A kérdőív kérdéseire adott válaszok, a jelenlegi helyzetet, az időtávot, valamint a nehézséget jellemző mesterséges változók és a KSH tájékoztatási adatbázisából letöltött, néhány, a települést jellemző indikátorok páronkénti kapcsolatát Spearman-féle rangkorrelációs együtthatóval jellemeztük. A vizsgált indikátorok az alábbiak voltak:

 

Megállapítottuk, hogy két változó (a település belterülete, valamint az 1000 lakosra jutó autóbuszok száma) kivételével az összes vizsgált kérdéspár között gyenge (0,3-nél gyengébb) erősségű kapcsolat áll fenn. A település belterülete mindösszesen 4 kérdéssel mutat a közepesnél gyengébb erősségű kapcsolatot. Ezek alapján megállapítható, minél nagyobb a település belterülete, annál inkább rendelkeznek kerékpár- vagy rollermegosztó szolgáltatással, a városi mobilitás egyetlen applikációban való elérésével, illetve ennek kiépítésével. Emellett minél nagyobb a település belterülete, annál rövidebb távra teszik a településen az önvezető járművek tesztelési célú megjelenésével, illetve az állandó utcai tesztek engedélyezésével való szembenézését.

 

 

A kérdőív kérdéseire adott válaszokból készített a jelenlegi helyzetet, az időtávot, valamint a nehézséget jellemző mesterséges változók átlagos értékeinek különböző csoportok (helység jogállása, nagyrégió, lakosság száma) közötti összehasonlítását is elvégeztük. A jelenlegi helyzetkép vonatkozásában a települések pontszámának mediánja 3, míg átlaga 3,3 volt a 0–9 skálán, ami arra utal, hogy a települések nem igazán rendelkeznek kész megoldásokkal, ezek inkább folyamatban vannak, vagy a jövőben tervezik megalkotni őket. Kevésbé jellemző, hogy nem terveznek lépéseket tenni. Legelőrébb a főváros tart (átlaga 4,0), míg a megyei jogú városok átlaga 3,6, a városoké pedig 3 (11.10. táblázat). Az eredmények értelmezésénél mindenképpen figyelembe kell venni, hogy a különböző csoportokban a válaszok relatív szórása nagységrendileg 50%. Területi elhelyezkedést tekintve Budapest után a legnagyobb átlaggal a Dunántúl rendelkezik (3,6), míg legalacsonyabb értékkel a Budapest nélkül tekintett Közép-Magyarország nagyrégió (2,8), ugyanakkor itt a szórás értéke relatíve magas az átlaghoz képest (71%). A mediánértékek alapján már nem tehető különbség a 3 nagy régió között. Az időtáv tekintetében a csoportok relatív szórásai 11–15% között mozognak, amelyek így nagyobb homogenitást mutatnak, mint a jelenlegi helyzetkép. A települések átlagos pontszám értéke 49,8, míg a pontszámok mediánja 50 volt a 17–68 skálán, ami azt mutatja, hogy ugyan a települések többsége tervez lépéseket tenni, ugyanakkor azokat nem rövid távon tervezik. Az átlagosnál rövidebb időtávon (41) Budapest, míg a nagyrégiók (Budapest nélkül) közel azonos átlagos időtávon terveznek beavatkozni, szembenézni a kihívásokkal. A hátráltató tényezők és nehézségek esetében az átlagpontszám 21,5 (8–40 skálán), ami arra utal, hogy a különböző tényezők nem jelentenek sem túl alacsony, sem túl magas nehézséget. A települések közül Budapest mutat eltérő viselkedést, ahol az átlagérték 12, míg a többi csoport esetében 21–22 közötti (11.10. táblázat és 11.11. táblázat).