A városokat érintő kihívások közül talán az egyik legtriviálisabb az önvezető járműveknek a városok közlekedési rendszerébe való integrálása (Zhou et al., 2021), ami számos új feladat és kihívás elé állítja a várostervezést és annak részterületeit, valamint a városi költségvetés tervezőit (Rouse, 2018). Szintén jól azonosított kihívás az infrastrukturális változások, az AV-kompatibilis infrastruktúra-tervezés, -kivitelezés, -menedzsment és -fenntartás témaköre (Saeed, 2020), melyek nélkül az önvezető járművek tájékozódása bizonytalan lenne. Maciag (2017), illetve Mares és társai (2018) kiemelik, hogy az önvezető járművek által előidézett változások érzékenyen fogják érinteni a városok költségvetését (pl. parkolási bevételek, különböző díjak, adók csökkenése, majd eltűnése). Jól azonosíthatóak továbbá a városi szintű szabályozási kérdések is, amelyek hiánya a csökkentés helyett inkább növelhetik a biztonsági kockázatokat, a megtett távolságot, a kibocsátást, a torlódásokat és a társadalmi egyenlőtlenségeket (WEF, 2020). Narayanan és társai (2020), DuPuis és társai (2015), Chapin és társai (2016), valamint Fraedrich és társai (2019) megállapították, hogy a városok területhasználata az egyik legjelentősebb tématerület, amellyel kapcsolatban az önvezető technológia és az életmódbeli tendenciák együttesen számottevő változásokat idéznek elő. Ezek egyik fő irányát az értékes városi területek felszabadulása és újfajta hasznosításának lehetősége (NACTO, 2019), a másikat pedig a város és vidéke közötti kapcsolatok átalakulása jelenti (González-González et al., 2019).

Mindez igen jelentős tervezési és irányítási feladatokat ró a városokra (Aoyama–Alvarez Leon, 2021; Oldbury–Isaksson, 2021). Ennek azonban alapfeltétele, hogy minél pontosabban fel kell mérni, hogy városaink felkészültek-e és jól reagálnak-e az önvezető technológia bevezetésére. Ennek módszertani megragadásáról és felméréséről rendelkezünk már információval (INRIX, 2017; Khan et al., 2019), ezek a vizsgálatok azonban többségében fejlett országokban készültek, így a kevésbé fejlett országok – különösen a posztszocialista térség – városainak önvezetőjármű-felkészültségéről igen keveset tudunk. Mivel a területi egységek fejlettsége hatással van az innováció terjedésére, így mindenképpen szükséges megvizsgálni egy kevésbé fejlett ország városainak önvezetőjármű-felkészültségét.