Lukovics Miklós

Az önvezető járművek és a városi társadalom


3.1. Bevezetés

Napjaink egyik kiemelt érdeklődéssel övezett témaköre a felelősségteljes kutatás és innováció, amely a kutatás-fejlesztési és innovációs eredményekhez köthető nem szándékolt negatív hatások csökkentését és ezen keresztül a társadalom életminőségének javítását szolgálja (Grinbaum–Groves, 2013; Owen et al., 2013b; Burget et al., 2017). Az innováció hozzájárul a társadalmi és gazdasági célok eléréséhez (Lengyel et al., 2016; Nádas–Vas, 2021), azonban a pozitív hatások mellett nemkívánatos, negatív következményeket is magában hordozhatnak. A kutatás-fejlesztési és innovációs folyamatokba történő befektetések növekvő volumene, valamint az ehhez kapcsolódó esetlegesen felmerülő negatív hatások mind arra utalhatnak, hogy az innovációs folyamatok újfajta megközelítésére van szükség (Lukovics–Fisher, 2017).
Napjaink sürgető problémáira (nem megújuló energiaforrások kimerülése, globális felmelegedés, éhínség) olyan megoldások kidolgozása szükséges, amelyek által a jövő generációjának életkörülményei javíthatók (Sutcliffe, 2013). Az innováció szükségszerűen előre nem látható kockázatokkal és bizonytalansággal jár kéz a kézben, amelyek hosszú távon negatív hatásokat eredményezhetnek (Buzás–Lukovics, 2015).
A felelősségteljes innováció (Responsible Research and Innovation – RRI) mint korunk egyik legjelentősebb tudományos és gyakorlati kérdéseket feszegető gondolatköre ezen bizonytalan jövőbeli események és negatív következmények mérséklésére jött létre. Az Amerikai Egyesült Államokban jelent meg először a 2000-es évek elején a felelősségteljes kutatás és felelősségteljes fejlődés fogalmaival együtt (Owen et al., 2012). Az Európai Unióba egy évtizeddel később szivárgott be ez a gondolatkör, annak ellenére, hogy az EU a környezet megőrzése mellett a társadalmi igényekre való reagálást mindig is fontosnak tartotta (EC, 2013). Az, hogy a kutatás-fejlesztési és innovációs folyamatok során a társadalmi és etikai igényeket is figyelembe vegyék a kutatók, a 2009-es lundi nyilatkozatban, valamint a 2010-es, az Európai Tanács „Európai Kutatási Tér társadalmi dimenziója” című közleménye óta elvárt (EC, 2013).
A felelősségteljes innováció gyökerei több társadalomtudományban is fellelhetőek (Owen et al., 2012; Inzelt–Csonka, 2014), így meghatározására több tudományos definíció is született, bizonyítva a koncepció inter- és multidiszciplináris voltát (Buzás–Lukovics, 2015; Sutcliffe, 2013; Chorus et al., 2012; Tihon–Ingham, 2011; Rip, 2005; Owen et al., 2012). E definíciók közös pontja a társadalmi felelősség hangsúlyozása, viszont a környezeti és etikai felelősséget eltérő módon emelik ki, és csak néhány meghatározásban jelenik meg a kutatási és innovációs folyamat nyitottságának és átláthatóságának fontossága (Buzás–Lukovics, 2015).

Az önvezető járművek és a városi társadalom

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 154 2

Az önvezető járművek elterjedése új kihívások elé állítja a városokat. A technológia ígéretes, de a sikeres integráció nemcsak műszaki kérdés: kulcsszerep jut a városi döntéshozóknak és az érintett közösségeknek is. E monográfia a felelősségteljes innováció szemléletében vizsgálja, hogyan készülhetnek fel a városok az önvezető járművek érkezésére. Interdiszciplináris kutatásra építve mutatja be a városi lakosság és az önkormányzatok attitűdjeit, kockázatérzékelését és elvárásait. A kötet nem csupán a jelenlegi állapotot tárja fel, hanem gyakorlati keretrendszert is kínál a városi önvezetőjármű-felkészültség növelésére. Hasznos olvasmány kutatók, szakpolitikusok, városfejlesztők és mindazok számára, akik tenni szeretnének a technológiai átmenet társadalmilag elfogadott és sikeres megvalósításáért.

Hivatkozás: https://mersz.hu/lukovics-az-onvezeto-jarmuvek-es-a-varosi-tarsadalom//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave