen hátrálni, ha a befektető – bármilyen okból – nem fogja tudni igazolni, hogy rendelkezik az építéshez szükséges földterülettel.99
Október végén az MSZP-frakció az Országgyűlésben „A King’s City” elnevezésű, Sukoró község külterületén megvalósuló turisztikai projekt létrehozásával kapcsolatos kormányzati tevékenységet feltáró vizsgálóbizottság” létrehozásához is hozzájárult.100 Ezt megelőzően Cser-Palkovics András fideszes országgyűlési képviselő, aki ekkor már bizonyára tudta, hogy a 2010-es önkormányzati választásokon polgármesternek jelölteti magát Székesfehérváron – júliusban tett ígéretének megfelelően – már az őszi ülésszak kezdetén beterjesztett egy hasonló javaslatot, de akkor az MSZP-s többség ezt már az illetékes bizottságban leszavazta. Pár héttel később mégis átment a javaslat, majd döntöttek a bizottság pártösszetételéről is. Jellemző, hogy amikor október 5-én Cser-Palkovics a plenáris ülésen, önálló képviselői indítványként beterjesztette javaslatát, ahhoz a kormányoldalról egyetlen hozzászólás sem érkezett. Egyébként a bizottság végül mégsem állt fel, miután a Fidesz nem delegált tagokat. Így a kezdeményezés feltűnés nélkül el is halt.101 Cser-Palkovics mindenesetre kapott egy látványos szereplési lehetőséget.
 
Indulnak a perek. Két héttel később az MNV Zrt. – Oszkó Péter pénzügyminiszter 2009. november 16-án kelt RJGY-utasítása alapján – bíróság előtt feltűnő értékaránytalanságra hivatkozva maga is megtámadta a szerződést. Az MNV Zrt. keresetlevelében kérte a Fejér megyei bíróságtól a szerződés megsemmisítését és az eredeti tulajdoni állapotok visszaállítását. A feltűnő értékaránytalanságra való hivatkozás – implicit módon – azt üzente a bíróságnak és a közvéleménynek, hogy az MNV Zrt. korábbi vezetői szándékosan csaltak. Máskülönben ugyanis miért lenne hitelesebb az ingatlanforgalmazási üzletben alapjában véve laikus bíróság véleménye, mint az MNV Zrt. saját szakértői apparátusának, amelyiknek alapfeladata az ingatlan-értékbecslés? Ezt az összefüggést – az egyébként jogi végzettségű – pénzügyminiszter valószínűleg maga is átlátta. De félt ellenállni, meg talán maga is elhitte a vádak egy részét.
 
34: Polgári per a telekcsere-szerződés érvényességéről
A Székesfehérváron lebonyolított per első fokon 2011. december 16-án zárult: az MNV Zrt. keresetének helyt adott a bíróság. Az elsőfokú ítélet kihirdetése előtt két nappal, december 14-én Blum önként elállt a vitatott szerződéstől – részben érdekmúlás, részben szerződésszegés címén. Jogi szakvélemények szerint kérdéses, hogy az elállás után a bíróság dönthetett-e a már nem létező szerződés érvényességéről. 102 A másodfokú ítélet 2012 nyarán született meg a Fővárosi Törvényszéken. Ez jóváhagyta a szerződés semmisségét, de az indoklást számos ponton megváltoztatta. Eszerint az MNV Zrt. a jogszabályokat megkerülve szerződött Blummal: elsődleges célja nem az ő albertirsai telkének megszerzése volt, hanem az, hogy az izraeli befektető a sukorói telkek birtokába jusson.103
A végső szót a Kúria öttagú tanácsa mondta ki 2012 novemberében: az MNV Zrt.-nek adott igazat ez a fórum is. Ám a szóbeli indoklás – a korábbi döntésektől eltérőn – arra helyezte a hangsúlyt, hogy a szerződés azért érvénytelen, mert jogszabályba ütköző volt. A felperes ugyanis állami tulajdonú, részben termőföldeket is magába foglaló ingatlant akart a befektető tulajdonába adni, ezt pedig értékesítés esetén pályáztatni kellett volna az állami vagyonról, valamint a nemzeti földalapról szóló törvény szerint. A tanácselnök indoklásában kitért arra is, hogy a „vonalas infrastruktúrára” – az M4-es autópálya építésére – és a közérdekű beruházásra hivatkozás sem volt helyes, hiszen az elcserélt 180 hektáros földterület mindössze 5-6 százalékát, 10 hektárt érintett az útépítés. Ez a csere nem volt észszerű, hiszen semmi akadálya nem volt annak, hogy az állam a szükséges földterületet kisajátítással szerezze meg – szögezte le a Kúria tanácselnöke. A legfelső bírói fórum ezek után már nem vizsgálta az eljárás során korábban megállapított érvénytelenségi okokat, például a jelentős értékaránytalanság, valamint a felek színlelt vagy valós szándékainak kérdését sem.104
 
Miután az állam már 2009-ben felbontottnak nyilvánította a telekcsere-szerződést, a projekt 2009 őszén de facto leállt – a későbbiekben egyetlen kapavágás sem történt. Sőt, a projekt ellenzői már korábban azt is megakadályozták, hogy a 2008 nyarán megtörtént telekcserét a Fejér megyei földhivatali egyáltalán jogosnak ismerje el, és – túl a széljegyzet feljegyzésén – formálisan is bejegyezze. Ez ügyben végül közigazgatási per indult, amelyet első fokon Blum 2011. február 1-én elveszített. Ez azt jelentette, hogy miután ezen bírói fórum szerint sem történt meg a vitatott telekcsere, veszteség sem érte a magyar államot.105
De nem kímélték az energiát a projekt megtorpedózására a Pest megyei hatóságok sem: ők visszamenőlegesen Blum albertirsai ingatlanokra vonatkozó tulajdonjogát vonták kétségbe. Először az történt, hogy 2009 júliusában az első fokon eljáró Ceglédi és a Monori Körzeti Földhivatal Blum személyi azonosítójának hiánya és ügyvédi ellenjegyzés formai hibája miatt elutasította. A Ceglédi Városi Ügyészség óvásának helyt adva a földhivatal korábbi jogerős határozatait módosította, Joáv Blum tulajdonjog bejegyzés iránti kérelmeit elutasította az eredeti állapot visszaállítása mellett, azaz az ingatlanok – legalábbis papíron – visszakerültek azokhoz a magánszemélyekhez, akiktől Blum a telkeket eredetileg vásárolta. Ez a földhivatali döntés azonban később visszavonásra került, miután csak formai hiba történt, ami utólag korrigálható volt.106
Aktivizálta magát a Balsay vezette Fejér Megyei önkormányzat is. A Fejér Megyei Főügyészséghez fordulva 2010 elején az alelnök indítványozza, hogy a megyei főügyészség indítson ügyészi keresetet a KC Bidding Kft. koncessziós szerződése törvénytelenségének megállapítása érdekében. A megyei apparátus – illetékesség hiányában – a beadványt továbbította a Legfőbb Ügyészségre.107
 
35: Büntetőper a közvetítő ellen
Mint arról már fentebb szó esett, 2009 tavaszán a Fejér megyei hatóságok a lakcímbejelentés ügyében nyomozást, majd bűnvádi eljárást indítottak Joáv Blum ellen. 2011 szeptemberében az elsőfokú bíróság, a székesfehérvári városi bíróság Blumot felmentette a közokirat-hamisítás vádja alól. Pontosan egy évvel később a székesfehérvári törvényszék jogerős ítélete is felmentő volt.108 Ennek ellenére az ügyészség a Kúriához fellebbezett. 2013 szeptemberében Blumot a Kúria is felmentette.
Egyébként a telekcsere időpontjában az egész lakcímügynek semmiféle jogi relevanciája nem volt. Az viszont igaz, hogy egy később érvénybe lépett jogszabály-módosítás nyomán 2008. augusztus 1. után termőföldet cserélni kizárólag olyan tulajdonosnak lehet, aki életvitelszerűen tartózkodik a cserével megszerzendő ingatlan fekvési helyén. De még ez sem volt feltétlenül releváns az adott ügyben. Erről éppen a térség fideszes országgyűlési képviselője, L. Simon László nyilatkozott a Magyar Narancsnak, megjegyezve: csak a termőföldtörvény teszi kötelezővé a vásárlónak, hogy bejelentett, helybeli lakcímmel rendelkezzen – a Blum által megvett föld azonban szerinte művelésből kivont terület.109
 
Orbán befejezi a kettős játékot, de a választások után sem áll le a populista kampány. A 2010-es választások előtt az amerikai befektetők titokban megkeresték a választások várható nyertesét, Orbán Viktor is. Feltételezések szerint ezen a találkozón részt vett Lauder jó barátja, George E. Pataki volt New York-i kormányzó is, aki Orbán egyik legfontosabb amerikai támogatója.110 A tárgyalásra 2010 januárjában, Martonyi János szadai villájában került sor.111 Ezt követően a tavaszi hónapokban a befektetők puhatolózó tárgyalásokat folytattak egy esetleges újabb, harmadik kaszinóhelyszínről – de ez nem vezetett eredményre.112
 
2010. augusztus 10-én a Népszava napvilágra hozta a januári Orbán–Lauder találkozó tényét, ami óriási meglepetést keltett. Másnap, augusztus 11-én Schiffer levelet intézett a miniszterelnökhöz, amelyben – egyfelől – „az oligarchák elleni fellépés”-t sürgette, másfelől azt tudakolta, hogy miről tárgyaltak.113 Érdemi választ persze nem kapott.114 De nemcsak ő nem kapott választ, hanem – legalábbis a nyilvánosság előtt – reakció nélkül maradt Lauder Orbánhoz írt levele is, amelyben a tárgyalások folytatását kérte. És látszólag válasz nélkül maradt a projekt első számú irányítójának, Fred Langhammernek az MTI-hez eljuttatott két nappal későbbi, augusztus 13-i optimista hangvételű nyilatkozata is. Langhammer szerint az „ilyen nagyszabású beruházás esetén szükséges és általánosan bevett gyakorlat, hogy az adott ország kormányával egyeztetések történnek annak érdekében, hogy a projekt a kormányzati célokkal és a magyar emberek érdekeivel összhangban valósuljon meg.”115
Hogy mire alapozta optimista nyilatkozatát az amerikai befektető, csak találgatni lehet. Az egyik lehetséges magyarázat az, hogy Orbán kezdettől fogva kettős játékot űzött Sukoró ügyében. Másképpen beszélt kifelé, mint befelé. Így vélelmezhető, hogy a korábbi Orbán–Lauder-találkozókon elhangozhatott valami olyasmi, miszerint „a telekügylet rendeződése és a felelősök megtalálása után maga a befektetés szabad utat kaphat”, valamint egy olyan ígéret is, hogy a választások után, 2010 augusztusában Orbán miniszterelnökként is hajlandó lesz fogadni Laudert. Egy ilyen megállapodás létezését indirekt módon több bizonyosnak mondható tény is valószínűsíti:
  • A korábbi ígéretek miatt volt fontos, hogy Schiffer levele nyomán egyik szóvivője útján Orbán szóban is, és írásban is elismerje – méghozzá igen sürgősen, aznap! – hogy januárban tárgyalt a befektetőkkel, és ezért volt fontos, hogy a válaszlevél nyilvánosságra is kerüljön.
  • Egy augusztus elején-közepén adott nyilatkozatában a térség fideszes országgyűlési képviselője, L. Simon László is mintha erre utalt volna, amikor arról beszélt, hogy konkrétan a beruházás ellen nem szólnak érvek, csak a tisztázatlan körülményeket kell tisztázni.116
  • Bizonyára az általa adott korábbi szóbeli ígéretek miatt kényszerült arra a miniszterelnök, hogy egyáltalán válaszoljon a tárgyalás folytatását kérő kezdeményezésekre, és a befektetőktől az újabb augusztus végi találkozó elhalasztását kérje azzal, hogy most szabadságra megy.117
  • Ha nem a kettős játék miatt, akkor nehezen magyarázható, hogy a Fidesz miért akadályozta meg kétszer is az országgyűlési vizsgálóbizottság felállását, illetve a munka megkezdését.
  • S végül okkal feltételezhető az is, hogy az LMP kezdettől fogva rendelkezhetett bizonyos háttér-információkkal, és erre alapozta a Fidesz és az MSZP elleni „mutyizós” vádakat.
 
Utólag visszapörgetve az eseményeket úgy tűnik, hogy Orbán Viktor augusztus legutolsó napjaiban döntötte el, hogy véget vet a kettős játéknak és a – Nagy Imre-per idején elhíresült szóhasználattal élve – „szabad folyást enged a törvényes eljárásnak”.118 Ekkor adta a mottóban fentebb már idézett nyilatkozatát a Fejér megyei napilapnak Sukoróról, ahol tömören úgy fogalmazott, hogy ez egy „halott ügy”.
Több oka is lehetett annak, hogy Orbán véget vetett a kettős játéknak. Egyrészt világossá vált, hogy a Sukoró ürügyén szándékosan felkorbácsolt indulatokat nem lenne könnyű hitelvesztés nélkül lecsillapítani. Kapóra jött, hogy Gyurcsány ellen az LMP tett először feljelentést. Ha ez nem felejtődik el, a konfliktus hosszú időn át mérgezni fogja az LMP és az MSZP viszonyát. Másfelől Orbán jelzést is kaphatott, és jelzés nélkül is juthatott arra a következtetésre, hogy 2010 nyarán már egészen másképpen gondoltak a külföldi ingatlanbefektetők Magyarországra, mint korábban. A globális pénzügyi válság nyomán teljesen megváltozott a pénzpiacok és a bankok hitelnyújtási hajlandósága és zuhanásszerűen romlott Magyarország presztízse is. Lehetséges, hogy a miniszterelnök úgy látta, hogy valójában már a befektetők is csak utóvédharcokat folytatnak – már réges-régen feladták az egész projektet.
 
Indulnak a bűnvádi eljárások. Az őszi parlamenti szezon nyitására, illetve az önkormányzati választási kampány kezdetéhez időzítve, 2010. augusztus 31-én őrizetbe vették az MNV Zrt. leváltott vezérigazgatóját, Tátrai Miklóst és az ügyben illetékes egyik igazgatót, Császy Zsoltot. Tátrait különösen jelentős értékű (> 500 M Ft) vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletével,119 Császyt bűnsegédi minőségben elkövetett tettestársi tevékenységgel gyanúsították. A KNYF szerint mindketten tudtak arról, hogy a telekcsere alapjául szolgáló vagyonértékelés rossz, az MNV Zrt. számára 1,32 Mrd Ft kárt okoz, ám őket a „befektetői igényeknek történő megfelelési vágy” hajtotta.
Hogy miért pont 1,32 Mrd Ft kár érte, illetve érte volna a magyar államot, az később a jogi vita alapkérdésévé vált. Az ügyészség álláspontja szerint azért, mert ennyi volt az elcserélt ingatlanok közötti „elcsalt” értékkülönbözet. Az ügyészség ezt a véleményét pedig saját, több nyomozás során is igénybe vett szakértőjének, a Treviso Mérnöki Iroda Kft. tulajdonosának, Horváth Györgynek az írásos értékelésére alapozta.120
Négy hónappal később, decemberben meggyanúsították Markó Andreát a Nemzeti Vagyontanács korábbi tagját, a Pénzügyminisztérium volt helyettes államtitkárát, valamint egy vagyonértékelő szakértőt is. Markót azzal gyanúsították, hogy az NVT tagjaként cselekedetével, illetve a mulasztásával hozzájárult ahhoz, hogy a Vagyontanács és az MNV Zrt. olyan szerződést hagyjon jóvá, amelynek teljesülése esetén a magyar államot vagyonvesztés érte volna. Tátrai és Császy előzetesbe került, és csak 108 napnyi fogva tartás után engedték szabadon.
2010 szeptemberében a KNYF közokirat-hamisítással gyanúsította meg Joáv Blum egyik ügyvédjét, a szombathelyi Varga Bálintot. A gyanú szerint a később cserealapként szolgáló telkek megvásárlásakor ez az ügyvéd működött közre abban, hogy a pilisi és albertirsai földvásárlásokat ajándékozási szerződésként leplezzék, ily módon elérve, hogy ne érvényesülhessenek az elővásárlási jogot biztosító és annak sorrendjét meghatározó jogszabályi előírások. Feltételezhető volt, hogy a későbbiekben Blumot is ugyanezzel fogják gyanúsítani.121 Csakhogy Blum ebben az időpontban már nem tartózkodott Magyarországon – egészségügyi indokra hivatkozva a folyamatban lévő bírósági tárgyalásokon sem jelent meg –, így a KNYF sem tartotta indokoltnak, hogy konkrét jogi lépést tegyen Blum ellen. Lehetséges, hogy a politikai szándék is csak annyi volt, hogy Blumot figyelmeztessék: ne akarjon visszatérni Magyarországra. Végül, 2012 nyarán Varga Bálint ellen kétrendbeli közokirat-hamisítás bűntette miatt emeltek vádat.122
 
A Gyurcsány-per – ami el sem kezdődött. Az áprilisi választások a várt eredményt hozták: Orbán Viktor ismét miniszterelnök lett. A sukorói koncessziós kaszinópályázat körülményeit illetően nyomban vizsgálódni kezdett a KEHI újonnan kinevezett vezetése is. Őket Papcsák Ferenc, az újonnan kinevezett elszámoltatási kormánybiztos kérte fel az ellenőrzésre.
2010 augusztusában, immár az Országgyűlésbe bekerült pártja, az LMP frakcióvezetőjeként Schiffer András ismételten parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte, egy sukorói sajtóértekezleten pedig azt követelte, hogy vonják vissza a „kiemelt beruházás”-ra vonatkozó rendeletet. „Ha a rendelet hatályban marad, az azt jelenti, hogy a Fidesz megtévesztette a választókat, szó sincs arról, hogy a fenntarthatóságot, a hazai kis- és középvállalkozásokat kívánja kedvezményezni egy-egy nagybefektetéssel szemben. A rendelet és a törvény hatályon kívül helyezése az igazi garancia arra, hogy az eddigi oligarchákat nem váltják fel narancsos oligarchák” – mondta Schiffer a nemzetközi evezőspálya előtt tartott tájékoztatóján.123
Az LMP októberben ténylegesen is elkezdte a parlamenti aláírásgyűjtést, ami a vizsgálóbizottság felállításához kell. Ez utóbbihoz megkapták az MSZP és a Jobbik elvi támogatását is.124 Így november a honatyák elfogadták azt a javaslatot, hogy az Országgyűlés határozatot hozzon „a sukorói King’s City beruházással kapcsolatos közigazgatási kudarcokat feltáró vizsgálóbizottságról”.125 A részletek kimunkálására az alkotmányügyi bizottságot jelölték ki, amely azonban a2011-es év folyamán nem talált időt ennek a munkának az elvégzésére – tehát végül ez a vizsgálóbizottság nem is állt fel.
Közel féléves vizsgálat után, 2011 februárjában a KEHI a King’s City projekthez kapcsolódó koncessziós szerződés ügyében hivatali visszaélés okán tett büntető feljelentést, melynek nyomán a KNYF február 7-én ebben a második ügyben is elindította a nyomozást.126 A KNYF, amely a hűtlen kezelés gyanúját igazoló körülményeket a telekcsere kapcsán ekkor már több mint egy éve vizsgálta, és ebben a tárgykörben addig még semmiféle eredményt nem tudott felmutatni, most lehetőséget kapott a nyomozás kiszélesítésére, illetve a két külön szálon folyó nyomozás egyesítését. Ennek keretében történt meg Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon tanúként való másodszori kihallgatása, valamint Oszkó Péter „érintettség”-ének emlegetése is – amiről természetesen a sajtó folyamatosan, ismételten és bőségesen tudósított.127
Gyurcsány gyanúsítottként történő megnevezése 2011 októberében következett be: egy rendbeli hivatali visszaélés alapos gyanújával gyanúsítottként kívánta az ügyészség kihallgatni a volt miniszterelnököt, akit egyébként országgyűlési képviselőként védett a mentelmi jog.128 Itt és ekkor az LMP-s Schiffer András által megfogalmazott gyanúsítás köszönt vissza: az ügyészség közleménye kifejezetten utalt is Schiffer korábbi feljelentésére mint fontos előzményre. Az ügyészeknek lépniük kellett, mert mindössze pár hét maradt az elévülési határidő beköszöntéig.129
 
36: A Császy kontra Schiffer per
Császy Zsolt 2013 augusztusában hamis vád gyanújával feljelentette Schiffer Andrást, amiért 2009-ben – mint utólag bebizonyosodott – alap nélkül jelentette fel Gyurcsány Ferencet. Az ügyészség a feljelentést október 14-én elutasította.
 
Arra vonatkozóan hosszú ideig csak találgatni lehetett, hogy az ügyészség szerint miben is állt a hivatali visszaélés ténye. Az ügyben több alkalommal is nyilatkozó elszámoltatási kormánybiztosok – Papcsák Ferenc és Budai Gyula – két mozzanatra utaltak:
  1. Értelmezésük szerint Gyurcsány miniszterelnökként utasítást adott a sukorói telekcsere lebonyolítására.
 
  1. A sukorói beruházást a kormány annak ellenére nyilvánította nemzetgazdasági szempontból kiemeltté 2009 tavaszán, hogy a koncessziós szerződést csak hónapokkal később, 2009 októberében írta alá Oszkó Péter akkori pénzügyminiszter, így Gyurcsány Ferenc tudta, hogy a kiemeltté nyilvánítással jogszabályt sért.130
 
A Legfőbb Ügyész álláspontja szerint Gyurcsány akkor követhetett el – jogászi nyelven szólva: – „1 rendbeli, a Btk. 225. szakaszába ütköző hivatali visszaélés”-t, amikor – a privatizációs ügyekben eljárni hivatalos Vagyontanács helyett – azon a bizonyos Nándorfehérvár-teremben ő maga döntött a sukorói ingatlan értékesítési formájáról (ti. a cseréről).131 Ezt a gyanúsítást Gyurcsány, amint tudomására jutott, azonnal cáfolta: „Átolvastam a Legfőbb Ügyészség által átküldött polgári peres jegyzőkönyveket. Nincs egyetlen tanú sem, aki azt mondaná, hogy szóbeli összefoglalómat döntésként értelmezte volna” – írta Gyurcsány a mentelmi bizottság elnökének.132 Nyilvánvaló, hogy a kormányfő jelenlétében megtartott egyeztetésen egy üzleti megállapodás keretfeltételeiről született elvi egyezség, melynek részleteit azután az illetékes állami szervezetek a maguk eljárásrendje szerint a későbbiekben fogják kidolgozni.133 Végül az eljárást a KNYF 2012. április 7-én zárta le anélkül, hogy az abban foglaltak alapján Gyurcsány Ferencet meggyanúsította volna, majd július 20-án – bizonyítottság hiányában – meg is szüntette a nyomozást.134 Így tehát a Gyurcsány elleni politikai kampány még a vádemelésig sem jutott el.
 
37: A Budai kontra Bajnai és Gyurcsány per
Azt követően, hogy Bajnai és Gyurcsány először vallomást tett az ügyészségen, Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos mindkét MSZP-s politikust hamis tanúzással gyanúsította, amire viszont az érintettek válaszul pert indítottak Budai ellen rágalmazásért és személyiségi jog megsértéséért. A rágalmazási pereket Gyurcsány és Bajnai – ha több mint két évvel később is – első fokon simán megnyerték, Budait a bíróság kártérítésre és bocsánatkérésre kötelezte.135 A másodfokra csak Bajnai ügye jutott el. Ám 2014 júliusában ez a fórum is a volt miniszterelnöknek adott igazat. Budainak jó hírnév és becsület megsértése miatt 300 ezer forintot kell fizetnie. Mindemellett Budai Gyulának egy külön erre a célra szervezett sajtótájékoztatón kell bocsánatot kérnie szavaiért.
 
Az MNV-s vezetők pere. A hűtlen kezelés koncepciójának alátámasztására az ügyészség 2012 áprilisáig egy 38 ezer oldal terjedelmű peranyagot állított össze. Tekintettel a terjedelemre, az iratismertetés is heteket vett igénybe.136 Végül a KNYF 2012. július 20-án három MNV Zrt.-s alkalmazott (Tátrai Miklós, Császy Zsolt és Fehérvári Zsolt), Markó Andrea pénzügyminisztériumi helyettes államtitkára, valamint Varga Bálint ügyvéd137 ellen emelt vádat. Tátrait és Markót tettesként, Császyt és Fehérvárit bűnsegédként, különösen jelentős vagyoni hátrányt (1,3 Mrd Ft) okozó hűtlen kezelés bűntette kísérletével vádolta a főügyészség.138
A per színhelyéül a Kúria a Szolnoki Törvényszéket jelölte ki. E döntés ellen négy vádlott az AB-hez, illetve a strasbourgi bírósághoz fordult.139 Ennek ellenére a per 2013. január 7-én elkezdődött. Az év végén, decemberben, viszont a per félbeszakadt, miután a Szolnoki Törvényszék – az AB 2013 decemberében született harmadik vonatkozó határozata140 alapján – önmagát illetéktelennek minősítette.141 Kezdetben a per ún. kiemelt jelentőségű ügyként volt nyilvántartva, később egy jogszabályi módosítás nyomán ez a minősítés érvényét vesztette. Ennek annyiban volt jelentősége, hogy egy kiemelt ügyben a per szünetelésének a maximális időtartama 3 hónap, míg egy „normál” ügynek 6 hónap is lehet.142 Így a per mégis Szolnokon folytatódott, és ezen az AB utolsó pillanatban hozott döntése sem változtatott.143
Az ügyészség mindvégig azzal érvelt, hogy a vádlottak 1,3 Mrd Ft-os kárt okoztak volna az államnak, ha és amennyiben a sukorói telekcsere véglegesült volna – vagyis a vád bűncselekmény kísérlete volt. A 2015. szeptember 30-án megszületett elsőfokú ítélet szerint Tátrai hűtlen kezelésért 4 évet, Császy Zsolt bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés és magánokirat-hamisításért 3 év 6 hónap letöltendő börtönbüntetést kapott, Markó Andreát és Fehérvári Zsoltot felmentették, Varga Bálint ügyvédet két rendbeli közokirat-hamisításért 600 ezer Ft pénzbüntetésre ítélték. A döntést a bíróság úgy hozta, hogy csak az ügyészség vagyonértékelését vette figyelembe és nem hallgatta meg a befektetők egyetlen képviselőjét sem, jóllehet az ítélet megállapította, hogy a vádlottak nem az állam, hanem a befektetők érdekeit tartották szem előtt. Az ügyész csak az 5. rendű vádlott Varga Bálint ítéletét vette tudomásul.
A büntetőügy másodfokú tárgyalása, egy évvel később, 2016. október 14-én kezdődött a Szegedi Ítélőtáblán. Az október 26-án kihirdetett ítélet bűncselekmény hiányában Tátrait is és Császyt is felmentette: nem történt kár, nem volt szándékosság. A harmadfokú, jogerős ítélet Budapesten, a Kúria Molnár Gábor Miklós vezette tanácsában született meg, 2017. június 8-án. Hűtlen kezelés kísérlete miatt Tátrai 3, Császy 2 és fél év letöltendő börtönbüntetést kapott és – Tátrai Miklóssal közösen – viselniük kell a 7 millió Ft-ban megállapított bűnügyi költségeket is. A Kúria véleménye szerint a telekcsere ügyét nem a sukorói beruházás, hanem a 4-es autópálya építése szempontjából kellett volna vizsgálniuk az alsóbb fokú bíróságoknak, mivel a csere időpontjában még nem született szerződés a kaszinó megépítéséről a magyar állammal, s így – elvileg – Blum a csere után bármit csinálhatott volna a megkapott sukorói telkekkel. Ennek a logikának a mentén jutott a Kúria arra a következtetésre, hogy ilyen körülmények között súlyos kár érhette volna a magyar államot, amit semmiféle össztársadalmi nyereség nem ellensúlyozott volna.144 Tátrai augusztus, Császy szeptember közepén vonult ismételten börtönbe. Tátrai perújítási kérelmét 2018. január 24-én a Szegedi Ítélőtábla elutasította. 2018 nyarán – érdemi vizsgálat nélkül – visszadobta az Alkotmánybíróság is azt a panaszt, amit Tátrai és Császy benyújtott.145 Az ügy 2012-ben eljutott Strasbourgig is, ahol a két egykori MNV Zrt.-s vezető beadványát 10 év után, 2022-ben elutasították.
 
Per a befektetőkkel. Arra való hivatkozással, hogy a befektetők nem rendelkeznek építésre alkalmas ingatlannal, a Nemzetgazdasági Minisztérium már 2011 januárjában elküldte a sukorói kaszinókomplexum koncessziós szerződésének felbontásáról szóló levelet és a fizetési felszólítást a beruházó cégnek, illetve a befektetők képviselőinek. Az amerikai befektetők viszont ekkor még továbbra is érvényben lévőnek tekintették a magyar állammal kötött szerződéseiket – mind a telekcserét, mind a koncessziós jog megszerzését –, és írásban is kijelentették, hogy készek a beruházás kivitelezésére. Mint arról egy 2011. január elején kiadott közleményben tájékoztatást adtak, a koncessziós szerződésben foglalt rendelkezéseknek megfelelően a KC Bidding Kft. 2010. december 21-én megnevezte a játékkaszinó helyszínéül szolgáló sukorói földterületeket mint végleges helyszínt, és egyúttal benyújtotta a szükséges okiratokat a minisztérium részére.
Ez azért lényeges, mert a befektetők nyomban jelezték: a nyilvánvaló szerződésszegés miatt kárigénnyel fognak fellépni a magyar állam ellen.146 A kárigények között bizonyára szerepel, hogy a beruházásösztönző megállapodásban a magyar állam – az ITDH-n keresztül – 2,6 Mrd Ft vissza nem térítendő állami támogatást is ígért.147 Fontos kérdés, hogy itt történt-e valamiféle bűncselekmény,148 és kinek a hibájából nem teljesültek a szerződések (pl. a telekcsere-szerződés). Másfelől, a magyar állam nevében eljáró Nemzetgazdasági Minisztérium késedelmi (0,9 Mrd Ft) és meghiúsulási (1,2 Mrd Ft) kötbér címén összesen 2,1 Mrd Ft-ot követelt a befektetőtől. Az erre vonatkozó keresetlevelet a tárca által megbízott ügyvédi iroda 2011 májusában be is adta a bíróságon.149
A befektetők – a projekt tulajdonosai és a ciprusi bejegyzésű Vigotop Ltd. – nem kapkodták el a válaszlépést. Csak 2011 nyarán fordultak a Világbank Washingtonban működő nemzetközi választott bíróságához (ICSID) „a King’s City lerombolásával kapcsolatban fennálló jogvita” miatt. És azt is igen diszkréten tették: mindössze egy e-mailt küldtek néhány magyar sajtóorgánumnak, amiben közölték, hogy a beadványt július 18-án benyújtották. A befektetők 322 M € (≈ 100 Mrd Ft) kártérítésre jelentettek be igényt.150 A per két évvel később, 2013 novemberében kezdődött. A felperes befektetők szerint a magyar kormány jogszerűtlenül, rosszhiszeműen mondta fel a kaszinó működtetésére vonatkozó koncessziós szerződést, hiszen a felmondás alapja az volt, hogy a befektetők nem rendelkeztek telekkel – miközben a telekszerződést éppen a magyar állam támadta meg a magyar hatóságok előtt.151 2014 októberében hozta meg döntését a választott bíróság: a Vigotop keresetét elutasította, ám mindkét felet kötelezték saját perköltségeik kifizetésére.152 A magyar állam keresetét szintén elutasította. A választott bíróság úgy találta, hogy – a környezetvédelmi és turizmuspolitikai szempontok mellett – a telekcserével kapcsolatos korrupciós gyanú (még akkor is, ha a gyanú még nem bizonyosodott be), elégséges okot adott a magyar hatóságoknak a koncessziós szerződés felbontására.153 Furcsának mondható a per utóélete is, pontosabban az, hogy az amerikai befektetők egyetlen alkalommal sem kommentálták az ítéletet, ezzel kapcsolatban tájékoztatást sem adtak. Nem lenne meglepő, ha utólag kiderülne, hogy az Orbán-kormány valamilyen háttér-megállapodást kötött Lauderral és/vagy George Patakival.
 
Ki nevet a végén? A történet egy másik szálon is folytatódott. 2013 tavaszán a 2. Orbán-kormány módosította a szerencsejáték-örvényt. Három régióra osztották fel a piacot: Nyugat- és Kelet-Magyarországon legfeljebb 3-3, míg Budapest környékén maximum 5 kaszinó lehet. A dunántúli koncesszióra három település jelentett be igény: Siófok, Balatonfüred és Hévíz.154 2013 novemberében az Országgyűlés újabb módosításokat hajtott végre a törvényen. Egyfelől beemelte a kétharmados törvények sorába, másfelől utat nyitott annak, hogy az illetékes miniszter pályáztatás nélkül is adhat koncessziót azon cégek számára, akik „megbízható szerencsejáték-szervező”-nek tartanak. A legértékesebb koncessziókat a Fidesz-kormányhoz közeli vállalkozók nyerték: Andy Vajna155 és Szima Gábor.
 
Összefoglalás: célok és eszközök. Egy évtizednyi távlatból jól látszik Sukoró ügyében a korrupció elleni harc ürügyén a Fidesz valójában egy gondosan kitervelt és folyamatosan aktualizált, öncélú médiakampányt folytatott. Ennek legfőbb célja nem a kaszinó ellehetetlenítése, az „igazság” kiderítése és/vagy bárkinek a börtönbe juttatása, hanem magának az ügynek a napirenden tartása volt. A Fidesz üzenetei természetesen szimbolikus értéktartalmakat is hordoztak, volt, amit nyíltan, volt, amit kódoltan. A pénzvilág, a luxus, a kaszinó és általában a külföldi tőke elleni érzelmek felgerjesztése nyíltan, az antiszemitizmus és az Izrael-ellenesség áttételes formákban jelentkezett.
Ebben az „ellenprojekt”-ben a Fidesz kezdettől fogva számíthatott a tőle jobbra és balra álló egyéb populista erőkre, a Jobbikra és az LMP-re, a Kuruc.infóra és a spontán alakuló civil mozgalmakra is. Sajátos szerepet játszik a történetben a média is, amelyet az internet tömeges elterjedése totálisan átalakított. Egyfelől azzal, hogy az egyszer megjelent internetes hírt órákon-napokon belül több tucatnyi egyéb internetes forrás is átveszi, s ezzel a hatás megsokszorozódik. Másfelől új helyzet teremtődött azzal, hogy a legapróbb új hírmorzsa köré is percek alatt lehet kanyarítani egy szinte tetszőleges hosszúságú háttérbeszámolót. Ehhez nem kell más, mint hogy az újságíró az interneten összegyűjtse a már egyszer publikált tényeket, véleményeket. Látható, hogy az ellenérdekeltek – és itt most már nem csak a Fideszről van szó – ezzel az eszközzel nagyon is tudatosan bántak. Azáltal, hogy a projektet különféle jogi fórumokon, különféle ürügyekkel támadták, lehetőséget kaptak arra, hogy éveken át, szinte napi gyakorisággal megjelenhessen valami újnak látszó, régi hír.
A populista médiakampány figyelemre méltó eszköze a feltételes mód folyamatos használata. Az ügyben megszólaló főszereplők, az elszámoltatási kormánybiztos, az ügyészek, a Fidesz által fizetett szakértők mindig nagy gonddal ügyeltek arra, hogy saját szavaikat ne fordíthassák ellenük egy esetleges rágalmazási perben. Gyanúról, a gyanú lehetőségéről, esetleg bekövetkező veszteségekről beszéltek – miközben pontosan tudták, hogy a tv-nézők vagy az újságolvasók emlékezetében csak a szenzációértékű hírek (pl. letartóztatás) maradnak meg.
A sukorói kaszinóprojekt példája jól illusztrálja azt a fajta kettősséget is, amit a 2. és 3. Orbán-kormány kezdettől fogva képviselt a külföldi befektetőkkel szemben. Mást mondtak befelé, mint kifelé. Ameddig csak lehetett, hitegették az amerikai befektetőket. Csak akkor váltottak egyértelműen stílust, akkor kezdődtek meg az őrizetbe vételek, amikor kiderült, hogy a megváltozott világgazdasági helyzetben a befektetők valójában már feladták vagy legalábbis jegelni tervezték a közel másfél milliárd eurós fejlesztési projektet.
1 A Fejér Megyei Hírlap exkluzív interjúja Orbán Viktor miniszterelnökkel. Véletlen módon Sukoró-ügyben a kormányfő személyesen is érintett, mert mint az interjúban maga is hangsúlyozta, „én a Fejér megyei választók szavazatai alapján jutottam a parlamentbe, ez pedig egy olyan kötelezettség, amelytől nem lehet, de nem is akarok szabadulni. Ez az én megyém, én itt születtem, ezért érzelmileg is elfogult vagyok” (www.fmh.hu, 2010. szept. 4.).
2 A történet rövid összefoglalóját lásd Mihályi (2011). 2011. október 1-én Gyurcsány Ferenc barátai és támogatói egy rövid életű honlapot is indítottak (www.sukoroper.hu). Dokumentumértékű forrás az egyik közvetlenül érintett MNV Zrt.-s vezető, Császy Zsolt (2015) börtönnaplója is.
3 Az ügyészség által megfogalmazott, 4 és fél oldal terjedelmű gyanúsítás teljes szövegét a 2011. okt. 3-i gyanúsítottként történt kihallgatása után Gyurcsány Ferenc maga hozta nyilvánosságra (http://atv.hu/kiemelt_hirek/20111003_gyurcsany).
4 Ez a vélekedés Bencze Izabella – később még részletesen idézésre kerülő – nyílt levelében szerepelt (http://www.nemzetihirhalo.hu/index.php?lap=public&iro=izabella&cikk=3#cikk).
5 A befektetők egy-egy 11 perces angol és magyar nyelvű reklámfilmben mutatták be terveiket az üzleti világnak és az érdeklődőknek. Ezt az anyagot feltették a YouTube-ra is (https://www.youtube.com/watch?v=EQNWdFCd-SY).
6 A földi sugárzású kereskedelmi televíziózás beindulásakor – az RTL Klub és a TV2 mögött – Lauder volt a hoppon maradt harmadik pályázó (9.7.).
7 Sokévi előkészítés és kb. 2 évi tényleges építkezés után az M4-es autópálya építését félbeszakította a 3. Orbán-kormány, mert időközben Orbán Viktor összeveszett Simicska Lajossal, akinek a cége korábban elnyerte a közbeszerzést. 2017 végén még mindig az volt a helyzet, hogy mind a sukorói, mind az albertirsai telkek haszontalanul álltak, a magyar állam egyiket sem hasznosította semmire sem! A különféle bíróságok előtt vita tárgya volt, hogy ezen telkek összes területéből mekkora hányad kisajátítására lett volna szükség és lehetőség, ha ténylegesen épül majd az autópálya. Lásd erről a részletkérdésről Teczár (2017) írását, illetve Császy Zsolt helyreigazító olvasói levelét a lap következő számában.
8 „Az albertirsai területet jóval a Pest megyére vonatkozó koncessziós pályázat kiírása előtt vettük meg, ám azon a pályázaton nem vettünk részt. Ekkor került a képbe Sukoró” – nyilatkozta erről a dilemmáról később Blum (NSZ, 2008. aug. 29.).
9 Tulajdonjogilag a helyzet ennél egy fokkal bonyolultabb volt, miután a szóban forgó 20 darab, teljes mértékben használaton kívüli ingatlan nem az MNV Zrt., hanem két költségvetési intézmény és egy MNV Zrt. tulajdonában álló társaság, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ, a Vadex Mezőföldi Zrt. és a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vagyonkezelésében volt a telekcsere-szerződés aláírásakor. Ennek – egyebek között – azért is volt jelentősége, mert az ingatlanok darabszám szerinti nagyobbik hányada korábban a KVI-hez tartozott, míg a kisebbik része a Nemzeti Földalaphoz. Mint arra az MNV Zrt. által az ÁSZ-nak megküldött észrevétel utalt, e két kategóriára eltérő szabályok voltak érvényesek a tranzakció idején. A csere során végül is a magyar államhoz több termőföld került, mint amennyit a Nemzeti Földalap korábban birtokolt. Lásd ÁSZ (2009: I. sz. melléklet, 28–30).
10 A terület valóban gyümölcsös, 28 ezer gyümölcsfa volt található rajta. Lásd Tátrai Miklós vallomását a szolnoki törvényszéken, 2012. jan. 8.
11 Amint a középiskolában minden magyar diák megtanulta, a pákozd–sukorói csata az 1848–49-es forradalom és szabadságharc jelentős eseménye volt. 1848. szeptember 29-én a Velencei-tótól északra vívott küzdelemben a Batthyány-kormányhoz hű magyar csapatok vereséget mértek a Jellasics horvát bán által vezetett seregre.
12 Ugyanerre a területre vonatkozóan egy évvel korábban, 2007 nyarán Molnár Gábor, Sukoró község polgármestere kezdeményezte a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnél és a KVI-nél, hogy az állam adja át a településnek, akár tulajdon-, akár ingyenes vagyonkezelési jog formájában. A kérelmet sem a Földalapkezelő, sem a KVI nem bírálta el, azt a szervezet év végi megszűnésekor is függőben tartotta. Amikor az MNV Zrt. – mint a KVI és a Földalapkezelő jogutódja – döntést hozott az ingatlancseréről, akkor ez a kérés értelemszerűen okafogyottá vált.
13 Blumot a szerződésben megbízottként egy szombathelyi ügyvéd, dr. Varga Bálint képviselte. Mint később kiderült, Blum Szombathelyen egy másik ügyvédet (dr. Popgyákunik Pétert) is foglalkoztatott. Az ügyvédek ugyanazon a címen működnek, de különböző ingatlanügyekben képviselték Blumot (MH, 2011. máj. 2.; www.stop.hu, 2011. máj. 5.; http://www.youtube.com/watch?v=qvXqItBAh2E).
14 Lásd a helybéliek 2009. okt. 12-i keltezésű nyílt levelét a polgármesterhez (http://kuruc.info/r/2/48359/).
15 MaNcs, 2009. márc. 26.
16 Mindenesetre furcsa, hogy ezeket a bérleti szerződéseket 2009 márciusában felbontották.
17 MaNcs, 2009. márc. 26.
18 A KC Bidding Kft. 75%-ban ingatlanfejlesztő cég (a Cipruson bejegyzett Vigotop Ltd.), 25%-ban kaszinóüzemeltetésre szakosodott vállalkozás, a Trans World Corporation csoporthoz tartozó American Chance Casinos tulajdona volt (http://www.casinointernational-online.com/news/fullstory.php/aid/1234/200-table_casino_planned_for_Hungarian_lake_resort.html).
19 Az írás fő- és alcíme: „Kaszinóközpont a tó partján? A vagyonkezelő segített. Külföldi kézbe vándoroltak Velencei-tó melletti birtokok.”
20 2008. dec. 3. (http://kuruc.info/r/7/31553/). Ugyanezzel a Peresz-történettel indította és zárta 2009. szeptember 20-án sugárzott dokumentumfilmjét az Echo TV is Bayer Zsolt Mélymagyar című műsorának keretében. Jeleniczki István Álom Izraelből c. filmje később felkerült az internetre is. A filmben az idő 90%-ában Bencze Izabella, a KVI egykori vezetője szakszerűen, dokumentumokkal alátámasztva ismertette és kommentálta a beruházás történetét. Mint minden óvatos jogász, Bencze is úgy érvelt, hogy valamennyi bíráló és/vagy elítélő megállapítását feltételes módban fogalmazta meg. Lásd http://www.youtube.com/watch?v=JuSy9qoC_sQ&feature=related
21 Simon L. László, a térség fideszes országgyűlési képviselője szerint ez nem felel meg a valóságnak. A Magyar Narancsnak adott nyilatkozata szerint „természetvédelmi szempontból nincs különösebb értéke a sukorói területnek, hiszen mesterségesen hozták létre; az autópálya építésekor, az iszap kikotrásakor töltötték föl”. A tiltakozók mellé állt Fa Nándor állítását, miszerint részben nemes fák nőtték be a területet, cáfolta: „Javarészt nyárfák nőnek ott.” (MaNcs, 2010. aug. 19.).
22 Mint arra a Népszabadság igen részletes cikke felhívja a figyelmet, a sukorói terület semmilyen védettséget sem élvez. A környezetvédők által írásba adott dokumentumok valójában nem is állítanak ilyet, csak valami ehhez hasonlót: „[A]z építkezés a természetvédelmi védettséggel bíró madárrezervátum szomszédságában, a magyar evezőssport egyik fellegváraként számontartott parton, a Natura 2000 védelme alá eső sukorói dombok alatt, tájképi védettséget is élvező területen valósulna meg.” A „szomszédságában”, az „alatt” és hasonló kifejezések azért fontosak, mert a területet semmilyen törvény nem védi, sőt azt már az 1970-es években is turisztikai beruházásra jelölték ki (NSZ, 2010. aug. 23.).
23 „Hihetetlen kárnak érezném, ha ez a föld martalékává válna valamilyen tőkés indoknak” – nyilatkozta a megyei napilapnak (www.fmh.hu, 2009. jan. 27.). A megálmodott evezősparadicsom, a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia építése 2020-ban el is kezdődött (https://atlatszo.hu/kornyezet/2022/08/11/dronfotok-letaroltak-a-fakat-a-velencei-tonal-epulo-kajak-kenu-akademia-telken/).
24 Mint utólag az ÁSZ (2009) kiderítette, a turisztikai beruházást a Környezetvédelmi Minisztérium kezdettől fogva ellenezte. Az MNV Zrt. irattárában fellelhető egyik döntés-előkészítő levél ezzel a megállapítással zárult: „Magyarország adottságai, környezeti és természeti állapota – tekintettel az éghajlatváltozás káros hatásaira is – a zöldterületek, ökológiai kapcsolatok ilyen mértékű megszüntetést egyre nehezebben tudja befogadni. Aggályosnak tartjuk ezért a megjelölt beruházás megvalósítását” (id. mű: 68).
25 A Las Vegas-i bűnügyi statisztikákra való hivatkozással ezt állította az Angelika Egyesület (lásd később) által kezdeményezett, és a sukorói polgármesternek címzett, 2009. okt. 12-i keltezésű nyílt levél (http://kuruc.info/r/2/48359/).
26 Ezt a Civil Összefogás Fórum (CÖF) elnevezésű szélsőjobboldali mozgalom egyik vezetője, a már fentebb említett Bencze Izabella írta egy Bajnai Gordon miniszterelnöknek és R. S. Laudernek címzett nyílt levélben. A magánvéleményként, állampolgári és jogászi tiltakozásként megfogalmazott levélről részletesen beszámolt a Magyar Hírlap, 2009. aug. 26-i száma. A teljes szöveget lásd http://www.nemzetihirhalo.hu/index.php?lap=public&iro=izabella&cikk=3#cikk
27 A civil mozgalmak közül leghatározottabban az LMP képviselte ezt az álláspontot. „Nincs az egész Sukoró-ügy, ha a Fidesz–MSZP nagykoalíció nem fogadja el a kiemelt beruházásokról szóló törvényt, amely nemcsak bukott fejlesztési politikát erőltet, hanem komoly korrupciós nyomás alá is helyezi a mindenkori kormányt. Mi már kezdeményeztük a törvény hatályon kívül helyezését, a Fidesz azonban nem volt partner ebben.” Lásd Schiffer András nyilatkozatát (NSZ, 2011. máj. 4.), valamint az Országgyűlés alkotmányjogi bizottságában elhangzott állásfoglalását (http://www.orszaghaz.com/aib–262010-alkotmanyugyi-igazsagugyi-es-ugyrendi-bizottsag/). Valójában legalább két törvényről van szó, lásd A 2006. évi LIII. tv. a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről; 2008. évi XLIX. tv. a nemzetgazdaságilag kiemelt építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében egyes törvények módosításáról. A sukorói projekttől 2010. szeptember 24-én kormányrendelettel vonták vissza a „kiemelt beruházás” minősítést.
28 Ezt a gondolatot először a már fentebb is említett Fa Nándor, az ismert vitorlásversenyző vetette fel a Velencei-tavi civilek véleményét képviselve (Heti Válasz, 2009. máj. 7.) Pár nappal később az ingatlanspekuláció vádját ismételte meg az Országgyűlésben – Bajnai Gordon miniszterelnökkel vitatkozva – a Fidesz nevében felszólaló, székesfehérvári kötődésű Cser-Palkovics András (www.fmh.hu, 2009. máj. 12.). Lásd még a Heti Válasz „Kamukaszinó” c. írását (2009. máj. 5.), valamint a Demokrata „Kamu az egész” c. írását, a lap 2011. márc. 25-i számban: „Kilencvenöt golfpálya, negyvenhat repülőtér, több tízezer lakópark, ötmillió turista. Mi ez az egész? A világ legnagyobb kamuja, amit azért dobnak be újra és újra a köztudatba, hogy fillérekért vásárolják fel az állami földeket, amire a törvény szerint amúgy nem lenne lehetőség.”
29 A Levegő Munkacsoport 2010. december 1-én éppen ezt állította. (http://www.levego.hu/kapcsolodo_anyagok/megsem_nemitjak_el_a_kornyezetvedo_szervezeteket).
30 Lásd Bodolai László cikkét az ÉS 2011. szept. 30-i számában.
31 Ez volt a végkicsengése a Magyar Narancs 2009. márc. 26-i beszámolójának, valamint a Kuruc.info 2009. ápr. 20-i írásának is.
32 Ezt a vádat az ismert jobboldali aktivista, Kéri Edit fogalmazta meg 2009 októberében az interneten több helyen is elérhető, Sólyom Lászlóhoz, Orbán Viktorhoz, Hiller Istvánhoz, Schmitt Pálhoz és Gémesi Györgyhöz adresszált, hosszabb kiáltványban. Lásd Kéri Edit: Velencei-tavi polgármesterek Izraelben (http://kuruc.info/r/6/48520/).
33 http://jobbik.hu/rovatok/parlamenti_h%C3%ADrek/heged%C5%B1s_lor%C3%A1ntn%C3%A9_az_ingatlanbotr%C3%A1nyokr%C3%B3l_-_vide%C3%B3val
34 Ezt a vádat az a levél fogalmazta meg, amelyet az Angelika Egyesület Sólyom László köztársasági elnökhöz intézett, s amelyet a 168 Óra is részletesen ismertetett (2009. jún. 14.).
35 Ez a Fejér megyei bíróságon folyó polgári perben hangzott el (www.fmh.hu, 2010. dec. 17.). A telekcsere-szerződésben szereplő értékkülönbözetnél csak az ügyészség által készíttetett vagyonértékelés mutatott ki nagyobb számot (www.nol.hu, 2010. dec. 31.). A különféle vagyonértékelések összehasonlító, táblázatos adatait lásd Teczár (2017) oknyomozó cikkében.
36 Lásd az MNV Zrt. EB, 2009. dec. 8-i ülésének jegyzőkönyvét. Ez azért is fontos, mert a közelmúltban számos olyan üzleti tranzakció történt, amikor a felszámolás során árveréssel kialakított vételárat az APEH utólag felfelé módosította, mondván, hogy csak az felel meg a reális piaci értéknek. Erről lásd a HVG 2011. máj. 7-i riportját, „Illeték áron alul vett ingatlanra” címmel.
37 A csereszerződés alapját az MNV Zrt. által megbízott Perfekting Kft. ingatlanértékelése képezte. Eszerint a sukorói ingatlanok értéke 1,084 Mrd Ft, a pest megyeieké 787,4 M Ft, ezért Blumnak a szerződés szerint – 296,61 M Ft különbözetet kellett fizetnie. Az ügyészség által sokkal később, két időpontban – 2009 szeptemberében, illetve 2010 márciusában – készíttetett értékbecslések szerint az albertirsai és a pilisi ingatlanokat több mint 593,5 M Ft-tal túlértékelték, a sukorói területeket több mint 734 M Ft-tal alulértékelték. Az értékkülönbözetek értelmezése szempontjából a felek által elfogadott vagyonértékeléshez képest jóval több mint 1 évnyi időkülönbségnek nagy jelentősége van, hiszen éppen ez alatt az idő alatt robbant ki – mindenki számára teljesen váratlanul – a globális pénzügyi válság. Az értékbecslések elhúzódására nincs magyarázat: azok elkészítése 2-4 hetet vesz igénybe. Arra sincs észszerű magyarázat, hogy az ügyészség miért nem egyidejűleg rendelte meg a csere két oldalán szereplő összes ingatlan felértékelését (NSZ, 2010. aug. 13.). Még meglepőbb, hogy az ügyészség szakértői csak 2011 szeptemberében vették észre, hogy az ő megbízásukból dolgozó értékbecslő 2009-ben és 2010-ben olyan jogszabályt alkalmazott a szakvélemény készítése során, ami már a szakvélemény készítésekor régen hatályon kívül volt helyezve. Ezért maga az ügyészség kérte, hogy saját szakértője készítsen újabb szakvéleményt. Lásd Tátrai Miklós védőjének nyilatkozatát a Klubrádióban. (http://www.galamus.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=88991&catid=69&Itemid=106&limitstart=2). Egyébként az MNV Zrt. soha nem állította, hogy bárki bármilyen szabályt vagy kötelezettséget megszegett az értékbecslés során. A „valótlan, hamis” értékbecslés miatt soha nem hívta le az értékbecslő cég felelősségbiztosítását, soha nem kért kártérítést, soha nem indított eljárást – holott ezt mind megtehette volna.
38 „Vigalmi negyed kormányhátszéllel” (MN, 2008. dec. 17.).
39 Toroczkai pályáját a MIÉP-ben kezdte, majd a Jobbik színeiben folytatta. 2018-ban saját pártot alapított, Mi Hazánk elnevezéssel, amely 2022-ben bejutott a Parlamentbe (https://index.hu/belfold/2022/04/06/toroczkai-laszlo-mi-hazank-mozgalom-valasztasok-interju/).
40 A 2008. január 1-én megindított akcióról lásd http://szentkoronaradio.com/node/20891
41 Lásd „Hazafiak látogatása Sukoró polgármesterénél” (http://kuruc.info/r/6/39215/, 2009. ápr.23.; http://szentkoronaradio.com/belfold/2009_08_24_sukoro-es-baumag-es-hunnia-miatt-zartak-be-budahazyt).
42 A kuruc.info híradása így szólt: „A tények ismeretén túl ideje leleplezni, hogy kik mozgatják a szálakat, és kik a bábok a zsidó területfoglalók kezében. Egy bátor és tettre kész hazafinak köszönhetően a terv nem maradhatott titokban, így már most tudhatjuk, hogy a Velencei-tóra az egyik legbefolyásosabb zsidó próbálja rátenni a kezét. A kormányhátszél óriási, azonban a civil és hazafias ellenállás szembeszáll a nemzetrabló tervvel” (https://kuruc.info/r/6/39215/, 2016. aug. 31-i letöltés).
43 „Ezen a területen az evezőspálya kialakításakor, még a 80-as évek legelején készítettek egy betonmólót. Hogy elég mély legyen a pálya vize, kiszivattyúzták az iszapot. A szóbanforgó terület gyakorlatilag mesterségesen feltöltött földdarab. Az iszapot felverte az olajfűz, pionír fajtának hívják, hiperallergén növény. A területen létrejött egy irgalmatlan dzsumbuj. Értelmetlen, hogy a tó északi partján két kilométer hosszan elterül egy ilyen gazos terület” (Fejér Megyei Hírlap, 2009. jan. 24.). Ugyanő ugyanott hasonló értelemben nyilatkozott 28-án is: „Négyezer munkahelyről van szó az első körben, nem az építkezés alatt, mert akkor jóval többen lennének, hanem az üzemeltetésnél.”
44 Az eseményről szóló tudósítást a Fidesz honlapja is átvette. Valójában ez az első Sukoróval kapcsolatos hír a www.fidesz.hu weboldal archívumában.
45 Pár hónappal később – egy vízi demonstráció alkalmából – hasonló módon foglalt állást Gyulay Zsolt olimpikon, a Magyar Olimpiai Bizottság alelnöke is. „Nem akarom, hogy bárki azt gondolja, ellene vagyok minden beruházásnak, ellene a munkahely-teremtésnek, erről szó sincs. Hiszen magam is vállalkozó vagyok. […] De szólnom kell a jövő, az ifjak érdekében, mert ami készül, az nagyon durva beavatkozás az itt élő közösségek és sportolók életébe” (www.fmh.hu, 2009. júl. 15.).
46 Lásd Bódis András: „King City Sukorón: Gigantikus ingatlanspekuláció vagy vigalmi negyed?” (Heti Válasz, 2009. máj. 7.).
47 http://www.elolanc.hu/index.php/termeszet/143-sajtokozlemenyek/10205-velenceito-090430
48 http://szentkoronaradio.com/belfold/2009_05_10_vascsore-szamithatnak-sukoron-a-szent-korona-radio-munkatarsai
49 http://www.angelikaegylet.hu/index.php?option=com_content&view=category&layout=blog&id=13&Itemid=16
50 Lásd Lampé Ágnes: „Kiemelt beruházás. Szövevényes utakon épül a Királyok Városa” (168 Óra, 2009. jún. 10.)
51 http://lehetmas.hu/sajtokozlemenyek/572/disneylandek-helyett-szelid-turizmust/
52 Minderről a lap így tudósított: „Kovács Árpád, az ÁSZ elnöke a köztelevízió reggeli műsorában számolt be arról, hogy a Nemzeti Vagyonkezelő 2008-as tevékenységének értékeléséről elkészített jelentésükben olyan ügyek is szerepelnek, mint a Sukorón […] lapunk által feltárt visszaélések. Az ÁSZ elnöke szerint az erről készült dokumentumokat az ügyészség feljelentésnek tekintheti majd” (MN, 2009. aug. 1.; kiemelés tőlem. – M. P.).
53 http://www.greenfo.hu/hirek/print_hirek_item.php?hir=22402&PHPSESSID=73f6a87867efaf0dc6da3ed27890386c
54 www.fmh.hu, 2009. szept. 24.
55 www.fmh.hu, 2009. szept. 28.
56 A demonstrációt Patrubány Miklós nyitotta meg, aki kijelentette: amíg az izraeli államfő nyilvánosan vissza nem vonja a Magyarország felvásárlásáról szóló nyilatkozatát, addig Magyarországnak az idegen felvásárlási szándék ellen szervezetten védekeznie kell (http://internetfigyelo.wordpress.com/2009/11/08/simon-peresz-vonja-vissza-tuntetes-a-sukoroi-kings-city-ellen-budapesten/). 2009. júl. 19-én Kéri Edit ebben az ügyben feljelentést is tett.
57 MH, 2009. márc. 17. Ez a tudósítás volt a Magyar Hírlap első írása Sukoró-ügyben.
58 HVG, 2009. aug. 4.
59 A Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság által lefolytatott nyomozással párhuzamosan a főügyészség Sukoró jegyzőjénél kezdeményezte Blum lakhelyének érvénytelensége tárgyában a hatósági eljárás lefolytatását. Az ügyben eljáró első- és másodfokú hatóságok jogerősen megállapították a lakcímadat érvénytelenségét (MTI, MN, 2009. aug. 17.). Ezeket a döntéseket 2010 őszén a Legfelsőbb Bíróság is helyben hagyta (MTI, 2010. okt. 28.).
60 „Az eljárás a Fejér Megyei Főügyészség indítványára, kezdeményezésére indult, mégpedig különösen nagy vagyoni hátrányt – 50-től 500 millió forintig – okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja és közokirat hamisítás miatt.” – nyilatkozta a megyei lapnak Keresztes Imre, a budapesti főügyészség vezetője. www.fmh.hu, 2009. máj. 12. Az a tény, hogy egy ügyben a KNYF vette át a nyomozást, önmagában is azt jelezte, hogy a gyanú szerint az adott ügyben egy vagy több kormányzati vezető is érintett.
61 www.fmh.hu, 2009. ápr. 30.
62 ÁSZ (2009: 9).
63 ÁSZ (2009: 2. Függelék 1. melléklete).
64 Mint utólag kiderült, ÁSZ-elnökként ez volt Kovács Árpád utolsó fontos közéleti szereplése. 12 éves elnöki mandátuma 2009. december 9-én lejárt. Az ezt megelőző hónapokban úgy tűnt, hogy újraválasztását mind az MSZP, mind a Fidesz támogatná – de végül nem ez történt. Az ÁSZ elnöki posztja egészen a 2010-es kormányalakításig betöltetlen maradt. Kovács Árpádnak jó oka volt remélni, hogy a Fidesz Sukoró és még több más támadott tranzakció kapcsán nyújtott szolgálataiért a választás után majd támogatni fogja újbóli kinevezését vagy egy másik pozícióval kárpótolja. Ez is történt.
65 Ebben a perben a Fővárosi Ítélőtábla csak a választások után, 2010 nyarán döntött. Az LMP megkapta a kért iratokat, és mintegy 200 oldalnyi terjedelemben saját honlapján ezeket nyilvánosságra is hozta (MTI, 2010. júl. 29.) Addigra azonban a 10 oldal terjedelmű telekcsere-szerződés pontos tartalma régen ismert volt – az MNV Zrt. 2009. október 27-én tette fel honlapjára a dokumentumot.
66 A feljelentés szövege a párt honlapjára, majd ezt követően más internetes fórumokra is kikerült. Lásd http://lehetmas.hu/sajtokozlemenyek/634/az-lmp-feljelenti-gyurcsanyt/, http://www.greenfo.hu/kapcsolodo/kapcsolodo_item.php?table=hirek&azonosito=22553&rovat
67 A Magyar Közlönyben 2009. április 15-én megjelent 83/2009. (IV.10.) kormányrendeletről van szó, amely – a hatósági ügyintézés szempontjából – kiemelt beruházássá nyilvánította a „Sukoró község külterületén megvalósuló King’s City nevű komplex turisztikai projekt”-et. Ezt a rendeletet egyébként a már többször is említett jogász, Bencze Izabella pár héttel korábban megtámadta az Alkotmánybíróságnál (www.mno.hu, 2009. szept. 22.). Ebből a szemszögből nézve tehát Schiffer nyitott ajtón dörömbölt. Másfelől viszont nagy jelentősége van annak, hogy 2009. április 15-én Gyurcsány már nem volt miniszterelnök. Erre Schiffer első feljelentése ravasz módon utal is, amikor annak kinyomozását kéri az ügyészségtől, hogy a sukorói projekt „előkészítése során megtartották-e a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény, illetve az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény rendelkezéseit” (kiemelés tőlem – M. P.).
68 Az LMP vezetője az 1987. évi XI. törvényre utalt (lásd előző lábjegyzet). Mint az évszámból is látszik, egy rendszerváltás előtti, valójában teljes mértékben elavult törvényről van szó, amelyet az elmúlt 20 évben az Alkotmánybíróság többször is megnyirbált, majd 2009. december 14-én teljes mértékben hatályon kívül helyezett.
69 A Schiffer feljelentése alapján indult eljárást a KNYF 2012. április 7-én lezárta anélkül, hogy az abban foglaltak alapján Gyurcsány Ferencet meggyanúsította volna, majd július 20-án meg is szüntette a nyomozást (MTI, 2013.szept. 17.). Időközben – 2011 nyarán – volt egy éles hangú, nyilvános levélváltás Schiffer és a Demokratikus Charta ügyvivői (Bauer Tamás, Márton László és Vitányi Iván) között (http://www.galamus.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=86266:a-charta-levele-schiffer-andrasnak-es-a-valasz&catid=79:kiemelt-hirek&Itemid=115).
70 A már fentebb említett, 2008. nov. 28.-i cikkről van szó.
71 A cég ügyvezetője, a budapesti lakóhellyel rendelkező Shmuel Sammy Smucha volt. A projekt megálmodója az a Moti Zisser volt, akinek a nevéhez korábban sikeres budapesti ingatlanfejlesztések kapcsolódtak (Duna Plaza, Aréna Plaza).
72 Minthogy a projekt állt, az izraeli tulajdonosok a területet bérbe adták. Az egyik legjelentősebb bérlő az a Vizoviczki László volt, aki a szigeten és a főváros más pontjain is 2012-es letartóztatásáig magas rangú, korrupt rendőrtisztek és pénzügyőrök védelmét élvezve diszkókat üzemeltetett. 2020 végén Vizoviczkit jogerősen 7 évi fegyházra ítélték.
73 Legalábbis ez lehetett az egyik ok. A PM 2007. december 22-én írta ki Budapest és Pest megye területére az I. kategóriás játékkaszinó üzemeltetésére vonatkozó koncessziós pályázatot, amelyen a 2008. május 24-én kihirdetett eredmény értelmében az Álomsziget–Entertainment Zrt. nyert (MH, 2009. júl. 8.). Figyelembe véve a dátumokat is, lehetséges az is, hogy a King’s City befektetői úgy gondolták, hogy ez a koncessziós pályázat végül eredménytelenné lesz nyilvánítva.
74 MTI, 2010. dec. 1.
75 1663/2013. számú korm. hat., http://www.portfolio.hu/gazdasag/varoskep/negymilliardot_kolt_az_allam_het_ingatlanra.189473.html?utm_source=portfolio&utm_medium=mail&utm_campaign=hirlevel_hirfutar
76 A projekt előtörténetét részletesen lásd Ditrói (2013).
77

A Győr-Moson-Sopron megyei kaszinó üzemeltetésére 2006. január 19-én írt ki koncessziós pályázatot a Pénzügyminisztérium, amelynek eredményeként a nyertes Venetian Hungary Limiteddel augusztus 4-én írta alá a koncessziós szerződést. A szerződés 2006 októberében lépett hatályba. Időközben a Venetian Hungary Ltd. – tulajdonosváltozások miatt – nevet változtatott, így a koncesszióba vevő neve Eurovegas Hungary Zrt.-re módosult. Az 1 Mrd Ft jegyzett tőkéjű társaságnak egyetlen részvényese a Kajmán-szigeteken bejegyzett Eurovegas Hungary Ltd., amelyet Venetian Hungary Ltd. néven még 2001-ben alapítottak. A cég 20%-ban a sóder, beton és egyéb ásványi nyersanyagok feldolgozásával foglalkozó Asamer Holding tulajdonosa, az osztrák állampolgárságú Hans Asamer, 80%-ban egy amerikai befektetőcsoport kezében van. Ebbe az utóbbi tulajdonosi körbe tartozik az osztrák Alfred Supersberger által birtokolt Supersberger Group, valamint az amerikai Florida államban őshonos szeminol indiánokhoz tartozó, Hard Rock International. A 460 hektáros területet, amelyhez Bezenyétől 330, Hegyeshalomtól 90 ha területet vásároltak, s amelyre a komplexumot tervezték, szintén Asamer jegyzi, akinek nem ez volt az első befektetése a környéken. 2013 első napjaiban kiderült, hogy az osztrák ötletgazdáknak sikerült izraeli (Kimberley Group) és spanyol befektetői támogatást szereznie, és ez reményt adott az építkezés gyors kivitelezésére.

Asamer egyébként a magyar privatizációban is érdekelt volt. A 90-es évek elején megvásárolta a Hegyeshalmi Kavicsbánya Vállalatot, amelyen azután túladott. Később ipari parkot terveztek a területen, amelyhez Asamer saját költségen építette meg a 15-ös út le- és felhajtóját, de a park ötlete – a vámmentes területtel – az uniós csatlakozás miatt szintén elúszott (www.index.hu, 2007. jún. 21.; www.ingatlanmenedszer.hu, 2010. szept. 29.).

78 http://www.gyoriotthon.hu/index.php?mn=hu,kat,cikk@show&cikkid=1336&kezdokategoria=39
79 www.origo.hu, 2009. jún. 26.
80 MTI; www.fmh.hu, 2010. nov. 5.
81 A Bécsi Der Standardra hivatkozva ezt az állítást több internetes portál és a Magyar Nemzet is leközölte, 2011. ápr. 11.
82 www.portfolio.hu, 2012. szept. 18.
83 Figyelő, 2012. 47. szám.
84 HVG, 2013. dec. 7.
85 http://www.napi.hu/ingatlan/itt_a_vege_nem_lesz_eurovegas.592053.html
86 NSZ, 2014. márc. 26.
87 Meglepő fordulattal a 2. Fidesz-kormány a kaszinóprojektért felelős két társaságot stratégiailag kiemelt társasággá minősítette – nyilvánvalóan azért, hogy a felszámolás állami irányítással, a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. kebelén belül történjen. Mint 2016 őszén kiderült, a kormány szélerőművet kívánt létesíteni az ingatlanon (VG, 2016. okt. 3.). Később koncepcióváltás történt: egy német ingatlanbefektető cég 300 Mrd Ft-os kertészeti beruházást akart elindítani. De ez a terv is dugába dőlt. 2023 nyaráig egyetlen kapavágás sem történt Bezenye határában (HVG, 2023. aug. 3.).
88 www.fmh.hu, 2009. szept. 7.
89 http://velenceitokapuja.velence.hu/. Más források a projektet korábbi nevén – Beach Cityként – említik (Heti Válasz, 2010. júl. 1.). Az építkezés végül 2010 októberében elkezdődött. A projekt filozófiáját így fogalmazta meg az önkormányzat által nyomtatott szórólap: „Nem építünk plázát, ellenben szükség van új üzletekre, minőségi szolgáltatásokra.” Persze számos helyi és országos környezetvédő szervezet ezt a projektet is bírálta, és a hatóságoknál feljelentést tett, tiltakozott. Az egyik vád az volt, hogy Velence városának vezetése „szocialista kötődésű”, illetve az, hogy „a sukorói kaszinóépítéshez hasonlóan a szocialista kormány 2008-ban a Velencei-tó kapuja fantázianevű tervet is kiemelt állami beruházásnak minősítette”. (http://www.angelikaegylet.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=124:velence-kapujaban-az-u). A projekt ügyében a térség fideszes országgyűlési képviselője, L. Simon László 2011 novemberében hűtlen kezelés gyanújával rendőri feljelentést is tett (HVG, 2011. nov. 12.). A projektet 2011 nyarán kellett volna befejezni. A tó partján a 2010-es önkormányzati választás másnapján kivágták a fákat, de az építkezést 2011 nyár elején abbahagyták, és még 2012 őszén is csak egy félkész betonépület állt a beruházás helyén. A projekt 2014 nyarára fejeződött be: 2,2 Mrd Ft-ba került.
90 Gárdony önkormányzata végül 2010 nyarán letett erről a tervről (http://www.szv.neobase.hu/content/b%C3%ADzunk-velencei-t%C3%B3-kapuja-fejleszt%C3%A9sben).
91 www.fmh.hu, 2009. júl. 10.
92 MaNcs, 2012. okt. 11.
93 http://tatraimiklos.blog.hu/, 2013. aug. 22.
94 Nyilatkozata szerint Tátrai Miklós túl sokat tud azokról a kétes privatizációkról, amelyek az elmúlt időszakban zajlottak le, így eltávolításával sokakat magával tudnak rántani, többi között Veres János volt pénzügyminisztert, Oszkó Pétert és Bajnai Gordon miniszterelnököt is (MN, 2009. júl. 12.) Budai Gyulának mint a Magosz (Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége) szövetségi igazgatójának semmi köze nem volt a sukorói ügyhöz. Budainak azonban – éppen mint Magosz vezetőnek – volt egy másik tisztsége is. Tagja volt az MNV Zrt. hatáskörébe tartozó Nemzeti Földalap ellenőrző bizottságának. Ez jogalapot és információt is jelentett. Ezzel a pozíciójával visszaélve Budai az MNV Zrt. ellenőrző bizottságának a jelentésére hivatkozott, ami közönséges blöff volt. Az EB jelentése ekkor még csak készülőben volt, éppenhogy elkezdődött a vizsgálat. Budai Gyula 2009. okt. 20-án feljelentést is tett.
95 MN, 2009. júl. 22.
96 Ugyanebben az időpontban Joáv Blum exkluzív interjút adott a Népszabadságnak (NSZ, 2009. aug. 27.), majd az Origo című internetes hírportálnak (www.origo.hu, 2009. szept. 14.). Langhammer optimista hangú nyilatkozatot adott az MTI-nek (http://turizmus.com/cikk/index/Optimistic%20developers%20at%20Lake%20Velence).
97 www.fmh.hu, 2009. aug. 27.
98 Oszkó 2009. szeptember 25-én kelt leveleiben, melyeket egyfelől az MNV Zrt. EB-elnökének, másfelől a Vagyontanács elnökének írt, részletesen kitér azokra az ügyekre, amelyeket az ÁSZ-jelentés alapján megvizsgálandónak tart – ezek között a sukorói telekcsere nem szerepelt.
99 MTI, 2009. szept. 9. Oszkó Péter blogjában sok hónappal a 2010-es választások után is ilyen szellemben összegezte a történteket, és magyarázta, hogy miért hátrált ki a projekt mögül (http://oszkopeter.blog.vg.hu/2011/02/06/tenyek-es-vadak/).
100 90/2009. (X. 29.) OGY határozat.
101 Népszava, 2011. ápr. 1. Az OGY határozat visszavonásáról 2010. május 4-én – már a választások után – Schmitt Pál házelnök intézkedett (http://www.parlament.hu/irom39/00005/00005.pdf).
102 NSZ, 2011. dec. 16., http://www.mnvzrt.hu/sajtoszoba/_/_/sajtokozlemenyek/20111216.html
103 NSZ, 2012. jún. 14.
104 http://www.stop.hu/belfold/a-kuria-itelete-sukoro-ugyben-ervenytelen-a-telekcsere-szerzodes/1098901/
105

A közigazgatási per tárgya az volt, hogy az ingatlancsere-szerződés szerint a 20 sukorói telek egyikét meg kellett osztani. Ámde a tulajdonjogot a szerződés szerint csak akkor lehetett bejegyezni, ha „valamennyi ingatlan kialakult, s szerződés szerinti állapotában létrejön”, azaz megtörténik a telekmegosztás. A szerződő felek még 2008-ban benyújtották a tulajdonjog-változással és a telekmegosztás engedélyezésével kapcsolatos kérelmeket. Az utóbbit a települési jegyző engedélyezte, és az engedély alapján a körzeti földhivatal bejegyezte. A földhivatal azonban később úgy vélte, hogy a környezetvédelmi szakhatósági állásfoglalás hiányában nem jegyezhette volna be a telekmegosztást, de mivel a bejegyzés első fokon már jogerőre emelkedett, az ügyészséghez fordult, az pedig óvást nyújtott be. Az óvás alapján megsemmisítették a telekmegosztás engedélyezéséről és bejegyzéséről szóló határozatot, majd a földhivatal felfüggesztette a tulajdonjog-változás ingatlan-nyilvántartási bejegyzése iránti kérelmeket, és új határozatot hozott, amelyben elutasította a telekmegosztás iránti kérelem bejegyzését, mivel a telekmegosztás nem jött létre.

Ekkor Joav Blum fellebbezett, a megyei földhivatal pedig – tekintettel arra, hogy a telekmegosztási kérelmet az MNV Zrt. nyújtotta be – a fellebbezést elutasította azzal, hogy az üzletember „nem ügyfél a telekmegosztási eljárásban”, ezért nincs jogorvoslati lehetősége. Blum a határozat ellen a bírósághoz fordult. A Fejér Megyei Bíróság közigazgatási eljárás keretében hozott ítéletében megerősítette a földhivatali döntést, s kimondta, hogy Blumnak ebben az eljárásban nem volt jogorvoslati joga, s nem vitathatja a telekmegosztás tárgyában született döntéseket. A tulajdonjog-változás bejegyzése iránti kérelmet ugyancsak elutasította a földhivatal, mert a kérelemnek olyan hiányossága volt, amelyet „földhivatali eljárásban nem lehet pótolni”, azaz olyan ingatlanra kérték a tulajdonjog bejegyzését, amely a telekmegosztás meg nem történte miatt „ténylegesen nem létezik”. Blum – pontosabban szólva az őt képviselő jogászcsapat – vitatta, hogy a kérelmet hiánypótlás nélkül el lehetett volna utasítani, s úgy vélte, ha az egyik ingatlan megosztása nem történt is meg, a többire résztulajdonjog megszerzését kellett volna bejegyezni. A földhivatal határozata szerint erre azért nincs lehetőség, mert a csereszerződés nem külön-külön az egyes ingatlanokra, hanem értékkülönbözettel a magyar állam, valamint Blum tulajdonában levő „ingatlanhalmazokra” vonatkozik. A fellebbezéssel kapcsolatban a nem peres eljárásban, tárgyalás nélkül, az iratok alapján hozott végzést a bíróság. A befektető kérelmét elutasította, s megállapította, hogy a földhivatal jogszerűen járt el. Elfogadta az ingatlanhalmazokra vonatkozó álláspontot, s kimondta, hogy a résztulajdonjogra vonatkozó bejegyzésre az adott esetben, a konkrét szerződés szerint nincs lehetőség.

106 http://www.agribusiness.hu/product/2243/, www.fmh.hu, 2009. aug. 26.
107 www.fmh.hu, 2010. jan. 19.
108 NSZ, 2012. szept. 12.
109 MaNcs, 2010. aug. 19.
110 NSZ, 2010. aug. 13.
111 Mint már erre fentebb utaltunk, egyes meg nem erősített, de nem is cáfolt hírek szerint 2009 augusztusában, a Gundel étteremben már volt egy korábbi, hasonló találkozó (Népszava, 2010. aug. 28.).
112 Erről a befektetők maguk számoltak be 8 hónappal később a Világgazdaság c. laphoz eljuttatott közleményükben (VG, 2011. jan. 4.).
113 http://lehetmas.hu/sajtokozlemenyek/4838/schiffer-andras-nyilt-levele-orban-viktor-miniszterelnok-urnak/. Ugyanerre a lapjelentésre hivatkozva a KNYF – nemzetközi jogsegély keretében – kérte Lauder és Langhammer tanúkihallgatását is. Ezt a későbbiek során, nemzetközi jogsegély keretében, az amerikai hatóságok meg is tették (NSZ, 2011. aug. 15.).
114 A Schiffernek szóló, augusztus 11-i keltezésű válaszlevelet Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtóstábját vezető helyettes államtitkár írta alá, vagyis nem maga a miniszterelnök vagy állandó szóvivője, Szijjártó Péter. Az alig féloldalas levél mindössze két érdemi állítást tartalmazott. Az egyik arra vonatkozik, hogy a miniszterelnök „mindig is fontosnak tartotta a külföldi befektetők jelenlétét”, a másik pedig arra, hogy Orbán Viktort nem befolyásolja, hogy „a Magyarország iránt érdeklődők mely kontinensről vagy államból származnak”. Ez olyan levél, amelynek a valódi címzettjei sokkal inkább Lauder és Langhammer lehetettek, semmint Schiffer András. A válaszlevelet lásd http://lehetmas.hu/sajtokozlemenyek/4841/semmitmondo-miniszterelnoki-valasz-sukoro-ugyeben/. A levél közzétételéhez Orbán kifejezetten hozzájárult.
115 Lauder levelének dátuma nem ismert, csak annyi tudható, hogy a választások után írta (http://ingatlanmenedzser.hu/hirek/20100813_sukoro.aspx).
116 MaNcs, 2010. aug. 19.
117 Népszava, 2010. aug. 28.
118 Mint ismeretes, ezt a metaforát használta az MSZMP KB. 1957. december 21-én kiadott közleménye azután, hogy a pártvezetés elhatározta Nagy Imre perbe fogását.
119 A lehetséges büntetés szempontjából a „kísérlet” szónak nincs különösebb jelentősége, mert a Btk. szerint a kísérletre a befejezett bűncselekmény büntetési tételét kell alkalmazni.
120 Az ügyészség ugyanezt a Horváth Györgyöt bízta meg egy másik ügyben, az ún. moszkvai kereskedelmi iroda (Kerki) ügyében is az értékbecsléssel.
121 NSZ, 2010. szept. 23.
122 NSZ, 2012. júl. 21–22.
123 www.hirextra.hu, 2010. aug. 24.
124 MTI; www.fmh.hu, 2010. okt. 26.
125 http://www.parlament.hu/irom39/01834/01834.pdf
126 Gaál Szabolcs Barna, a KEHI elnöke úgy fogalmazott, hogy Veres János és Oszkó Péter volt pénzügyminiszterek „érintettek lehetnek”. A KEHI szerint a későbbi nyertes igényei szerint alakították a pályázat feltételeit, valamint az apparátus figyelmeztetésével és javaslatával szemben jogellenesen nyilvánították kiemelt beruházássá a kaszinóépítést, még a koncessziós szerződés megkötése előtt (MTI, 2011. febr. 3.). Hasonlóan nyilatkozott Oszkó érintettségéről Budai Gyula is.
127 Gyurcsány Ferenc mentelmi jogát 2011. szeptember 12-én az Országgyűlés felfüggesztette, majd október 3-án – Schiffer András, az LMP országgyűlési képviselője feljelentése alapján – a volt kormányfőt hivatali visszaéléssel gyanúsította meg a Központi Nyomozó Főügyészség. Bajnait és Gyurcsányt – mint tanúkat – egy alkalommal az ügyészség már 2010. március 11-én, illetve 2010. április 20-én is meghallgatta. Bajnait 2011. augusztus 31-én és szeptember 1-én a Központi Nyomozó Főügyészség ismételten kihallgatta. 2011. október 3-án az ügyészség Gyurcsányt ugyanebben az ügyben – de más bűncselekmény (hivatali visszaélés) vélelmezésével – már gyanúsítottként hallgatta ki. Az ekkor készült videófelvételt – vágatlan formában – Gyurcsány maga tette fel az internetre (https://www.youtube.com/watch?v=_zMnkxaaZ40). Gyurcsány ellen a nyomozást 2012. július 20-án bizonyítottság hiányában megszüntették, így ő a későbbiekben már csak tanúként szerepelt a telekcsere miatt indult büntetőperben.
128 Gyurcsány mentelmi jogát 2011 szeptemberében függesztette fel a t. Ház.
129 Feltételezve, hogy az ügyészség gyanúját a 2008. májusi parlamenti megbeszélések során történt cselekményekre, illetve a miniszterelnök akkori szereplésére alapozta.
130 MTI, 2010. nov. 5.; NSZ, 2010. nov. 9.; MTI, 2011. ápr. 29. Igen árulkodó Papcsák Ferencnek az az állásfoglalása, amelyben Gyurcsányt meggyanúsítva tudatosan keverte a szabatos jogi zsargont a köznapi beszéddel: „a kézi vezérléssel történő jogszabály-kikerülés megalapozza a hivatali hatalommal való visszaélés esetleges alapos gyanúját” (Papcsák, 2011).
131 Az Országgyűlés mentelmi bizottságának 2011. szeptember 7-i, a plenáris ülés számára készített határozattervezete szó szerint idézte a legfőbb ügyész álláspontját: „Gyurcsány Ferenc ezzel a magatartásával eldöntötte, hogy a kért Velenceitó-parti, állami tulajdonban lévő ingatlanegyüttes tulajdonjogát a befektetők megszerezhetik, és kizárólag a cserét határozta meg az értékesítés lehetséges módjaként. Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 35. §-ának (1) bekezdése szerint az értékesítést végzőnek a vagyon tulajdonjogának átruházását — ha törvény vagy annak felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet kivételt nem tesz — versenyeztetéssel kell megkísérelnie. […] A miniszterelnöki támogatás, feladatmeghatározás a cserét illetően egyedi döntés, utasítás jellegét mutatta” (http://www.mkogy.hu/internet/plsql/ogy_irom.irom_adat?p_ckl=39&p_izon=4027).
132 http://www.mkogy.hu/internet/plsql/ogy_irom.irom_adat?p_ckl=39&p_izon=4027
133 Ezt egyébként 2011 decemberében a székesfehérvári bíróság a telekcsere-szerződések semmissége kapcsán hozott elsőfokú ítéletében meg is erősítette: „[A] feljegyzés a szavak általánosan elfogadott jelentése alapján az ügylet tekintetében nem tartalmaz értékítéletet, döntést arra nézve, hogy a projekt meg fog valósulni. Csupán az előkészítést rendeli el, azonban annak előfeltételeit, szempontjait nem határozza meg” (MH, 2012. márc. 5.).
134 MTI, 2013. szept. 17.
135 http://index.hu/belfold/2012/09/27/budainak_bocsanatot_kell_kernie_gyurcsanytol_bajnaitol/
136 http://www.demokratikuskoalicio.hu/index.php/2011-12-05-15-42-05/dkhirek/2280-gyurcsany-sukoro-kapcsan-hazudik-az-uegyeszsegi-szovivo
137 A vád kétrendbeli közokirat-hamisítás volt.
138 Mint már említettük, a Gyurcsány Ferenc elleni vizsgálatot bizonyítottság hiányában ugyanezen a napon szüntették meg. Ugyancsak megszűnt az eljárás az MNV Zrt.-s Váry András ellen is, aki – mint az autópályaügyekért felelős igazgató – az egyik előterjesztés készítője volt. Ennek ellenére pár héttel az ügyészi eljárás lezárása előtt Váryt és az MNV Zrt. több más munkatársát is eltávolították az MNV Zrt.ből (NSZ, 2012. júl. 21–22., aug. 2.; Népszava, 2012. jún. 9.).
139 http://tatraimiklos.blog.hu/
140 Lásd 166/2011.(XII.20.), 45/2012.(XII.28.), 36/2013.(XII.5.) AB határozatok.
141 NSZ, 2013. dec. 20.
142 http://index.hu/belfold/2014/03/25/kezdhetik_elolrol_a_hagyo-ugyet/
143 Az AB 2015. szeptember 15-én a IV/3576/2012 számon nyilvántartott beadványt elutasította (http://mkab.hu/download.php?h=1236).
144 HVG, 2017. jún. 15.
145 http://magyarhirlap.hu/cikk/124646/Sukorougy_visszadobott_panaszok
146 Egy sajtóban kiszivárogtatott levél szerint Paul Dallas Benkley, a KC Bidding ügyvezetője arról tájékoztatta Matolcsy György minisztert, hogy a beruházó csoport továbbra is elkötelezett a fejlesztés mellett, és biztosítottak a szükséges források is. Benkley megismételte: „hajlandóak és képesek vagyunk a […] projekt továbbvitelére”. Emlékeztette ugyanakkor Matolcsyt, hogy a beruházás folytatását, „ahogy azzal Ön is teljesen tisztában van […], a magyar állam számos lépése veszélyezteti” (Népszava, 2011. jan. 13.).
147 MTI, 2011. jan. 5.
148 Külön szála ennek a történetnek, hogy az ITDH-n belül a kiemelt projektekért egy külön szervezeti egység felelt, és ennek volt az alkalmazottja a döntés idején Kóka János SZDSZ-elnök felesége. Az ebből keletkezett állítólagos konfliktusról az ITDH 2010 januárjában – tehát még a választások előtt – leváltott vezetője, Rétfalvi György részletesen beszámolt a Magyar Nemzet hasábjain. Rétfalvi szerint az általa vezetett intézmény időben jelezte a Gazdasági Minisztériumnak: nem értenek egyet a projekttel. Szerinte a rendelkezésre álló szűkös forrásokat ingatlanfejlesztések helyett inkább munkahelyteremtő befektetések ösztönzésére kellene fordítani, erre ugyanis alig jut pénz. Emellett Rétfalvi azért sem tartotta támogathatónak a sukorói beruházást, mert a befektetők egy 200 Mrd Ft-os fejlesztési tervvel álltak elő, amihez képest annyira elenyészőnek tűnt a 2,5 Mrd Ft közpénz, hogy az érdemben nem befolyásolhatta a külföldiek végső döntését (MN, 2010. júl. 21.). Ezt az interjút a Szent Korona Rádió internetes portál az interjú megjelenése napján a következő cím alatt foglalta össze: „Kirúgták, aki nem támogatta a sukorói zsidó területfoglalást” (http://szentkoronaradio.com/belfold/2010_07_21_kirugtak-aki-nem tamogatta-a-sukoroi-zsido-teruletfoglalast).
149 Az első jogerős ítélet – valójában egy részítélet – 2015 februárjában született meg. A kértnél sokkal kisebb összeget, 131 M Ft-ot ítélt meg a bíróság beszámolási kötelezettség késedelmes teljesítése miatt. Ez a gyakorlatban Roland Lauder számára jelentett fizetési kötelezettséget, miután ő korábban személy szerint – közel 1 Mrd Ft erejéig – készfizető kezességet vállalt az egyébként vagyontalan KC Bidding Kft. helyett. 2015 nyarán viszont az ügyet a Kúria visszautalta a másodfokú bíróságra eljárásjogi hiba miatt (MH, 2015. júl. 7.). Egy későbbi jogerős részítélet a befektetőket 88 M Ft késedelmi kötbér megfizetésére kötelezte. A meghiúsulási kötbérre vonatkozóan még 2017 nyarán is folyamatban volt a per.
150 http://tatraimiklos.blog.hu/ (2013. okt. 3.-i letöltés). Lásd még NSZ, 2013. okt. 3.
151 Tátrai Miklós visszaemlékezése szerint Oszkó Péter úgy írta alá a koncessziós szerződést, hogy egy nappal korábban éppen ő utasította az MNV Zrt.-t a telekcsere érvénytelenítésére. Ez önmagában még csak etikátlan lépés, a jogilag releváns fejlemény az volt, hogy Oszkó utóda, Matolcsy György a szerződést ténylegesen fel is mondta (NSZ, 2013. nov. 23.).
152 A magyar állam perköltsége 2,5 Mrd Ft volt – a 100 milliárdos perértékhez képest elhanyagolható nagyságú (http://www.origo.hu/itthon/20150708-ket-es-fel-milliardot-fizetett-a-gyozelemert-a-kormany-sukoro-kaszinovaros-beruhazas-washington.html).
153 Vigotop Limited v. Hungary (ICSID Case No. ARB/11/22), Award, 1 October 2014 (K. Sachs (chair), D. Bishop and V. Heiskanen). Az ítéletet lásd itt: http://www.italaw.com/sites/default/files/case-documents/italaw4047.pdf, a részletes és szakszerű kommentárt pedig itt http://www.iisd.org/itn/2015/02/19/awards-and-decisions-18/
154 VG, 2014. márc. 21.
155 A 11 koncesszióból Vajna egymaga 5-öt szerzett meg (HVG, 2016. dec. 1.).
Privatizáció és államosítás Magyarországon III.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 102 3

Adózás

Hivatkozás: https://mersz.hu/mihalyi-privatizacio-es-allamositas-magyarorszagon-3//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero
Kivonat
fullscreenclose
printsave