MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Az önvezető járművek és a városi társadalom
7.5.1. A fixációk összesített hossza
A fixációk összesített hosszát vizsgálva azt mondhatjuk, hogy minden képpár esetében összességében az „utána” képeket szemlélték hosszabb ideig az alanyok. Azt mondhatjuk, hogy a 12 másodpercből, amely alatt az egyes képpárok láthatóak voltak, átlagosan legalább 5,69 másodpercig tartott a fixációk összesített hossza az „utána” képek esetében, míg ez a szám az „előtte” képeknél 3,12 másodperc. Érdekes eredmény, hogy a fixációk összesített hosszának átlagai között az ötödik képpár esetében a legnagyobb differencia, hiszen ebben az esetben az „utána” képet átlagosan 6,29 másodpercig figyelték az alanyok (mely értékkel ez a kép kapta átlagosan a leghosszabb figyelmet is), az „előtte” képet pedig csupán átlagosan 3,12 másodpercig.
A fixációk összesített hosszának vizsgálata alapján azt mondhatjuk, hogy mivel minden esetben az „utána” képeknél tapasztalható a leghosszabb összesített fixációs időtartam, így egységesen ezek a képek nyerték el jobban az alanyok tetszését, illetve ezek közül is kiemelkedik az ötödik kép (6,29 másodperc) (7.1. ábra).
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1317aojea_581/#m1317aojea_581 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1317aojea_581/#m1317aojea_581)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1317aojea_581/#m1317aojea_581)
7.1. ábra. Fixációk összesített hosszának (mp) átlaga az „előtte” és „utána” képek esetében
Forrás: saját szerkesztés
A fixációk összesített hosszának vizsgálata nem csupán általánosságban történt meg, hiszen az is érdekes kérdésnek bizonyulhat, hogy vajon a nemek tekintetében kimutatható-e valamilyen különbözőség. Mind a nők, mind pedig a férfiak esetében az „utána” képeknél tapasztalható hosszabb összesített fixációs időtartam (7.2. ábra). A nők összesen átlagosan 5,79 másodpercig, míg a férfiak összesen átlagosan 5,99 másodpercig szemlélték az „utána” képeket. Ezzel szemben az „előtte” képek esetében az összesített fixációs időtartam a nők esetében 3,57 másodperc, a férfiaknál pedig 3,70 másodperc. Ezen eredmények alapján azt mondhatjuk, hogy összességében mind a nők, mind pedig a férfiak esetében az „utána” képek nyerték el jobban az alanyok tetszését. A 7.2. ábrán azt is láthatjuk továbbá, hogy mind az „előtte”, mind pedig az „utána” képek esetében a férfiaknál figyelhető meg hosszabb összesített fixációs időtartam.
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1317aojea_585/#m1317aojea_585 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1317aojea_585/#m1317aojea_585)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1317aojea_585/#m1317aojea_585)
7.2. ábra. Fixációk összesített hosszának (mp) átlaga előtte és utána nemek szerint
Forrás: saját szerkesztés
Az egyes képpárok vizsgálata nem csupán összesítve, de képenként külön-külön is megtörtént. Minden esetben az „utána” képek kapták a nagyobb figyelmet mind a nők, mind pedig a férfiak esetében (7.3. ábra). Általánosságban elmondható, hogy a férfiaknál az összesített fixációs időtartamok átlaga majdnem minden esetben magasabb, mint a nőknél, hiszen ez a mutatószám a női nem esetében csupán az első számú „utána” (5,81 mp), illetve a második számú (3,96 mp) és harmadik számú (3,97 mp) „előtte” képek esetében bizonyul magasabbnak a férfiakénál. A leghosszabb összesített fixációs időtartam mind a nők, mind pedig a férfiak esetében az ötödik képpár „utána” képére esett (6,37 másodperc és 6,23 másodperc), illetve míg a férfiaknál ezt a második képpár „utána” képe (6,35 másodperc), addig a nőknél a hatodik képpár „utána” képe (6,03 másodperc) követi, így azt mondhatjuk, ezen képek nyerték el leginkább az alanyok tetszését.
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1317aojea_589/#m1317aojea_589 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1317aojea_589/#m1317aojea_589)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1317aojea_589/#m1317aojea_589)
7.3. ábra. Fixációk összesített hosszának átlaga az előtte-utána képek esetében nemek és képek szerint
Forrás: saját szerkesztés
Tartalomjegyzék
- Az önvezető járművek és a városi társadalom
- Impresszum
- Bevezető gondolatok
- I. rész. Az önvezető járművek és a városok
- 1. Az önvezető járművek mibenlétéről
- 2. Önvezető járművek és az urbanizációs hátrányok
- 3. Az önvezető technológia a felelősségteljes innováció megközelítésében
- 3.1. Bevezetés
- 3.2. A felelősségteljes innováció fogalmi háttere
- 3.3. Gyakorlati módszerek a felelősségteljes (kutatás és) innováció előmozdítására
- 3.4. A felelősségteljes innováció és az önvezető járművek kapcsolata a szakirodalomban
- 3.5. Miként ragadható meg a felelősségteljes innováció az önvezető járművek városi elterjedésében?
- 3.1. Bevezetés
- II. rész. A városi lakosság önvezetőjármű-elfogadása
- III. rész. A potenciálisan megváltozó városi környezet megítélése
- 7. A potenciálisan megváltozó városkép elfogadásának vizsgálata
- 8. A lakosság véleménye az önvezető járművek városának egyes részelemeiről
- 8.1. Bevezetés
- 8.2. A városi környezetet befolyásoló önvezetőjármű-típusok és technológiai feltételek
- 8.3. Stilizált városképek, adatállomány
- 8.4. A leginkább preferált város összetevőinek kombinációja
- 8.5. A fiatal városlakók perszónatípusai a jövő városainak összetevőire vonatkozó preferenciáik szerint
- 8.1. Bevezetés
- IV. rész. A városok önvezetőjármű-felkészültsége
- 9. A városi utcai tesztek tapasztalatai önkormányzati szemszögből
- 9.1. Bevezetés
- 9.2. Az önvezetőjármű-tesztek aktuális helyzete az interjúvárosokban
- 9.3. Az önvezető járművek városokba érkezése és az arra való felkészülés
- 9.4. A városi tesztek során szerzett tapasztalatok
- 9.5. A városok jövőbeli tervei
- 9.6. Üzenet azon városoknak, amelyek tervezik az AV-technológia alkalmazását
- 9.1. Bevezetés
- 10. A városi önvezetőjármű-felkészültség kulcstényezőinek meghatározása
- 11. A magyar városok önvezetőjármű-felkészültségének számszerűsítése
- 11.1. Bevezetés
- 11.2. A 27 kulcstényező leképezése indikátorokkal
- 11.3. A városi szakértők kérdőíves megkérdezésének módszertana, adatfelvétel
- 11.4. A magyar városok önvezetőjármű-felkészültségének eredményei
- 11.5. A kérdőívre adott válaszok és a települési KSH-adatok közötti összefüggések eredményei
- 11.6. A magyar városok önvezetőjármű-felkészültségének egymáshoz viszonyított relatív helyzete
- 11.7. A magyar városok önvezetőjármű-felkészültségének regionális sajátosságai
- 11.1. Bevezetés
- 9. A városi utcai tesztek tapasztalatai önkormányzati szemszögből
- V. rész. Az önvezető járművek elterjedése mint felelősségteljes városi innováció
- 12. A városi lakosság kiterjesztett önvezetőtechnológia-elfogadása, az URBTAUT-modell
- 13. Társadalmi-technikai-szakpolitikai integráció az önvezető járművek városában
- 13.1. Felelősségteljes jármű-innováció – társadalmi-technikai integráció
- 13.2. Felelősségteljes városi innováció – társadalmi-szakpolitikai integráció
- 13.2.1. A várostervezés és területhasználat felelősségteljes innovációs kulcselemei és dimenziói
- 13.2.2. A fizikai infrastruktúra felelősségteljes innovációs kulcselemei és dimenziói
- 13.2.3. A CAV-technológia és virtuális infrastruktúra felelősségteljes innovációs kulcselemei és dimenziói
- 13.2.4. Az „Adatok” faktor felelősségteljes innovációs kulcselemei és dimenziói
- 13.2.5. A „Biztonság” faktor felelősségteljes innovációs kulcselemei és dimenziói
- 13.2.6. A városi mobilitás és integráció felelősségteljes innovációs kulcselemei és dimenziói
- 13.2.7. A „Szabályozás” faktor felelősségteljes innovációs kulcselemei és dimenziói
- 13.2.8. Az „Üzleti modell” faktor felelősségteljes innovációs kulcselemei és dimenziói
- 13.2.9. A „Lakosság felkészítése” faktor felelősségteljes innovációs kulcselemei és dimenziói
- 13.2.1. A várostervezés és területhasználat felelősségteljes innovációs kulcselemei és dimenziói
- 13.3. Az önvezetőjármű-felkészültség felelősségteljesinnováció-modellje
- 13.4. A városi lakosság „terelése” az önvezetőjármű-vezérelt városi innováció irányába
- 13.1. Felelősségteljes jármű-innováció – társadalmi-technikai integráció
- VI. rész. Esettanulmányok
- VII. Felhasznált irodalom
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2025
ISBN: 978 963 664 154 2
Az önvezető járművek elterjedése új kihívások elé állítja a városokat. A technológia ígéretes, de a sikeres integráció nemcsak műszaki kérdés: kulcsszerep jut a városi döntéshozóknak és az érintett közösségeknek is. E monográfia a felelősségteljes innováció szemléletében vizsgálja, hogyan készülhetnek fel a városok az önvezető járművek érkezésére. Interdiszciplináris kutatásra építve mutatja be a városi lakosság és az önkormányzatok attitűdjeit, kockázatérzékelését és elvárásait. A kötet nem csupán a jelenlegi állapotot tárja fel, hanem gyakorlati keretrendszert is kínál a városi önvezetőjármű-felkészültség növelésére. Hasznos olvasmány kutatók, szakpolitikusok, városfejlesztők és mindazok számára, akik tenni szeretnének a technológiai átmenet társadalmilag elfogadott és sikeres megvalósításáért.
Hivatkozás: https://mersz.hu/lukovics-az-onvezeto-jarmuvek-es-a-varosi-tarsadalom//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
