MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Az önvezető járművek és a városi társadalom
6.1. Bevezetés
A neurotudományok fejlődésével olyan képalkotó módszerek váltak elérhetővé, amelyek képesek ábrázolni a különböző agyi aktivitásokat: PET (pozitronemissziós tompgráfia), MEG (magnetoenkefalográfia), fMRI (funkcionális mágneses rezonancia vizsgálat) EEG (elektroenkefalográfia) (Ramsøy, 2019). Legalább ilyen jól alkalmazhatók továbbá a biometrikus kutatási eszközök is, mint a szemmozgáskövetés (ET – Eye Tracking), a szívritumus megfigyelése (HRPM – Heart Rate Per Minute) vagy az elektrodermális aktivitás mérése (EDA – Electrodermal Activity) (Ramsøy, 2019). A PET, MEG és fMRI rendkívül precíz helymeghatározással, valós időben mutatja az agyi aktivitást. Társadalomtudományi kutatásokban történő alkalmazásuknak azonban gátat szab a helyhez kötöttség, a magas bérleti díj, illetve hogy orvosdiagnosztikai használatuk előnyt élvez (Lee et al., 2017).
A modern, nagy felbontású, hordozható EEG-készülékek ezzel szemben kis méretűek és könnyedén szállíthatóak, áruk pedig jelentősen kedvezőbb. Az EEG nem invazív mérési módja az agy elektromos aktivitásának (Costa et al., 2015).
Szemmozgáskövetés segítségével figyelemmel kísérhetjük a szem fixációit (egy pontra fókuszáló tekintet), azok irányának és sorrendjének alakulását, gyakoriságát és időtartamát (Atalay et al., 2012). Lehetőséget kínál továbbá azoknak a területeknek a meghatározására, amelyeket az alany hosszasan megfigyel, továbbá a pislogások száma is rögzíthető. Mindezt a szemmozgáskövetőn elhelyezett infravörös kamera (leköveti magát a szemmozgást), illetve egy kiegészítő kamera (az alany által megfigyelt külvilág rögzítéséért felel) teszi lehető (Clark et al. 2018).
Lee és Yang (2020) tanulmányukban szimulált körülmények között EEG-vizsgálatot végeztek annak felderítésére, hogy milyen jelzés a legmegfelelőbb az önvezető járművek részéről azon esetekben, amikor a vezetőnek vissza kell venni az irányítást az autonóm rendszertől. Park (2018) EEG-t használt az önvezető járműbe vetett bizalom alakulásának megfigyelésére. Van der Heiden és szerzőtársai (2018) EEG segítségével a különböző gyakorisággal bemutatott hanghatásokkal kapcsolatos érzékenységet vizsgálták három szituáció során (egy helyben állva, vezetés közben, önvezető utazás közben). Cisler és szerzőtársai (2019) EEG-, ET-, EDA- és HRPM-eszközök segítségével arra mutattak rá, hogy a járművezető állapotát figyelő rendszerek nagyon hasznosak a balesetmegelőzésben. Stephenson és szerzőtársai (2020) idős személyek reakcióit mérték szemmozgáskövetés segítségével önvezető járműben történő utazásban közben.
Mindezekből következően reális esély mutatkozott arra, hogy a technológiaelfogadást kiterjeszthessük fiziológiai felmérések eredményeinek integrálásával.
Tartalomjegyzék
- Az önvezető járművek és a városi társadalom
- Impresszum
- Bevezető gondolatok
- I. rész. Az önvezető járművek és a városok
- 1. Az önvezető járművek mibenlétéről
- 2. Önvezető járművek és az urbanizációs hátrányok
- 3. Az önvezető technológia a felelősségteljes innováció megközelítésében
- 3.1. Bevezetés
- 3.2. A felelősségteljes innováció fogalmi háttere
- 3.3. Gyakorlati módszerek a felelősségteljes (kutatás és) innováció előmozdítására
- 3.4. A felelősségteljes innováció és az önvezető járművek kapcsolata a szakirodalomban
- 3.5. Miként ragadható meg a felelősségteljes innováció az önvezető járművek városi elterjedésében?
- 3.1. Bevezetés
- II. rész. A városi lakosság önvezetőjármű-elfogadása
- III. rész. A potenciálisan megváltozó városi környezet megítélése
- 7. A potenciálisan megváltozó városkép elfogadásának vizsgálata
- 8. A lakosság véleménye az önvezető járművek városának egyes részelemeiről
- 8.1. Bevezetés
- 8.2. A városi környezetet befolyásoló önvezetőjármű-típusok és technológiai feltételek
- 8.3. Stilizált városképek, adatállomány
- 8.4. A leginkább preferált város összetevőinek kombinációja
- 8.5. A fiatal városlakók perszónatípusai a jövő városainak összetevőire vonatkozó preferenciáik szerint
- 8.1. Bevezetés
- IV. rész. A városok önvezetőjármű-felkészültsége
- 9. A városi utcai tesztek tapasztalatai önkormányzati szemszögből
- 9.1. Bevezetés
- 9.2. Az önvezetőjármű-tesztek aktuális helyzete az interjúvárosokban
- 9.3. Az önvezető járművek városokba érkezése és az arra való felkészülés
- 9.4. A városi tesztek során szerzett tapasztalatok
- 9.5. A városok jövőbeli tervei
- 9.6. Üzenet azon városoknak, amelyek tervezik az AV-technológia alkalmazását
- 9.1. Bevezetés
- 10. A városi önvezetőjármű-felkészültség kulcstényezőinek meghatározása
- 11. A magyar városok önvezetőjármű-felkészültségének számszerűsítése
- 11.1. Bevezetés
- 11.2. A 27 kulcstényező leképezése indikátorokkal
- 11.3. A városi szakértők kérdőíves megkérdezésének módszertana, adatfelvétel
- 11.4. A magyar városok önvezetőjármű-felkészültségének eredményei
- 11.5. A kérdőívre adott válaszok és a települési KSH-adatok közötti összefüggések eredményei
- 11.6. A magyar városok önvezetőjármű-felkészültségének egymáshoz viszonyított relatív helyzete
- 11.7. A magyar városok önvezetőjármű-felkészültségének regionális sajátosságai
- 11.1. Bevezetés
- 9. A városi utcai tesztek tapasztalatai önkormányzati szemszögből
- V. rész. Az önvezető járművek elterjedése mint felelősségteljes városi innováció
- 12. A városi lakosság kiterjesztett önvezetőtechnológia-elfogadása, az URBTAUT-modell
- 13. Társadalmi-technikai-szakpolitikai integráció az önvezető járművek városában
- 13.1. Felelősségteljes jármű-innováció – társadalmi-technikai integráció
- 13.2. Felelősségteljes városi innováció – társadalmi-szakpolitikai integráció
- 13.2.1. A várostervezés és területhasználat felelősségteljes innovációs kulcselemei és dimenziói
- 13.2.2. A fizikai infrastruktúra felelősségteljes innovációs kulcselemei és dimenziói
- 13.2.3. A CAV-technológia és virtuális infrastruktúra felelősségteljes innovációs kulcselemei és dimenziói
- 13.2.4. Az „Adatok” faktor felelősségteljes innovációs kulcselemei és dimenziói
- 13.2.5. A „Biztonság” faktor felelősségteljes innovációs kulcselemei és dimenziói
- 13.2.6. A városi mobilitás és integráció felelősségteljes innovációs kulcselemei és dimenziói
- 13.2.7. A „Szabályozás” faktor felelősségteljes innovációs kulcselemei és dimenziói
- 13.2.8. Az „Üzleti modell” faktor felelősségteljes innovációs kulcselemei és dimenziói
- 13.2.9. A „Lakosság felkészítése” faktor felelősségteljes innovációs kulcselemei és dimenziói
- 13.2.1. A várostervezés és területhasználat felelősségteljes innovációs kulcselemei és dimenziói
- 13.3. Az önvezetőjármű-felkészültség felelősségteljesinnováció-modellje
- 13.4. A városi lakosság „terelése” az önvezetőjármű-vezérelt városi innováció irányába
- 13.1. Felelősségteljes jármű-innováció – társadalmi-technikai integráció
- VI. rész. Esettanulmányok
- VII. Felhasznált irodalom
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2025
ISBN: 978 963 664 154 2
Az önvezető járművek elterjedése új kihívások elé állítja a városokat. A technológia ígéretes, de a sikeres integráció nemcsak műszaki kérdés: kulcsszerep jut a városi döntéshozóknak és az érintett közösségeknek is. E monográfia a felelősségteljes innováció szemléletében vizsgálja, hogyan készülhetnek fel a városok az önvezető járművek érkezésére. Interdiszciplináris kutatásra építve mutatja be a városi lakosság és az önkormányzatok attitűdjeit, kockázatérzékelését és elvárásait. A kötet nem csupán a jelenlegi állapotot tárja fel, hanem gyakorlati keretrendszert is kínál a városi önvezetőjármű-felkészültség növelésére. Hasznos olvasmány kutatók, szakpolitikusok, városfejlesztők és mindazok számára, akik tenni szeretnének a technológiai átmenet társadalmilag elfogadott és sikeres megvalósításáért.
Hivatkozás: https://mersz.hu/lukovics-az-onvezeto-jarmuvek-es-a-varosi-tarsadalom//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
