MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Az önvezető járművek és a városi társadalom
1.2. Leonardo da Vinci önvezető szekerétől az első önvezető járművekig
Logikusan gondolhatjuk úgy, hogy az önvezető járművek innovációja egyértelműen korunkhoz köthető, azonban már Leonardo da Vinci is élénken gondolkodott azon a 15. században, hogy miképpen haladhatna egy szekér anélkül, hogy azt bármi vontatná vagy tolná. Létre is hozta „önhajtású szekerét”, amely korabeli technikákat alkalmazva, rugós mechanikával működve képes volt előre meghatározott útvonalat, kanyart követni (TWT, 2021).
Bimbraw (2015) szerint a mai önvezető járművek felé vezető első fontos lépés a rádióvezérelt autó volt, amelyet Lincriccan Wondernek neveztek el. 1925-ben Francis Houdina feltaláló egy távirányítású autót mutatott be Manhattan utcáin, amelyben senki nem ült a vezetőülésben. A rádióvezérlés képes volt beindítani a motort, sebességet váltani és dudálni. Ez az autó bepillantást adott a jövő önvezető járműveire, de gyorsan leállították, amikor a rádióvezérlés kétszer is elveszítette az irányítást az úton, és a Lincriccan Wonder ütközött egy másik járművel. A Lincriccan Wonder átalakított formáját Phantom Auto néven használták, és 1926 decemberében Achen Motors mutatta be Milwaukee-ban. Kovács (2018) kiemeli, hogy 1940-ben egy amerikai formatervező, Norman Bel Geddes könyvében olyan városokról ír, amelyekben az autók az úthálózatba épített jelekkel kommunikálnak.
Fontos mérföldköve az önvezető járművek történelmének az 1939-es New York-i világkiállítás, ahol a General Motors Futurama projektjében egy képzeletbeli 1960-as jövőképet mutattak be tele önvezető járművekkel. A technológia rádióvezérléssel és az utakon elhelyezett fémelemek elektromágneses jeleinek segítségével tájékozódott a meghatározott vonalakon (Miller, 2020).
Időrendben haladva fontos megemlítenünk a szegedi József Attila Tudományegyetemen zajló kutatásokat, amelyek kibernetikai szempontból közelítették az önvezetés korabeli kérdéseit. Muszka Dániel doktori értekezésében vállalkozott egy „olyan automatikus készülék kifejlesztésére és első lépésként való alkalmazására, amely megfelelő receptoraival és szerkezeti elemeinek alkalmas rendszere révén képes némely – a gépjármű helyes irányítása szempontjából döntő fontosságú – külső ingert fölfogni, és ezek hatására, előre meghatározott program szerint, bizonyos vezetési funkciókat elvégezni – a gépjárművet vezető ember idegrendszerének állapotától, аkаrаtótól és akaratlagos cselekvésétől teljesen függetlenül” (Muszka, 1966, 5. o.). A mai önvezető járművek és autonóm rendszerek szempontjából a Muszka Dániel és Kalmár László által kifejlesztett kibernetikai katica egy fontos példája annak, hogy hogyan képes egy gép a környezete alapján döntéseket hozni. Bár a technológia azóta hatalmas fejlődésen ment keresztül, a Muszka és Kalmár által lefektetett alapelvek – érzékelés, döntéshozatal és autonóm mozgás – továbbra is meghatározóak az önvezető rendszerek működésében.
Kovács (2018) történeti áttekintésében rámutat, hogy 1969-ben egy mesterséges intelligenciával foglalkozó kutató, John McCarthy írt emberi közreműködés nélkül, kamerák segítségével tájékozódó autóról. Bár ebben az időben ezek az elképzelések még megvalósíthatatlannak számítottak, számos olyan ötlet született, amely talán nem is áll olyan messze a nagyjából száz évvel későbbi valóságtól. A cikk szerint az 1980-as évektől számos fejlesztés indult, ami lehetővé tette az autók önvezetéshez való közeledését. 1995-ben megszületett az egyik valódi előfutára az önvezető járműveknek, egy részlegesen önvezető kisbusz, ami Dean Pomerlau és Todd Jochem munkája volt. A kisbusz működés közben feldolgozta a képeket, és azok alapján tájékozódott, bár a megállításhoz és a gyorsaság szabályozásához még emberre volt szükség. Pomerlau az önvezető autók rendszerét az emberi idegrendszer működéséhez hasonlította. A 2000-es évektől kezdve az önvezető technológia bizonyos részeit, például a parkolást segítő rendszereket átvette az autóipar, és folyamatosan tökéletesítgette.
Jelentős áttörést talán az először 2004-ben, az Amerikai Védelmi Minisztérium által megszervezett DARPA-kihívások jelentettek, amelyek célja egy olyan önvezető jármű készítése volt, amely fix akadálypályát teljesíteni képes. A kihívás célja az volt, hogy a tervezett jármű sikeresen átnavigálja magát egy kegyetlen, 132 mérföldes sivatagos akadálypályán, természetesen katonai felhasználási szándékkal. A kihívásnak 2005-ben lett meg az első nyertese, s díjazása 2 millió dollár volt. Ezt követően olyan nagy lendületre kapott az önvezető technológiák fejlesztése melyet Hanky Sjafrie az 1950-es évek űrkutatás helyzetéhez hasonlított könyvében (Sjafrie, 2019).
Ezt követően az események felgyorsultak, és 2023-ban már a világ több száz városában több tucat önvezetőjármű-fejlesztő cég végez utcai teszteket a közúti forgalomban. A világ több nagyvárosában (például Phoenix, San Francisco, Los Angeles, Peking) biztonsági sofőr nélküli robotaxival utazhat bárki, sőt a Waymo és a Cruise cégek már bemutatták a kormánykerék nélküli önvezető autójuk prototípusát (bővebben a 13. fejezetben).
Tartalomjegyzék
- Az önvezető járművek és a városi társadalom
- Impresszum
- Bevezető gondolatok
- I. rész. Az önvezető járművek és a városok
- 1. Az önvezető járművek mibenlétéről
- 2. Önvezető járművek és az urbanizációs hátrányok
- 3. Az önvezető technológia a felelősségteljes innováció megközelítésében
- 3.1. Bevezetés
- 3.2. A felelősségteljes innováció fogalmi háttere
- 3.3. Gyakorlati módszerek a felelősségteljes (kutatás és) innováció előmozdítására
- 3.4. A felelősségteljes innováció és az önvezető járművek kapcsolata a szakirodalomban
- 3.5. Miként ragadható meg a felelősségteljes innováció az önvezető járművek városi elterjedésében?
- 3.1. Bevezetés
- II. rész. A városi lakosság önvezetőjármű-elfogadása
- III. rész. A potenciálisan megváltozó városi környezet megítélése
- 7. A potenciálisan megváltozó városkép elfogadásának vizsgálata
- 8. A lakosság véleménye az önvezető járművek városának egyes részelemeiről
- 8.1. Bevezetés
- 8.2. A városi környezetet befolyásoló önvezetőjármű-típusok és technológiai feltételek
- 8.3. Stilizált városképek, adatállomány
- 8.4. A leginkább preferált város összetevőinek kombinációja
- 8.5. A fiatal városlakók perszónatípusai a jövő városainak összetevőire vonatkozó preferenciáik szerint
- 8.1. Bevezetés
- IV. rész. A városok önvezetőjármű-felkészültsége
- 9. A városi utcai tesztek tapasztalatai önkormányzati szemszögből
- 9.1. Bevezetés
- 9.2. Az önvezetőjármű-tesztek aktuális helyzete az interjúvárosokban
- 9.3. Az önvezető járművek városokba érkezése és az arra való felkészülés
- 9.4. A városi tesztek során szerzett tapasztalatok
- 9.5. A városok jövőbeli tervei
- 9.6. Üzenet azon városoknak, amelyek tervezik az AV-technológia alkalmazását
- 9.1. Bevezetés
- 10. A városi önvezetőjármű-felkészültség kulcstényezőinek meghatározása
- 11. A magyar városok önvezetőjármű-felkészültségének számszerűsítése
- 11.1. Bevezetés
- 11.2. A 27 kulcstényező leképezése indikátorokkal
- 11.3. A városi szakértők kérdőíves megkérdezésének módszertana, adatfelvétel
- 11.4. A magyar városok önvezetőjármű-felkészültségének eredményei
- 11.5. A kérdőívre adott válaszok és a települési KSH-adatok közötti összefüggések eredményei
- 11.6. A magyar városok önvezetőjármű-felkészültségének egymáshoz viszonyított relatív helyzete
- 11.7. A magyar városok önvezetőjármű-felkészültségének regionális sajátosságai
- 11.1. Bevezetés
- 9. A városi utcai tesztek tapasztalatai önkormányzati szemszögből
- V. rész. Az önvezető járművek elterjedése mint felelősségteljes városi innováció
- 12. A városi lakosság kiterjesztett önvezetőtechnológia-elfogadása, az URBTAUT-modell
- 13. Társadalmi-technikai-szakpolitikai integráció az önvezető járművek városában
- 13.1. Felelősségteljes jármű-innováció – társadalmi-technikai integráció
- 13.2. Felelősségteljes városi innováció – társadalmi-szakpolitikai integráció
- 13.2.1. A várostervezés és területhasználat felelősségteljes innovációs kulcselemei és dimenziói
- 13.2.2. A fizikai infrastruktúra felelősségteljes innovációs kulcselemei és dimenziói
- 13.2.3. A CAV-technológia és virtuális infrastruktúra felelősségteljes innovációs kulcselemei és dimenziói
- 13.2.4. Az „Adatok” faktor felelősségteljes innovációs kulcselemei és dimenziói
- 13.2.5. A „Biztonság” faktor felelősségteljes innovációs kulcselemei és dimenziói
- 13.2.6. A városi mobilitás és integráció felelősségteljes innovációs kulcselemei és dimenziói
- 13.2.7. A „Szabályozás” faktor felelősségteljes innovációs kulcselemei és dimenziói
- 13.2.8. Az „Üzleti modell” faktor felelősségteljes innovációs kulcselemei és dimenziói
- 13.2.9. A „Lakosság felkészítése” faktor felelősségteljes innovációs kulcselemei és dimenziói
- 13.2.1. A várostervezés és területhasználat felelősségteljes innovációs kulcselemei és dimenziói
- 13.3. Az önvezetőjármű-felkészültség felelősségteljesinnováció-modellje
- 13.4. A városi lakosság „terelése” az önvezetőjármű-vezérelt városi innováció irányába
- 13.1. Felelősségteljes jármű-innováció – társadalmi-technikai integráció
- VI. rész. Esettanulmányok
- VII. Felhasznált irodalom
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2025
ISBN: 978 963 664 154 2
Az önvezető járművek elterjedése új kihívások elé állítja a városokat. A technológia ígéretes, de a sikeres integráció nemcsak műszaki kérdés: kulcsszerep jut a városi döntéshozóknak és az érintett közösségeknek is. E monográfia a felelősségteljes innováció szemléletében vizsgálja, hogyan készülhetnek fel a városok az önvezető járművek érkezésére. Interdiszciplináris kutatásra építve mutatja be a városi lakosság és az önkormányzatok attitűdjeit, kockázatérzékelését és elvárásait. A kötet nem csupán a jelenlegi állapotot tárja fel, hanem gyakorlati keretrendszert is kínál a városi önvezetőjármű-felkészültség növelésére. Hasznos olvasmány kutatók, szakpolitikusok, városfejlesztők és mindazok számára, akik tenni szeretnének a technológiai átmenet társadalmilag elfogadott és sikeres megvalósításáért.
Hivatkozás: https://mersz.hu/lukovics-az-onvezeto-jarmuvek-es-a-varosi-tarsadalom//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
