A feltörekvő technológiákkal kapcsolatban számtalan megválaszolandó kérdés merül fel. Ezen technológiák esetében számolnunk kell többek között a nagy fokú bizonytalansággal, valamint etikai dilemmákkal is (Baumann et al., 2019; Lukovics et al., 2018). Egyre több szerző figyelmeztet arra, hogy az autonóm járművek és azok technológiai összetevői (pl. mesterséges intelligencia, 5G technológia) olyan speciális jellemzőkkel bírnak, ami rávilágít a felelősségteljes innováció fogalomrendszerében levő hiányosságokra. Jelen fejezet során ezek legfontosabb megállapításait mutatjuk be.

Az önvezető járművek és a felelősségteljes innováció között meglévő kapcsolat feltárása érdekében irodalmi áttekintést végeztünk, amely során összegyűjtöttük és elemeztük a témában íródott szakirodalmi előzményeket. A nemzetközi szakirodalom elemzésének alapját a Google Scholar adatbázis adta. Az adatbázisban való keresés során az alábbi kulcsszavakra kerestünk rá: a responsible innovation mellett az autonomous vehicle, autonomous car és self-driving car megjelenését vizsgáltuk a tudományos cikkekben. A keresés paramétereknek megfelelően a keresés 2025. januárjában 611 találatot eredményezett, azonban ezek igen tágan és sokszor indirekten közelítették a témát. Ez is azt támasztja alá, hogy a témában jelenleg meglehetősen kevés információnk van, így érdemes mélyebben kutatni a témát. A következő lépésben tovább szűkítettük a szakirodalmak listáját, és kiszűrtük azokat a forrásokat, amelyek valóban relevánsak a kutatásunk szempontjából.

A szűkítés összesen 11 találatot eredményezett (3.2. táblázat). A téma újdonságából adódóan, és a meglehetősen korlátozott számú keresési találat miatt a kutatás során elemeire bontottuk az RRI-t és az önvezető járműveket is, így olyan tanulmányokat is feldolgoztunk, amelyek az RRI egyes kulcselemeit (például etika) és az önvezető járműveket vizsgálják.

Cohen és szerzőtársai (2018) a felelősségteljes innováció és az önvezető autók közötti kapcsolat vizsgálata során kritikus pontként emelték ki a technológia kísérleti fázisa és az előzetes elvárások és előrejelzések közötti kapcsolatot, amelyre a kísérleti kormányzás lehet egy potenciális megoldás. Fontos, hogy az önvezető járművek megfelelő kormányzása nem ölthet versenyformát, nem szabad, hogy másokhoz viszonyítsuk a helyzetünket. A jövőt, amelyben az önvezető járművek szerepet játszanak, éppúgy a kormányok, mint az autógyártók határozzák meg. Ezért létfontosságú, hogy már korai szakaszban megfogalmazzák a kívánatos jövőbeli közlekedés koherens elképzeléseit, és aszerint kezeljék az önvezető járműveket. A szerzők kiemelik, hogy az önvezető technológiához köthető innováció és beruházás során egyértelműen szükség van az irányító testületek aktív részvételére, amelyek a kritikus társadalomtudományi kutatásokra épülnek.

Stilgoe (2018) publikációja az önvezető járművek innovációját, a gépi tanulást és a szabályozási kérdéseket vizsgálja, kiemelve, hogy ezek a technológiák a társadalmi tanulás próbái is. A cikk rávilágít az önvezető járműveket övező nyilvános vitákra, a gépi tanulás szerepére, valamint az idealizált önvezető jövők és a valóság közötti szakadékra. Stilgoe elemzi a Tesla baleseteit és a felhasználók közötti online eszmecseréket, hogy megvilágítsa a társadalmi tanulás és a kormányzási kihívások közötti kapcsolatot. A szerző arra figyelmeztet, hogy az önvezető technológia fejlesztésében a tanulás privatizálása és az új kormányzási formák elutasítása veszélyeztetheti a közbizalmat és a technológia hosszú távú társadalmi előnyeit. Stilgoe javaslatokat tesz a társadalmi tanulást előtérbe helyező kormányzási megközelítésekre, különös tekintettel az adatok megosztására.

Baumann és szerzőtársai (2019) az autonómjármű-technológiához köthető biztosítási és fellelősségvállalási kérdésekre keresték a választ, és mindezt a felelősségteljes innováció szemszögéből próbálták megközelíteni. A szerzők rámutatnak, hogy a biztosítótársaságok jelentős szereplők az önvezető technológia bevezetési folyamatában, mivel etikai és társadalmi következményekkel kapcsolatos kérdésekkel szembesülnek, például a diszkriminatív elemeket tartalmazó biztosítási modellek esetében. Kiemelik, hogy ha a félautonóm járművek valóban megelőzik a baleseteket, társadalmilag kívánatos innovációvá válhatnak. A biztosítók így vonzó biztosítási modellek révén ösztönözhetik e technológiák használatát, betartva etikai kötelezettségeiket. Ha azonban a félautonóm jellemzők negatív hatásai bizonyulnak dominánsnak, a biztosítók erkölcsi kötelessége lehet a hagyományos járművek használatának támogatása. A tanulmány kiemeli, hogy a meglévő szabályozások nem elegendőek az etikai és társadalmi kérdések kezelésére, ezért a felelősségteljes innováció elengedhetetlen. A szerzők öt iránymutatási pontot javasolnak a biztosítók számára, amelyek segíthetnek a társadalmi és etikai felelősségvállalásukban, ilyenek például a méltányos biztosítási díjak létrehozása, az iparági önszabályozás, az átláthatóság növelése, az érdekelt felekkel való aktív együttműködés, valamint a társadalmi diskurzusban való részvétel.

González-González és szerzőtársai (2019) megvizsgálták, hogy milyen főbb előnyök és kételyek kapcsolódnak az automatizált jármű-technológiához, valamint arra is kitértek, hogy milyen fontos szerepe van a várostervezésnek az automatizált járművek használatában és elfogadásában. A szerzők kiemelték, hogy a várostervezés során kiemelt jelentősége van az automatizált járművek elterjedésében érintett feleknek is, akik tudásuk és véleményük által jelentősen befolyásolhatják a várostervezési döntéseket. A szerzők az automatizált járművek városi közlekedésre gyakorolt hatásait vizsgálták, kiemelve azokat a lehetőségeket, amelyek révén csökkenthető az utak és parkolók területigénye, és több terület szabadítható fel élhetőbb városrészek számára. Ugyanakkor rámutattak arra is, hogy az AV-k növelhetik az utazások számát és távolságát, ami a városi forgalmi torlódások növekedéséhez vezethet. A tanulmányukban a backcasting megközelítést alkalmazták, hogy megvizsgálják, az AV-k hogyan támogathatják vagy veszélyeztethetik a városfejlesztési célokat. Ezzel az elemzéssel segítenek azonosítani a várospolitikai célok közötti konfliktusokat, valamint kiemelték a vegyes területhasználati politika, a megosztott mobilitási szolgáltatások és a magas színvonalú multimodális közlekedési rendszer szükségességét.

Nogués és szerzőtársai (2020) az AV-technológia városi környezetben való alkalmazásának a lehetőségét vizsgálták. A szerzők kiemelik, hogy az autonóm járművek jövőbeli bevezetése és alkalmazása a városokban jelentős pozitív és negatív hatásokat is gyakorolhat a fenntarthatóságra. Ebből kiindulva a cikk fő célja, hogy megvizsgálja ezeket a hatásokat, és felmérje, mely politikák lennének a leghatékonyabbak a kívánt városi forgatókönyv elérésében. Ehhez a backcasting tervezési módszertant veszik alapul. A kapott eredmények azt mutatják, hogy a megkérdezett szakértők meglehetősen szkeptikusak voltak az AV-k pozitív hatásait illetően, és azzal érveltek, hogy az önvezető technológia növelheti az autózással a közlekedésben töltött időt, valamint a városok összképére is negatív hatással lehet. Fontos tehát, hogy olyan politikai döntések szülessenek, amelyek a leghatékonyabban mérsékelhetik ezeket a hatásokat.

Az Európai Bizottság (2020) egy jelentést készített, amelynek a célja az összekapcsolt és automatizált járművekre való biztonságos és felelősségteljes átállás előmozdítása azáltal, hogy támogatja az érdekelt feleket az etikai szempontok szisztematikus beépítésében a CAV-ok fejlesztése és szabályozása során (EC 2020). A jelentés a felelősségteljes kutatás és innováció megközelítését alkalmazza. A kívánt eredmények elérése érdekében a jövőben az etikai, jogi és társadalmi megfontolások szélesebb körét kell beépíteni a CAV-ok fejlesztésébe, telepítésébe és használatába. A jelentés 20 etikai ajánlást tartalmaz az összekapcsolt és automatizált járművek jövőbeni fejlesztésére és használatára vonatkozóan. Ezek az etikai ajánlások három fő kérdéskör köré rendeződnek: i) közúti biztonság, kockázat, dilemmák, ii) adat- és algoritmusetika: adatvédelem, méltányosság, megmagyarázhatóság, iii) felelősség. A felelősségteljes kutatás és innováció megközelítése szerint az összekapcsolt és automatizált járművek tervezését és megvalósítását a társadalom által elfogadott alapvető etikai és jogi elveken alapuló etikai irányelvekre kell építeni. Továbbá az inkluzív tanácskozás biztosítja, hogy minden társadalmi csoport nézőpontja hallható legyen, és senkit se hagyjanak figyelmen kívül. Ezen túlmenően bizonyos alkalmazásokban feszültségek keletkezhetnek ezen elvek között. Éppen ezért a CAV-rendszerek tervezésének és fejlesztésének támogatnia kell az érintett érdekelt felek és a szélesebb nyilvánosság bevonásával zajló inkluzív tanácskozási folyamatokat, és azok eredményeként kell megvalósulnia.

Stilgoe és Cohen (2021) a felelősségteljes innováció egyik kulcselemét, a társadalom bevonását (public engagement) és az önvezető járművek között kapcsolatot vizsgálták. Két nagy nyilvános párbeszédet elemezve arra a következtetésre jutottak a szerzők, hogy a nyilvános párbeszéd hozzájárulhat a technológiáról és a nyilvánosságról kialakult elképzelések megváltoztatásához, azonban ez a folyamat nyitottságot követel meg a döntéshozók és más érdekelt felek részéről. Ahelyett, hogy a nyilvános párbeszédeket egyéni gyakorlatoknak tekintenék, jobb lenne a feltörekvő technológiák irányítását abból a szempontból értékelni, hogy az „párbeszédben” zajlik-e, vagyis, hogy megvalósul-e az érdekelt felek minél szélesebb rétegének bevonása a technológia létrehozásának és fejlesztésének folyamatába. A szerzők azt találták, hogy a nyilvános párbeszéd hozzájárulhat a technológia eszközeivel és céljaival kapcsolatos viták konstruktív fejlődéséhez, méghozzá a társadalmi tanulás folyamatának részeként. Ehhez azonban első körben fontos felismerni azokat az intézményi szinten beágyazott feltételezéseket, amelyek megnehezíthetik a változásra való készséget és hajlandóságot. A szerzők kiemelték, hogy a társadalomtudományi (főként pszichológiai) aspektusok alkalmazása az önvezető járművekről szóló vitákban rendkívül fontos tényezőnek tekinthető. Továbbá kitértek arra is, hogy minél többet tanul és tud a társadalom egy adott technológiáról, annál tisztábbá válik annak bizonytalansága. Tehát egy technológiát a tesztelés során lehet leginkább megismerni. A nyilvános párbeszéd fontos része lehet annak, hogy a döntéshozók hogyan értelmezik az új technológiákat, és hogyan változtathatják meg saját véleményüket a technológia iránt a közösség véleménye által.

Grindsted és szerzőtársai (2022) az autonóm járművek bevezetésére helyezik a vizsgálatuk során a hangsúlyt, és azt kutatják, hogy milyen főbb dilemmák és veszélyek érhetőek tetten az AV-technológia alkalmazása során. Mindezt a környezeti szempontok alapján, a városi mobilitási rendszerbe ágyazva vizsgálják, és arra keresik a választ, hogy a jelenlegi városi mobilitási rendszerekbe hogyan adaptálható az AV-technológia és milyen főbb dilemmák merülnek fel ezzel kapcsolatban. Fontos megállapítása a cikknek, hogy nagy valószínűséggel AV-k tovább individualizálják és erősítik a jelenlegi mobilitási rendszert, és a károsanyag-kibocsátás valószínűleg növekedni fog a közeljövőben. A szerzők felhívják a figyelmet arra, hogy a mobilitás területén számos dilemma felmerülhet, és kiemelik a környezeti szempontok figyelembevételének fontosságát a városi mobilitás tervezése során. A városi közlekedésben megfigyelhető a tendencia, miszerint az autótulajdonlás mértéke folyamatosan nő, amely a környezetszennyezés szintjét is növeli. A szerzők úgy vélik, hogy az autonóm járművek ezt a problémát önmagukban nem képesek kezelni. A probléma megoldásához az új mobilitási paradigma értelmében elengedhetetlen a városi közlekedés újragondolása és a különböző közlekedési módok összekapcsolására történő összpontosítás, amely keretén belül fontos szerepe lehet a tulajdonjogról való áttérésnek a járművekhez való hozzáférés és használat megközelítésére.

Az Egyesült Királyság kormánya szakpolitikai jelentést készített Responsible Innovation in Self-Driving Vehicles címmel (CDEI 2022). Ez a jelentés átfogó képet nyújt arról, hogyan támogatható az önvezető járművek elterjedése egy felelősségteljes és megbízható szabályozási és ellenőrzési keretrendszer által. Lényeges megjegyezni, hogy a dokumentum hangsúlyosan említi az Authorised Self-Driving Entity (ASDE) fogalmát, amelyet a Law Commission of England and Wales és a Scottish Law Commission javasolt. Az Automated Vehicles: Joint Report meghatározása szerint az ASDE olyan jogi szereplő, amely egy önvezető járművet az önvezető funkciók engedélyeztetésére előterjeszt. Ez a szereplő lehet a jármű gyártója, egy szoftvertervező vagy a kettő közötti közös vállalat.

A jelentés széleskörűen vizsgálja azokat a tényezőket, amelyek kulcsfontosságúak a lakosság bizalmának megteremtéséhez: a biztonságot, az adatvédelmet és a méltányosságot. Emellett kitérnek azokra a területekre is, amelyek fontos lehetőséget nyújtanak a felelősségteljes innováció előmozdítására: a magyarázhatóság megkönnyítésére, az adatok megosztására, a bizalom erősítésére és a hatékony irányításra: