A továbbiak során arra is kitértünk, hogy milyen szinten mérik a tesztelések során a lakosság elégedettségét és a technológia elfogadását, valamint hogy érkeznek-e panaszok feléjük az önvezető járművek tesztelését illetően. A 13 megkérdezett város közül 11 esetben méri az önkormányzat a lakosság véleményét, és visszajelzéseket gyűjtenek az önvezető járművekkel való elégedettségükről. Ezek sok esetben formális keretek között zajlanak, például nyílt közösségi fórumok, tesztvezetések, fókuszcsoportos interjúk, kérdőívek, kiállítások vagy akár közösségi bevonás keretén belül. Voltak olyan interjúalanyok, akik kiemelték a városi információs vonal szerepét, ahol a lakosság panasszal élhet a technológiával kapcsolatban. Azonban vannak kevésbé szokványos megoldások is: a közösségimédia-platformokon történő hozzászólások gyűjtése és elemzése is szerepel a lakossági vélemények megismerésének módszerei között.

A lakossági vélemények és az önvezető technológia elfogadása az egyes városokban eltérő tendenciát mutat. Vannak olyan városok, ahol nagyon pozitív véleménnyel vannak a helyiek az önvezető járművekről. A 13 interjúalany közül 4 emelte ki, hogy a lakosság inkább pozitív véleménnyel van a technológiáról és a városban zajló tesztekről, továbbá az önkormányzathoz beérkező panaszok száma elenyésző. Közülük több interjúalany is kiemelte, hogy kezdetben nem feltétlenül voltak támogatóak a lakosok, azonban ahogy megismerték a technológiát, látták, hogy biztonságosan működik, az idő előrehaladtával egyre inkább pozitívvá fordult a gondolkodásuk az önvezető járművekkel kapcsolatban. Mindössze egy város esetében érkeztek kirívóan negatív vélemények és panaszok a lakosság részéről. Itt főként a biztonság, az adatvédelem, a magánélet védelme (az autók kamerái miatt), valamint a járművek lassú közlekedési módja miatt emelték fel a szavukat az emberek. 13 városból 8 esetben tapasztaltak a megkérdezett szakértők feltűnően megosztott hozzáállást. Természetesen mindenhol akadnak olyanok, akik konzervatívabbak és nemtetszésüket fejezik ki az újdonság iránt, azonban olyanok is vannak, akik kifejezetten nyitottak a technológiai újítások iránt.

Arra is kíváncsiak voltunk az interjúk során, hogy milyen mértékben tapasztalnak az önkormányzatok az önvezető járművek utcai tesztjei során baleseteket vagy bármilyen fontosabb incidenst. Az interjúalanyok elmondása alapján a 13 városból 6 esetében semmilyen incidens nem történt, minden rendben működött a tesztek során. Négy város esetében azonban kiemelték, hogy kisebb-nagyobb fennakadások és balesetek előfordultak esetükben. A balesetek döntő többsége nem az önvezető jármű hibájából adódott, hanem az emberi vezetők hajtottak bele az önvezető autókba. Arra is kitértek az önveztő járművek tesztelését koordináló önkormányzati szereplők, hogy sok esetben, ha útlezárás van, vagy egy esemény miatt a forgalmi rend változik, akkor azt az önvezető járművek nem tudják lekövetni, és vagy megállnak az út közepén, vagy megpróbálják az akadályokat kikerülni.

Azokban az esetekben, ha nem működnek a jelzőlámpák például (mert esemény miatt lezárják az útszakaszt, vagy baleset, esetleg áramkimaradás van) az autonóm járművek nem tudják megfelelően kezelni a helyzetet, és nem értik a rendőri kézjelzéseket és forgalomirányítást, ami veszélyes közlekedési helyzeteket szülhet. „Az egyik legnagyobb problémát a különleges események jelentik, amelyek szinte folyamatosan zajlanak, például koncertek vagy más nagy rendezvények. Ilyenkor, amikor bójákkal terelünk, az önvezető járművek néha egyszerűen kikerülik azokat, és ez a rendőrség számára az egyik leggyakoribb panaszforrás.” Továbbá egy másik interjúalany kiemelte, hogy áramkimaradás miatt kellett kihívással szembenézniük az önvezető járművekkel kapcsolatban. „Amikor áramkimaradás van, a közlekedési jelzőlámpák nem működnek. Így a forgalomirányítók kimentek, és irányították a forgalmat, és egy önveztő jármű, ami tesztelés alatt volt, áthaladt a kereszteződésen, és észlelte, hogy ott van egy ember, ezért lefagyott.”

A városi területhasználat és a zónakialakítás volt az a két, kiemelten fontos terület, amely szinte minden esetben komoly erőforrásokat igényelt a város részéről. Szinte mindenhol megjelent (13 városból 11 esetében) ez a probléma, amely – többek között – az önvezető járművek biztonságos megállóinak kialakítására fókuszált. Bizonyos városok már az önvezető járművek megérkezése előtt igyekeztek gondoskodni a biztonságos be- és kiszállási lehetőségek, valamint zónák megteremtéséről, míg máshol még mindig csak a stratégia kidolgozása zajlik önkormányzati szinten.

Olyan esettel is találkoztunk, ahol bérlési lehetőségként jelent meg a ki- és beszállási zónák megjelenése. Ebben az esetben bérelni lehetne olyan területeket, ahol szabadon megállhatnak a járművek az utasok ki- és beszállásának biztosítása érdekében. Akadt olyan eset is, ahol nincs külön kijelölt hely az utasok ki- és beszállására, csak a már meglévő és kijelölt helyeket használhatják. Kiemelték, hogy a fő stratégiájuk az, hogy nem kezelik az önvezető járműveket másként, mint bármely más személyautót, azonban azt is kiemelték, hogy tervben van ennek a felülvizsgálata.

Az utcai tesztek során levont tapasztalatok alapján a 13 megkérdezett városból 11 esetben kiemelték az adatszolgáltatás problémáját is, ami alatt azt értették, hogy az önvezetőjármű-fejlesztők sok esetben csak a kötelező adatokat szolgáltatták a városok felé. Így kevés információt szereztek a városok a járművek működéséről, valamint a városi tapasztalataikról, ideértve akár azokat kereszteződéseket vagy forgalmi helyzeteket, amelyeket városi szinten kezelni lehetne, amennyiben elegendő információ állna róluk rendelkezésre.