Lukovics Miklós

Az önvezető járművek és a városi társadalom

13.4. A városi lakosság „terelése” az önvezetőjármű-vezérelt városi innováció irányába

Abban kulcsszerep jut a városi lakosságnak, hogy az önvezető járművek városi elterjedése felelősségteljes innovációként történjen, és létrejöjjön egy olyan városi mobilitási rendszer, amely csökkenti az urbanizációs hátrányokat, és ugyanakkor fenntartható. Kiemelten lényeges ugyanis egyrészt az, hogy a lakosság elfogadja mind az önvezetőjármű-technológiát, mind pedig annak kapcsolódó városfejlesztési innovációit.1

A lakosság önvezetőtechnológia-elfogadását vizsgáló kutatások azonban heterogén, sokszor ellentmondásos eredményre jutnak, ami rámutat a téma komplexitására, bizonytalanságára, tisztázandó kérdéseire és arra is, hogy a lakosság kevés információval rendelkezik a témában (Keszey, 2020). A korlátozott racionalitás és a komplex piaci viselkedésminták kiváló terepet nyitnak a viselkedés-gazdaságtan fogalom- és eszközrendszerének, mely a technológia elfogadásra irányuló kutatásokban is alkalmazható (Blechar et al., 2006; Narayanan et al., 2020), és segíthet abban, hogy a városi lakosságot a sajátjármű-tulajdonlásról az önvezetőjármű-használat irányába terelje, elősegítve ezzel egy fenntartható városi mobilitás irányába történő elmozdulást.

A bizonytalanságokat, nyitott kérdéseket, kockázatokat és a lehetséges forgatókönyveket ismerve hogyan lehet mégis az önvezető autók felé „terelni” a társadalmi és gazdasági szereplőket? Az önvezető járművek elterjedésében nagy szerepe lehet a viselkedés-gazdaságtan egyik fontos eszközének, a nudge-oknak. A nudge a társadalmi és gazdasági szereplők, döntéshozók „valamilyen irányba történő terelését, ösztökélését jelenti. A nudge, bár valamilyen előre definiált döntés felé irányítja a döntéshozót, továbbra is meghagyja a döntés szabadságát” (Szántó–Dudás, 2017, 48. o.). A nudge-nak számos osztályozási formája létezik, lásd például Jung és Mellers (2016) vagy Baldwin (2014) munkáit. Tanulmányunkban Szántó és Dudás (2017) rendszerezését vesszük figyelembe. Az alábbiakban arra keressük a választ, hogy a nudge-ok mely fajtái alkalmazhatók az önvezető autók flottahasználatának ösztönzésében.

