Lukovics Miklós

Az önvezető járművek és a városi társadalom

3.3. Gyakorlati módszerek a felelősségteljes (kutatás és) innováció előmozdítására

A tudományos és a gyakorlati szakembereket egyaránt érintő, kiemelt jelentőséggel bíró kihívásként jelentkezik, hogy a felelősségteljes innováció elméletét a napi innovációs folyamatokba is át lehessen ültetni. Erre az elmúlt években ígéretes etikai fókuszú módszerek születtek (például a STIR, Imagine RRI, RRI Co-Construction method). Közös ismérvük, hogy a kutató-fejlesztők egyéni motivációira hatnak, és egy relatíve hosszú tanulási folyamat mentén fejtik ki hatásukat (Fisher–Rip, 2013; Fisher et al., 2006; Eden et al., 2013). Az elmúlt években több tudományos projekt is született a felelősségteljes innováció gyakorlati alkalmazására: vizsgálták különböző kutatócsoportokban (pl. Fisher, 2007; Schuurbiers, 2011; Flipse et al., 2013), valamilyen iparágban vagy szervezetben (pl. Deák–Lukovics, 2014; Kimmel et al., 2016; Panzda–Ellwood, 2013; Pavie–Carthy, 2014; Ravesteijn et al., 2015), a közvéleményben (pl. Arentshorst et al., 2016; Inzelt–Csonka, 2014) vagy az oktatásban (Imreh-Tóth–Imreh, 2014).

Amennyiben a jelenleg alkalmazott etikai fókuszú metódusok működési mechanizmusát szeretnénk megérteni, érdemes az Arizona State University társadalmi-technikai integrációs kutatás (Socio-Technical Integration Research, STIR) módszerére koncentrálnunk (Owen et al., 2012; Fisher et al., 2006; Stilgoe et al., 2013; Fisher et al., 2015). A STIR ugyanis a jelenleg alkalmazott módszerek közül a leghosszabb (több mint egy évtizedes) múlttal rendelkezik, és egyúttal a legrészletesebben dokumentált (Lukovics et al., 2016a; Stilgoe et al., 2013). A világ 21 országában1 sikeresen alkalmazták már (Flipse et al., 2013; Schuurbiers 2011; Stilgoe et al., 2013; von Schomberg, 2012; Flipse et al., 2015; Smolka–Böschen, 2023), így kiválóan alkalmas az etikai fókuszú logika megértésére.

A STIR egy olyan mechanizmus, amely a műszaki-természettudományi innovációs folyamatokba társadalomtudományi szempontokat épít be (Owen et al., 2012; Fisher et al., 2006, Stilgoe et al., 2013). A STIR során egy társadalomtudós 12 hétre integrálódik egy műszaki-természettudományi kutatócsoport munkájába, és ennek során konkrét munkafolyamatokhoz illeszkedő interkaciót folytat – egyszerre csak egy személlyel (Fisher et al., 2006; Flipse et al., 2013; Flipse et al., 2014a, Flipse et al., 2014b; Schuurbiers, 2011). Ennek célja a kutató-fejlesztők keretfüggőségének csökkentése, látókörük kiterjesztése, és döntéseikbe a korábban figyelembe nem vett szempontok integrálása (Schuurbiers, 2011). A STIR előnye, hogy rendkívül alapos, ezáltal fenntartható és tartós elköteleződést alakít ki a kutató-fejlesztőben. A STIR hátránya, hogy hosszú időt vesz igénybe (12 hét), amely során egyszerre csupán 2-4 természettudományi kutató kerül bevonásra. Emiatt a STIR-módszertan segítségével nagyon lassan terjedhet csak a felelősségteljes innováció alkalmazása.

A STIR-módszert többségében akadémiai környezetben alkalmazták sikeresen, azonban vállalati alkalmazás esetén további hátrányokat derítettek fel a kutatók: a megkeresett üzleti innovációs szereplők döntő többsége elzárkózott a módszer alkalmazása elől azzal az indokkal, hogy rövid távú megtérülését nem látta (Nádas et al., 2017; Lukovics et al., 2016b; Lukovics et al., 2017; Lukovics et al., 2019).

A felelősségteljes innovációs gyakorlat elterjesztésére számos további, szintén etikai fókuszú módszer áll rendelkezésre, például Imagine RRI, RRI Co-Construction method (Felt et al., 2018; Pavie et al., 2014, Porcari et al., 2016; Fisher–Schuurbiers, 2013, Fisher–Maricle, 2015). Ezek a módszerek a STIR-hez hasonlóan személyes interakciókon alapulnak, a kutató-fejlesztők egyéni motivációján keresztül szeretnék a felelős gondolkodást erősíteni, így lassú terjedésűek. Emiatt az etikai fókuszú módszerek elsősorban akadémiai kutatási környezetben alkalmazhatóak, üzleti környezetben kevésbé. Amennyiben célunk a felelősségteljes innováció vállalati alkalmazásának elősegítése, akkor célszerű a jelenlegitől eltérő módszerekben gondolkodni.

Értékes piloteredmények mutathatóak fel egyéni szintű alkalmazások területén: a felelősségteljes innováció elmélete beépíthető a napi szintű K+F+I munkába (Bergvall et al., 2009, Schuurman et al., 2011; Pavie–Carthy, 2015; Fisher–Schuurbiers, 2013; Fisher–Maricle, 2015), azonban ezen eredmények elsősorban akadémiai környezetben születtek, vállalati innovációs környezetben komoly nehézségek tárhatóak fel (Yaghmaei, 2018; Lukovics et al., 2016a; Lukovics et al., 2019). A vállalatok a felelősségteljes innováció bevezetésétől is egyértelmű gazdasági előnyt várnak: Ko és Kim (2020) száz technológiai céget vizsgáló felmérésében szereplő három nevesített tényező közül a gazdasági eredményesség mint elvárás relatív súlya volt a legerősebb (0,502), melyet a technológiai javulás elvárása (0,341) követett. Figyelemre méltó, hogy a profiton túli társadalmi jóléti hozzájárulás mint elvárás csak 0,157-es súlyt kapott, ezen belül 0,092 a társadalmi hozzájárulás és csupán 0,065 az etikai altényező relatív súlya. Ez az eredmény szintén felveti annak szükségességét, hogy a vállalatoknál etikai fókuszú módszerek helyett közgazdasági logikát kell alkalmazni.

Ennek oka, hogy a felelősségteljes innováció alkalmazása (ezen keresztül a társadalom életminőség-maximalizálási célja) az innovatív vállalatok profitmaximalizálási céljaival ellentétes lehet. A felelősségteljes innováció alkalmazása ugyanis megnöveli az innovációs költségeket: újabb tesztek, társadalmi-környezeti hatásvizsgálatok, hosszabb fejlesztési időszakok stb. lehetnek szükségesek a nem szándékolt negatív mellékhatások csökkentéséhez. Ezen költségek ellentételezése a piacon keresztül azonban egyelőre nehézkes.

A piacra bevezetett vállalati innovációk előre nem látott jövőbeli többletköltséget vagy akár többlethasznot is eredményezhetnek, de ezek nem a vállalatnál merülnek fel, így figyelmen kívül hagyják. Ez társadalmi szempontból nem hatékony, de a vállalat számára üzleti szempontból racionális, hiszen ezeknek a várható jövőbeli károknak nagy része nem a vállalatnak okoz többletköltséget, és a többlethasznok sem a vállalatnál realizálódnak. Így előfordulhat, hogy az innovatív vállalatok profitmaximalizálási célja szemben áll a társadalom életminőség-maximalizáló céljával, és a racionális vállalatok nem a felelősségteljes innovációs modellt választják.

1	USA, Kanada, Dél-Korea, Hollandia, Dánia, Kína, Japán, Spanyolország, Belgium, Svájc, Észak-Írország, Franciaország, Egyesült Királyság, Magyarország, Csehország, Románia, Bosznia-Hercegovina, Németország, Szlovénia, Szlovákia, Horvátország.

Az önvezető járművek és a városi társadalom

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 154 2

Gazdaság

Az önvezető járművek elterjedése új kihívások elé állítja a városokat. A technológia ígéretes, de a sikeres integráció nemcsak műszaki kérdés: kulcsszerep jut a városi döntéshozóknak és az érintett közösségeknek is. E monográfia a felelősségteljes innováció szemléletében vizsgálja, hogyan készülhetnek fel a városok az önvezető járművek érkezésére. Interdiszciplináris kutatásra építve mutatja be a városi lakosság és az önkormányzatok attitűdjeit, kockázatérzékelését és elvárásait. A kötet nem csupán a jelenlegi állapotot tárja fel, hanem gyakorlati keretrendszert is kínál a városi önvezetőjármű-felkészültség növelésére. Hasznos olvasmány kutatók, szakpolitikusok, városfejlesztők és mindazok számára, akik tenni szeretnének a technológiai átmenet társadalmilag elfogadott és sikeres megvalósításáért.

Hivatkozás: https://mersz.hu/lukovics-az-onvezeto-jarmuvek-es-a-varosi-tarsadalom//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero