MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Az önvezető járművek és a városi társadalom
Bevezető gondolatok
Tudományos érdeklődésem középpontjában a kezdetektől fogva a térbeli folyamatok állnak. 2010-hez közeledve a gazdasági környezetet az egyre erősödő globalizációs folyamatok, a nem anyagi erőforrások felértékelődése és a gyorsuló technológiai váltások jellemezték. Ebben a viszonylatban a vállalatok és a régiók versenyképességét egyre inkább a tudás és az információ előállításának, megszerzésének, illetve adaptálásának képessége határozta meg. A tudásteremtés, -terjesztés, innováció egyre dominánsabb szerephez jutott a regionális versenyképességet befolyásoló tényezők és faktorok között, így tudományos érdeklődésem fókusza egyre inkább az innováció irányába fordult. Kutattam a regionális versenyképesség és az innováció kapcsolatának teoretikus megközelítéseit és gyakorlati leképezését.
A kutatás-fejlesztés és innováció általában magas szintű és gyors fejlődést ígér, azonban ehhez egyre gyakrabban bizonytalanság, társadalmi és etikai dilemmák, valamint a megjósolhatatlan negatív hatások kockázata kapcsolódhat. Emiatt az innovációs témák iránti érdeklődésem egyre inkább a felelősségteljes innováció irányába specializálódott: figyelmemet az innováció társadalomra, emberekre és környezetre gyakorolt hatásainak fontosságára fókuszáltam. Kutatásaim fontos mérföldköveként lehetőséget kaptam arra, hogy 2015-ben a Campus Hungary ösztöndíj keretében az Arizona State Universityn kutathassak, az Amerikai Egyesült Államokban.
Évente ismétlődő arizonai látogatásaim egyike során volt lehetőségem 2017-ben egy önvezető járműben történő tesztutazásra, mely olyan nagy hatást gyakorolt rám, hogy a felelősségteljes innovációval foglalkozó kutatásaimat egyetlen konkrét technológia, az önvezető járművek területére szűkítettem. Ez a technológia ugyanis tökéletesen megtestesíti mindazt, amivel a felelősségteljes innováció foglalkozik: nagyon ígéretes jövőbeni hasznokkal kecsegtet, amelyekhez azonban számos kritikus területen jelentős bizonytalanság társul. Az önvezető járművek jelenlegi ismereteink szerint extrém módon fogják felforgatni minden civilizációban élő ember napi életvitelét és több évtizedes megszokásait – függetlenül attól, hogy autóvezetőként, kerékpárosként, gyalogosként vagy más módon vesznek részt a közlekedésben.
Az önvezető járműveké még mindig kísérleti fázisban lévő technológiának tekinthető annak ellenére, hogy a kísérletek bizonyos esetekben már a közutakon zajlanak. Mint ilyen, kiváló lehetőségeket rejt széles körű társadalomtudományi kutatások számára. Erre alapozva 2021-ben a nyertes OTKA-pályázatomhoz1 kapcsolódóan Autonomous Vehicle Readiness Research Group néven kutatócsoportot alapítottam a Szegedi Tudományegyetemen. Ebben az interdiszciplináris csapatban Dudás Zsolt, Palatinus Zsolt és Volosin Márta pszichológiai oldalról, Prónay Szabolcs és Ujházi Tamás marketingoldalról, Majó-Petri Zoltán menedzsmentoldalról kutatja az önvezető járművek elterjedésének társadalomtudományi aspektusait, jómagam pedig a téma regionális és városgazdaságtani szempontjait vizsgálom a felelősségteljes innováció szemüvegén keresztül, utóbbit Nádas Nikoletta segítségével.
Kollégáimmal megállapítottuk, hogy az önvezetőjármű-fejlesztések nem csupán műszaki-technológiai-informatikai feladatot jelentenek, hanem nélkülözhetetlenné teszik a befogadói környezet (egyének és városok) társadalomtudományi szempontú, integrált vizsgálatát is, és ezen keresztül az önvezetőjármű-felkészültség növelését. Mindezt oly módon, hogy az egyéni és a térségi felkészültséget ne elszigetelten, hanem integráltan, egyetlen rendszeren belül vizsgáljuk. Ebben segít a felelősségteljes innováció multi- és interdiszciplináris megközelítése, azaz egy olyan természet- és társadalomtudományi integráció, melynek során műszaki-természettudományi fejlesztésekhez társadalomtudományi aspektusokat rendelünk hozzá.
Jelen monográfia jelentősége abban rejlik, hogy a felelősségteljes kutatás és innováció (Responsible Research and Innovation, RRI) keretrendszerét az önvezető járművek széles körű elterjedésének elősegítésére adaptálja. E módszer alkalmazásával célunk egy olyan gyakorlati keretrendszer kialakítása, amely iránymutatást nyújthat a városok számára az önvezető járművek sikeres integrációjához városi környezetükbe. Ez a keretrendszer egyfajta akciótervet biztosít azoknak a városoknak, ahol a jövőben várható az önvezető járművek megjelenése, segítve őket abban, hogy a technológia előnyeit maximalizálják, miközben minimalizálják annak lehetséges hátrányait és negatív hatásait. Ezen túlmenően elősegíti az önvezető járművek zökkenőmentes beilleszkedését a mindennapi életbe, biztosítva, hogy a közösségek a lehető legkisebb fennakadással tudjanak alkalmazkodni az új technológia által hozott változásokhoz. Ezzel az önvezető járművek bevezetése a felelősségteljes városi innováció egy formájává válik. Az önvezetőjármű-felkészültség minél pontosabb és objektívebb megismerésével lehetőségünk nyílik arra, hogy nagy lépést tegyünk a „társadalomért végzett tudomány” (Owen, 2010) megközelítés megvalósítása felé a felelősségteljes innováció keretrendszerében.
Kutatásunk logikáját tekintve abból indulunk ki, hogy az önvezető járművek elterjedésének sikere nemcsak a technológia fejlettségétől függ, hanem a befogadó környezet jellemzőitől is: a városoknak is proaktív lépéseket kell tenniük az önvezető járművek biztonságos bevezetése érdekében (Khan et al., 2019). Ebből következik, hogy az önvezetőjármű-felkészültség a befogadó környezet két különböző szintjén értelmezhető, ami egyúttal a kutatócsoportunk kutatásainak két fő pillérét is meghatározza:
-
Kik? Azaz a városi lakosság szintje: Az innováció diffúziójának egyik legfontosabb faktorát az innovációs döntések jelentik: az innováció elfogadása vagy éppen elutasítása, valamint annak térhódítása az emberek ítéletein, döntésein alapul (Rogers, 2003). Esetünkben ez a pont az önvezető jármű mint új technológia lakossági megítélését, valamint az önvezető járművek hatására potenciálisan megváltozó városi környezet megítélését egyaránt jelenti.
-
Hol? Azaz a városok szintje: az önvezető járművek speciális városfejlesztési beavatkozásokat igényelnek a technológia biztonságos működése érdekében. Az önvezetőjármű-specifikus városfejlesztés kulcsfontosságú a technológia elterjedésétől várt előnyök realizálása és a hátrányok elkerülése érdekében. Enélkül az önvezető járművek még növelhetik is azokat a mobilitási problémákat, amelyekkel a városok jelenleg szembesülnek (Duarte–Ratti, 2018).
A fent bemutatott logikát könyvünk hat fő részben és 18 fejezetben bontja ki. Könyvünk I. része az alapfogalmak tisztázásával indul, különös tekintettel az önvezető járművek fogalmára, és bemutatja, miért használjuk ezt a kifejezést az autonóm vagy robotjárművek helyett (1. fejezet). Ezt követően feltárjuk, milyen lehetőségeket és kihívásokat rejtenek a városok számára az önvezető járművek (2. fejezet), valamint bevezetjük a felelősségteljes innováció fogalmát és kapcsolódását az önvezető járművekhez (3. fejezet).
A II. rész a magyar városlakók önvezető járművekkel kapcsolatos véleményeit vizsgálja három különböző módszertannal: nagy mintás kérdőíves adatfelméréssel (4. fejezet), közösségi médiában megjelent hozzászólások szöveg- és tartalomelemzésével (5. fejezet), valamint fiziológiai mérésekkel végzett valós utazások során (6. fejezet).
A III. részben képletesen „kiszállunk a járműből”, és azt vizsgáljuk, hogyan értékelik a városlakók a városi környezet potenciális változásait, amelyeket az önvezető járművek elterjedése hozhat. Ebben a részben különösen a fiatal városlakók preferenciáira koncentrálunk, szemmozgás-követés (7. fejezet) és conjoint-analízis (8. fejezet) segítségével.
A IV. rész a városok önvezetőjármű-felkészültségére fókuszál. Először bemutatjuk az önvezető járművek városi tesztjeinek tapasztalatait azokban a városokban, ahol már volt ilyen teszt (9. fejezet). Ezt követően a szakirodalom alapján meghatározzuk a városi önvezetőjármű-felkészültség kulcstényezőit (10. fejezet), majd empirikus elemzést végzünk a magyar városok önvezetőjármű-felkészültségéről (11. fejezet).
Az V. részben két lépésben építjük fel a városi önvezetőjármű-felkészültség felelősségteljes innováción alapuló keretrendszerét. Először megalkotjuk a városi lakosság kiterjesztett önvezetőtechnológia-elfogadásának URBTAUT-modelljét (12. fejezet), majd létrehozzuk az önvezetőjármű-felkészültség felelősségteljes innovációs modelljét, mely a társadalmi-technikai-szakpolitikai integráción alapul (13. fejezet).
A VI. rész önvezetőjármű-esettanulmányokat mutat be az önvezető járművek különböző altípusairól, mint például autók, kisbuszok és logisztikai járművek.
Fontos kijelentenünk, hogy az önvezető járművekkel kapcsolatos helyzetkép igen dinamikusan változik, így kiemelten lényeges, hogy jelen kézirat lezárásának időpontja 2025. március 15. Olvasói szempontból ez azt jelenti, hogy ezen dátumtól távolodva érdemes az információk aktuális állapotát megkeresni.
| 1 | K 137571 Az önvezető járművek elfogadásának felelősségteljes innováció szempontú vizsgálata: társadalmi és technológiai aspektusok ötvözése neurotudományi és urbanisztikai módszerekkel |
| 2 | BO/00005_22 Társadalmi-technológiai integráció a városokban: az egymással és az infrastruktúrával adatkapcsolatban álló autonóm járművek városgazdaságtani kihívásai |
| 3 | ÚNKP-23-5 -SZTE-669 CAV-vezérelt városfejlesztési innovációk lakossági preferenciarendszerének elemzése és az eredmények fogadó felsőoktatási intézményen belüli hasznosítása |
Tartalomjegyzék
- Az önvezető járművek és a városi társadalom
- Impresszum
- Bevezető gondolatok
- I. rész. Az önvezető járművek és a városok
- 1. Az önvezető járművek mibenlétéről
- 2. Önvezető járművek és az urbanizációs hátrányok
- 3. Az önvezető technológia a felelősségteljes innováció megközelítésében
- 3.1. Bevezetés
- 3.2. A felelősségteljes innováció fogalmi háttere
- 3.3. Gyakorlati módszerek a felelősségteljes (kutatás és) innováció előmozdítására
- 3.4. A felelősségteljes innováció és az önvezető járművek kapcsolata a szakirodalomban
- 3.5. Miként ragadható meg a felelősségteljes innováció az önvezető járművek városi elterjedésében?
- 3.1. Bevezetés
- II. rész. A városi lakosság önvezetőjármű-elfogadása
- III. rész. A potenciálisan megváltozó városi környezet megítélése
- 7. A potenciálisan megváltozó városkép elfogadásának vizsgálata
- 8. A lakosság véleménye az önvezető járművek városának egyes részelemeiről
- 8.1. Bevezetés
- 8.2. A városi környezetet befolyásoló önvezetőjármű-típusok és technológiai feltételek
- 8.3. Stilizált városképek, adatállomány
- 8.4. A leginkább preferált város összetevőinek kombinációja
- 8.5. A fiatal városlakók perszónatípusai a jövő városainak összetevőire vonatkozó preferenciáik szerint
- 8.1. Bevezetés
- IV. rész. A városok önvezetőjármű-felkészültsége
- 9. A városi utcai tesztek tapasztalatai önkormányzati szemszögből
- 9.1. Bevezetés
- 9.2. Az önvezetőjármű-tesztek aktuális helyzete az interjúvárosokban
- 9.3. Az önvezető járművek városokba érkezése és az arra való felkészülés
- 9.4. A városi tesztek során szerzett tapasztalatok
- 9.5. A városok jövőbeli tervei
- 9.6. Üzenet azon városoknak, amelyek tervezik az AV-technológia alkalmazását
- 9.1. Bevezetés
- 10. A városi önvezetőjármű-felkészültség kulcstényezőinek meghatározása
- 11. A magyar városok önvezetőjármű-felkészültségének számszerűsítése
- 11.1. Bevezetés
- 11.2. A 27 kulcstényező leképezése indikátorokkal
- 11.3. A városi szakértők kérdőíves megkérdezésének módszertana, adatfelvétel
- 11.4. A magyar városok önvezetőjármű-felkészültségének eredményei
- 11.5. A kérdőívre adott válaszok és a települési KSH-adatok közötti összefüggések eredményei
- 11.6. A magyar városok önvezetőjármű-felkészültségének egymáshoz viszonyított relatív helyzete
- 11.7. A magyar városok önvezetőjármű-felkészültségének regionális sajátosságai
- 11.1. Bevezetés
- 9. A városi utcai tesztek tapasztalatai önkormányzati szemszögből
- V. rész. Az önvezető járművek elterjedése mint felelősségteljes városi innováció
- 12. A városi lakosság kiterjesztett önvezetőtechnológia-elfogadása, az URBTAUT-modell
- 13. Társadalmi-technikai-szakpolitikai integráció az önvezető járművek városában
- 13.1. Felelősségteljes jármű-innováció – társadalmi-technikai integráció
- 13.2. Felelősségteljes városi innováció – társadalmi-szakpolitikai integráció
- 13.2.1. A várostervezés és területhasználat felelősségteljes innovációs kulcselemei és dimenziói
- 13.2.2. A fizikai infrastruktúra felelősségteljes innovációs kulcselemei és dimenziói
- 13.2.3. A CAV-technológia és virtuális infrastruktúra felelősségteljes innovációs kulcselemei és dimenziói
- 13.2.4. Az „Adatok” faktor felelősségteljes innovációs kulcselemei és dimenziói
- 13.2.5. A „Biztonság” faktor felelősségteljes innovációs kulcselemei és dimenziói
- 13.2.6. A városi mobilitás és integráció felelősségteljes innovációs kulcselemei és dimenziói
- 13.2.7. A „Szabályozás” faktor felelősségteljes innovációs kulcselemei és dimenziói
- 13.2.8. Az „Üzleti modell” faktor felelősségteljes innovációs kulcselemei és dimenziói
- 13.2.9. A „Lakosság felkészítése” faktor felelősségteljes innovációs kulcselemei és dimenziói
- 13.2.1. A várostervezés és területhasználat felelősségteljes innovációs kulcselemei és dimenziói
- 13.3. Az önvezetőjármű-felkészültség felelősségteljesinnováció-modellje
- 13.4. A városi lakosság „terelése” az önvezetőjármű-vezérelt városi innováció irányába
- 13.1. Felelősségteljes jármű-innováció – társadalmi-technikai integráció
- VI. rész. Esettanulmányok
- VII. Felhasznált irodalom
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2025
ISBN: 978 963 664 154 2
Az önvezető járművek elterjedése új kihívások elé állítja a városokat. A technológia ígéretes, de a sikeres integráció nemcsak műszaki kérdés: kulcsszerep jut a városi döntéshozóknak és az érintett közösségeknek is. E monográfia a felelősségteljes innováció szemléletében vizsgálja, hogyan készülhetnek fel a városok az önvezető járművek érkezésére. Interdiszciplináris kutatásra építve mutatja be a városi lakosság és az önkormányzatok attitűdjeit, kockázatérzékelését és elvárásait. A kötet nem csupán a jelenlegi állapotot tárja fel, hanem gyakorlati keretrendszert is kínál a városi önvezetőjármű-felkészültség növelésére. Hasznos olvasmány kutatók, szakpolitikusok, városfejlesztők és mindazok számára, akik tenni szeretnének a technológiai átmenet társadalmilag elfogadott és sikeres megvalósításáért.
Hivatkozás: https://mersz.hu/lukovics-az-onvezeto-jarmuvek-es-a-varosi-tarsadalom//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
