Lukovics Miklós

Az önvezető járművek és a városi társadalom


8.4.3. A leginkább preferált attribútumszint-kombináció

Az attribútumszintek részhasznosságai és a konstans érték segítségével le tudjuk írni a válaszadóink számára leginkább preferált jövő városának attribútumszint-kombinációját (8.5. táblázat).
 
8.5. táblázat. Az attribútumszintek leginkább preferált kombinációja
Attribútum
Attribútumszint
Hasznosság
Jármű-technológia
Önvezető
0
,265
Sávkioszás
Új
1
,071
Autonóm áruszállító drónok
Nincs
0
,279
Járda
Csak gyalogosok
0
,246
Szenzorok
Járókelőkön
0
,108
5G hálózat
Sűrűn
0
,039
Forrás: saját szerkesztés
 
Ez alapján arra következtethetünk, hogy a leginkább preferált várostól azt várják a fiatal városlakók, hogy abban csak önvezető járművek közlekedjenek új sávkiosztású utakon. A drónok jelenlétét elutasítják. Továbbá a járdákat kizárólag gyalogosok használják, akik lehetőség szerint viseljenek AV-érzékelőt. Ezenkívül legyenek frekventáltan kihelyezett AV 5G rendszerek. A fent bemutatott egyenlet alapján a leginkább preferált város teljes hasznossága
 
=5,38+0,265+1,071+0,279+0,246+0,108+0,039=7,388
8.4. egyenlet,
 
ahol:
ULPVK: Legjobban Preferált Városi Környezet teljes hasznossága
β0: konstans tag
UTmax: „Jármű-technológia” attribútumon belüli legnagyobb részhasznosság,
UJmax: „Járdahasználat” attribútumon belüli legnagyobb részhasznosság,
U5Gmax: „5G” attribútumon belüli legnagyobb részhasznosság,
UAmax: „Jeladó” attribútumon belüli legnagyobb részhasznosság,
USmax: „Sávkiosztás” attribútumon belüli legnagyobb részhasznosság,
UDmax: „Drón” attribútumon belüli legnagyobb részhasznosság.
 
A fentiek alapján a kutatás során alkalmazott kártyák analógiájára elkészíthető azon városkép grafikus reprezentációja, amely a mintánkban szereplő magyar fiatal városlakók számára a legjobban preferált attribútumszinteket tartalmazza (8.2. ábra). A városkép elkészítéséhez ezúttal is a TU Wien streetTUner alkalmazását használtuk. Amennyiben az ábrán szereplő idealizált városképet összehasonlítjuk a kutatás során alkalmazott 18 kártyával, azt láthatjuk, hogy a válaszadók által legjobban preferált attribútumszint-kombináció egyetlen kiosztott kártyán sem szerepelt. Ez a tény is alátámasztja az általunk választott módszer helyességét, hiszen anélkül képes megadni az attribútumszintek leginkább preferált kombinációját, hogy létezne olyan kártya, amely azt vizualizálja.
 
8.2. ábra. Az attribútumszintek leginkább preferált kombinációja
Forrás: saját szerkesztés
 
Érdemes megfigyelni, hogy a válaszadók által legjobban preferált attribútumszint-kombinkációt megtestesítő városkép (mely nem szerepelt a kiosztott kártyákon) igen sok szempontból hasonlít arra a kiosztott, 8-as számú kártyára, amelyet a válaszadók átlagosan a legjobbra értékeltek (8.3. ábra). Összesen két attribútumszintben van különbség: egyik az, hogy a 8-as kártyán vegyesen láthatunk AV-t és hagyományos járművet, valamint útba épített jeladót is látunk. Mindez egybevág azzal a megállapításunkkal, amelyet az attribútumszintek részhasznosságának elemzésekor tettünk, hogy negatív előjellel szereplő, de zérus közeli értékek vállalható kompromisszumot jelentenek a fiatal városlakók számára. Mindez felhívja a várostervezők figyelmét arra, hogy a fiatal városlakók bizonyos attribútumok esetében hajlandóak kompromisszumokra, és akár olyan kombinációkat is elfogadnak, amelyek nem a legjobban preferált attribútumszinteket testesítik meg.
 
8.3. ábra. A válaszadók által legjobbra értékelt kártya
Forrás: saját szerkesztés
 
Eredményeink alapján a várostervezők képesek lehetnek olyan városi terek kialakítására, amelyek egyaránt szolgálják az önvezető járművekben rejlő lehetőségek kihasználását, a korszerű technológiák integrációját és a fiatal városlakók preferenciáinak kiszolgálását. A jövő városi mobilitásának tervezésekor úgy vehetik figyelembe a fiatalok preferenciáit, hogy azok összhangban legyenek az önvezető járművek technológiai igényeivel, és azokat a város meglevő rendszerébe integrálják. Mivel ezen három szempont összehangolása kihívásokat rejt, ezért fontos eredményünk, hogy nem csupán az előnyös változásokat tártuk fel, hanem az elfogadható változásokat is: amennyiben a várostervezők a vállalható kompromisszumokat építik be a jövő városának terveibe a preferenciák helyett, az nem fog jelentős hasznosságcsökkenést eredményezni a fiatal városlakók számára, ezáltal nem veszélyezteti a változások elfogadását. Az információk alapján a várostervezők olyan környezetet hozhatnak létre, amely támogathatja az önvezető technológia elfogadását és a lakosság pozitív hozzáállását az új technológiák iránt, ezzel elősegítve azok szélesebb körű elfogadását a társadalomban.
Eredményeink összhangban vannak Huang és szerzőtársai (2022), valamint Wang és szerzőtársai (2022) eredményeivel, miszerint a fiatal generáció nyitott az önvezető járművek iránt, hiszen egyik válaszadói csoport sem utasította el határozottan az önvezető járművek jelenlétét. Ugyanakkor több csoport esetében beigazolódott, hogy az önvezető és a hagyományos járművek egyidejű jelenlétével járó átmeneti állapot a leginkább preferált (Brovarone et al., 2021; Xing et al., 2022). Storck és szerzőtársai (2020) hívják fel a figyelmet arra, hogy a biztonságot nagyban elősegítené, ha a gyalogosok viselnének érzékelőket. Válaszadók preferenciái alapján bizakodóak lehetünk, mivel preferenciáik alapján arra következtethetünk, hogy közülük többen viselnének ilyen érzékelőket a jövőben. Hasonlóképpen az új sávkiosztású útban elhelyezett érzékelőkhöz, melyek fontosságára egyaránt felhívják a figyelmet Elia és munkatársai (2019), valamint Wang és szerzőtársai (2019). Mindezen rendszerek összehangolt működéséhez ugyanakkor gyors adatátvitelt és -feldolgozást biztosító 5G rendszerek kihelyezésére van szükség (Rasheed et al., 2022; Su et al., 2023). Ezeket illetően válaszadóink preferenciái alapján azt tapasztaltuk, hogy részben zavarná őket, ha túlságosan sok ilyen kerülne kihelyezésre. Végül, de nem utolsósorban a drónok, illetve áruszállító robotok jelenlétével (Ellis et al., 2020) kapcsolatban szeretnék felhívni a figyelmet arra, hogy eredményeink alapján a járdán közlekedő robotok jelenlétét, ugyanúgy, mint a drónokét, határozottan elutasítják.

Az önvezető járművek és a városi társadalom

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 154 2

Az önvezető járművek elterjedése új kihívások elé állítja a városokat. A technológia ígéretes, de a sikeres integráció nemcsak műszaki kérdés: kulcsszerep jut a városi döntéshozóknak és az érintett közösségeknek is. E monográfia a felelősségteljes innováció szemléletében vizsgálja, hogyan készülhetnek fel a városok az önvezető járművek érkezésére. Interdiszciplináris kutatásra építve mutatja be a városi lakosság és az önkormányzatok attitűdjeit, kockázatérzékelését és elvárásait. A kötet nem csupán a jelenlegi állapotot tárja fel, hanem gyakorlati keretrendszert is kínál a városi önvezetőjármű-felkészültség növelésére. Hasznos olvasmány kutatók, szakpolitikusok, városfejlesztők és mindazok számára, akik tenni szeretnének a technológiai átmenet társadalmilag elfogadott és sikeres megvalósításáért.

Hivatkozás: https://mersz.hu/lukovics-az-onvezeto-jarmuvek-es-a-varosi-tarsadalom//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave