MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Az önvezető járművek és a városi társadalom
7.5.2. A fixációk átlagos hossza
A kutatás során a következő vizsgálandó mérőszám a fixációk átlagos hossza volt. Az eredményeket szemlélve leolvasható, hogy átlagosan a leghosszabb ideig az „utána” képek esetében tartott egy-egy fixáció (7.5. táblázat). A legnagyobb differencia a két kép között ebben az esetben is az ötödik képpárnál tapasztalható, hiszen míg az „utána” képnél átlagosan 0,33 másodpercig tartott egy fixáció, addig az „előtte” kép esetében csupán átlagosan 0,26 másodpercig. Ha azt vesszük alapul, hogy az alanyok átlagosan több időt töltenek olyan képek szemlélésével, melyek elnyerik a tetszésüket, akkor azt mondhatjuk, hogy összességében az ötödik képpár „utána” képe tetszett legjobban az alanyoknak.
7.5. táblázat. Fixációk átlagos hossza az „előtte” és „utána” képek esetében
|
|
Utána (mp)
|
Előtte (mp)
|
Átlag (mp)
|
|
1
|
0,32
|
0,29
|
0,30
|
|
2
|
0,31
|
0,27
|
0,29
|
|
3
|
0,32
|
0,27
|
0,29
|
|
4
|
0,30
|
0,26
|
0,28
|
|
5
|
0,33
|
0,26
|
0,29
|
|
6
|
0,30
|
0,27
|
0,29
|
|
7
|
0,29
|
0,27
|
0,28
|
|
8
|
0,29
|
0,27
|
0,28
|
|
9
|
0,29
|
0,28
|
0,28
|
|
Átlag
|
0,31
|
0,27
|
0,29
|
Forrás: saját szerkesztés
A fixációk átlagos hosszát vizsgálva azt mondhatjuk, hogy az „utána” képek esetében tapasztalhatóak hosszabb fixációk, illetve a nemek tekintetében ebben az esetben is a férfiaknál figyelhető meg hosszabb fixációs időtartam (7.4. ábra).
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1317aojea_598/#m1317aojea_598 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1317aojea_598/#m1317aojea_598)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1317aojea_598/#m1317aojea_598)
7.4. ábra. Fixációk átlagos hossza az előtte és utána képek esetében nemek szerint
Forrás: saját szerkesztés
Az „előtte” képek esetében a nőknél átlagosan 0,26 másodpercig, míg a férfiaknál átlagosan 0,28 másodpercig tartott egy fixáció. Ez a szám az „utána” képek esetében a nőknél 0,29 másodperc, míg a férfiaknál 0,32 másodperc volt. Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy a fixációk átlagos hossza alapján összességében mindkét nem esetében az „utána” képek nyerték el inkább az alanyok tetszését.
A fentiekben láthattuk, hogy hogyan alakult a fixációk átlagos hossza az „előtte” és „utána” képek esetében, az alábbiakban pedig nemek szerint is megvizsgáljuk ezt a kérdéskört. A legtöbb esetben a férfiaknál tapasztalható hosszabb átlagos fixációs időtartam, azonban néhány esetben nincs különbség a nemek tekintetében (7.5. ábra).
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1317aojea_603/#m1317aojea_603 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1317aojea_603/#m1317aojea_603)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1317aojea_603/#m1317aojea_603)
7.5. ábra. Fixációk átlagos hossza az előtte-utána képek esetében nemek és képek szerint
Forrás: saját szerkesztés
A harmadik képpárnál mind az „előtte”, mind pedig az „utána” képek egyenlő átlagos fixációs időtartamot mutatnak a férfiak és a nők esetében, illetve a hatodik képpárnál ez a szám szintén megegyezik mindkét nemnél. A 7.5. ábrát szemlélve láthatunk egy kiugró értéket, miszerint az ötödik képpár esetében az utána képnél tapasztalható a legnagyobb differencia a férfiak és a nők között, hiszen míg a férfiaknál 0,38 másodpercig, addig a nőknél 0,29 másodpercig tartott átlagosan egy fixáció. Ha csak a férfiak átlagos fixációs időtartamát nézzük, akkor szintén ennél a képpárnál volt tapasztalható a legnagyobb differencia az „előtte” és „utána” képek esetében, míg a nőknél ez a jelenség a harmadik képpár esetében van jelen. Ezek alapján azt feltételezhetjük, hogy a fixációk átlagos hossza szerint a férfiak tetszését leginkább az ötödik képpár „utána”, míg a nőknél a harmadik képpár „utána” képe nyerte el.
Tartalomjegyzék
- Az önvezető járművek és a városi társadalom
- Impresszum
- Bevezető gondolatok
- I. rész. Az önvezető járművek és a városok
- 1. Az önvezető járművek mibenlétéről
- 2. Önvezető járművek és az urbanizációs hátrányok
- 3. Az önvezető technológia a felelősségteljes innováció megközelítésében
- 3.1. Bevezetés
- 3.2. A felelősségteljes innováció fogalmi háttere
- 3.3. Gyakorlati módszerek a felelősségteljes (kutatás és) innováció előmozdítására
- 3.4. A felelősségteljes innováció és az önvezető járművek kapcsolata a szakirodalomban
- 3.5. Miként ragadható meg a felelősségteljes innováció az önvezető járművek városi elterjedésében?
- 3.1. Bevezetés
- II. rész. A városi lakosság önvezetőjármű-elfogadása
- III. rész. A potenciálisan megváltozó városi környezet megítélése
- 7. A potenciálisan megváltozó városkép elfogadásának vizsgálata
- 8. A lakosság véleménye az önvezető járművek városának egyes részelemeiről
- 8.1. Bevezetés
- 8.2. A városi környezetet befolyásoló önvezetőjármű-típusok és technológiai feltételek
- 8.3. Stilizált városképek, adatállomány
- 8.4. A leginkább preferált város összetevőinek kombinációja
- 8.5. A fiatal városlakók perszónatípusai a jövő városainak összetevőire vonatkozó preferenciáik szerint
- 8.1. Bevezetés
- IV. rész. A városok önvezetőjármű-felkészültsége
- 9. A városi utcai tesztek tapasztalatai önkormányzati szemszögből
- 9.1. Bevezetés
- 9.2. Az önvezetőjármű-tesztek aktuális helyzete az interjúvárosokban
- 9.3. Az önvezető járművek városokba érkezése és az arra való felkészülés
- 9.4. A városi tesztek során szerzett tapasztalatok
- 9.5. A városok jövőbeli tervei
- 9.6. Üzenet azon városoknak, amelyek tervezik az AV-technológia alkalmazását
- 9.1. Bevezetés
- 10. A városi önvezetőjármű-felkészültség kulcstényezőinek meghatározása
- 11. A magyar városok önvezetőjármű-felkészültségének számszerűsítése
- 11.1. Bevezetés
- 11.2. A 27 kulcstényező leképezése indikátorokkal
- 11.3. A városi szakértők kérdőíves megkérdezésének módszertana, adatfelvétel
- 11.4. A magyar városok önvezetőjármű-felkészültségének eredményei
- 11.5. A kérdőívre adott válaszok és a települési KSH-adatok közötti összefüggések eredményei
- 11.6. A magyar városok önvezetőjármű-felkészültségének egymáshoz viszonyított relatív helyzete
- 11.7. A magyar városok önvezetőjármű-felkészültségének regionális sajátosságai
- 11.1. Bevezetés
- 9. A városi utcai tesztek tapasztalatai önkormányzati szemszögből
- V. rész. Az önvezető járművek elterjedése mint felelősségteljes városi innováció
- 12. A városi lakosság kiterjesztett önvezetőtechnológia-elfogadása, az URBTAUT-modell
- 13. Társadalmi-technikai-szakpolitikai integráció az önvezető járművek városában
- 13.1. Felelősségteljes jármű-innováció – társadalmi-technikai integráció
- 13.2. Felelősségteljes városi innováció – társadalmi-szakpolitikai integráció
- 13.2.1. A várostervezés és területhasználat felelősségteljes innovációs kulcselemei és dimenziói
- 13.2.2. A fizikai infrastruktúra felelősségteljes innovációs kulcselemei és dimenziói
- 13.2.3. A CAV-technológia és virtuális infrastruktúra felelősségteljes innovációs kulcselemei és dimenziói
- 13.2.4. Az „Adatok” faktor felelősségteljes innovációs kulcselemei és dimenziói
- 13.2.5. A „Biztonság” faktor felelősségteljes innovációs kulcselemei és dimenziói
- 13.2.6. A városi mobilitás és integráció felelősségteljes innovációs kulcselemei és dimenziói
- 13.2.7. A „Szabályozás” faktor felelősségteljes innovációs kulcselemei és dimenziói
- 13.2.8. Az „Üzleti modell” faktor felelősségteljes innovációs kulcselemei és dimenziói
- 13.2.9. A „Lakosság felkészítése” faktor felelősségteljes innovációs kulcselemei és dimenziói
- 13.2.1. A várostervezés és területhasználat felelősségteljes innovációs kulcselemei és dimenziói
- 13.3. Az önvezetőjármű-felkészültség felelősségteljesinnováció-modellje
- 13.4. A városi lakosság „terelése” az önvezetőjármű-vezérelt városi innováció irányába
- 13.1. Felelősségteljes jármű-innováció – társadalmi-technikai integráció
- VI. rész. Esettanulmányok
- VII. Felhasznált irodalom
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2025
ISBN: 978 963 664 154 2
Az önvezető járművek elterjedése új kihívások elé állítja a városokat. A technológia ígéretes, de a sikeres integráció nemcsak műszaki kérdés: kulcsszerep jut a városi döntéshozóknak és az érintett közösségeknek is. E monográfia a felelősségteljes innováció szemléletében vizsgálja, hogyan készülhetnek fel a városok az önvezető járművek érkezésére. Interdiszciplináris kutatásra építve mutatja be a városi lakosság és az önkormányzatok attitűdjeit, kockázatérzékelését és elvárásait. A kötet nem csupán a jelenlegi állapotot tárja fel, hanem gyakorlati keretrendszert is kínál a városi önvezetőjármű-felkészültség növelésére. Hasznos olvasmány kutatók, szakpolitikusok, városfejlesztők és mindazok számára, akik tenni szeretnének a technológiai átmenet társadalmilag elfogadott és sikeres megvalósításáért.
Hivatkozás: https://mersz.hu/lukovics-az-onvezeto-jarmuvek-es-a-varosi-tarsadalom//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