Alapértelmezett opciók (defaultok): Az alapértelmezett nudge-ok azt veszik alapul, hogy a döntéshozók (jelen esetben az önvezető technológia elfogadásáról döntő fogyasztók) jó eséllyel nem változtatnak a számukra felkínált alapértelmezett választási opción. Ezen nudge-alkategória alapján az önvezető járművek jelenlegi relatív elutasítása mögött állhat az is, hogy napjaink közlekedési rendszerében nyilvánvalóan a hagyományos járművek az alapértelmezett járművek, nem pedig az önvezetők. Képzeljünk el azonban egy olyan fordulatot, hogy a közösségi közlekedésben, áruszállításban, városi logisztikában az lesz a „normális”, ha önvezető jármű közlekedik a hagyományos helyett! Amennyiben tehát a szakpolitika és/vagy a járműipar szisztematikusan és konzekvensen az önvezető járműveket kezdi el alapértelmezettnek tekinteni, úgy a korábbi kutatások eredményei alapján reálisan növelhető az önvezető járművek társadalmi elfogadása.
Információátadás különböző fajtái: Ebben az esetben a nudge célja a döntéshozó informálása valamilyen formában. Minél kisebb volumenű változásról kell döntsünk, annál valószínűbb az elfogadás. Ezzel szemben azonban az önvezető technológia radikális innováció, következésképpen nagy léptékű változás elfogadását várja el a fogyasztótól. Ehhez ezen nudge-kategória alapján több információt kell eljuttatni a fogyasztóhoz könnyen megérhető formában, például a feltárt kockázatok cáfolatairól vagy a megosztott önvezető járművekkel elérhető élhetőbb városi jövőképről (ezen nyereségként történő megfogalmazást a következő nudge-alkategória megcáfolja).
Keretezés (framing): Ezen alkategória esetén azt használják ki a döntéstervezők, hogy az emberek különbözőképpen reagálnak ugyanannak a döntési szituációnak az eltérő megfogalmazásaira, méghozzá úgy, hogy a veszteségekre sokkal érzékenyebben reagálunk, mint ugyanolyan mértékű nyereségekre (loss aversion). Ezen nudge-alkategória fontos üzenete az, hogy az információk megfogalmazásánál a veszteségkerülésre építve növelhetjük a technológiaelfogadást: a döntéstervezők építhetnek arra, hogy a hagyományos járművek kevésbé biztonságosak, dugókat okoznak, zajosak, lassúak, drágák és környezetszennyezőbbek.
Ösztönzők (incentives): Pénzügyi (vagy nem pénzügyi) ösztönzéssel a választás indirekt módon bizonyos esetekben befolyásolható. Az állam vagy a helyi önkormányzatok dönthetnek úgy, hogy az utcákon levő autók számának csökkentése irányába úgy terelik a lakosságot, hogy megdrágítják (megnehezítik) a saját tulajdonú autóval történő közlekedést az önvezetőjárműflotta-szolgáltatás használatával szemben: behajtási korlátozás hagyományos járművel, gyorssáv-kijelölés az önvezető járműveknek, támogatás, adókedvezmény önvezetőflotta-használatra, új adóformák hagyományos járműre stb.
Érzelmi asszociációk: A döntéshozó számára újszerű, releváns vagy látványos hatások kifejtésével az érzelmi kötődésekre és asszociációkra építve a döntés befolyásolható. Mivel az érzelmi asszociációk nagymértékben különbözhetnek, ezért ezt a nudge-ot fontosnak tartjuk célcsoport-specifikusan megtervezni és alkalmazni. Aki például amiatt nem tud a családjával elegendő időt tölteni, mert a vezetés elveszi az idejét a számítógépén történő munkavégzéstől (amit az autóból kiszállva meg kell csinálni), annak családi érzelmi asszociációval rávilágíthatunk arra, hogy az önvezető járműben történő utazás közben tudna dolgozni, és a felszabaduló időt családja körében töltheti. Azt is célszerű megfontolni, hogy más nudge-okkal (pl. információátadás) összevonva kerüljön alkalmazásra. Az asszociációk hatékony kiváltása miatt ugyanakkor mindenképpen vizualizált, grafikailag vonzó tartalom alkalmazását javasoljuk.
Társas/társadalmi normák: Ebben az esetben elmondható, hogy a választáskor a referenciacsoport ismert választási preferenciája befolyásolhatja a döntéshozót. Több megközelítés is arra utal, hogy a társadalmi normáknak kiemelten fontos szerepük van a technológiaelfogadás alakításában: az önvezetőjármű-használat mint norma közvetítésével annak választására ösztönözhetők a fogyasztók. Hiteles véleményvezérek, ismerősök fontos szereplői a normák alakításának. Más megközelítésben: a hálózati externáliákra építve elmondható, hogy minél többen használnak önvezető autót, annál nagyobb lehet a velük kapcsolatban realizált hasznosság.
Előhangolás (priming): Egy inger előzetes közvetítésével, felidézésével, az egyén előhangolásával befolyásoljuk a döntéshozó más ingerre adott válaszát. Amennyiben sikerülne a dugóban várakozás kellemetlen, stresszes érzésének ingerét összekötnünk azzal, hogy mindez elkerülhető lenne, ha áttérnénk az önvezetőflotta-használatra, akkor ez a nudge-alkategória fontos szerepet tölthetne be a technológiaelfogadásban. Az előhangolás történhet társadalmi célú kampányokkal vagy akár úgy is, ha a dugóban várakozó autósok mellett az önvezető flotta számára kialakított gyors sávban elhaladó autókon helyezünk el előhangoló üzenetet: pl. „ha bennünket választana, nem kellene most dugóban ülnie”.
Személyes elköteleződés: A döntéshozó általában tartja magát azon ígéretéhez, preferenciájához, amelyet már nyilvánosan is megosztott. Ez a nudge kiemelten fontos üzenetet hordoz, hiszen arra hívja fel a figyelmet, hogy azon fogyasztók esetén nehezebben fejtheti ki hatását másfajta nudge, akik már kifejezték a hagyományos járművek iránti preferenciájukat.
Figyelem és kognitív hozzáférhetőség: A döntéshozók figyelmét adott információra kell felhívni. Minél több, a fogyasztók számára releváns adat közlésével növelhető az önvezető járművek felé történő elköteleződés a várakozások szerint. Egyértelműen ki kell hangsúlyozni az önvezető járművek használatával járó előnyöket, és választ kell adni a fogyasztók által azonosított kockázatokra, félelmekre.
Időbeliség döntési inkonzisztenciáinak kihasználása: A döntéshozók rendszerint túlértékelik a jelenbeli fogyasztásuk hasznosságát, amikor azt a jövőbeli potenciális hasznokkal vetik össze, így kisebb valószínűséggel választanak jövőbeni életminőséget növelő változatokat. Mindez esetünkben úgy jelenik meg, hogy a fogyasztók túlértékelik a jelenlegi kényelmes hagyományosautó-tulajdonlást az utópisztikusnak tűnő önvezetőflotta-használattal szemben. Ez a nudge arra hívja fel a figyelmet, hogy ha az emberek két jövőbeli állapotot hasonlítanak össze, a túlzott diszkontálás mértéke csökken, így a jövőbeni hasznosságot növelő változat választásának valószínűsége nő. A két jövőbeni állapot lehet esetünkben: i) a jelenlegi mobilitási rendszer folytatásaként rengeteg autó az utakon, többórás dugóban várakozás, zaj, szmog, stressz, ii) az önvezetőflotta-használat hatására kevés autó az utakon, könnyű átjutás a városon, tiszta levegő, boldog emberek.

E logika és érvelés alapján felépíthető az önvezetőflotta-használat nudge-rendszere, amelynek építőköveit a fentebb bemutatott 10 nudge adja. Ezeket az önvezető járművekkel kapcsolatos témára adaptálva függőségi viszonyba és logikai rendszerbe illesztettünk (13.3. ábra).

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1317aojea_1184/#m1317aojea_1184 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1317aojea_1184/#m1317aojea_1184)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1317aojea_1184/#m1317aojea_1184)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

13.3. ábra. Az önvezetőflotta-használat nudge-rendszere

Forrás: saját szerkesztés

A szakirodalom alapján egyes nudge-ok ugyan átfedésben lehetnek egymással (Szántó– Dudás, 2017): a mi modellünkben ez elsősorban a „Keretezés”, az „Érzelmi asszociációk”, az „Erőfeszítés, előhangolás”, valamint a „Figyelem és kognitív hozzáférhetőség” nudge-ok esetén jelentkezik, melyek egyrészt egymásra hatnak, másrészt pedig együttesen hatnak az „Információátadás” nudge-ra. Ez a négy nudge ugyanis együttesen határozza meg a lakosság irányába közvetítendő információk legfőbb jellemzőit, ezáltal gondoskodik arról, hogy a lakosság olyan információkhoz jusson, amelyek az ismert nudge-paraméterek szerint a legnagyobb hatással bírhat.

Az „Alapértelmezett opciók”, az „Ösztönzők”, az „Időbeliség döntési inkonzisztenciájának kihasználása” nudge-ok közvetlenül hatnak a lakossági döntésre, azonban ezen nudge-ok az „Információátadással” együtt befolyásolják a „Társas/társadalmi normákat”, mely önálló nudge-ként is képes befolyásolni a lakossági döntést.

A modell működése szempontjából kiemelten fontos a „Személyes elköteleződés” nudge, amely hatást és ellenhatást egyaránt kifejthet attól függően, hogy milyen a konkrét lakosság előzetes elköteleződése. Amennyiben negatív, úgy számolni kell azzal, hogy a személyes elköteleződés nudge-nál erősebb hatást kell kifejteni az összes többi nudge segítségével a lakosság előzetes negatív attitűdjének átfordítása érdekében.

Az önvezető járművek tehát lehetőségeket kínálnak városaink hatékonyabbá, biztonságosabbá, fenntarthatóbbá és élhetőbbé átalakítására, de egyben potenciális zavarokat és új kihívásokat is okozhatnak, amelyek ellentétes következményekkel járhatnak. A városoknak fel kell készíteniük az infrastruktúrájukat, a politikáikat, a szabályozásaikat és a polgáraikat, és fel kell készülniük az önvezető járművek tömeges bevezetésére, hogy kiaknázhassák az önvezető járművek előnyeit, és minimalizálhassák a negatív hatásokat.

Ezen változásokra való felkészüléshez a várostervezőknek az önvezető járművek és a fenntartható fejlesztés közötti kapcsolat megértésére kell fókuszálniuk, valamint az önvezető járművek városokra gyakorolt hatásaira, így képesek lennének maximálisan kihasználni az önvezető járművekben rejlő lehetőségeket, minimalizálva azok hátrányait. Ebben a felelősségteljes innováció kulcselemei és dimenziói, valamint eszközei (társadalmi-technikai integráció, társadalmi-szakpolitikai integráció, technikai-szakpolitikai integráció) tudnak segíteni.

Várhatóan ahogyan az önvezető járűvek elterjedése felgyorsul, fontossá válik, hogy a kormányzati szereplők, tervezők és politikai döntéshozók átlássák az önvezető járművek okozta kihívásokat és lehetőségeket az infrastruktúrára és a közösségre vonatkozóan. Az önvezető technológiák alkalmazásával teljesen új alapokra helyezhetjük a mindennapi közlekedést, és ezzel együtt a városoknak is lehetőségük nyílik egy új fejlődési irány kijelölésére. A települések a fejlesztési politikájukba tudják integrálni a megosztott önvezető járművek elterjedéséhez nélkülözhetetlen infrastrukturális beruházásokat, ezzel elősegítve a járművek adaptációját.

Az önvezető technológiák alkalmazása potenciálisan javíthat a városok közlekedésének helyzetén, csökkentheti a forgalmat, megszüntetheti a parkolóhelyek iránti igényt, és a mindebből származó előnyöket a város minden lakója élvezheti. Azonban ezek az előnyök nem maguktól értetődőek, a technológiák telepítése nem vonja automatikusan magával ezeket. Éppen ezért a városoknak rendkívül fontos szerepük van a mobilitás átalakulási folyamatainak szabályozásában és irányításában, hiszen a szabályozatlan fejlődés akár még ronthat is a közlekedés helyzetén.

E fejezetben felhasználom az alábbi, társszerzővel közösen írt tanulmányt: Zuti B. – Lukovics M. (2023): Az önvezető járművek elfogadása viselkedés-gazdaságtani szemléletben. A nudge szerepe a fenntartható városi mobilitás kialakításában. Közgazdasági Szemle. 60(február), 149–166. DOI: 10.18414/KSZ.2023.2.149.

Az önvezető járművek és a városi társadalom

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 154 2

Gazdaság

Az önvezető járművek elterjedése új kihívások elé állítja a városokat. A technológia ígéretes, de a sikeres integráció nemcsak műszaki kérdés: kulcsszerep jut a városi döntéshozóknak és az érintett közösségeknek is. E monográfia a felelősségteljes innováció szemléletében vizsgálja, hogyan készülhetnek fel a városok az önvezető járművek érkezésére. Interdiszciplináris kutatásra építve mutatja be a városi lakosság és az önkormányzatok attitűdjeit, kockázatérzékelését és elvárásait. A kötet nem csupán a jelenlegi állapotot tárja fel, hanem gyakorlati keretrendszert is kínál a városi önvezetőjármű-felkészültség növelésére. Hasznos olvasmány kutatók, szakpolitikusok, városfejlesztők és mindazok számára, akik tenni szeretnének a technológiai átmenet társadalmilag elfogadott és sikeres megvalósításáért.

Hivatkozás: https://mersz.hu/lukovics-az-onvezeto-jarmuvek-es-a-varosi-tarsadalom//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero