MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Az önvezető járművek és a városi társadalom
1.4. Az összekapcsolt automatizált/autonóm járművek
A nemzetközi szakirodalom erre a járműtípusra a Connected and Automated Vehicles vagy a Connected and Autonomous Vehicles kifejezést használja, egységesen CAV rövidítéssel. Ez olyan automatizált járművekre használatos, amelyek képesek egymással és/vagy a környezetükkel kommunikálni (PSC, 2017). „A hálózatba kapcsolt és autonóm járművek az Internet-of-Things (IoT) eszközök és a környező fizikai és digitális környezettel való kommunikációra alkalmas hálózati képességek kombinációját jelentik” (Ivus et al., 2020, 7. o.). „A CAV-ok vezeték nélküli hálózatokat és érzékelőket használnak a releváns forgalmi és egyéb létfontosságú információk megszerzéséhez vezetés közben, az irányítást pedig kifinomult szoftverek végzik” (Ivus et al., 2020, 5. o.). Egy hasonló megközelítés szerint a CAV-ok „olyan járművek, amelyek vezetésautomatizálási rendszerekkel vannak felszerelve, és képesek kommunikálni a közlekedésben részt vevő szereplőkkel” (Lee–Hess, 2020, 86. o.). Fontos kiegészítés, hogy Lee és Hess cikkében a CAV deklaráltan a hármas vagy annál magasabb SAE automatizáltsági szintű járművekre vonatkozik.
A CAV-ok képesek lehetnek megváltoztatni a vezetés automatizálásával és az összekapcsolással külön-külön elérhető lehetőségeket (Guanetti et al., 2018). Rios-Torres és szerzőtársai (2016) megállapítása alapján a csatlakoztathatóság komoly javulást eredményezhet a környezet iránti tudatosság terén, és ezáltal az autonóm járművek biztonságát is javíthatja, az érzékelő rendszerek korlátai ellenére. Ehhez kapcsolódó megközelítés szerint: „A CAV-ok két különálló komplex koncepció, nevezetesen az összekapcsolhatóság és az autonómia szintézisének tekinthetők, amelyek egyesítése jelentős szinergiákhoz, de potenciálisan katasztrofális sebezhetőségekhez és korábban nem látott fenyegetésekhez, veszélyekhez is vezet” (Nikitas et al., 2022, 1. o.).
Az összekapcsolt és automatizált járművek rövidebb hézagokat és gyorsabb reakciókat, biztosíthatnak a járművek között, miközben a megfelelő célsebességek meghatározásával javíthatják az autópályák kapacitását. E technológiák átfogó célja a biztonság javítása, miközben csökkentik az üzemanyag-fogyasztást, a kibocsátást és a forgalmi torlódásokat.
A CAV-ok lehetséges alkalmazásai például a fokozott tudatossággal megvalósuló valós idejű irányítás és tervezés, a mikroszintű forgalmi információkkal történő útvonaltervezés és a közlekedési jelzésekkel kapcsolatos információkkal történő összehangolt menetrend szerinti közlekedés (Guanetti et al., 2018).
Az összekapcsolódás és az automatizálás a közlekedési rendszer változásának fő mozgatórugói, mégis két, alapvetően különböző dologról van szó, amelyek nem feltétlenül kapcsolódnak egymáshoz (Perret et al., 2017, 6. o.). Ennek ellenére egyre nagyobb hangsúlyt kap ezek egyidejűsége és párhuzamos fejlődése: míg a korai kutatások gyakran beszéltek autonóm vezetésről vagy autonóm járművekről, az újabb cikkek egyre gyakrabban használják az „összekapcsolt és automatizált járművek" kifejezést: „Bár az automatizált járműveknek nem feltétlenül kell összekapcsoltnak lenniük, és az összekapcsolt járművek nem igénylik az automatizálást, középtávon várhatóan az összekapcsolhatóság lesz az automatizált járművek egyik fő eszköze” (EC, 2018, 4. o.).
A járművek összekapcsolódásának és az automatizálásnak az egyidejűségét az magyarázza, hogy már jelenleg is a növekvő összekapcsolódást tekintik bizonyos vezetési feladatok előfeltételének. Például az aktuális forgalmi helyzetre, az úttest állapotára és esetleg magára az infrastruktúrára (közlekedési lámpák, fizetőkapuk stb.) vonatkozó adatokra lehet szükség a jármű biztonságos automatizált működésének elősegítéséhez (Ritz, 2018, 184. o.). Továbbá, az automatizált járművek néhány kívánt hatása csak akkor érvényesül, ha összekapcsoltan működnek. Ilyen például az utakon és az úthálózatban a hatékonyság növelése az elosztás eredményeként, a járműforgalom növelése és a biztonság javítása (Kagermann et al., 2016; Shladover, 2018).
Mitteregger és szerzőtársai (2022) szerint ez azt is jelenti, hogy bár az első automatizált vezetési rendszerek többsége, amelyek csak alacsonyabb szintű automatizált vezetési funkciókat kínálnak, még viszonylag függetlenek és nem vagy alig vannak összekapcsolva, hosszú távon – amikor az automatizálás magasabb szintjeit elérjük – fontos lesz, hogy az automatizált vezetési rendszerek a lehető legjobban össze legyenek kapcsolva, hogy valóban elérjék a kívánt hatást (1.1. ábra).
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1317aojea_85/#m1317aojea_85 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1317aojea_85/#m1317aojea_85)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1317aojea_85/#m1317aojea_85)
1.1. ábra. Az autonóm, a kooperatív és az automatizált, és összekapcsolt vezetési rendszerek
Forrás: Mitteregger et al. 2022, 59. o.
A nemzetközi szakirodalom általában egy egyszerű kétdimenziós logika (automatizáció és kapcsolódás) mentén helyezi el a kapcsolódó autonóm járműveket, azonban találkozhatunk olyan megközelítéssel is, ahol a kapcsolódó autonóm járművek fogalmi lehatárolása komplexebb módon, egy háromdimenziós struktúrában történik. A kétdimenziós definíciók által lehatárolt CAV-fogalom ez esetben három rendszer metszéspontjában található: (PSC, 2017):
-
Az intelligens közlekedési rendszer egy komplex rendszer, amely magában foglalja az elektronikát, a kommunikációt és az információfeldolgozást, amelyek önmagukban vagy egymással kombinálva alkalmazva javítják a közlekedési rendszer hatékonyságát vagy biztonságát. A rendszer egészében értelmezendő, minden alkotó elemének szinergiája fontos. A jármű-jármű (V2V) és a jármű-infrastruktúra (V2I) kommunikációs rendszerek az ITS fontos elemei. A V2V-rendszerek a járművek közötti vezeték nélküli kommunikációt írják le, például a biztonsági figyelmeztetések és üzenetek közvetítését. A V2I-rendszerek a járművek és az infrastruktúra közötti vezeték nélküli kommunikációt írják le, mint egy olyan rendszert, amely a járművet navigációs célokra összekapcsolja a mobiltornyokkal. Az intelligens járműrendszer például képes felismerni és jelezni, ha a közelben baleset történt.
-
Az összekapcsolt járműrendszerek digitális kommunikációt tesznek lehetővé a jármű és a külvilág között. Néhány jármű csak információ fogadására, mások csak információ átadására képesek, illetve van amelyik mindkettőre. Az összekapcsolt járműrendszerek digitális jellegűek és nem tartalmaznak érzékelő alapú (pl. Lidar, radar) vagy analóg rendszereket (pl. AM/FM, VB rádió). Összekapcsolt rendszerről beszélünk például GPS esetében, vagy okostelefonnal, bluetoothon vagy wifin történő összekapcsoláskor.
-
Az automatizált járműrendszerek olyan elektronikus rendszerek, amelyek befolyásolják a jármű hosszanti vagy oldalirányú mozgását. Automatizált rendszer a sávtartó vagy a parkolóasszisztens, automatizált és összekapcsolt rendszerről pedig például platooning szállítási technológia esetén beszélünk.
Az összekapcsolt automatizált járművek kifejezést többféle jármű-technológiára használhatjuk, amelyek a közlekedés javítását célozzák. Ezek a technológiák működhetnek a jármű vagy a közlekedési rendszer szintjén, illetve mindkettőn egyszerre. Számos automatizálási és csatlakoztatási lehetőség létezik, a járművek csatlakoztathatóak anélkül, hogy automatizáltak lennének, illetve lehetnek automatizáltak anélkül, hogy képesek lennének egymással kommunikálni (1.2. ábra). Az összekapcsolt automatizált járműveket gyakran az intelligens közlekedési rendszerekkel (Intelligent Transport System, ITS) azonosítják, pedig ez egy sokkal tágabb, járműrendszereket meghaladó fogalom (PSC, 2017).
Az intelligens és automatizált rendszer képes a közúti infrastruktúrák alapján tájékozódni, például képes érzékelni és értelmezni az aszfalton található felfestéseket. Összekapcsolt és intelligens rendszerről beszélünk például abban az esetben, ha járművünk baleset esetén azonnal hívja a mentőket, vagy ha automatikusan elsőbbséget ad a megkülönböztető jelzéssel haladó járműveknek, közösségi közlekedési járműveknek, de idesorolhatjuk a V2X (Vehicle-to-everything) kommunikáció során létrejövő figyelmeztetéseket és üzeneteket is. Ezeknek a járműrendszereknek tehát számos különböző kombinációja létezik. Eszerint a megközelítés szerint CAV-ról csak a legkisebb részhalmaz esetében beszélünk, tehát ha intelligens is, automatizált is és összekapcsolt is a járműrendszer, például infrastruktúra alapján tájékozódó önvezető járművek esetén (1.2. ábra).
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1317aojea_92/#m1317aojea_92 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1317aojea_92/#m1317aojea_92)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1317aojea_92/#m1317aojea_92)
1.2. ábra. Fejlett közlekedési technológiák
Forrás: PSC, 2017 alapján saját szerkesztés
Figyelemre méltó, hogy az AV és a CAV mellett további mozaikszavak is feltűnnek a téma szakirodalmában. A CAV rövidítést hajtáslánctól függetlenül használjuk, azaz a vizsgálat szempontjából irreleváns, hogy a jármű robbanómotorral vagy elektromos hajtáslánccal közlekedik. Bizonyos szerzők azonban a jövő mobilitását egyértelműen az önvezetés, a kapcsolódás és az elektromos hajtáslánc kombinációjában látják. A hálózatba kapcsolt és autonóm elektromos járművek (Connected and Autonomous Electric Vehicle, CAEV) alapvetően a hálózatba kapcsolt járművek (Connected Vehicles, CV), az autonóm járművek (Autonomous Vehicles, AV) és az elektromos járművek (Electric Vehicles, EV) kombinációja (Vaidya et al., 2021). Szintén a témakörhöz kapcsolódó kifejezés a kapcsolódó hagyományos jármű (Connected Human-driven Vehicle, CHV), amely arra utal, hogy az összekapcsoltság csak abban az esetben eredményez teljes mértékben biztonságos rendszert, ha a CAV-járművek a hagyományos járművekkel is tudnak kapcsolódni (Niroumand et al., 2020).
Szintén idetartozik az összekapcsolt automatizált szállítás (Connected and Automated Transport, CAT) és az összekapcsolt és automatizált mobilitás (Connected and Automated Mobility, CAM). Ezen technológiák bevezetése várhatóan jelentős hatással lenne a városi fejlődésre, de a kapcsolódó technikai fejlesztések még kísérletezés alatt állnak, illetve ezeken kívül szükség van a társadalmi elfogadás és sok más tényező kialakulására ahhoz, hogy széles körben el tudjon terjedni a technológia (Mitteregger et al., 2022).
Tartalomjegyzék
- Az önvezető járművek és a városi társadalom
- Impresszum
- Bevezető gondolatok
- I. rész. Az önvezető járművek és a városok
- 1. Az önvezető járművek mibenlétéről
- 2. Önvezető járművek és az urbanizációs hátrányok
- 3. Az önvezető technológia a felelősségteljes innováció megközelítésében
- 3.1. Bevezetés
- 3.2. A felelősségteljes innováció fogalmi háttere
- 3.3. Gyakorlati módszerek a felelősségteljes (kutatás és) innováció előmozdítására
- 3.4. A felelősségteljes innováció és az önvezető járművek kapcsolata a szakirodalomban
- 3.5. Miként ragadható meg a felelősségteljes innováció az önvezető járművek városi elterjedésében?
- 3.1. Bevezetés
- II. rész. A városi lakosság önvezetőjármű-elfogadása
- III. rész. A potenciálisan megváltozó városi környezet megítélése
- 7. A potenciálisan megváltozó városkép elfogadásának vizsgálata
- 8. A lakosság véleménye az önvezető járművek városának egyes részelemeiről
- 8.1. Bevezetés
- 8.2. A városi környezetet befolyásoló önvezetőjármű-típusok és technológiai feltételek
- 8.3. Stilizált városképek, adatállomány
- 8.4. A leginkább preferált város összetevőinek kombinációja
- 8.5. A fiatal városlakók perszónatípusai a jövő városainak összetevőire vonatkozó preferenciáik szerint
- 8.1. Bevezetés
- IV. rész. A városok önvezetőjármű-felkészültsége
- 9. A városi utcai tesztek tapasztalatai önkormányzati szemszögből
- 9.1. Bevezetés
- 9.2. Az önvezetőjármű-tesztek aktuális helyzete az interjúvárosokban
- 9.3. Az önvezető járművek városokba érkezése és az arra való felkészülés
- 9.4. A városi tesztek során szerzett tapasztalatok
- 9.5. A városok jövőbeli tervei
- 9.6. Üzenet azon városoknak, amelyek tervezik az AV-technológia alkalmazását
- 9.1. Bevezetés
- 10. A városi önvezetőjármű-felkészültség kulcstényezőinek meghatározása
- 11. A magyar városok önvezetőjármű-felkészültségének számszerűsítése
- 11.1. Bevezetés
- 11.2. A 27 kulcstényező leképezése indikátorokkal
- 11.3. A városi szakértők kérdőíves megkérdezésének módszertana, adatfelvétel
- 11.4. A magyar városok önvezetőjármű-felkészültségének eredményei
- 11.5. A kérdőívre adott válaszok és a települési KSH-adatok közötti összefüggések eredményei
- 11.6. A magyar városok önvezetőjármű-felkészültségének egymáshoz viszonyított relatív helyzete
- 11.7. A magyar városok önvezetőjármű-felkészültségének regionális sajátosságai
- 11.1. Bevezetés
- 9. A városi utcai tesztek tapasztalatai önkormányzati szemszögből
- V. rész. Az önvezető járművek elterjedése mint felelősségteljes városi innováció
- 12. A városi lakosság kiterjesztett önvezetőtechnológia-elfogadása, az URBTAUT-modell
- 13. Társadalmi-technikai-szakpolitikai integráció az önvezető járművek városában
- 13.1. Felelősségteljes jármű-innováció – társadalmi-technikai integráció
- 13.2. Felelősségteljes városi innováció – társadalmi-szakpolitikai integráció
- 13.2.1. A várostervezés és területhasználat felelősségteljes innovációs kulcselemei és dimenziói
- 13.2.2. A fizikai infrastruktúra felelősségteljes innovációs kulcselemei és dimenziói
- 13.2.3. A CAV-technológia és virtuális infrastruktúra felelősségteljes innovációs kulcselemei és dimenziói
- 13.2.4. Az „Adatok” faktor felelősségteljes innovációs kulcselemei és dimenziói
- 13.2.5. A „Biztonság” faktor felelősségteljes innovációs kulcselemei és dimenziói
- 13.2.6. A városi mobilitás és integráció felelősségteljes innovációs kulcselemei és dimenziói
- 13.2.7. A „Szabályozás” faktor felelősségteljes innovációs kulcselemei és dimenziói
- 13.2.8. Az „Üzleti modell” faktor felelősségteljes innovációs kulcselemei és dimenziói
- 13.2.9. A „Lakosság felkészítése” faktor felelősségteljes innovációs kulcselemei és dimenziói
- 13.2.1. A várostervezés és területhasználat felelősségteljes innovációs kulcselemei és dimenziói
- 13.3. Az önvezetőjármű-felkészültség felelősségteljesinnováció-modellje
- 13.4. A városi lakosság „terelése” az önvezetőjármű-vezérelt városi innováció irányába
- 13.1. Felelősségteljes jármű-innováció – társadalmi-technikai integráció
- VI. rész. Esettanulmányok
- VII. Felhasznált irodalom
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2025
ISBN: 978 963 664 154 2
Az önvezető járművek elterjedése új kihívások elé állítja a városokat. A technológia ígéretes, de a sikeres integráció nemcsak műszaki kérdés: kulcsszerep jut a városi döntéshozóknak és az érintett közösségeknek is. E monográfia a felelősségteljes innováció szemléletében vizsgálja, hogyan készülhetnek fel a városok az önvezető járművek érkezésére. Interdiszciplináris kutatásra építve mutatja be a városi lakosság és az önkormányzatok attitűdjeit, kockázatérzékelését és elvárásait. A kötet nem csupán a jelenlegi állapotot tárja fel, hanem gyakorlati keretrendszert is kínál a városi önvezetőjármű-felkészültség növelésére. Hasznos olvasmány kutatók, szakpolitikusok, városfejlesztők és mindazok számára, akik tenni szeretnének a technológiai átmenet társadalmilag elfogadott és sikeres megvalósításáért.
Hivatkozás: https://mersz.hu/lukovics-az-onvezeto-jarmuvek-es-a-varosi-tarsadalom//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
