MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Az önvezető járművek és a városi társadalom
7.1. Bevezetés
Az önvezetőjármű-forradalom potenciális előnyei számottevő lehetőségekkel kecsegtetnek a jól felkészült városok számára (Grindsted et al., 2022). Vannak olyan, tudományos modellezésen alapuló szcenáriók, amelyek szerint az önvezető járművek használatának útmegosztáson alapuló elterjedése és új mobilitási rendszerbe illesztése – bizonyos feltételek teljesülése esetén – reális lehetőséget rejt a városi mobilitás jelenlegi problémáinak (dugók, zaj, légszennyezettség, területhasználat, mobilitási stressz stb.) megoldására (Liljamo et al., 2021; Kesselring et al., 2020). Mindezt úgy, hogy a megosztáson alapuló önvezetőjármű-flották kevesebb jármű használatával lesznek képesek ugyanazt a forgalmat mozgatni, mint a saját tulajdonú járművek (Spurling–McMeekin, 2014; Fagnant–Kockelman, 2016), így az új mobilitási rendszer hatására jelentősen csökkenhet a városi közlekedésben részt vevő járművek száma (Alazzawi et al., 2018; Martinez–Viegas, 2017; Overtoom et al., 2020). Más scenáriók szerint az önvezető járművek kontraproduktívvá is válhatnak, és a reményekkel ellentétben akár lassíthatják a városi mobilitást (Overtoom et al., 2020; Alam–Habib, 2018; Zhao–Kockelman, 2018).
Más szerzők kiemelik, hogy az önvezető járművek tömeges elterjedésétől várt előnyök jelentősen befolyásolhatják a városlakók egyéni életvitelét (Threlfall, 2018; Lipson–Kurman, 2016; Litman, 2017; Bezai et al., 2021): a vezetéssel eltöltött órákat termelékeny idővé alakíthatjuk, az emberi tévedésből eredő közúti balesetek száma visszaszorulhat, nőhet a biztonság és a kényelem, és csökkenhet a környezetszennyezés, az üzemanyag-fogyasztás, valamint könnyebbé válhat a fogyatékkal élők és idősek mozgása (Litman, 2017; Bezai et al., 2021; Makahleh et al., 2024). Azonban számtalan városi kihívás is köthető az önvezető technológiákhoz (Threlfall, 2018; Bezai et al., 2021), beleértve a közlekedési rendszer sebezhetővé válását (Alfonso et al., 2018, Atzori et al., 2018), a forgalomszervezést (Straub Schaefer, 2019), a városi költségvetést (Smahó, 2021). Narayanan és társai (2020), DuPuis és társai (2015), Chapin és társai (2016), valamint Fraedrich és társai (2019) kiemelték, hogy a városok területhasználata az egyik legjelentősebb tématerület, amelyre önvezető járművek tömeges városi elterjedése látványos hatással lehet.
Bár az önvezető járművek alkalmazása felé vezető lépések gyorsan haladnak, az áttérés sikerét nagyban meghatározza a befogadó környezet felkészültsége (Prónay et al., 2022; Lukovics et al., 2023). Mindez jelentősen túlmutat a nemzetközi szakirodalomban kutatott technológiai elfogadáson: azt is tudnunk kell, hogy az emberek mennyire fogadnák el az önvezető járművek okozta megváltozott városi életteret (közlekedési rendszer, városkép, területhasználat, gazdaság, környezet stb.).
Különösen keveset tudunk minderről a fiatal lakosság körében, hiszen a kutatások többsége össztársadalmi szinten fogalmaz meg megállapításokat, javaslatokat, noha a fiatalok azok, akik a jövőben a közlekedési szokásaikat fenntarthatóbbá tehetik (Herrenkind et al., 2019a). Korábbi kutatások szerint az önvezető járművek egyik legkoraibb elfogadója a fiatal korosztály (Huang et al., 2022), ők azonban mobilitási attitűdjeik tekintetében eltérő jellemzőket mutatnak az előző generációkhoz képest (Maltese–Zamparini, 2023). Csökken a fiatal felnőttek körében azoknak az aránya, akik rendelkeznek vagy szeretnének rendelkezni gépjárművezetői engedéllyel (Delbosc, 2017; Bayart et al., 2020). Ugyanígy világszerte kimutatható a fiatalabb generációk alacsonyabb hajlandósága a gépkocsi tulajdonlására és/vagy használatára vonatkozóan (Hjorthol, 2016; Verma et al., 2016). Továbbá nagyobb hajlandóságot mutatnak a fenntarthatóbb mobilitási választások megtételére, valamint általában az alternatív közlekedési módok használatára (Groth–Kuhnimhof, 2021, Hunecke et al., 2020). Mivel a mai fiatal generáció a holnap mobilitásának alakítója (Herrenkind et al., 2019b), így különösen indokolt a fiatalok technológiaelfogadásának megértése.
Jelen fejezet célja a fentiekből adódóan annak megismerése, hogy a magyar fiatal városlakók mennyire fogadnák el az önvezető járművek hatására potenciálisan bekövetkező városképi változásokat. Ennek meghatározására neurotudományi módszert alkalmaztunk: szemmozgáskövetés segítségével vizsgáltuk a kutatásba bevont alanyok tudattalan reakcióit, különös tekintettel a fixációk összesített és átlagos hosszára, a fixációk számára, valamint az első fixációig eltelt időre. Mintánk elemszáma 102 fő, ami jelentősen meghaladja ezen vizsgálati típus átlagos mintaelemszámát.
Tartalomjegyzék
- Az önvezető járművek és a városi társadalom
- Impresszum
- Bevezető gondolatok
- I. rész. Az önvezető járművek és a városok
- 1. Az önvezető járművek mibenlétéről
- 2. Önvezető járművek és az urbanizációs hátrányok
- 3. Az önvezető technológia a felelősségteljes innováció megközelítésében
- 3.1. Bevezetés
- 3.2. A felelősségteljes innováció fogalmi háttere
- 3.3. Gyakorlati módszerek a felelősségteljes (kutatás és) innováció előmozdítására
- 3.4. A felelősségteljes innováció és az önvezető járművek kapcsolata a szakirodalomban
- 3.5. Miként ragadható meg a felelősségteljes innováció az önvezető járművek városi elterjedésében?
- 3.1. Bevezetés
- II. rész. A városi lakosság önvezetőjármű-elfogadása
- III. rész. A potenciálisan megváltozó városi környezet megítélése
- 7. A potenciálisan megváltozó városkép elfogadásának vizsgálata
- 8. A lakosság véleménye az önvezető járművek városának egyes részelemeiről
- 8.1. Bevezetés
- 8.2. A városi környezetet befolyásoló önvezetőjármű-típusok és technológiai feltételek
- 8.3. Stilizált városképek, adatállomány
- 8.4. A leginkább preferált város összetevőinek kombinációja
- 8.5. A fiatal városlakók perszónatípusai a jövő városainak összetevőire vonatkozó preferenciáik szerint
- 8.1. Bevezetés
- IV. rész. A városok önvezetőjármű-felkészültsége
- 9. A városi utcai tesztek tapasztalatai önkormányzati szemszögből
- 9.1. Bevezetés
- 9.2. Az önvezetőjármű-tesztek aktuális helyzete az interjúvárosokban
- 9.3. Az önvezető járművek városokba érkezése és az arra való felkészülés
- 9.4. A városi tesztek során szerzett tapasztalatok
- 9.5. A városok jövőbeli tervei
- 9.6. Üzenet azon városoknak, amelyek tervezik az AV-technológia alkalmazását
- 9.1. Bevezetés
- 10. A városi önvezetőjármű-felkészültség kulcstényezőinek meghatározása
- 11. A magyar városok önvezetőjármű-felkészültségének számszerűsítése
- 11.1. Bevezetés
- 11.2. A 27 kulcstényező leképezése indikátorokkal
- 11.3. A városi szakértők kérdőíves megkérdezésének módszertana, adatfelvétel
- 11.4. A magyar városok önvezetőjármű-felkészültségének eredményei
- 11.5. A kérdőívre adott válaszok és a települési KSH-adatok közötti összefüggések eredményei
- 11.6. A magyar városok önvezetőjármű-felkészültségének egymáshoz viszonyított relatív helyzete
- 11.7. A magyar városok önvezetőjármű-felkészültségének regionális sajátosságai
- 11.1. Bevezetés
- 9. A városi utcai tesztek tapasztalatai önkormányzati szemszögből
- V. rész. Az önvezető járművek elterjedése mint felelősségteljes városi innováció
- 12. A városi lakosság kiterjesztett önvezetőtechnológia-elfogadása, az URBTAUT-modell
- 13. Társadalmi-technikai-szakpolitikai integráció az önvezető járművek városában
- 13.1. Felelősségteljes jármű-innováció – társadalmi-technikai integráció
- 13.2. Felelősségteljes városi innováció – társadalmi-szakpolitikai integráció
- 13.2.1. A várostervezés és területhasználat felelősségteljes innovációs kulcselemei és dimenziói
- 13.2.2. A fizikai infrastruktúra felelősségteljes innovációs kulcselemei és dimenziói
- 13.2.3. A CAV-technológia és virtuális infrastruktúra felelősségteljes innovációs kulcselemei és dimenziói
- 13.2.4. Az „Adatok” faktor felelősségteljes innovációs kulcselemei és dimenziói
- 13.2.5. A „Biztonság” faktor felelősségteljes innovációs kulcselemei és dimenziói
- 13.2.6. A városi mobilitás és integráció felelősségteljes innovációs kulcselemei és dimenziói
- 13.2.7. A „Szabályozás” faktor felelősségteljes innovációs kulcselemei és dimenziói
- 13.2.8. Az „Üzleti modell” faktor felelősségteljes innovációs kulcselemei és dimenziói
- 13.2.9. A „Lakosság felkészítése” faktor felelősségteljes innovációs kulcselemei és dimenziói
- 13.2.1. A várostervezés és területhasználat felelősségteljes innovációs kulcselemei és dimenziói
- 13.3. Az önvezetőjármű-felkészültség felelősségteljesinnováció-modellje
- 13.4. A városi lakosság „terelése” az önvezetőjármű-vezérelt városi innováció irányába
- 13.1. Felelősségteljes jármű-innováció – társadalmi-technikai integráció
- VI. rész. Esettanulmányok
- VII. Felhasznált irodalom
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2025
ISBN: 978 963 664 154 2
Az önvezető járművek elterjedése új kihívások elé állítja a városokat. A technológia ígéretes, de a sikeres integráció nemcsak műszaki kérdés: kulcsszerep jut a városi döntéshozóknak és az érintett közösségeknek is. E monográfia a felelősségteljes innováció szemléletében vizsgálja, hogyan készülhetnek fel a városok az önvezető járművek érkezésére. Interdiszciplináris kutatásra építve mutatja be a városi lakosság és az önkormányzatok attitűdjeit, kockázatérzékelését és elvárásait. A kötet nem csupán a jelenlegi állapotot tárja fel, hanem gyakorlati keretrendszert is kínál a városi önvezetőjármű-felkészültség növelésére. Hasznos olvasmány kutatók, szakpolitikusok, városfejlesztők és mindazok számára, akik tenni szeretnének a technológiai átmenet társadalmilag elfogadott és sikeres megvalósításáért.
Hivatkozás: https://mersz.hu/lukovics-az-onvezeto-jarmuvek-es-a-varosi-tarsadalom//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
