MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Az önvezető járművek és a városi társadalom
7.5.4. Az első fixációig eltelt idő
Preferencia szempontjából szintén fontos mutató az első fixációig eltelt idő, vagyis a TTFF (Time to First Fixation). A TTFF megmutatja, hogy mennyi idő telik el egy adott érdeklődési területen belül az első fixációig, ami alapján következtetéseket vonhatunk le arra vonatkozóan például, hogy mennyire bizonyul komplexnek egy vizuális anyag, illetve hogy milyen gyorsan volt képes megnyugodni először az alany tekintete az adott kép szemlélése alatt. Ha azt vesszük alapul, hogy a rövidebb TTFF-ek esetében megnövekedett fixációs darabszámot és hosszabb fixációs időtartamot figyelhetünk meg, akkor azt mondhatjuk, hogy minél rövidebb a TTFF, annál jobban preferáltnak bizonyulhat a vizsgálat tárgyát képező vizuális elem.
A második képpár kivételével (ahol az „előtte” kép esetében a TTFF = 0,56 másodperc) minden esetben, illetve összességében is (átlag = 0,45 másodperc) az „utána” képeknél telt el rövidebb idő az első fixációig (7.9. ábra). Összességében az első fixációig tartó legrövidebb idő a nyolcadik képpár „utána” képének esetében figyelhető meg (0,22 másodperc), majd ezt követik a harmadik és ötödik képpár „utána” képei, ahol mindkét esetben 0,34 másodperc telt el az első fixációig. Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy valószínűleg a nyolcadik képpár „utána” képe bizonyult a legkomplexebbnek, hiszen az egyes képek komplexitásának és intenzitásának növekedésével rövidebb idő telik el az első fixációig. Mivel a második képpár kivételével minden esetben az „utána” képek rendelkeznek rövidebb TTFF-fel, így arra következtethetünk, hogy ezen képpár kivételével az „utána” képek minden esetben jobban preferáltnak bizonyulnak, mint az „előtte” képek.
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1317aojea_631/#m1317aojea_631 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1317aojea_631/#m1317aojea_631)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1317aojea_631/#m1317aojea_631)
7.9. ábra. Első fixációig eltelt átlagos idő (mp) az előtte-utána képek esetében
Forrás: saját szerkesztés
Ha nemek szerint szeretnénk vizsgálni azt, hogy mennyi idő telt el az első fixációig, akkor azt mondhatjuk, hogy mindkét nem esetében az „utána” képeknél figyelhető meg rövidebb TTFF, ezen belül pedig csak minimális különbséget fedezhetünk fel a két nem között, hiszen míg a nők esetében átlagosan 0,45 másodperc, addig a férfiaknál átlagosan 0,46 másodperc telt el az első fixációig. Az „előtte” képek esetében már nagyobb különbséget láthatunk, hiszen a nőknél átlagosan 0,9 másodperc volt a TTFF, míg a férfiaknál csupán 0,75 másodperc (7.10. ábra).
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1317aojea_635/#m1317aojea_635 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1317aojea_635/#m1317aojea_635)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1317aojea_635/#m1317aojea_635)
7.10. ábra. Az első fixációig eltelt átlagos idő (mp) az előtte-utána képek esetében nemek szerint
Forrás: saját szerkesztés
A 7.11. ábrán és a hozzá tartozó táblázatban azt láthatjuk, hogy hogyan alakult az első fixációig tartó idő az egyes képek esetében nemenként külön-külön. Láthatjuk, hogy a legrövidebb TTFF-ek alapvetően inkább a férfiak esetében figyelhetők meg, ezen belül is a harmadik (0,18 másodperc), az ötödik (0,19 másodperc), illetve a nyolcadik (0,19 másodperc) képpárok „utána” képeinek esetében. A nők esetében a legrövidebb TTFF a nyolcadik (0,24 másodperc), az első (0,36 másodperc) és a kilencedik (0,42 másodperc) képpár „utána” képeinek esetében fordul elő. Ezek alapján arra következtethetünk, hogy a férfiak esetében harmadik, ötödik és nyolcadik, míg a nők esetében a nyolcadik, az első és a kilencedik képpárok „utána” képei bizonyulhattak a legkomplexebbnek.
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1317aojea_639/#m1317aojea_639 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1317aojea_639/#m1317aojea_639)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1317aojea_639/#m1317aojea_639)
7.11. ábra. Első fixációig eltelt átlagos idő (mp) az előtte-utána képek esetében nemek és képek szerint
Forrás: saját szerkesztés
Tartalomjegyzék
- Az önvezető járművek és a városi társadalom
- Impresszum
- Bevezető gondolatok
- I. rész. Az önvezető járművek és a városok
- 1. Az önvezető járművek mibenlétéről
- 2. Önvezető járművek és az urbanizációs hátrányok
- 3. Az önvezető technológia a felelősségteljes innováció megközelítésében
- 3.1. Bevezetés
- 3.2. A felelősségteljes innováció fogalmi háttere
- 3.3. Gyakorlati módszerek a felelősségteljes (kutatás és) innováció előmozdítására
- 3.4. A felelősségteljes innováció és az önvezető járművek kapcsolata a szakirodalomban
- 3.5. Miként ragadható meg a felelősségteljes innováció az önvezető járművek városi elterjedésében?
- 3.1. Bevezetés
- II. rész. A városi lakosság önvezetőjármű-elfogadása
- III. rész. A potenciálisan megváltozó városi környezet megítélése
- 7. A potenciálisan megváltozó városkép elfogadásának vizsgálata
- 8. A lakosság véleménye az önvezető járművek városának egyes részelemeiről
- 8.1. Bevezetés
- 8.2. A városi környezetet befolyásoló önvezetőjármű-típusok és technológiai feltételek
- 8.3. Stilizált városképek, adatállomány
- 8.4. A leginkább preferált város összetevőinek kombinációja
- 8.5. A fiatal városlakók perszónatípusai a jövő városainak összetevőire vonatkozó preferenciáik szerint
- 8.1. Bevezetés
- IV. rész. A városok önvezetőjármű-felkészültsége
- 9. A városi utcai tesztek tapasztalatai önkormányzati szemszögből
- 9.1. Bevezetés
- 9.2. Az önvezetőjármű-tesztek aktuális helyzete az interjúvárosokban
- 9.3. Az önvezető járművek városokba érkezése és az arra való felkészülés
- 9.4. A városi tesztek során szerzett tapasztalatok
- 9.5. A városok jövőbeli tervei
- 9.6. Üzenet azon városoknak, amelyek tervezik az AV-technológia alkalmazását
- 9.1. Bevezetés
- 10. A városi önvezetőjármű-felkészültség kulcstényezőinek meghatározása
- 11. A magyar városok önvezetőjármű-felkészültségének számszerűsítése
- 11.1. Bevezetés
- 11.2. A 27 kulcstényező leképezése indikátorokkal
- 11.3. A városi szakértők kérdőíves megkérdezésének módszertana, adatfelvétel
- 11.4. A magyar városok önvezetőjármű-felkészültségének eredményei
- 11.5. A kérdőívre adott válaszok és a települési KSH-adatok közötti összefüggések eredményei
- 11.6. A magyar városok önvezetőjármű-felkészültségének egymáshoz viszonyított relatív helyzete
- 11.7. A magyar városok önvezetőjármű-felkészültségének regionális sajátosságai
- 11.1. Bevezetés
- 9. A városi utcai tesztek tapasztalatai önkormányzati szemszögből
- V. rész. Az önvezető járművek elterjedése mint felelősségteljes városi innováció
- 12. A városi lakosság kiterjesztett önvezetőtechnológia-elfogadása, az URBTAUT-modell
- 13. Társadalmi-technikai-szakpolitikai integráció az önvezető járművek városában
- 13.1. Felelősségteljes jármű-innováció – társadalmi-technikai integráció
- 13.2. Felelősségteljes városi innováció – társadalmi-szakpolitikai integráció
- 13.2.1. A várostervezés és területhasználat felelősségteljes innovációs kulcselemei és dimenziói
- 13.2.2. A fizikai infrastruktúra felelősségteljes innovációs kulcselemei és dimenziói
- 13.2.3. A CAV-technológia és virtuális infrastruktúra felelősségteljes innovációs kulcselemei és dimenziói
- 13.2.4. Az „Adatok” faktor felelősségteljes innovációs kulcselemei és dimenziói
- 13.2.5. A „Biztonság” faktor felelősségteljes innovációs kulcselemei és dimenziói
- 13.2.6. A városi mobilitás és integráció felelősségteljes innovációs kulcselemei és dimenziói
- 13.2.7. A „Szabályozás” faktor felelősségteljes innovációs kulcselemei és dimenziói
- 13.2.8. Az „Üzleti modell” faktor felelősségteljes innovációs kulcselemei és dimenziói
- 13.2.9. A „Lakosság felkészítése” faktor felelősségteljes innovációs kulcselemei és dimenziói
- 13.2.1. A várostervezés és területhasználat felelősségteljes innovációs kulcselemei és dimenziói
- 13.3. Az önvezetőjármű-felkészültség felelősségteljesinnováció-modellje
- 13.4. A városi lakosság „terelése” az önvezetőjármű-vezérelt városi innováció irányába
- 13.1. Felelősségteljes jármű-innováció – társadalmi-technikai integráció
- VI. rész. Esettanulmányok
- VII. Felhasznált irodalom
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2025
ISBN: 978 963 664 154 2
Az önvezető járművek elterjedése új kihívások elé állítja a városokat. A technológia ígéretes, de a sikeres integráció nemcsak műszaki kérdés: kulcsszerep jut a városi döntéshozóknak és az érintett közösségeknek is. E monográfia a felelősségteljes innováció szemléletében vizsgálja, hogyan készülhetnek fel a városok az önvezető járművek érkezésére. Interdiszciplináris kutatásra építve mutatja be a városi lakosság és az önkormányzatok attitűdjeit, kockázatérzékelését és elvárásait. A kötet nem csupán a jelenlegi állapotot tárja fel, hanem gyakorlati keretrendszert is kínál a városi önvezetőjármű-felkészültség növelésére. Hasznos olvasmány kutatók, szakpolitikusok, városfejlesztők és mindazok számára, akik tenni szeretnének a technológiai átmenet társadalmilag elfogadott és sikeres megvalósításáért.
Hivatkozás: https://mersz.hu/lukovics-az-onvezeto-jarmuvek-es-a-varosi-tarsadalom//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
