Lukovics Miklós

Az önvezető járművek és a városi társadalom


5.2. A hozzászólás-elemzés háttere

A közösségi média az utóbbi években elterjedté és fontossá vált a társadalmi hálózatok és véleménymegosztás terén (Li et al., 2018). A Facebookon, az X-en és a YouTube-on naponta milliószámra feltöltött bejegyzések és hozzászólások gazdag és informatív adatforrásnak számítanak, és ez mind az akadémia, mind az ipar figyelmét felkeltette (Ceron et al., 2014; Kulkarni–Rodd, 2018).
A hozzászólások fontos információs források a felhasználók érzelmeiről és véleményéről, amelyeket a felhasználók szöveges formában (Porreca et al., 2020; Li et al., 2020; Chauhan–Meena, 2019) vagy az emojik segítségével fejeznek ki (Tomihira et al., 2020). A kommentek lehetővé teszik az adatok elemzését, hogy azonosítsák a nyelvezetben kifejezett, más módon nehezen feltárható véleményeket (Palos-Sanchez et al., 2022).
Ennek értelmében az érzelmek megértése ezekben a véleményekben fontos kutatási téma lett, de ezeknek a véleményeknek a növekvő mennyisége igen nehézzé teszi a kézi feldolgozást, ami automatizált vizsgálat iránti igényt eredményezett (Cam et al., 2024). E célból a természetes nyelvfeldolgozási és mesterségesintelligencia-technikákat alkalmazták az érzések automatikus elemzésére (Nandi–Sharma, 2021). Az érzések elemzése az egyik legnépszerűbb technika az emberek gondolatainak és észleléseinek számítógépes tanulmányozására a szövegben (Lazarus et al., 2022).
Több publikáció alkalmazott kontextuselemzést és adatbányászatot különböző kutatásokban, például az online visszajelzések és elégedettség terén a szállodákban (Ríos-Martín et al., 2019; Saura et al., 2018), a startupokban (Saura et al., 2019a), a kiskereskedelemben (Saura et al., 2019b), valamint a katasztrófamenedzsment területén (Khusna et al., 2023). Más cikkek bemutatják a közösségi hálózatok szerepét olyan kutatásokban, amelyek a toborzási intézkedéseket támogatják a felhasználói felület kialakításában a mobilalkalmazásokban (Palos-Sanchez et al., 2018), különösen a turisztikai szektor vonatkozásában (Palos-Sanchez et al., 2021). Továbbá fontos kutatási eredmények születtek a kiberbűnözőkkel és politikusokkal kapcsolatos hozzászólások elemzéséből (Lazarus et al., 2022), az amerikai légitársaságokról szóló hozzászólások elemzéséből (Rane–Kumar 2018), valamint a COVID–19-cel kapcsolatos tweetek elemzéséből (Kaur et al., 2021; Rustam et al., 2021; Rahman et al., 2021; Qorib et al., 2023; Osakwe et al., 2021).
Az önvezetőjármű-technológia legújabb fejlesztései révén az önvezető járművek előtérbe kerültek a közérdeklődésében, és az önvezető járművek népszerű témává váltak a közösségi médiában (Li et al., 2018). Az önvezető járművek társadalmi elfogadásának és az azzal kapcsolatos biztonsági aggodalmaknak, valamint a vásárlási hajlandóságnak a vizsgálatához számos kiterjedt tanulmány készült (Baccarela et al., 2020; Kovács–Lukovics, 2022, Cai et al., 2023). A felmérésekből származó kvantitatív adatok csak felületesen mutatják be az esetleges aggodalmakat, mélységükben nem (Pettigrew et al., 2019). A közösségi médiából származó adatokra épülő véleménybányászat és a szövegelemzés legújabb technikái új lehetőségeket kínálnak a hagyományos felmérések hátrányainak leküzdésére (Io et al., 2022). Liu és munkatársai (2019) felhívják a figyelmet arra, hogy kevés kvalitatív kutatás van, amely az emberek szubjektív véleményét vizsgálja az önvezető járművekről.
Ebben a kontextusban Li et al. (2018) 50 000 hozzászólást gyűjtött össze az önvezető járművekkel kapcsolatos YouTube-videókból, kiemelve azonban, hogy a tanulmány célja a videók annotálása volt, és nem végeztek részletes elemzéseket. Das és munkatársai (2019) a YouTube-on az önvezető járművekkel kapcsolatos 15 legnépszerűbb videót elemezték, és az eredmények azt sugallták, hogy a kommentek pozitív attitűdöt tükröznek. Ugyanakkor a vizsgálat kis mintát használt, és az elemzett kommenteket a videók alakították. A közösségi média elemzését tekintve Kohl és csapata (2017) hosszú távú tanulmányt végeztek a tweetek elemzésére, és a gépi tanulás segítségével különböző attitűdökbe sorolták a tweeteket. Az eredmények konzervatív attitűdre utaltak, és azt mutatták, hogy az önvezető járművek elfogadása még mindig korlátozott. Ding és munkatársai (2021) a tweetekre támaszkodnak, és egy átfogó modell keretében kategorizálják az érzelmeket. Az eredmények azt mutatják, hogy általában pozitív a hangulat az önvezető járművek iránt, ugyanakkor a közösségi média felhasználói érzelmileg elfogultak lehetnek különböző önvezetőjármű-terminológiákkal kapcsolatban. Pettigrew és munkatársai (2019) az emberek kvalitatív véleményeit gyűjtötték egy felmérés során, és az eredmények azt mutatják, hogy az emberek a biztonságra fókuszálnak, és az önvezető járművek biztonsága kapcsán vegyes reakciókat mutatnak. Jefferson és McDonald (2019) a Tesla autopilóta-balesetét követő tweeteket vizsgálták, és az eredmények azt mutatták, hogy az emberek a parkolás és a környezetvédelem terén remélnek pozitív változásokat az önvezető járművek esetén. Io és munkatársai (2022) 10 374, önvezető járművekkel kapcsolatos hozzászólást gyűjtöttek egy mikroblogoldalról, majd értékelték az emberek érzéseit és véleményét. Az eredmények azt mutatják, hogy az emberek érzéseit nemcsak az önvezető járművek (pl. biztonságuk és kényelmük), hanem az önvezető járművek társadalomra gyakorolt hatása is befolyásolja, például a munkanélküliség és a jogszabályozás.

Az önvezető járművek és a városi társadalom

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 154 2

Az önvezető járművek elterjedése új kihívások elé állítja a városokat. A technológia ígéretes, de a sikeres integráció nemcsak műszaki kérdés: kulcsszerep jut a városi döntéshozóknak és az érintett közösségeknek is. E monográfia a felelősségteljes innováció szemléletében vizsgálja, hogyan készülhetnek fel a városok az önvezető járművek érkezésére. Interdiszciplináris kutatásra építve mutatja be a városi lakosság és az önkormányzatok attitűdjeit, kockázatérzékelését és elvárásait. A kötet nem csupán a jelenlegi állapotot tárja fel, hanem gyakorlati keretrendszert is kínál a városi önvezetőjármű-felkészültség növelésére. Hasznos olvasmány kutatók, szakpolitikusok, városfejlesztők és mindazok számára, akik tenni szeretnének a technológiai átmenet társadalmilag elfogadott és sikeres megvalósításáért.

Hivatkozás: https://mersz.hu/lukovics-az-onvezeto-jarmuvek-es-a-varosi-tarsadalom//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave