A kódreláció-mátrixból azt tudjuk meg, hogy mely kódpárok jelennek meg gyakran együtt ugyanazon a hozzászóláson belül (azaz a maximális távolság = 0), tehát a kódpár-előfordulások komplex kapcsolati viszonyrendszerének megismerésére nyújt lehetőséget. A 10 vizsgált poszt szövegrendszerében a negatív attitűdkód igen erősen együtt mozog a társadalmi elfogadás kóddal, azaz a hozzászólók negatív attitűdje mögött a legtöbb esetben a társadalmi elfogadással kapcsolatos problémák álltak ugyanazon hozzászóláson belül (5.3. táblázat). A negatív attitűd mögött jelentős technológiai aggodalmak is kimutathatóak a hozzászólásokban, amelyek jelentős részben az önvezető technológia kiforratlanságával érvelnek. Igen szembetűnő, hogy a technológia kód nem csak a negatív attitűdkóddal mozog együtt erőteljesen, hanem a pozitív attitűdkóddal is. Ez azt az igen érdekes helyeztet jelenti, hogy mind az ellenzők, mind a támogatók érvei között ott szerepel a technológiai vonal, csak éppen az ellenzők szerint a technológia kiforratlan, a támogatók szerint pedig fejlett technológiáról van szó. Ugyanez a fragmentáltság jelenik meg a biztonság kapcsán: mind a negatív, mind a pozitív attitűdöt formálók egyaránt intenzíven érvelnek a biztonsági kockázatokkal, illetve a biztonsági előnyökkel.

Amennyiben elkészítjük az 5.3. táblázatban bemutatott kódreláció-mátrix vizualizációját, úgy megkapjuk a 10 poszt hozzászólásaiból képzett szövegrendszerünk modelljét (5.2. ábra). A modell könnyen átláthatóvá teszi, hogy az egyes kódok milyen gyakran jelennek meg együtt a szöveges adatokban. Ha két kód gyakran együtt fordul elő, az azt jelzi, hogy a két kód valószínűleg kapcsolódik egymáshoz vagy ugyanahhoz a témához.

Amennyiben kizárólag az önvezető szállítórobotokról szóló cikkekhez írt 618 hozzászólást vizsgáljuk (5.5. ábra), akkor azt láthatjuk, hogy az igen erős negatív attitűdöt kiemelkedően erősen táplálja a rongálás/lopás, amely a hozzászólásokban kétféleképpen jelenik meg: i) egyrészt a hozzászóló pusztán kifejezi abbéli aggályát, hogy a magyar lakosság eltulajdonítja a kis méretű önvezető szállítórobotokat, ii) másrészt a kommentelő saját maga fejezi ki negatív attitűdjét azzal, hogy rongálást, lopást helyez kilátásba, ha ilyennel találkozik. Az önvezető autók szövegrendszeréhez képest feltűnő az infrastruktúrával kapcsolatos hozzászólások relatív felértékelődése: a hozzászólók feltűnően sok esetben fejezték ki aggodalmukat amiatt, hogy a járdán közlekedő önvezető szállítórobotok a rossz állapotban levő magyar járdákon miképpen fognak tudni haladni.

Kutatásunk során arra is kíváncsiak voltunk, hogy a kutatásba bevont két legnépszerűbb közösségimédia-platformon elhelyezett hozzászólások struktúrája mennyiben különbözik egymástól. Ennek vizsgálatához először a tematikai egyezést kell megvalósítanunk. Mivel a YouTube-on az önvezető szállítórobotok témájában született magyar nyelvű posztok az alacsony hozzászólásszám miatt nem vonhatóak be az elemzésbe, így az összehasonlítást az önvezető autókról szóló posztok hozzászólásaival végeztük el. Az 5.5. ábrához képest, melyen az önvezető autókról szóló posztok hozzászólásait platformfüggetlenül helyeztük el, jelentős különbség nem fedezhető fel a facebookos hozzászólások kódtérképén: mind a domináns témák és kódok, mind azok kapcsolata, mind pedig a klaszterek tagsága azonos (5.6. ábra). Ez nem meglepő, hiszen a facebookos posztok hozzászólásainak száma jelentősen meghaladja a YouTube-on elhelyezett hozzászólásokat, ami „magával húzza” az eredményeket.

Kvalitatív kutatásunk feltárta a kiválasztott 10 poszt hozzászólóinak szubjektív véleményének mintázatait az önvezető járművekről. Szembetűnő, hogy mind a 10 elemzett poszt hozzászólásait a negatív attitűd uralja olyannyira, hogy – bár vannak olyan posztok, ahol a pozitív hozzászólások száma megközelíti a negatív hozzászólások számát – egyetlen poszt esetén sem dominál pozitív attitűd. A hozzászólók negatív attitűdje legtöbbször a társadalmi elfogadással kapcsolatos problémákon alapult, azonban a technológiai aggodalmak is jelentősek voltak a kommentekben, főleg az önvezető technológia kiforratlanságára való hivatkozással. Érdekes módon mind az ellenzők, mind a támogatók érvei között szerepel a technológiai dimenzió, csupán az ellenzők szerint a technológia kiforratlan, míg a támogatók szerint fejlett. Ugyanez a fragmentáltság tapasztalható a biztonság kapcsán is: mind a negatív, mind a pozitív attitűdöt kifejezők hangsúlyosan érvelnek a biztonsági kockázatok és előnyök mellett. Szintén jelentős az együtt mozgás a negatív attitűd és a tárgyi tévedések között, ami azt mutatja, hogy a negatív értékítélet mögött nyilvánvaló tárgyi tévedések állnak.

Amennyiben ezen eredményeket összevetjük a magyar lakosság körében végzett, az önvezetőjármű-technológia elfogadására irányuló kvantitatív vizsgálatok eredményeivel, úgy szembetűnő az eltérés – mindez egybevág Branthwaite és Patterson (2011), valamint Io és szerzőtársai (2022) azon megállapításával, amely szerint a hozzászólások vizsgálata a véleményalkotó szabadsága miatt jelentősen eltérhet a strukturált kérdőíves felmérések eredményeitől. Ugyanis míg Madarász és Szikora (2018), Majó-Petri és Huszár (2020), Csizmadia (2021), Páthy (2021), Nagy és szerzőtársai (2022), Prónay és szerzőtársai (2022) kutatásai nem rögzítettek erősen negatív társadalmi attitűdöt az önvezető járművekkel szemben, addig az elemzett hozzászólások többsége egyértelműen elutasító hangvételt használt.

Amennyiben eredményeinket a hasonló témájú nemzetközi felmérések kontextusába helyezzük, úgy megállapíthatjuk, hogy azok gyökeresen különböznek az angol nyelvű hozzászólások elemzéseinek eredményeitől. Míg ugyanis Li és munkatársai (2018), Das és munkatársai (2019), Jefferson és McDonald (2019), Io és munkatársai (2022), valamint Ding és munkatársai (2021) eredményei alapján az angol nyelvű hozzászólások pozitív attitűdöt tükröznek, addig a magyar nyelvű elemzett hozzászólások egyértelműen negatív attitűdöt mutatnak. Kohl és társainak (2017) eredményei a fentebb idézett eredményeknél közelebb állnak az általunk kapott eredményekhez abból a szempontból, hogy eredményeik alapján az önvezető járművek elfogadása még mindig korlátozott, azonban itt sem tapasztalhatunk olyan volumenű negatív attitűdöt, mint a magyar nyelvű hozzászólások esetében.

Az angol nyelvű hozzászólások pozitív, illetve konzervatív attitűdjétől jelentősen eltérő magyar nyelvű kommentek negatív attitűdjére magyarázatot adhat Kovács és Lukovics (2022) azon eredménye, mely szerint a posztszocialista innovációs környezet önmagában is jelentős sajátosságokkal bír, ami az önvezető járművek társadalmi elfogadásában is tetten érhető. Továbbá az is állhat a jelentős attitűdbeli eltérés mögött, hogy az angol nyelvű hozzászólók között többen is vannak, akiknek lehetőségük nyílt találkozni (akár utazni is) önvezető járművekkel az utcákon. Ezzel szemben a magyar nyelvű hozzászólások között csak egyetlen, saját tapasztalaton alapuló hozzászólást találtunk, a többiek várakozásaik alapján fogalmazták meg szubjektív véleményüket.

Eredményeinknek ennek ellenére van olyan része, amely összecseng a nemzetközi szakirodalom eredményeivel: szövegrendszerünkben a biztonság az egyik legfontosabb tématerület, és ugyanúgy tetten érhető a biztonsággal kapcsolatos kettősség (pozitív és negatív), melyet Pettigrew és munkatársai (2019) is kimutattak.

Összességében az látszik, hogy a negatív attitűddel jelentős mértékben együtt mozgó tárgyi tévedések magas száma, valamint a technológiáról és a biztonságról alkotott, szélsőségesen eltérő meggyőződések miatt kulcstényezőnek tekintendő a lakosság önvezető járművekkel kapcsolatos informáltságának növelése. Ezzel azonban türelmesen kell eljárni, hiszen az elemzett szövegekből az is látszik, hogy a hozzászólók igen sok esetben helyezik előtérbe saját meggyőződéseiket a kommentelt posztban megadott információkkal szemben. Erre megoldás lehet a hiteles adatokra történő szisztematikus támaszkodás, a validált forrásból származó információk mennyiségének a növelése vagy akár az is, ha a poszt szerzője érvekkel válaszol a tárgyi tévedéseket tartalmazó hozzászólásokra. Ez ugyanakkor egy érzékeny műfaj komoly pszichológiai elemekkel, ami kiváló témája lehet egy következő kutatásnak.